Fezejet

1 8 |      világot, s szabadon hagyta lelkét szárnyalni a vágyott ideálok
2 10|       Lassanként el-elvesztette lelkét eszméi délibábjai között;
3 10|       birtokába.~E tény az ifjú lelkét szörnyen leverte. A túlsó
4 10| elveszett?… De már ez nem verte lelkét… Nem… ez már lángkorbáccsal
5 10|  senkitől… Nehéz bűnök terhelik lelkét, s a megtorló pallos hajszálon
6 10|   természetből ismeri, s költői lelkét ennek képeivel gazdagítja,
7 12|   kedvesét vette ölébe, s saját lelkét iparkodott ajkain át belélehelni.~
8 19|   sóhajta az elevenen lezárt, s lelkét koporsójába lehelte.~Az
9 23|        ide magát, s ott adta ki lelkét.~Leander átlépte a halottat,