Fezejet

 1 1 |             egy népet ütött volna meg egyszerre a szél, oly csend lőn, csak
 2 2 |         pörölne, alkudnék és óbégatna egyszerre és egyetemesen, ludak és
 3 8 |               jószágait három vevőnek egyszerre eladni, s a divatos iparlovagság
 4 9 |          zsebembe, amice!~– No csitt! Egyszerre!~A prézens úr felemelte
 5 10|             száma légió volt, s mikbe egyszerre egy szita dohány belement.~
 6 12|           három csillagos eget látott egyszerre, s megmozdult fejében az
 7 12|             jövevény bejöttét, mintha egyszerre megnémult volna, elszörnyed,
 8 13|         rohanva meg a hágcsót, melyen egyszerre akart mindkettő felkapaszkodni;
 9 17| indulatkitörés, mely azt felváltotta.~Egyszerre tíz kar ragadta meg az eszméletlen
10 18|              közel állanak egymáshoz?~Egyszerre ugrott Bálnai és Szilárdy
11 18|       felvillanyozva a vén cigányhoz, egyszerre kérdék tőle: hol van ő?~–
12 22|       üvöItésén kívül csendes minden.~Egyszerre azonban sajátszerű zörgés
13 22|          erősen, s mint hallgatott el egyszerre.~Később úgy rémlék előtte,