Fezejet

 1 2 |         még sohasem történt vele, ami most, hogy ti. a vele szemközt
 2 2 |      ittad-e be ily korán reggel, ami kevés volt, hogy vénségedre
 3 4 |          le a leányka hajfürteit– ami másnak édes, neked mindaz
 4 5 |        néhány idetévedt terméskő; ami fanemű volt bennök, azt
 5 5 |         ellensége volt mindennek, ami a hazán belől született,
 6 5 |         nem sok látnivaló volt, s ami volt is, csak azt lehetett
 7 5 |    megkapták tőle, amit kívántak; ami mindenesetre bosszantja
 8 5 |   papirossá rágja, összeköti, sőt ami legszebb, még verseket is
 9 8 |          benne utálata mindennek, ami bűn; s e nyavalya – mint
10 8 |         Ne félj, semmi sem vétek, ami titokban történik…~Jaj,
11 13|        malasztja és minden áldás, ami onnét felül jön, s nem megy
12 16|      senki más! Letépted mindazt, ami nekem virult, megölted azt,
13 16|       nekem virult, megölted azt, ami nekem élt! De jaj neked, …
14 16|       szegény leány ellen, de már ami elmúlt, azt jóvátenni úgysem
15 17| Megérdemelted százszor a halált s ami a halálon túl vár reád,
16 24|        poharat, hogy az a keserű, ami benne volt, mind a te fejedre
17 25|          a földet a talpam alatt (ami nagyon természetes volt,
18 25|          a tens úr ködös fejéből, ami nem oda való volt, elannyira,
19 26|        emelni.~Szeretném ideírni, ami minden sírkövére fel van