Fezejet

 1 5 |      bennünket a jó sors! Egy csavargó, árkos, dombos pocsótafolyam,
 2 15|                             A csavargó~Vad erdőben járok éjszaka,~
 3 16| kutyák ugatása hallatszott. A csavargó szótlanul ült helyén, s
 4 16|  melyet a villámlobbanásnál a csavargó arcára vetett, alpesi teherrel
 5 18|       Bálnai Pista volt az, a csavargó.~– Ugyé – szólt ez tört,
 6 18|       felemelkedve helyéből a csavargó. – Hát te még nem tudod?
 7 22|   mocsári levegőtől.~Keskeny, csavargó vízutca van a nádban kivágva,
 8 23|  jelen.~Ekkor jutott eszébe a csavargó átka:~– Magad lész ember
 9 26|    boldogtalan ellenségéről a csavargó, és eljött azt meglátogatni.~
10 26|      időktől szétrongyolva.~A csavargó szíve elszorult.~Egy kapát