Fezejet

 1 3 |            nem volna írva, miképp a föld gömbölyű.~Íme, ilyetén csodák
 2 4 |            ég, göröngyös útjaival a föld és önző arcaikkal az emberek.~
 3 5 |        egyfelől a gazdagon kamatozó föld, melynek nagyobb része a
 4 6 |          telehold szédíti magához a föld lakóját, s a nap arany világú
 5 10| emberördögöt; eltörle minden élőt a föld színéről, s mélyen elásta
 6 10|          csillagok; s mintha az élő föld tőlök várná az újabb, nemesebb
 7 10|              mintha nem volna többé föld lábai alatt; futott, s midőn
 8 15|         utána. Ő pedig elrejtőzve a föld gyomrába, egy mély sírban
 9 15|            szemei keresztüllátnak a föld gyomrán, s lábával azon
10 16|          volt, mintha a tüzet okádó föld kacagott volna, mikor lávája
11 16|         szép, mint amilyen az egész föld, az egész világ nem lesz
12 17|        ragadta fel magát; rohant, a föld elmaradt lábai alatt, a
13 19|            Az enyészet ezt mondja: „Föld, bírjad az embert!” És az
14 21|        leányt, kit tőle sem ég, sem föld vissza nem vehete, annak
15 22|            De te száműzve leszesz a föld egy foltjára, ahol rajtad
16 24|              sehol egy reményt. Ég, föld és szív, mind oly kietlenek.~
17 25|            találta volna is, hogy a föld forog, ők bizonyosan bemutatták
18 25|            bemutatták volna, hogy a föld tántorog, elannyira terhökre
19 25|          hogy ennek oka egyenesen a föld vonzerejében rejlik, mely