Fezejet

 1 4 |             között és az egyszerűen bús feliratok a sírköveken,
 2 5 | csigalépcsők, mind oly sötétek, oly bús, nyomasztó kinézésűek, hogy
 3 7 |        István állt felette kőhideg, bús arculatával.~– Tudsz-e halálod
 4 8 |     reményleni az időtől! Jövendője bús volt és fellegien sötét!~
 5 11|         egyik fehér, a másik sötét; bús mind a kettő.~Bálnai tanyája
 6 16|   peregrinus, s a halotthoz lépett; bús, hosszúkás arca sápadt volt
 7 18|        ismét visszatért jószágaira, bús, magába vonult lőn, soha
 8 23|           volt.~Úgy tetszék, mintha bús szellem vinné ölében halott
 9 24|       egymás után. Hah! Egy sem oly bús, mint az a nő, aki… aki…
10 25|       hangoztatni kedvenc nótáját: „Bús az idő, bús vagyok én magam
11 25|       kedvenc nótáját: „Bús az idő, bús vagyok én magam is,” míg