Fezejet

 1 1 |        utcának; innét pedig kiérve, anélkül, hogy jellemén legkisebbé
 2 1 | tűzfecskendők nyargalnak föl s alá, anélkül, hogy valakinek hasznot
 3 2 |        szeretet ilyszerű kiömléseit anélkül, hogy tudná, miért fizeti
 4 2 |             mellette nagy csendesen anélkül, hogy csak annyit is mondana
 5 5 |          volt szüksége; míg földjei anélkül, hogy a szántóvasat beléjök
 6 5 |         kereszteltek, fölnövekedett anélkül, hogy tudta volna, hogy
 7 7 |             tovább a ház környékét, anélkül, hogy legkisebb nyomra akadtak
 8 7 |         nyúlni; a csapat triáriusai anélkül is sebet kaptak már a viadalban.~
 9 8 |         fölemeli fájdalmas arcát, s anélkül, hogy félreértette volna
10 12|          lopja, vissza akartam adni anélkül is, már mire is mennék én
11 13|             amint és amerre jöttek, anélkül, hogy valaha tudomásukra
12 14|      beszállítsátok?~A megszólított anélkül, hogy felvetné szemeit,
13 15|       foglalt helyet. A villámoktól anélkül is elvadult lovak e hátok
14 17|         gerendákon, siess!~Az ember anélkül, hogy megköszönné a szabadítást,
15 20|           is elhaladt a sír mellett anélkül, hogy a sötétben annak szétdúlt
16 21|            volna le vénsége napjait anélkül, hogy valaha éltében megtudták
17 22|   elfehéredtek, szemei elfordultak; anélkül, hogy egy szót szólt volna,
18 25|            keresd, mert tudod, hogy anélkül haza nem mehetek.~– Már