Fezejet

 1 4 |      göröngyös a világ útja! De ne félj, én veled leszek!~– Én tudok
 2 4 | mindenkiben! Reméld a legjobbat, s félj a legrosszabbtól, s fogadd
 3 6 |          így szólt:~– „Semmitől se félj! Hol ember nem lakik, ott
 4 7 |            lehessen könyörgeni, ne félj, nem is könyörgöm érte.
 5 7 |            megteszem… megöllek… ne félj.~– Köszönöm. E szívességedért
 6 8 |          polgárszagú elveidhez? Ne félj, semmi sem vétek, ami titokban
 7 12|             s leveti subáját.~– Ne félj, nem hal meg – szól nyugodtan –,
 8 17|        uram, csak várd végit!~– Ne félj semmit, leányom – szólt
 9 17|           meg tudnálak ölni. De ne félj, megígértem, hogy pártfogásom
10 18|       halva, ezt élve találjam. Ne félj, addig nem halok meg, míg
11 21|            őrültség; ez én vagyok. Félj tőlem! Szám éget és kezeim