Fezejet

 1 6 |           van az ismert kísértő. Az éj hallgatott, csak az estfuvallat
 2 7 |     mécsénél hallgatózva figyelt az éj csöndes titokhangjaira.~
 3 11|       Körülötte sötét, vihartele az éj, de szívében még viharosabb.~
 4 11|         azon kitekintve.~– Nézd, az éj minő embergyűlölő! Hét óra
 5 11|             arra gondolt, hogy ezen éj könyörületlen.~– Bocsáss,
 6 14|       szemei voltak, mint a haragos éj; piros és gömbölyű arca,
 7 20|             megy vállán kapával.~Az éj embergyűlölő, az eső szakad,
 8 20| széjjeltekint, körül emberhangtalan éj, csak a zivatar üvölt, és
 9 20|           egy letapodt sírhoz ér az éj madara, s ott megállapodik.
10 22|       akkora mint egy borjú.~Az idő éj, a hold teljes fényében
11 24|           hordott kísértetek, és az éj nem fekteti álomra gondjait.