Fezejet

1 1 |          szólok, semmit sem szólok; úgyis látom, hogy rám sem hallgatsz.~
2 6 |       nehogy a virágot, mely egykor úgyis az ő keblén fog kinyílni,
3 8 |       önkényt apácává neveld magad; úgyis megjön az idő, mikor majd
4 9 |          Terem’tse! Ez biz a sátán. Úgyis neki való volt a szegény
5 14|      borodat; ha nem kell, nézz rá; úgyis megfizeti majd az öreg harang! –
6 17| megszabadítalak: az Isten keze majd úgyis utolér; az enyém megmutatja,
7 19|          hiszen az már elmúlt; majd úgyis visszaadod azt nekem egyszer –