Fezejet

 1 4 |   pusztaság, melyen átutazol, az élet kietlene. Örvények rajta
 2 5 |          darabos az iskolai zárt élet hiányos volta miatt, de
 3 7 |          fogok; utált előttem az élet, vedd el, jót tész velem;
 4 7 | kicsapongó cimborák valánk, s az élet örömeit fenekig kiürítettük,
 5 8 |          várni a halált, mint az élet megváltó angyalát. Kezei
 6 8 |          szép leány, ki a boldog élet minden kényelmei közt neveltetett,
 7 8 |        jövőben: minő napok, minő élet vár reá ez idegen világban?~
 8 11|         őt így karjai között! Az élet minden viharai keresztüljártak
 9 17|     ábránddal szemlélve, „Hosszú élet, boldog élet, víg élet” –
10 17|  szemlélve, „Hosszú élet, boldog élet, víg élet” – susogá, azután
11 17|    Hosszú élet, boldog élet, víg élet” – susogá, azután a tenyerébe
12 18|           bánatra és reményre az élet, neki csak szelídebb és
13 18|     hanem egy új, még nem ismert élet, két lélektárs együtt élt
14 20|  elmaradt utóhang az elköltözött élet szavaiból, valami rémületes
15 21|    melynek melegétől irtózik, az élet első forrását.~Az anya mondhatlan
16 24|             Óh, iszonyú, iszonyú élet!~– Nem szeretnél eljönni
17 24|        mindennap visszajönnöd az élet fájdalmaira; belől hordanod