Fezejet

1 1 | válnának; a népség sikoltott, kacagott, ordítozott – a bika bőgött –
2 1 |       ki, a nép sírt, a vihar kacagott; s mint az évkönyvben írva
3 4 |   töltés sót. S itt infámisan kacagott, puskáját hetvenkedve felkapta
4 5 | alkalmazni.~A gróf kedélyesen kacagott ez állításon, ő tudja, hogy
5 5 |      János volt, aki ilyenkor kacagott és tombolt örömében. Mindeddig
6 8 |       a vágószékre, s diadalt kacagott a csábító az elesett fölött;
7 16|     homlokára csapott, nagyot kacagott, de e kacagás emésztő volt,
8 16|     mintha a tüzet okádó föld kacagott volna, mikor lávája alá
9 25|      rettenetes kacajt ütött, kacagott, röhögött; még tán most