Fezejet

1 1 |    szólok; úgyis látom, hogy rám sem hallgatsz.~Ilyetén beszédektől
2 4 |   megölni, hanem mégis, hogy rám emlékezzél, küldök számodra
3 5 |     a többit, azt sem tudom, rám verték-e vagy a deresre;
4 17|  alól házam népét hoztam ki, rám zuhant. Nem is kívánom én
5 18|     még átkodban sem kívánod rám azt a kínt, melyet elhordozok,
6 18|      visszaladikáztatott, de rám parancsolt, hogy senkinek
7 19| kipihenő.~– Már most szegezd rám a koporsófedelet.~– Hova
8 22|    csukta be azokat. – Midőn rám lőttél, gyermekedet lőtted
9 25|      mivel az apámról maradt rám – avitikum.~– Nem ez az? –