Fezejet

 1 1 |          és egy elefántnyi termetű bika, a pusztákról kivert legszilajabb
 2 1 |           kacagott, ordítozott – a bika bőgött – a kutyák ugattak –
 3 1 |       baján támaszthat az ember. A bika egy előtte rohanó hős bundagallérjába
 4 1 | összegyűltekre nézve „nemulass”. A bika a pitvarból a terembe ütötte
 5 1 |           legalább a mázsaházat. A bika látá elközelgeni végső pusztulását,
 6 1 |   végigvonuló szénfekete bajusz.~A bika körülnyargalta a temetőt,
 7 1 |           azzal hátba hajította. A bika erre három lépést hátrált,
 8 1 |           megfogta két kezével;… a bika érzette, hogy emberére akadt;
 9 1 |        jobb lábát, mint oszlopot a bika szűgyének vetette – ekkor
10 1 |          lába ki volt ficamodva.~A bika nem kelt föl, mosolygó arcot
11 1 |           van csak? Merre van az a bika? Majd megmutatjuk mi neki!
12 22|            a szélzúgás és a kivert bika bőgése között; ezt a bölömbika
13 26|        békafi sem énekel, egy vízi bika sem zúg a kietlenben, csak