| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] csaholása 1 csaholással 1 csaholva 1 csak 269 csákánnyali 1 csákány 1 csákányát 1 | Frequency [« »] 332 de 329 mint 324 meg 269 csak 261 sem 257 úr 251 azt | Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances csak |
Fezejet
1 1 | nagypéntek napján, mely nap csak annyiban különbözött egyéb 2 1 | mezőre, melynek köröskörül csak a láthatárba olvadó mennyország 3 1 | örömben résztvenni.~– De csak mégis áldott, jó úriember 4 1 | valakiről valami rosszat csak fel is tudna tenni, kivált 5 1 | kacagás váltotta fel, minőt csak más baján támaszthat az 6 1 | fejtegetni, s ordított, amint csak harminckét fogai közül kifért 7 1 | ott ült vitézül, mintha csak odaszabták volna. A csordavezető 8 1 | terembe ütötte be fejét, s csak szarvai terjedelmének köszönhetni, 9 1 | elhagyatott, mint egy – temető.~Csak a kőemelvényen álló két 10 1 | tekintetet mutatott, s e hatást csak emelte az arcon végigvonuló 11 1 | látszott gúnyolni. – „Hol van csak? Merre van az a bika? Majd 12 1 | hangzának minden oldalról; csak egy percen múlt, hogy a 13 1 | egyszerre a szél, oly csend lőn, csak a harangok ércszava hirdetett 14 1 | egyenkint égni kezdtek; csak a nagy torony a vásártér 15 2 | rácsozat a ház elején, mintha csak egy huzomban álmodta volna 16 2 | sokat vesztett színeiből; csak két fekete szem látszik 17 2 | napja van – h – én Istenem, csak meg akartam ölelni kedves 18 2 | apámat, de nem megharagítani; csak üdvözleni akartam; bizony 19 2 | megindult volna rajta szíve, csak a kegyes férfiúé nem.~– 20 2 | tudja az Isten mit nem, míg csak a verésbe bele nem fáradt, 21 2 | csendesen anélkül, hogy csak annyit is mondana neki: „ 22 2 | csakugyan megtörtént, ismét csak annak szolgál tanúbizonyságaul, 23 2 | terült el a földön, hol csak estefelé akadtak rá képében 24 3 | megismerkedett, mely dolgok közé csak a jólét és boldogság nem 25 3 | lehúzott kappan egyszer csak elkezd kukoríkolni, s kukoríkol 26 3 | forintot!”~Gáspár bácsit csak egy paraszthajszál tartotta, 27 3 | ládája körül –, hanem gyere csak… hallgasd csak… Óh… óh… 28 3 | hanem gyere csak… hallgasd csak… Óh… óh… bárcsak meg ne 29 3 | Rosszul értetted, te! Csak kétszázat mondott; de ugye 30 3 | zsacskóból.~– Óh, hiszen csak régi kétgarasosok és polturák 31 3 | majd visszajönnétek még, csak lehetne. – A szegény öreg 32 4 | ideája volt, hogy kutyával csak németül lehet beszélni.) 33 4 | ki mindenhova tekintett, csak a nyúlra nem, melyet az 34 4 | meglátod az égen; már most csak azért is megnézem, hogy 35 4 | tekintettei néze rá, mely csak gyermekek arcának tulajdona.~– 36 4 | senkit bántani nem tudsz, ki csak tűrsz, szenvedsz, s még 37 4 | tűrsz, szenvedsz, s még csak nem is panaszkodol és téged 38 4 | senki sem szeret, kiknek csak egy atyjok van, az – Isten. 39 4 | jellem, mindent megtanulva, csak tűrni és szeretni nem; a 40 4 | bűvkörében semmit nem tudó, csak tűrni és szeretni.~Így esteledett 41 4 | nagypénteki kereplőnek”, melytől csak annyiban különbözött, hogy 42 4 | árvát bosszantá mindenki, ki csak hozzáfért; de e bosszantások 43 5 | hogy a jámbor lakosságnak csak a konyhája ajtajából kelle 44 5 | közepén, a feneketlen sárban csak a lova szakadt meg, nem 45 5 | azzal, ha egy nyári zivatar csak a házak tetejét szedte széjjel, 46 5 | ama szeszélyes nedveket csak a patikából ismerék, mint 47 5 | mind olyan dolgok itt, mik csak a tündéres mesékben említtetnek 48 5 | mások, melyeknek termete csak mintegy ráadásul látszik 49 5 | említett vasládát, s mintha csak egyenesen annak tiszteletére 50 5 | hálóterem madarai elülnek, csak a bagoly jajveszékel magánosan, 51 5 | A dolog világos volt, s csak azon tanakodott még magában, 52 5 | agyonüsse-e a fiút, vagy csak nyakát tekerje ki? Mindkét 53 5 | emberséges ember, amilyen messze csak kerülhette.~Nők irányában 54 5 | nem kedvezett senkinek, csak szenvedélyeinek, s azokra 55 5 | leghatalmasabb, a többi csak mint ennek mintaképeit viselő 56 5 | indulatkinövéseknek, minőkre csak a Nérók és Caligulák feslett 57 5 | látnivaló volt, s ami volt is, csak azt lehetett belőle tanulni, 58 5 | nem orvosság, s szép szó csak Trójában épített falakat, 59 5 | közt mindenben hasonló s csak a korlátozatlan szabadságban 60 5 | teremtményekről tanít, kik csak azért látszanak alkotva 61 5 | nagyra képes agyag, melyet csak alakítani kell, hogy remekmű 62 5 | segíteni tudott, miszerint azok csak a bűn fenyítésére, nem egyszersmind 63 5 | van, mennyi a különben is csak a bebizonyulás esetére bekövetkező 64 5 | Jaj! Nem többet soha, csak most az egyszer…~– Puff!~– 65 5 | égékeny levegő buzog ki, s mit csak egyszer kell meggyújtani, 66 5 | ideig tartó csend lőn, mit csak a gróf és a csalogány szakasztottak 67 5 | előteremthet, igen hátraáll csak például egy csalogány hangjától 68 5 | szolgáltattam rá.~– Nono, csak ne jőj tűzbe mindjárt! Nem 69 5 | nevetségessé tenni, sőt még csak hitelét sem akarom kétségbevonni 70 5 | chiméráikat szélnek eresztve, csak egy szántóvas megjavítását 71 5 | az összes alkímiánál, ha csak azt fedezték volna is fel, 72 5 | holdfogyatkozásokat megjövendöli, csak egy falu népét is meg tudná 73 5 | cudar volna.~– Ah, tebelőled csak megrögzött ellenséges indulatok 74 5 | ellenséges indulatok beszélnek.~– Csak? Mintha nem tudná ön, minő 75 5 | Góliáthtól, mert kígyó.~– Az is csak megrögzött családi gyűlölség 76 5 | amikkel őt vádolod? Hátha csak esetleg történt, aminek 77 5 | átkozott galád kezektől, s csak elmúlt tetteinek s addigi 78 5 | asszony rövid idő alatt csak árnyéka lett egykori önmagának, 79 5 | lármát ne üssön a dologból, csak Góliáth János volt, aki 80 5 | kellett róla, hogy az még csak el se szökhessék onnét, 81 5 | hogy meg ne nyerje az eddig csak fájdalmakat és durva üldözéseket 82 5 | fölött kiterjesztve, kik még csak nevét sem hallották közös 83 5 | nem lett volna segítve. Ön csak azt tehette volna, mit az 84 6 | leszek,~Mert én édes rózsám~Csak a tiéd leszek.~Népdal.~Merülj 85 6 | mind fényesen tündököl, csak ez az egy reszket halvány 86 6 | a szerető.~– Lehet, hogy csak képzelém; nem is mertem 87 6 | hasonló, bántó alakokat. Csak a vércsillag1 és a böléndek 88 6 | kísértő. Az éj hallgatott, csak az estfuvallat susogott 89 6 | közé szőni, nyugodt vérrel csak ezt felelé~„– Jó, vigyázz 90 6 | addig, míg ennek, bárha csak részleg is, eleget nem tőn.~ 91 6 | lehet, ki az ajánlkozótól csak e diogéni szókkal kérne 92 6 | költészet nincsen sehol, csak az érzelmek tökélyes összhangzásában, 93 6 | a csalogány miért énekel csak tavasszal és csak éjszaka. 94 6 | énekel csak tavasszal és csak éjszaka. Álmai mindegyike 95 6 | élete egy regény, melyben csak emberek nem visznek szerepet, 96 6 | költészet költészete, mit csak tükörből tanul ismerni a 97 6 | gondolatot szülnek, mintha csak egy két alakban ható életmű 98 7 | búcsúzásom nem lesz hosszú,~Csak egy szóból álló, de szomorú.~ 99 7 | lenyomott talján sipka közül csak hegyes ormánya látszik –, 100 7 | egyike sem szerelmes, egyedül csak őbenne égett a szenvedély 101 7 | örökkévalóságnak neveznek, mely öröklét csak a legmagasabb kéj vagy a 102 7 | zúzandá össze, így azonban csak gyomrára gázolt, s az meglehetősen 103 7 | azt most látni.~– Mit!…~– Csak azt, hogy majd ide erre 104 7 | bátran meggyilkolhatsz, még csak sikoltani sem fogok; utált 105 7 | szívességedért nem maradok hálátlan; csak néhány percig engedj még 106 7 | lyánka hízelgő mosolygásait csak látni és sóhajait hallani; 107 7 | De ne fojts még meg! Ez csak a kezdet, a vége még mulattatóbb. 108 7 | kikelve Bálnai. – Tudtad, hogy csak egy kincse van a koldusnak: 109 7 | kínaimon, hisz egy virág nyílt csak éltem sivatagán, azt letépted. 110 8 | orvosságot beadjam; cinkanálba csak nem tölthetem. Az istenért, 111 8 | meg ez is elájul, és még csak egy cselédjök sincsen, kit 112 8 | hogy a közelségben még csak vörös répa sincsen, mellyel 113 8 | nagyot nyújtózkodik, azaz csak akkorát, mekkorát szűk ruhájában 114 8 | Bókváryné asszonyság által elébb csak hallgatag intéssel, de ha 115 8 | meggyőződhessék, miként e világ csak azoknak édesanyja, kik már 116 9 | istentelenséggel, és ezt csak azért említettem meg, mert 117 9 | kelleténél több, rendesen csak felét szokta használni, 118 9 | hallaná, ideglázt kapna tőle.~Csak maga ül Körmös Pista komolyan 119 9 | ölelő karok közül, melyet csak azért köríték oly barátságosan, 120 9 | kollégium padozatának: „Bizony csak mozogsz te!” – Szemeit összehúzza, 121 9 | Mit? Micsoda? Sz’ ön még csak nem is subscriptus (ezek 122 9 | kiindul. Szerencsétlen! Ha csak akkora tükre van is, mint 123 9 | állítá magát, egy szóval, de csak egy tekintettel sem adá 124 9 | felruházva; s a vele találkozók csak azért nem nevettek a szeme 125 9 | De látni a szarvait; nézd csak ott a sábesztikli alatt! 126 9 | hordozója.~– Vigyázzanak csak kentek rá, hogy valahányszor 127 9 | cantus praeses létére? Nézzen csak abba a tükörbe!~A prézens 128 9 | kenyértörésre került a dolog, csak Körmös Pista ismeré el a 129 10| jövedelmes címhez őt egyedül csak bokros érdemei juttatták, 130 10| gyermekek nélkül, s örököse csak a királyi fiskus leendett: 131 10| hallgatott és engedett, aki őt csak most látta először, a gyávaságig 132 10| előtt. S tartalma? Mintha csak a háta mögé hányta volna! 133 10| principális~– Audiat, copisálja csak le azt az executionalist, 134 10| fél, ki mindemellett mégis csak sajnálkozásra méltó, miután 135 10| tízezer forintja fejébe csak egy gyarló, veszendő fehérszemélynek 136 10| lelkület! Míg Lilla a világot csak a természetből ismeri, s 137 11| Boldog, ki meleg keblet vagy csak meleg kályhát ölelhet is 138 11| a lefolyt évet, melynek csak néhány percei valának hátra, 139 11| szemetdombok melegében.~Csak egy sötét alak áll mostan 140 11| lassanként minden feny kialudt; csak egy földszinti szobácska 141 11| vagyok, mint te…~Igaza volt; csak az érti a szenvedő panaszát, 142 11| tanyáját elhagyá, tudta, hogy csak a zivataros ég van odakünn, 143 11| azok is meghúzták magukat; csak a szőlők között hallatszott 144 11| semmi mozgás, semmi zaj, csak a fergetegé; semmi hold, 145 11| kiálta ez –, el ne aludjál, csak most, csak még néhány percig 146 11| el ne aludjál, csak most, csak még néhány percig ne, az 147 11| megbocsátá a sorsnak.~– Csak egyszer ölelhessem őt karjaimban – 148 11| Félt. Tudta, hogy ezen álom csak néhány percig tart, azontúl – 149 12| jövendölt, hogy század múlva csak híréből fogjuk őket ismerni.~ 150 12| bakterokra, hanem maguk is csak fél szemmel alusznak; részint 151 12| koplalni e két elvhez maradván csak hívek: félni a dologtul 152 12| az ablakokkal is, miknek csak egyikén hagyatott kis rés, 153 12| caraibok közt sem történik.~– Csak a fejit, hogy meg ne sántuljon! – 154 12| mindenkibe belekötelőzött, ki csak útjában volt; tört és zúzott, 155 12| elütötte lábáról.~– Nézzétek csak, hogyan tekerem ki majd 156 12| loptam én, pusztabíró uram, csak azért vettem le, hogy valaki 157 12| Ki is fordítom a bőrödet, csak ne legyen! Hát, te betyár, 158 13| ablakok mint rendesen csukvák, csak a háztetőn hagyott nyíláson 159 13| hagyva a nyílás, hogy azon csak az égre lehessen látni, 160 13| hol vadrózsa virágzik… Óh, csak egy tekintetet a szabad 161 13| Hát micsoda gondolat az?~– Csak olyan, hogy nekem úgy tetszik.~ 162 13| szokás ide létrán jőni, én csak repülni szoktam; aki így 163 13| hölgy; amott láthatja őt, csak nyissa ki a szemét!~Erre 164 13| természeteket…~– Hadd beszéljek csak egy percig szíveikhez.~– 165 13| Majd meglátjuk, hogyha csak egy hétig leend is rabszolgálója 166 13| elsőbbiért.~– Megteszem; igen… csak legyenek önök várakozással; 167 13| legyenek önök várakozással; csak néhány hónapot engedjenek, 168 13| gyertya lobogó lángját; csak egy percnyi mozdulat még, 169 13| onnan, amilyen gyorsaságot csak a legképtelenebb ijedség 170 14| el-eltűnnek, s gyakran hónapokig csak a zöldhalmi pincegádor tudja, 171 14| juhászbotok puffognak, egykedvűen csak ennyire figyelmezteti őket:~– 172 14| alóla ki nem lőtték lovát, s csak úgy foghatták el a híres 173 14| párbeszédhez fogtak:~– Hát majd csak estefelé?~– Ühüm; majd úgy 174 14| ha elvégeztük a munkát, csak menjünk a Koplalóba, ottan 175 14| cirmos kandúr dörömbölt, csak a szalmahegedűs szemei függtek 176 14| volt, nem is félt senkitől, csak az emberektől; de hogy e 177 15| mennyi minden kell? Azt csak az annyi sok között egyedül 178 15| kerültek többé elő.~– De bizony csak elmegyek innét – beszélget 179 15| Dömsödi úr ritkítá párját; csak az az ördögség, hogy K…- 180 15| hajtja a lovakat, mert magát csak nincs kedve az embernek 181 15| vigyázott magára jobban! Hiszen csak nem azért van a világon, 182 15| majd úgy eltemetve, hogy csak hegyök látszik ki, majd 183 15| elsült, a másik nem. Amaz is csak azért sült el, hogy lobbanásával 184 15| hogy a bakon ültem; én csak szegény cseléd vagyok, kinek 185 15| a peregrinuséban, melyet csak egy percig kell látni, hogy 186 15| alkalmon, futott, futott, míg csak ki nem fáradt, s végre néhány 187 16| iszonyodott, de oly rémületest csak egyet talált, mint az elébb 188 16| áltatta magát, hogy ez egész csak egyike gyötrő álmainak, 189 16| itt lelkemen belől! Nézd csak, egy patak folyik rajta 190 16| keresztül, az is vérpatak; csak egy domb van közepében, 191 17| fejére, a nagy csend közepett csak az Isten tanúhívása, az „ 192 17| sokszor kelle törölgetnie.~Csak középen a fehér halott arca 193 17| nem tettem semmit!~– No csak hagyd abba, Magdus! – csillapítá 194 17| hogy mit akar bíró uram, csak várd végit!~– Ne félj semmit, 195 17| születésem napjára, mintha csak most történt volna tegnap 196 17| tudni, hogy mit ettetek, csak mondd tovább.~– Hát egyszer 197 17| mondd tovább.~– Hát egyszer csak kinéz a kis ifjúúr az ablakon, 198 17| eszedbe jut másszor, most csak azt mondd el, mi történt 199 17| kinéz az ablakon, egyszer csak elrikoltja magát: „Tűz van, 200 17| tudtuk róla, élő-e vagy haló. Csak nagy sokára mondta meg, 201 17| csúnya ember volt, hiszen csak elébb eszünkbe jutott volna, 202 17| szólt a pusztabíró –, csak ennyit akartunk tudni.~A 203 17| én nem sokat vesztettem, csak az egyik szememet és a jobb 204 17| én őkigyelmének halálát, csak szemeit akarom kitolni, 205 17| égtek össze oltáraink; én csak a szívét kívánom, melyet 206 17| a másiknál, s mindegyik csak a saját bosszújától szomjazott 207 17| maradt egyébki a szobában, csak a halott és ifjú kedvese.~– 208 17| koldulással keresem kenyeremet, csak az életet ne hagyd elvenni 209 17| azt izené Bálnainak, hogy csak két szót akar véle szólani 210 17| Bálnai odahajolt. A betyár csak két szót mondott neki.~Őrülten 211 18| és reményre az élet, neki csak szelídebb és szilajabb fájdalmak 212 18| emberek vagyunk, nekünk csak gondjaink vannak. Légy üdvöz 213 18| ellenségedet kellene keresned; csak egy utasításért jöttem hozzád. 214 18| hírét. Azt gondoltam, hogy csak tréfálkodik. Hanem erősen 215 18| Hanem erősen állította, hogy csak menjek vele, s azzal is 216 18| köröskörül sűrű nádat lehetett csak látni, egyebet semmit, hanem 217 18| fényesek voltak, mintha csak tündérek laknának bennök, 218 18| szóltam én soha senkinek, csak a plebánus úrnak, meg a 219 19| örök álomra lefogná, még csak egy kutyája sincs, mely 220 19| rideg a fukar kimúlása.~Csak egy ember jelent meg éjjelenkint 221 19| gondolkozni halála óráján? Csak én, csak én. – S újólag 222 19| halála óráján? Csak én, csak én. – S újólag néhány percnyi 223 19| haldokló fukar, miközben csak a halálórát verő pók kopogásai 224 20| körül emberhangtalan éj, csak a zivatar üvölt, és a halálmadár 225 20| nyomát megtalálni.~A sír még csak föl sincs hantolva.~A kegyes 226 21| Kedves, sötét hely, hova csak megtörve jár a napvilág, 227 21| leszőnyegezett mélyedésben, hová csak sűrű selyemfátyolon keresztül 228 21| erek, szemöldökei, mintha csak rajzolva volnának; gömbölyű 229 21| szerelem helyett; de az csak forralá, nem hűté szenvedélyét.~ 230 22| például a Bélabora.~Álljunk csak ide a közepébe. Óh, nem 231 22| kerekítenek, minőnek előhozása csak emberi és állati hangoktól 232 22| útját, s az alkony fényénél csak egy gömbölyű fej látszik 233 22| látszik ide hullottnak lenni, csak a muszkitók és a boák hibáznak 234 22| belőle nem folyt vér, az csak egy óvásul bedugott váz 235 22| elgázolt nádszálakról.~– Erre! Csak erre gyorsan! – lihegé a 236 22| iparkodott a rablót elérni, ki csak játszani látszott vele, 237 22| vétettek énellenem; óh, annak csak az Isten lehet megbüntetője! 238 23| Alszik az egész természet, csak az ember lelke él, bánkódik 239 23| tisztaságát.~Nem volt őrült többé. Csak szerelmes.~Hanem tizenöt 240 23| tudott visszaemlékezni többé.~Csak mint álom, melyet a felébredéskor 241 24| éjjelenként; s ilyenkor támad csak benne egy gyarló remény, 242 24| sütötte ködben haladni, s csak a motolláló evező mozdulatai 243 24| tündériebb a nappalinál, mintha csak álma volna amannak.~A csónak 244 24| képtelenül magas nádnak csak a hegye látszik ki, s sík 245 24| könyvet, ebből imádkozzál; csak három levél van benne, de 246 24| kis könyvet, felnyitotta.~Csak három levél volt benne.~ 247 25| kulacs?~– De bizon fehér, csak meg kell hámozni.~– Anyjuk, 248 25| iszom én a bort sohasem, csak mikor búbánatom van. (Esküdt 249 25| Jancsi, hogy megyünk-e, vagy csak repülünk.~– Ejnye bizony 250 25| enyim nem ilyen nehéz. Eredj csak, keresd, mert tudod, hogy 251 25| mégis annak kell lenni; no csak hozd el, tedd jó helyre, 252 25| kapsz jó borravalót.~– De csak mégis aligha repülünk mi!~– 253 25| felele az esküdt úr –, csak a szánkó –, mely elmés felelet 254 25| sz’ nem ember ez, hanem csak cigány! – fogná mondani 255 25| völgyében a hold Józsué szavára; csak a hideg szél és a táblabíró 256 25| van teremtve; kinek noha csak egy pár csizmája, de azért 257 25| nekünk, s ki ámbár borhoz csak gyéren juthat, de azért 258 25| osztán ülj fel!~– Bizony csak szebb szó ez az utósó – 259 25| míg a táblabíró úr, mint csak torkán kifért, danolá: „ 260 25| közül, fi-e vagy leány? Csak a lovak vették egy ízben 261 25| Ez kalácson hízott, aztán csak nem pokol a béled, hogy 262 25| mely abban rejtezett, vagy csak éppen hattyúdalát akarta 263 25| filantrópiáját kialudta.~A cigány csak folyvást dögönyözte dudáját.~– 264 25| szegény műkedvelőt. – Megállj csak! – kiálta, s egy bicsakot 265 25| atyafiait és ismerőseit, akik csak velök összeköttetésben és 266 25| miatt.~Hanem az esküdt úrnak csak egy csizmaszárára s néhány 267 26| pedig minket sirattak.~Ez is csak eleinte volt így; később 268 26| egyetlen nyári felhő sem, csak olykor vonulnak fekete foltok 269 26| bika sem zúg a kietlenben, csak a szikkadó dágvány pöffedik