Fezejet

 1 2 |      a nap besüt az ablakon; künn a tornácban rettenetes hadi
 2 5 |  szúrós drótfalhoz ne érjen.~Künn a hazatérő marhák kolomphangjai
 3 5 |    Istent. Négy évig utazott künn, mire visszajött: atyját
 4 7 |     vedd el, jót tész velem; künn az erdő bármelyik fájára
 5 10|    kifáradva eszmélni kezde, künn a mezőn tövises kökénybokrok
 6 13| erőszakhoz nyúlunk – hangzék künn egy újabb frázis, s erős
 7 13|  találjuk az ajtót – hangzék künn.~– Kerüljetek a kéménynek,
 8 13|    nekem úgy tetszik.~Erre a künn levők megsejtvén a bejárókat
 9 13|   újólag tanácsot tartának a künn levők, s végre egy hágcsót
10 14|    ostorhegyre vették volna. Künn az udvaron zsíros subákban