Fezejet

 1 8 |           besütött az ablakon, s a halott arcára világított.~A felocsúdott
 2 8 |      melyet a behunyt szemű kedves halott tekintete okoz? Ugye minő
 3 9 |         temetés lesz; ott persze a halott után mindjárt a cantus praeses
 4 9 |            sőt nagyon hihető, hogy halott nélkül hamarább eshetik
 5 11|        Fehér szemfödél teríté be a halott földet; semmi mozgás, semmi
 6 14|            e szót kiáltá gyorsan: „halott”, s eközben szemeit Dömsödi
 7 16|        kitéve, a fehér ágyon fehér halott; az a fehér halott ismerős
 8 16|           fehér halott; az a fehér halott ismerős volt Dömsödi úr
 9 16|          adhat az ébrenlét.~– Ez a halott Zilányi Janka – susogá az
10 16|          búsan, némán integetett a halott felé.~– Biz úgy – ezt mondá,
11 17|    templomi csend foglalt helyet a halott szobájában.~Valami elszánt,
12 17|  törölgetnie.~Csak középen a fehér halott arca maradt nyugodt és mosolygó.~–
13 17|         egyébki a szobában, csak a halott és ifjú kedvese.~– Ne hagyj
14 17|       benyíló ajtaját bezárta, s a halott mellé ülve a Bibliára fektette
15 20|        hozzá akarnának beszélni; a halott két keze fejéhez volt emelve
16 20|        Sírásó, ide! Egy sírban két halott van!!~Ez volt Bálnai Körmös
17 23|           bús szellem vinné ölében halott kedvesét holdvilág sütötte
18 23| gallérjánál, nem vette észre, hogy halott; azután sikoltozva futotta