Fezejet

 1 1 |     egymás szemébe; az ifjú arca halvány, nagy olajszín szemei vannak,
 2 3 |     Gáspár unokaöccse, egy szép, halvány fiú nagy olajszín szemekkel,
 3 6 |           csak ez az egy reszket halvány fényben. Hát neked van-e
 4 6 |          mint a tied; nem is oly halvány, mint a tied; szebb is,
 5 7 |    spanyol köpönyegben, előkelő, halvány arculattal körültekint,
 6 7 | körülötte.~– Hallgass! – szólt a halvány arcú, s mérgesen oldalba
 7 7 |        szedi az úrfi az epret.~A halvány arcú szemei pokolian vad
 8 7 |         nép! – mormogá magában a halvány arcú, s kilépett az erdő
 9 7 |    hurokba, nagyot ránt rajta; a halvány térdre esik, de a kötelet
10 7 |        rá dühösen ellensége, s a halvány ember összerezzent, és még
11 8 |        és nem sír.~Kis asztalkán halvány mécses ég, mellette egy
12 8 |          magasztos kínban remegő halvány arcát felemelve úgy állt
13 11|         Hát arra a szemérmes kis halvány hölgyre mit mondasz?~– Sajnálom,
14 12|          be Bálnai, ölében hozva halvány kedvesét, s azt egy padra
15 23|     előtt, a kis piros bölcső, a halvány arcú férfi, a fekete szolga