Fezejet

 1 1 |        porba öltözködve a városon belől szokásnál fogva neveztetik
 2 5 |       volt mindennek, ami a hazán belől született, bor, paripa,
 3 11|          felől;~A lelkem is fázik belől.~Népdal.~Az eső is esik,
 4 13|        Egy reggel a fekete házban belől szokatlan innepély tartatott;
 5 13|          be, akárki lakol e házon belől, a király nevében!~– Gyere
 6 13|      potyogott be. Végre a létrát belől vevék, s azon át a két parancsoló
 7 16|          sivatag van itt lelkemen belől! Nézd csak, egy patak folyik
 8 16|      legyen nyugodt, most házamon belől van és pártfogásom alatt.~
 9 17|          addig, míg az én házamon belől vagy. Nem vagyok hóhér,
10 22|          még meg senki határaidon belől éhen, bárha lett légyen
11 24|           egyik parttól a másikig belől hordott kísértetek, és az
12 24| visszajönnöd az élet fájdalmaira; belől hordanod a sebet, mely kínoz,