Fezejet

 1 1 |        tűrt és remélt, és mégsem látott semmit; de ez általános
 2 1 |      tulajdonképp már semmit sem látott; a vett sebek, az üldözők
 3 5 |         valamit, mit még sohasem látott, hirtelen egy ötlet keletkezik
 4 5 |     szabadságot és rabszolgákat, látott fejetlen lábdemokráciát,
 5 6 |      velök, homályos, mástól nem látott tárgyak átvonultát szemlélve
 6 10|      átkémlelt.~Egy fiatalembert látott abban egy nagy könyvbe könyökölve…~
 7 12|     melytől három csillagos eget látott egyszerre, s megmozdult
 8 14|   elszörnyedve Dömsödi úr.~– Nem látott még az úr nyavalyatörést?~–
 9 14|        amaz ismeretlen, soha nem látott ember ezen rögeszmét, melyhez
10 15| mindenünnét reá leső vad arcokat látott előnézni, hirtelen eltűnőket,
11 15|       útra, egyedül maradt a nem látott alakkal.~Futni akart, de
12 15|          még valakihez, akit már látott évek előtt Dömsödi úr, de
13 16|      egyet talált, mint az elébb látott, s egy iszonyú sejtés remegteté,
14 25|      születnie, mint látni, amit látott! Egy nagy bozontos szürke
15 25|       felpillantott.~Egy cigányt látott az oldala mellett. – Iszonyúság! –