Fezejet

 1 5 |      célokra készülhettek ezek valaha s mik voltak és lehetnek
 2 6 |  térdére nyugtatva. – Voltak-e valaha sejtelmeid? Megérzetted-e
 3 6 |      sejtelmeid? Megérzetted-e valaha előre, ha bú, ha öröm várakozott
 4 8 | hallgatni!)~Igen szép lehetett valaha (születése előtt), de azóta
 5 13|       vissza betegségébe, mint valaha.~Bálnai sírt, mikor a bírákhoz
 6 13|   amerre jöttek, anélkül, hogy valaha tudomásukra esett volna:
 7 16|        azon arcokat, melyektől valaha iszonyodott, de oly rémületest
 8 16|     között vagy!… Ha van, akit valaha szerettél, ha van ártatlan
 9 17|   hosszú árokhoz ért; ez árkot valaha a római hadseregek hányták,
10 21|  vénsége napjait anélkül, hogy valaha éltében megtudták volna
11 22|       vagy, nyomorultabb, mint valaha óhajtottam, pedig még nem
12 24|       vadonabb körülötte, mint valaha.~A kis ház falai vakolatlanok,
13 24|        rémalak; ember lehetett valaha, de most semmi állathoz
14 24| Emlékezel-e azon asszonyra, ki valaha ott abban a kis házban lakott?~
15 24|       szólt~– Én is laktam ott valaha abban a házban; igen, benne