Fezejet

  1 1 |               trópusokkal száguldoznak fel s alá jó lovaik hátán s
  2 1 |          valakiről valami rosszat csak fel is tudna tenni, kivált ha
  3 1 |      protektori tekintettel mosolyogva fel védenceire.~Az elutasított
  4 1 |          fülönfüggőit a fövenyen alá s fel, bőszülten s ereje érzetében
  5 1 |             általános kacagás váltotta fel, minőt csak más baján támaszthat
  6 1 |               az atléta ingujját tűrte fel, öklöket és karokat tünteve
  7 1 |         lobogni, vöröslő füstöt hajtva fel a magasba; olykor élénk
  8 1 |           templomok és tornyok felett, fel a felhőkig; nincs aki segíteni
  9 2 |       közelebbről megismerni.~Keressük fel legelőbb is, akit legközelebb
 10 2 |            összetette, s pihegve emelé fel ártatlan tekintetét hozzá.~–
 11 2 |           fejét, minő kínokat találjon fel e gyermek számára, bosszúja
 12 3 |                uram!” s a fél világért fel nem merte volna azt többé
 13 4 |              Áll a temető árkába;~Kelj fel, kelj fel, édesanyám,~Lerongyollott
 14 4 |          temető árkába;~Kelj fel, kelj fel, édesanyám,~Lerongyollott
 15 4 |            bokornak, hanem nem vetette fel az arányt a kiviendő terv
 16 4 |                Az ifjú dühösen szökött fel, kitéve látván magát a nem
 17 4 |                az árok széliben neveli fel kölykeit, kész azokat életével
 18 4 |                tesz ez? Oh, világosíts fel erről! Az utcán találtak-e
 19 4 |                prédikátumokkal ruházza fel; így például, lakván három
 20 4 |         elkezdtek a székek és asztalok fel s alá sétálgatni a szobában
 21 5 |             girbegurba lépcsőkön alá s fel, jobbra-balra, hol előre,
 22 5 |               annyi sajátszerűt tüntet fel előtte a szoba egyetemessége;
 23 5 |      tulajdonképpen vasrostély, melyet fel lehet vonni, s melyen belül
 24 5 |            esti hangversenye hangzanak fel.~Az éjszakának e költőien
 25 5 |                nagy bátran fütyörészve fel s alá sétálgat szobájában
 26 5 |             rejtelmes intést írt volna fel asztalára, vagy falára véletlen
 27 5 |        mindenikben benne, s a serpenyő fel volt porozva, egy másikat
 28 5 |             okszerűségét.~– Akasszanak fel! – óhajtá Dömsödi úr, s
 29 5 |            mennyiségű pénzeket szedett fel jószágaira, sőt saját anyai
 30 5 |                 bizonyos, még senkitől fel nem talált étel neme is
 31 5 |                magas artézi kút szökik fel a nap ezer színeiben ragyogó
 32 5 |     szabadságban boldog lényekül állít fel, s azon gyáva és önző kasztérdekű
 33 5 |            levegő van mindenütt, akkor fel lesz fedezve az örökké égő
 34 5 |             gépész oly erőművet talált fel, melyben egyik felől beletöltenek
 35 5 |           hanem hát mármost világosíts fel, hogy immár, midőn ezeket
 36 5 |    kukoricamorzsolót találtak volna is fel. Mennyivel többet érne az
 37 5 |             csak azt fedezték volna is fel, mint lehessen hazánk becsesebb
 38 5 |         segíteni?~– Mert a zsilipek is fel voltak emelve; azt pedig
 39 5 |      méreghatásával. Mint vádló lépett fel Mihály gróf ellen, és az
 40 5 |               patkányméreg fedeztetett fel belsejökben.~– Ez elég borzasztó
 41 5 |               senki sem világosíthatta fel, az pedig nem is olyan ember
 42 5 |              az eget fejem felett –, s fel fogja világosítani a két
 43 6 |            tiéd leszek.~Népdal.~Merülj fel képzeletimben ifjú gondolatim
 44 6 |              végtelen rónáidat! Mutasd fel emlékemben délibábos pusztáid
 45 6 |                végy cukrot, és olvaszd fel tiszta vízben, s tedd félre,
 46 6 |               keble aggódva hullámzott fel s alá.~A leányka szorosan
 47 6 |              kétszeres erővel élénkült fel, nem nyugvék addig, míg
 48 7 |               Hold és csillagok jöttek fel helyébe; langy estszél repkedett
 49 7 |                 s a pléhzárt csakugyan fel is nyitá, de ekkor vevék
 50 7 |                és vályoghalomra szökik fel, honnét, mint bástyáról
 51 7 |             álló olajfára kapaszkodott fel, s onnét bátorsággal tekinte
 52 7 |       megszolgálja, de hogy jutunk oda fel, repülni egyikünk sem tud,
 53 7 |                pedig egyenként mászunk fel, kitekeri nyakunkat.~– Tudod
 54 7 |               egy idegen arc emelkedik fel előtte a létrán felmászva,
 55 7 |            fájára felakaszthatsz. Oldd fel kezemet, írást fogok adni,
 56 7 |        mondanivalómat, már most akassz fel, ha akarsz.~Bálnai arca
 57 8 |               halkan kéri, ne ébressze fel a csendesen szunnyadót.~–
 58 8 |                  Doch, doch, ma chére, fel kell őt ébreszteni tout
 59 8 |               óra hosszat nem ébredett fel.~A fiatal lyány reszketeg
 60 8 |           lelkem,… vegyen be… ébredjen fel egy kicsinyt – biztatá őt –,
 61 8 |              meggyógyul tőle,…ébredjen fel!~A nő nem ébredett fel.~–
 62 8 |        ébredjen fel!~A nő nem ébredett fel.~– Az istenért, milyen mélyen
 63 8 |           mélyen aludt, s nem ébredett fel.~Meg volt gyógyulva – örökre.~
 64 8 |               geh’, ne tréfálj, ébredj fel, ez nem manier, ily igazán
 65 8 |                   Az istenért! – kiált fel az úri hölgy kezeit összecsapva. –
 66 8 |       legkisebb hajlamot sem tüntetett fel magában a könnyelműségre,
 67 8 |           szemeivel érzékenyen tekinte fel oda; oly rokonszenvű bánat
 68 8 |           levélkével együtt félve lopá fel ablakába az ismeretlen ifjú,
 69 9 |               Megvolna hát. A talpalló fel van eszkábálva nem éppen
 70 9 |                De már ez sok! – kiálta fel tele méltatlankodással az
 71 9 |            egyén, mentségül azt hozván fel, hogy megbicsaklott a hangja,
 72 9 |             szoprán hangokban oszlának fel…~– Nem hiába, hogy a sátán
 73 9 |            mondandó könyörgést olvasta fel, s úgy kijött a kerékvágásból,
 74 10|     csizmacsikorgás között kopog alá s fel a szobában.~A táblabíró
 75 10|            embertársai démonává kentek fel; vad indulat, hóbortos szenvedély
 76 10|     feláldozhasson, könnyelműen gyújtá fel annak egyetlen birtokát,
 77 10|                volt, önkezeivel gyújtá fel, s ki akkor személyében,
 78 10|                áldás nemtőjeként tűnik fel az ifjú Szilárdy, ki hogy
 79 11|              hajdanában lánccal húzták fel a vizet, most egészen ki
 80 11|               csecsemősírás hallatszik fel. Borzasztó dolgokat beszélnek
 81 11|                az ifjú, karjaiba fogva fel őt, s merően arcába tekintett,
 82 11|            nyomorú lét! Azok nem érnek fel egy ily pillanat gyönyörével!~
 83 12|              highwayman rossz kedvében fel ne gyújthassa. Kocsmárosa
 84 12|               csecsemő nem is ébredett fel többé.~A csárda közepén
 85 12|               ki szemeiket! Hasítsátok fel orrukat! Tépjétek le róluk
 86 12|               pincébe.~– No, szedjétek fel magatokat! – szól az érkezett. –
 87 13|                az ablaktáblákon verték fel önfeledt boldog álmaikat.~–
 88 13|        utóbbiban, s magánkívül szakítá fel az ablaktáblákat, s azokat
 89 13|              futtában hatszor taszítva fel egymást, s a legkomikusabb
 90 13|              és gázolás után csakugyan fel is rugaszkodott a háztető
 91 13|        ünnepélyes hangon szólíttatának fel a törvények iránti engedelmességre.~
 92 13|        keresztül útján, varjú szállott fel előtte, vénasszony jött
 93 14|            éveiben, míg Bognár Jancsit fel nem kötötték, hűséges társa
 94 14|       körmeivel egy téglát szakasztott fel a padozatból, s beleharapott,
 95 14|             nagy lépésekkel járt alá s fel a szobában, gyanúsan vizsgált
 96 15|           varjak pecsenyéje, tökfilkó! Fel akarsz dönteni? Részeg gazember!
 97 15| megbosszankodott, hogy amúgy törökösen fel nem pofozhatja azt az élhetetlen
 98 15|             sötétsárga felhő kerekedik fel, s egy ideig a napot álarcozza,
 99 15|            szelek csoportokat ragadnak fel a magasba, s velök fakósárgára
100 15|        szapulóval öntenék; a homok ezt fel sem véve, felkapott a forgószél
101 15|               egy fekete árnyék tűnnék fel meg-megjelenve és eltűnve,
102 15|            tovább haladtak, alig múlva fel a szél és zápor egyhangú
103 15|             ijedt emberhez –, keressük fel eltévedt lovait, vagy ha
104 16|               átkok hangjait kiáltozák fel az égre; gomolygó füstalakok
105 16|               Herkules alkatúak jártak fel s alá az érkeztek körül.~
106 16|           elfogódás reszketegsége tűnt fel. – Vártunk, hol késtél három-négy
107 17|              amiért ott hevenyében jól fel is pofoztak, azzal kiszaladtam
108 17|                cselekedni! Vérét igyák fel az ebek, egyék őt meg elevenen
109 17|               büntetéseket találtatott fel velök; egyik borzasztóbb
110 17|             azután a pincéből hozzatok fel fél akó kátránt, s azt töltsétek
111 17|             egy elkárhozott könyörögne fel az éghez iszonyú kínjai
112 17|            észre.~Ekkor Dömsödit emelé fel a pusztabíró, s a szomszéd
113 17|            közepéről lángok lobognának fel, s kapuja megnyílna, s zavart
114 17|                 Végső erejével ragadta fel magát; rohant, a föld elmaradt
115 17|           farkas volt. Ijedten szökött fel az is fekhelyéből, s nagyot
116 17|           hurcoltak ide.~Riadva ugrott fel az árokból a szerencsétlen
117 17|            halni.~Haja szálai állottak fel az égre.~Reszketve zörgetett
118 18|                        Egykedvűen járt fel s alá szobájában gróf Szilárdy
119 18|             soha egy mosoly nem deríté fel arcát, egy fölösleges szó
120 18|           tudta miért.~Egykedvűen járt fel s alá szobájában.~Titoknoka
121 18|                én neked egy hírt, mely fel fogja verni bámulatos nyugalmadat,
122 18|                hanem az a sziget ugyan fel volt virágozva, alig lehetett
123 19|                ilyen szavakkal zavarta fel koronkint:~– Vén zsugori!
124 19|           öreget ellenkezése dacára is fel akarta emelni ládájáról.~–
125 19|             emelj el innét, de ne tégy fel ágyamba, nem akarok alunni
126 19|              alunni többet. Jer, nyisd fel a ládát, de ígérd meg!~–
127 19|      meg-meggörbítve, s vadul tekintve fel, mint egy fészkét még haldokolva
128 19|             koporsóba, a párnát fejtsd fel, oda a gyaluforgács közé
129 20|               megrabolni.~Sietve dúlta fel a sírt.~Izzasztó munkája
130 21|            illatos nyugágyon nem ébred fel.~A szegletben az ágymennyezet
131 21|   számtalanszor; a gyermek kacagva néz fel reá, azután mintegy érezve
132 22|                erős, suhogó hang zúdul fel többször ismételtetve, valami
133 22|                nagy erőködéssel küzdte fel magát a gólyalábas, igyekezve
134 22|        legmagasabb fák tetejéig folyva fel; a gyöngyvirág és kankalinok
135 22|           gyakorlott ügyességgel húzta fel magát kezein, s egy percig
136 23|       meg-megrémlik agyunkban, lebbent fel olykor lelkében a magános
137 24|           rövidek az örömben. Keressük fel az ingovány szigetét.~A
138 24|                egeket, s riadva szökik fel fekhelyéről, midőn nevét
139 24|        ülepedett salakot kavarta volna fel, hogy attól a csillagok
140 24|                szemei nem néznek többé fel az égre. Tagjai csupa csont
141 24|             sírtam és szenvedtem. Kelj fel! Hoztam neked meleg ruhát
142 24|                már nem sír, odamegyek, fel akarom venni s porrá omlik;
143 24|               a te apád várost égetett fel egy buja szeszélyért, s
144 25|    búbánatjának kellett lenni.) Később fel sem emelve a földről fejét,
145 25|                ad vocem „fej” – kiálta fel az esküdt úr –, hol maradt
146 25|        gyönyörűséges Jancsikám, keresd fel a fejemet, valahol ott lesz
147 25|        avitikum.~– Nem ez az? – kiálta fel furfangos együgyűséggel
148 25|           Jancsi egy lopótököt mutatva fel.~– De bizony, alighanem,
149 25|                a helyreállított szánra fel tudott tápászkodni, míg
150 25|          sinórjain.)~– Jól van no, ülj fel hát – szólt közbe a táblabíró
151 25|             ily szavakat mondani: „Ülj fel, dudálj!” – holott így kellett
152 25|            vagy igyál moré, osztán ülj fel!~– Bizony csak szebb szó
153 25|              ott fagynak meg! Frissen! Fel kell lármázni a szomszédokat!
154 25|              Theodosius alatt ébredtek fel elalvásuk után 122 esztendőkkel:1
155 25|               122 esztendőkkel:1 mégis fel kelle ébrednie eme farkasgyötrő
156 26|      nyavalyásoknak, rokon nem kereste fel beteg rokonát, koporsó nem
157 26|              vele a feltámadáskor, míg fel tudja emelni.~Szeretném
158 26|          ideírni, ami minden sírkövére fel van vésve, vers és próza,