Fezejet

  1 1 |             napnak azon szakaszában, mely egy klasszikus régiségű
  2 1 |         városában nagypéntek napján, mely nap csak annyiban különbözött
  3 1 |             Örömünnep napja volt ez, mely öröm nem hagyta magát a
  4 1 |              hosszú térségen kifelé, mely sárba és porba öltözködve
  5 1 |            kútágas tetejébe képzeli, mely e körülményesen leírt tárgyak
  6 1 |          azon nagyszerű népünnepről, mely szemei előtt ekképpen végbemenendő
  7 1 |              közönségnek azon része, mely öltönyei hosszúsága miatt
  8 1 |           elismert hasznú műtételre, mely hadi nyelven megfutamodásnak
  9 1 |         része pedig a férfitömegnek, mely őseitől öröklött rettenthetetlen
 10 1 |            kőemelvény foglal helyet, mely a szentháromság talapzatát
 11 1 |       kebelébe.~Minő felhő lehet az, mely a gyermekszív napvilágos
 12 1 |             mint egy krumplizsákhoz, mely felül zsíros kalapban, alul
 13 1 |           támaszkodott meg testének, mely a természet által azon célra
 14 1 |    kiegészítő gomollyá gubancolódék, mely lassankint kezdi magát újra
 15 1 |           legszilajabb csordavezető, mely emberi hangot még nem hallott
 16 1 |             a mázsaházat – a népség, mely szinte a ház körül futosott,
 17 1 |               felszökött a temetőbe, mely ekkor már puszta volt és
 18 1 |          fogák a holt állatot körül, mely őket és hősi bátorságukat
 19 1 |               A vihar egy lángóriás, mely végigröpül vörös szárnyaival
 20 1 |          jönnek-mennek a tűz között, mely vagyonaik legbecsesbjeit
 21 2 |              tartott, Gáspár gólyát, mely a galambfiakat elhordta;
 22 2 |              ekkor macskát szerzett, mely a gólyaörökösöket emelgette
 23 2 |             Gáspár ismét vidravasat, mely a macskákat fogta rakásra.
 24 2 |            támad, alig kisebb annál, mely a francia futást megelőzhette;
 25 2 |           szokott látni az ember – s mely, mihelyt megszólíttatik,
 26 2 |             álmodó, azonnal eltűnik, mely tündéri műtételre, mint
 27 2 |             virágkoszorú volt tűzve, mely mint koszorú nagyon szép
 28 2 |            nem vett észre Márton úr, mely hogy később mily roppant
 29 2 |      asszonyban bennmaradt az ige, s mely ugyan csaknem hihetetlen
 30 2 |             a kerítés azon részéből, mely közvetlen az említett kamra
 31 2 |           azután kettőt füttyentett, mely füttyentések egy lompos
 32 2 |           ismeretlen ellenség ellen, mely hang és legkisebb csahintás
 33 3 |             dologgal megismerkedett, mely dolgok közé csak a jólét
 34 3 |          igen ügyes hasbeszélő volt, mely művészetnek erejével az
 35 3 |      bizonyos tárgy belsejéből jőne, mely tréfa ez életben már sokakat
 36 4 |             örök titoknak egy lapja, mely azon jövendőt fedi el, mit
 37 4 |               mikre eszméit lerakja, mely eszmék évek, évtizedek múlva,
 38 4 |             s annál vastagabb szája, mely fölött néhány szál savószínű
 39 4 |         buzdító tekintettei néze rá, mely csak gyermekek arcának tulajdona.~–
 40 4 |              hát hol van az a holló, mely fiai szemét kivájja? Vagy
 41 4 |              kivájja? Vagy a farkas, mely éhdühében saját kölykeit
 42 4 |              Hisz még azon kutya is, mely az árok széliben neveli
 43 4 |            mondd meg, kinek arca az, mely olykor édes álmaimban előttem
 44 4 |             Úgy hasonlít egy képhez, mely házunknál fekete rámában
 45 4 |           úrnak „Víznemissza Jónás”, mely szép nevet, dicséretére
 46 5 |         kegyben a falunak alsó fele, mely elég vigyázatlan volt határát
 47 5 |        süvegelni látszik a zivatart, mely kalapját kiütötte fejéből.
 48 5 |            magát a háziurat mutatja, mely ördögi mesterség éleikre
 49 5 |              szín szőnyeg teríti be, mely mód nélkül jól illik a szoba
 50 5 |            zöld majom foglal helyet, mely megszomorodott társát azzal
 51 5 |          szemlét tartani szobájában, mely szemle azonban az ő csöndesen
 52 5 |             az órák ketyegése ellen, mely miatt egész kastélyából
 53 5 |             virágcserép, tajtékpipa, mely utána ne repült volna; kalitkák,
 54 5 |              bűnvádi perbe idézteté, mely elől azonban a fiatalember
 55 5 |            esztelen különcködésöket, mely később fonák nevelés és
 56 5 |              cimboráival a dámvadat, mely alkalommal egykor, midőn
 57 5 |              is köszöni létrejöttét, mely készül fahéj- és bíbicnyelvekből,
 58 5 |       fényűzéstől csillogó kastélyt, mely amott a túlsó falu végén
 59 5 |           kifejthette volna magában, mely a Szilárdy család minden
 60 5 |             azon téveszménye között, mely minden embert egyaránt nemesen
 61 5 |              kasztérdekű elv között, mely teremtményekről tanít, kik
 62 5 |              Szilárdy Mihály szobra, mely egyszersmind a kályha hasznaival
 63 5 |       fensőbbséget adnak külsejének, mely első tekintetre megragad,
 64 5 |              forognak most agyadban, mely Olybius hétszázéves sírboltja
 65 5 |          ugyanazon kémiai procedúra, mely az égés tüneményét előhozza,
 66 5 |             oly automatot készített, mely a csalogány énekét mindenben
 67 5 |              kilenc angol mérföldet, mely elébe két sárkány volt befogva;
 68 5 |              szándékozik feltalálni, mely ha elsül, akkorát durranik,
 69 5 |          eszével és azzal a szívvel, mely egy ördögnek is cudar volna.~–
 70 5 |     részemről folytatni nem fogok, s mely, mihelyt bennem magvát szakajtá,
 71 5 |   vesztegetve van. A puszta homokja, mely az esőt beissza, de füvet
 72 5 |             tehetős köznemes család, mely azóta végképpen kipusztult
 73 5 |         szinte lehete látni a pókot, mely hálóját szövi. És a háló
 74 6 |           kőhalmok nem korlátoznak – mely egyenesen az égben végződik.~
 75 6 |            hegyes tornyai látszanak, mely körül sűrű fáktól körzött
 76 6 |          fehér habkönnyű öltönyében, mely alatt szilfidi termete a
 77 6 |     ártatlanságát, nehogy a virágot, mely egykor úgyis az ő keblén
 78 6 |    ezüstgombokkal rakott dolmányban, mely félvállára van vetve. Domború
 79 6 |             gondszerű szívdobbanást, mely legnyugodtabb örömei közepett
 80 6 |          csillaga és egy virága van, mely iránt úgy érez, mint testvér
 81 6 |         csermely tócsájából nőtt ki, mely sötétkék színű volt a fölébe
 82 6 |            kinek arca szép; azon út, mely a paradicsomba visz, éppen
 83 6 |            éppen tőszomszédja annak, mely a kétségbeesés házához vezet;
 84 6 |           járulva ama költői hajlam, mely a tartós magány elvonultságában,
 85 6 |          röptű szellemvonaglásaitól, mely önmagát költészetnek nevezi!
 86 6 |          langy estfuvallat beszédét, mely a mező illatos virágait
 87 6 |             haragos az őszi zivatar, mely szerelme leányait, a virágokat
 88 6 |             romlatlan, éperejű szív, mely, mintha akkor került volna
 89 7 |             jókora koncot vetett be, mely nem egyéb volt, mint rongyba
 90 7 |           örökkévalóságnak neveznek, mely öröklét csak a legmagasabb
 91 7 |             rálépett a gyomhalmazra, mely süppedezett lábai alatt.~–
 92 7 |             pusztabíró tanyája felé, mely mintegy félmérföldnyi szomszédságban
 93 7 |    parázsként égtek. A házi eb volt, mely még akkor is a fogai közé
 94 8 |       világon, ezen a rossz világon, mely tele van csábbal és vétkezőkkel –
 95 8 |       közméltánylatot és elismerést, mely által azon kedvező állapotba
 96 8 |              az említett úrhölgynek, mely szerint nagy szenvedéllyel
 97 8 |          szeretőket együvé hálózzon, mely működésnek a világ előtt
 98 8 |              kapitálisra tett szert, mely a reá tett költségeket száz-
 99 8 |             az az ábrándos fájdalom, mely típusát a legzajongóbb orgiák
100 9 |          diák. De hol van azon toll, mely leírhassa, hol van azon
101 9 |        leírhassa, hol van azon elme, mely felfoghassa az ő hivatalos
102 9 |          kántus prézes úr szobáját – mely urat ezentúl, rövidségnek
103 9 |   pipereműködéshez fog a prézens úr, mely neveztetik igazi nevén talpallóvarrásnak;
104 9 |         végig szobája territóriumát, mely jobbra is három, balra is
105 9 |        kifejleni…~Ezalatt a kántus – mely nem egyéb, mint az énekszós
106 9 |           erősen agyba-főbe bámulák, mely kitüntetést a prézens úr
107 9 |      ceremónia? Az ácsorgó néptömeg, mely nagyon szeret gyönyörködni
108 9 |             elfelejtett sinórbojtja, mely csatakosan lógott le az
109 9 |              szomorgó kifejezésivel, mely az őszt és a mulandóságot,
110 10|           származtatá: „pati varia”; mely két szó annyit jelent, mint „
111 10|         volna, nem oly méltatlanság, mely ellen felemelte volna fejét;
112 10|             nem ismert a napvilágra, mely vörösen önlék el földön
113 10|             Dömsödi azon szeszgyárt, mely Janka anyjáé volt, önkezeivel
114 11|            nem kímélték azon keblet, mely finom volt és oly érzéstele;
115 11|              csárda mécsvilága volt, mely csárdában a legaljasabb
116 12|             kedvökre összehúzhassák, mely képzőintézet egyszersmind
117 12|              hemzsegő embertömegnél, mely összevissza rikoltozott,
118 12|        daganatos ürességre mutatott, mely tisztességes fejbetörésnek
119 13|          zöld természetet!… Istenem, mely kedves lesz a mezőn virágokat
120 13|        törvényes stílusban beszédét, mely végtére is oda ütött ki,
121 13|         végigolvasá a deliberátumot, mely szerencsére diák nyelven
122 13|          kedveért pálcáját fölemelé, mely semmiben sem különbözött
123 13|          felnyitotta a fekete ládát, mely körülbelől két láb hosszú,
124 13|         lobogó szövétnek lángjaiban, mely vörös fényt vet tűzláng
125 13|           ürességgel és semmiséggel, mely tapasztalásból azon meggyőződésre
126 13|              nincs többé mód és erő, mely pokoli vágyainak tárgyát
127 14|         kidűlt-bedűlt oldalú csárda, mely úgy áll a K… város határát
128 14|        könyökével a háta mögé mutat, mely pantomimikát a másik kettő
129 14|        megszólítási cím következett, mely Dömsödi úr szájába és a
130 14|           mélyből jövő, éles hangon, mely a nagy ijedelem hangja –
131 14|             hallottak minden hangot, mely a szobában kimondatott;
132 15|             azon aprópénzzel fizeti, mely a hétköznapi világban ütleg
133 15|        csakugyan kell lenni sorsnak, mely e lovaknak parancsol, s
134 15|              e lovaknak parancsol, s mely nem akarja megengedni, hogy
135 15|            legistenesebb szándék az, mely őt H*-ra vezérli… Nos aztán…
136 15|             ideig a napot álarcozza, mely a felhő szegélyeit fényes
137 16|              sík homokpuszta felett, mely a hideg éjszakában a szél
138 16|            hajladoztak a szél alatt, mely magas sudaraik között rémesen
139 16|         ember s sírt.~Mint a tigris, mely veszett dühében prédájára
140 16|             azt ismét felnöveszteni, mely tiszta legyen, mint a liliom
141 16|       sírhalom! Átkozott a napsugár, mely fejemre süt, átkozott az
142 16|             átkozott az emberi hang, mely megszólít, átkozott az áldás,
143 16|        megszólít, átkozott az áldás, mely nekem van szánva! Mindezt
144 17|             lőn azon indulatkitörés, mely azt felváltotta.~Egyszerre
145 17|          születtek között nincs ház, mely ennek híjával volna.~S a
146 17|           híjával volna.~S a Biblia, mely feketébe volt kötve, egy
147 17|            belső küzdelmet árult el, mely olykor hangját mellébe visszafojtá,
148 17|       kezemet, amint az égő háztető, mely alól házam népét hoztam
149 17|            hátulról véknyába szúrva, mely keresztüljárta szívét. A
150 17|           őket apja meggyilkolására, mely természetet megtagadó tettre
151 17|          Bálnai; mint a veszett vad, mely égő sebével fut, mit oldalába
152 18|            ha a záporos fergetegnek, mely a pusztában érte, közibe
153 18|             szemmel néze a villámba, mely a tölgyet, mely alatt állt,
154 18|            villámba, mely a tölgyet, mely alatt állt, kettéhasította,
155 18|            Mondok én neked egy hírt, mely fel fogja verni bámulatos
156 19|              csak egy kutyája sincs, mely halálát megordítsa.~Ilyen
157 19|             rajta egy kéz nyúlna be, mely szüntelen növekedik, míg
158 20|               Az a hörgő halotthang, mely e nyomásra annak nyitott
159 21|         érzéki szimpátia köti össze, mely által megérti annak szótagtalan
160 21|       mintegy érezve a rokonszenvet, mely kettőjöket összeköti, kényelmesen
161 21|           mint elijesztett vadállat, mely a mágusz bűvpillantásai
162 21|      körlevelet bocsátott ki ellene, mely miatt bujdokolnia kellett
163 21|            tekintetével találkozott, mely csontjaiban a velőt hűtötte
164 22|      számodra, de keblem azon része, mely visel gyomor nevet, nem
165 22|         Tiszában vész el a láthatár, mely csendes és sima, mint tükör,
166 22| összemorzsolt fejű kígyóval kezében, mely öt láb hosszú volt és sárga
167 22|             néma fekete szolgájával, mely utóbbin kívül, ki a szükségeseket
168 22|        ismered már azon kéznek urát, mely csontjaidat sajtolja össze?~–
169 23|             maradt a másik csónakot, mely Góliáth tulajdona volt,
170 23|              le a dühös állat fejét, mely hosszában végignyújtózkodott
171 23|           hallgatás, sehol egy hang, mely emberi lélek jelenlétét
172 23|              fekete tömegbe botlott, mely a küszöbön feküdt összegörnyedve;
173 23|             volna, mintha az a szél, mely tán kísértő lélek szárnyának
174 23|             tekintet volt már arcán, mely ezelőtt; kellemes hajnalpír
175 23|            az egész arckifejezésben, mely ezelőtt két évvel.~– Mi
176 23|         felébredéskor elfelejtünk, s mely néha homoním esetek feltűntével
177 24|        minden bűneiért. Azon kézzel, mely bűnhödött, saját kezeiddel
178 24|              belől hordanod a sebet, mely kínoz, de sem meg nem gyógyul,
179 25|        mielőtt e regényt befejezném, mely mint tens Tölcsér Jónás
180 25|           volt az egész természeten, mely tüneményt a tudománytalan
181 25|            föld vonzerejében rejlik, mely minden testeket erőnek erejével
182 25|        ilyetén párbeszédhez fogának; mely párbeszédnek nem csekély
183 25|        esküdt úr –, csak a szánkó –, mely elmés felelet azt tanúsítja,
184 25|        hótengernek; s ha a gondolat, mely a költő szánkója elé van
185 25|      megtámadásai ellen védelmezvén, mely műtételt alkalmasint valamely
186 25|           Beretvánál élesebb a szél, mely a mezőkön keresztülsüvölt,
187 25|     táblabíró úr düledező szemekkel, mely óvástételre a Szellő és
188 25|           közölve az öblös kulacsot, mely ekként kézről kézre kezde
189 25|             bú, eb, aki ma szomorú!” mely gyönyörűen egybehangzó duettet
190 25|         kanászdal áriájával kísérte, mely kezdődik ekképp: „Ha valaki
191 25|           hosszával a kas alá esett, mely őt ekként egészen leborította,
192 25|            borzadalmas hang üti meg, mely körülbelől így hangzott „
193 25|            fehér fogait rávicsorítá, mely pantomimikától a hangművésznek
194 25|     Ismerte-e azon veszedelmes erőt, mely abban rejtezett, vagy csak
195 25|              rájött, hogy a füle az, mely ezen iszonyú variációk alatt
196 26|            között egy gödörre akadt, mely gödörben feküdt halva Góliáth