Fezejet

 1 4 |    megjelen fényesen, mint a hold, s biztatva szól hozzám,
 2 5 |  fejét, a kilencedik pedig a hold lakóit iparkodik felfedezni.
 3 7 |    pírja lehamvadt az égről. Hold és csillagok jöttek fel
 4 11|      csak a fergetegé; semmi hold, semmi gyertyafény… Messze-messze
 5 22|       túlsó oldalról pedig a hold emelkedik, a tele hold ezüst
 6 22|     a hold emelkedik, a tele hold ezüst világával a hegyek
 7 22|      egy borjú.~Az idő éj, a hold teljes fényében világít;
 8 23| teljes fénnyel világíta be a hold, s tejvilága éles árnyékokban
 9 23| fehér ruhában, fehér arcát a hold süti, vonásai hidegek, kedélytelenek.
10 23| edzve, világosan olvashatá a hold fényénél e nevet: Szilárdy
11 24|     forgok körülötte, mint a hold.~– Emlékezel-e azon asszonyra,
12 25|   égen, az egész világ, nap, hold és akós hordók mind énkörülöttem
13 25|    tudom kinek a völgyében a hold Józsué szavára; csak a hideg