Fezejet

 1 1 |     állatnak despotai jókedvében eszébe jutott az ablak alatt megállani,
 2 1 |          Sámson juta az embernek eszébe. Roppant, hat lábnyi magas
 3 3 |        oda, hol senkinek sem jut eszébe pénzt keresni – a sírba;
 4 4 |         általuk, mintha az jutna eszébe, hogy itt minden virág egy
 5 4 |    apjoknak ijedtében nem jutott eszébe a miatyánk eleje. Jutka
 6 9 |           a prézens úr felébred. Eszébe jut egyfelől a vett méltatlanság,
 7 9 |          praesességről; másfelől eszébe jut, hogy ötven forint szép
 8 9 |        hiúság, a fitogtatásvágy; eszébe ötlék, hogy a temetésen
 9 9 |        úr feje volna a kukucska. Eszébe jut, miként hiába esztergályozta
10 9 | önkénytelen juttatja az embernek eszébe olvadástalan harmóniája
11 15|         ördögökkel van dolga; az eszébe sem jutott, hogy a csavargót
12 16|     tavasz ibolyája…?~Az ifjúnak eszébe jutottak reményei, a mosolygó
13 16|     rózsaajkak csókja és szavai; eszébe jutott, mint ült mellette
14 22|      rajtad!~Az nem jut senkinek eszébe, hogy mi jó volna, ha a
15 22|          nádfala. Kinek is jutna eszébe ide lopni jönni?~A halom
16 23|        nincs jelen.~Ekkor jutott eszébe a csavargó átka:~– Magad