Fezejet

1 11|       szerelmesét meg hagyta volna halni, s erősebben köpenyébe burkolva,
2 14|           úrra mutatott –, meg fog halni!~Azután egy villanyrángásszerű
3 16|          Tizenegy órakor meg fogsz halni, meg kell halnod még ma!~
4 17|      mentette meg.~– Meg kell neki halni! – ordíták azok.~– Meg,
5 17|     csendet intve. – Meg kell neki halni, de először szenvedni annyit,
6 17|           István esküje. Ő meg fog halni. Üljetek sorba! Egyenkint
7 17|          tizenegy órakor meg fogsz halni.~Haja szálai állottak fel
8 17|         elég sokat, most meg fogsz halni. Húzzátok keresztül a hurok
9 19| koporsójába, s azután rajtok fekve halni meg; azt hitte, hogy majd