Fezejet

 1 1 |       hölgy mellé fészkelni. – Nézd! – fejezé be a torokhang
 2 2 |   lélek sem volt az udvaron.~– Nézd meg, mi van a kalapod mellett,
 3 4 |    pedig megérdemletted volna! Nézd, milyen nagy a világ; mennyi
 4 4 |      az ábrándos hallgatást. – Nézd, ez a világ milyen nagy;
 5 6 |   gyöngéden eltolva magától –, nézd, késő este lesz. – Tudta,
 6 6 |   emelte és magához szorítá.~– Nézd! – szólt a leány szokatlan,
 7 9 |           De látni a szarvait; nézd csak ott a sábesztikli alatt!
 8 11| felnyitva s azon kitekintve.~– Nézd, az éj minő embergyűlölő!
 9 16|   leheleteddel semmivé tetted! Nézd, milyen nagy sivatag van
10 16|        van itt lelkemen belől! Nézd csak, egy patak folyik rajta