Fezejet

1 5 |       sem más, mint úri maga és hallgatott.~– De úgy van, barátom –
2 6 |        az ismert kísértő. Az éj hallgatott, csak az estfuvallat susogott
3 10|    ellen felemelte volna fejét; hallgatott és engedett, aki őt csak
4 18| kínszenvedései isten áldása; de hallgatott, talán jól esett neki e
5 18|   feszült, türelmes figyelemmel hallgatott; benne lángokkal forrott
6 22|  ugatott a Bodri erősen, s mint hallgatott el egyszerre.~Később úgy
7 22| elkékülve.~A gólyaláb hosszasan hallgatott, szemeit Góliáthról el nem
8 22|  Góliáth Péter?~Amaz csüggedten hallgatott.~– Szólj, szereted-e azon