| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1011 9 | a tükörbe!~A prézens úr belenéz… megijed… térdei összeütődnek,
1012 10 | vette a Corpus jurist s belenézett. De ezúttal sehogy sem akart
1013 9 | egy szunyog talpa, s abba belenézhet, látandotta, mily kémiai
1014 23 | kisgyermeke halva van.~Amint belépe szobáiba, úgy tetszék, mintha
1015 7 | küszöbtől.~A százgallér belepróbálta az ajtóba kulcsait, s a
1016 5 | egy fiatalember bújik be; belépvén szertenéz, meglátja az említett
1017 25 | szorongattatásai közepett belesóhajtott, amint isten tudnia engedé
1018 10 | vele első unoka, s őrülten beleszeret; de szerelme nem értetik
1019 6 | védenckébe veszedelmesen beleszeretvén.~Naponként erősebb lőn meggyőződése,
1020 8 | így az úri hölgy durcásan beletölte holmit a gyógyléből a cinkanálba,
1021 5 | fel, melyben egyik felől beletöltenek egy mérő kendermagot, s
1022 10 | sanyarúságiba ide s tova beletörődött. Ekkor történt az, hogy
1023 1 | leakasztván, abba saját fejöket beleültették, s ekként e mai napra rótt
1024 18 | az összekötött csónakba beleugrott, nekivetkőzött, s mindketten
1025 20 | hantolva.~A kegyes férfiú belevágja a sírba kapáját.~Ez ellenségének
1026 18 | mellett csáklyázva, azután belevágtattunk a Tiszába, s átmentünk a
1027 22 | nádszálat szúr, s nekigyürkőzve beleveti magát a vizekbe s azok lakosai
1028 13 | mialatt a lyánka a gyertyával belevilágított. A láda színig volt töltve
1029 5 | ráncbástyáikkal, csipkefellegeikkel, belisztezett hajfodraikkal, festékvakolatokkal
1030 22 | lankaság vizeiben, mindinkább bellebb-bellebb haladó.~*~Ez ős vízpusztaság
1031 5 | üvegmécses, reszkető világával belobogtatva az alvószobát; tollas lakosai
1032 16 | kősziklához vágja; ezzel belódította Dömsödit a szobába.~A szoba
1033 12 | egy roppant magas férfi belöki az ajtót, s belép azon.
1034 11 | rossz hírű csárda ajtajához; belökte azt, nehéz borgőz és rekedt,
1035 1 | azok befelé rohantak, a belőllevők kifelé, s valamennyien bele
1036 16 | kiveresedtek, de könny nem jött belőlök; az ilyen fájdalom enyhülés
1037 21 | visszárnyékot vet rá a szőnyegen át belopózó világ. Fejér nyakát egy
1038 2 | az ekként támadt résen belopózott, s kis idő múlva ölében
1039 23 | kardot vonva elő, a sziget belseje felé tartott.~A parton maradt
1040 22 | vasszegekkel. Ablakai mind a sziget belsejére nyílnak, rajtok kidűlő vaskosarak.~
1041 5 | patkányméreg fedeztetett fel belsejökben.~– Ez elég borzasztó eset –
1042 7 | ház kerítésén egyenként bemásztak.~A százgalléros egy csomó
1043 5 | semmi nem hiányzott, ismét bement kamrájába, a rostélyt lekapcsolta,
1044 1 | márványobeliszk, melynek vén, bemohosodott betűi olvashatlanok. Közel
1045 9 | ekképp saját rezidenciájában bemutassam.~Ah! Éppen jókor jövünk.
1046 25 | décbundán, melyen át a didergést bemutathassa.~Íme azonban ostorpattogás
1047 25 | kimenti a fizika, miután bemutatja, hogy ennek oka egyenesen
1048 5 | történetekkel.~Az ekként bemutatott utca végén, majdhogy nem
1049 25 | föld forog, ők bizonyosan bemutatták volna, hogy a föld tántorog,
1050 14 | csapásával egy szalmaszéket sánta bénává zúzott, mire nagy bosszúsan
1051 7 | kapaszkodnia, hogy el ne essék. Benézett a szobába, látta az ifjút,
1052 2 | melytől Jutka asszonyban bennmaradt az ige, s mely ugyan csaknem
1053 1 | kétszerezett dühvel fordult a bennmaradtak ellen; ezek voltak: a két
1054 16 | halálmadár sikoltozott, s bennről nagy kutyák szokatlan üvöltése
1055 1 | irtózatos dolgokat beszélt a bennszorult szepegők füleibe, kik annyira
1056 15 | ostorral kiverésére vagy a bennülők mulatságos kitálalására
1057 22 | hibáznak belőle.~A fűvel benőtt udvaron fehér nyulak futkároznak,
1058 5 | minden vonásokból kitűnő benső nemesség valami vonzó fensőbbséget
1059 6 | elhagyá, mind alakra, mind bensőre nézve ideálszéppé kezde
1060 10 | fogja, audiat, exhibeálni a bent megírt incattának mégpedig
1061 23 | végignyújtózkodott az udvaron.~Benyitott a szobába.~Keresztülment
1062 21 | megtébolyodott.~E hirteleni benyomás, mit ez erőszakos tett okoza
1063 2 | szemei szikrát hánynak; ezzel benyomja az ajtót, s belép a sötétbe.
1064 13 | szenvedés, a házhéjnyíláson beömlő ég világa még fehérebbé
1065 5 | hogy saját családjába van beoltva az általa leggyűlöltebb
1066 25 | A kas, melyben a szénába bepakolva ültek kalandoraink, a szánkóról
1067 10 | földig leég. Ekkor a hitelező beperli a leányt; s miután a tökéletes
1068 5 | homlokon üti magát s felugrik. Bepislant a rostélyos hálószobába,
1069 22 | kiket apád meggyilkolására bérelél, kivallották minden vétkeidet.
1070 17 | hogy Dömsödi Góliáth Péter bérelte ki őket apja meggyilkolására,
1071 9 | harangot.~Hadd sírjanak a berencsi leányok.~Népdal.~Márton
1072 10 | képzelt magának, melyekkel berepkedé az ég csillagos végtelenjét;
1073 2 | kapuját minden este négy béreslegény bírja nagy fejtöréssel betenni;
1074 2 | Igaz ugyan, hogy cselédei bérét el szokta húzni, elve: „
1075 25 | ráfoghatjuk, hogy fázik.~Beretvánál élesebb a szél, mely a mezőkön
1076 20 | odvába vonja magát, a farkas berke bozótjai közé, s az ember
1077 10 | látá a paradicsomot virágzó berkeivel, az őszinte rókát, a szelíd
1078 1 | mázsaház alacsony ajtaján berohanva, ülnöke betörött orral marada
1079 17 | családnak feje voltam, most bérszolga vagyok. Húsz esztendei fáradságaim
1080 3 | azt is – várj!~Ezzel Pista beseperte az elbúcsúzottakat.~– No
1081 4 | feliratok a sírköveken, a besüppedt és elfeledett sírhalmok
1082 17 | tetemei.~*~A napvilága kezdett besütni az ablakon, hajnalfényét
1083 5 | leponyvázva, miken át a besütő esti napvilág homálybús
1084 8 | fölébrede; a nap szépen besütött az ablakon, s a halott arcára
1085 5 | azon át egy fiatalembert besurranni. A fiatalember minden tétovázás
1086 14 | a becsületes vendégeket beszállítsátok?~A megszólított anélkül,
1087 1 | rám sem hallgatsz.~Ilyetén beszédektől szabadítá meg keblét az
1088 21 | nyugtalankodik, s végre kényeskedő beszédes sírással szól bele a csendbe.~
1089 5 | első emeletben? Itt-ott beszegzett és a fallal egyszínűvé festett
1090 5 | gyújtólyukait vékony fácskákkal beszegzi, azután a serpenyőket újra
1091 17 | melyben ti is elégtetek? Beszéld el, mit tudsz róla?~– Óh,
1092 18 | nyomába.~Kóbor pásztorok beszélék, hogy korán reggel az orgoványi
1093 13 | számolt, hogy oly nyíltan beszélendnek vele, hanem sokat támaszkodott
1094 15 | bizony csak elmegyek innét – beszélget magában Dömsödi úr –, dehogy
1095 3 | baráti, gyönyörűsége, velök beszélgetett, és pengéseik értelmét magyarázgatá,
1096 3 | szélére ülve, érzékenyen beszélgetne szeretett pénzeivel, mik
1097 26 | mellett, s régi időkről beszélgetnek.~Bókváryné asszonyság is
1098 5 | szinte egymással látszanak beszélgetni elmúlt jobb időkről; a hármas
1099 3 | mikor esteli órákon veletek beszélgettem, hogy bárcsak ti is tudnátok
1100 17 | fohásszal, mint aki nem beszélhette ki magát, eltávozott, s
1101 21 | szép vonásokon, mind azt beszélik, hogy a lélek saját lakában
1102 13 | ájuldozó természeteket…~– Hadd beszéljek csak egy percig szíveikhez.~–
1103 13 | percig szíveikhez.~– Sohase beszéljen biz azokhoz. Jól ismerjük
1104 24 | képeket kell látnom és velök beszélnem.~– Minő képeket?~– Nem mondhatom
1105 7 | térdeivel iszonyút nyomott a beszélő mellén.~– De ne fojts még
1106 4 | hozzá, kérdvén:~– Kivel beszélsz odafenn?~– Ővele – súgá
1107 14 | hely lesz rá.~– Magával beszéltél az ifjú úrral?~– Igen ám;
1108 24 | egy nem látható lényhez beszélve –, ma van a halottak ünnepe.
1109 3 | Gáspár pedig még aznap beszentelteté pénzeit a helybeli egyházfival,
1110 5 | szegénység,~Üres kamarába beszorul a szükség;~Ott egy fedél
1111 21 | ezüstszín lepkék látszanak beszőve, egy rózsafa bölcső himbolyg
1112 1 | keserű emlékezetnél és egy betáblázásokkal terhelt szeszgyárnál, melynek
1113 10 | bizonyos megnevezett gyárára betábláztatá. Az apa meghal, utána meghal
1114 9 | tekintélyes pozitúrákat iparkodik betanulni…~Egyet említetlen találtunk
1115 1 | reggel fölkelt, s megkezdte betanult pályafutását az égen; a
1116 5 | levantei szőnyegekkel vannak betapasztva; a svábok és poloskák, s
1117 23 | elébe érve, annak ajtaját betaszítá s belépett.~A bilincsétől
1118 17 | mellére téve –, énnekem egy betegágyas nőm maradt honn ama siralmak
1119 13 | ugyan az meg egyhamar a beteget, de barátja titkát annál
1120 9 | egy sír mellé hasra fekve, beteggé röhögte magát.~Még nagyobb
1121 2 | ajtón kívül minden nyílásait betégláztatta valami sötét embergyűlölő.
1122 5 | szegénység, nyomorúság és betegség, nem különben a koplalás
1123 8 | képes volna engem halálos betegségbe ejteni! C’est seul pour
1124 13 | veszedelmesebben esett vissza betegségébe, mint valaha.~Bálnai sírt,
1125 13 | leányka ma kelt föl először betegségéből. Oly halovány volt…~Szőke
1126 5 | lehet távolítani, számtalan betegségnek vette elejét, szörnyen elszégyenlené
1127 1 | csárdákba történt rövid betekintés által hathatósan megedzette
1128 8 | szegezék koporsóba.~Midőn betemették anyja sírját, utósó vigaszát
1129 2 | béreslegény bírja nagy fejtöréssel betenni; másiknak kapuja nem volt
1130 16 | vérszemet kezdett kapni, s a betóduló jámbor arcú férfiak közé
1131 13 | ellentállok – s erre a formaságok betöltése kedveért pálcáját fölemelé,
1132 7 | megnyomorított megátkoz, azon Isten betölti az átkot? Ne szólj! Süket
1133 1 | minden szíveket iszonyattal betöltő tünemény megjelenése váratik,
1134 8 | torkát kell áldozatokkal betömni, s így Bókváryné unokahúgában
1135 9 | állóhelyében, hogy rögtön betöri az orrát.~Nincs toll leírni
1136 17 | megszabadulásra; ha e kemencét betöröd, azon át a padlás feljárásához
1137 1 | ajtaján berohanva, ülnöke betörött orral marada le a nyeregből.~
1138 12 | hátulról nekem estél, s betörted a fejemet? Hanem ’szen itt
1139 13 | nyílást vágtak a falon; azon betörtek, felhányták az egész tanyát,
1140 16 | ellenfele húsába csimpajkodott.~Betörték az ajtót; a nekikábult ifjút
1141 9 | A praeses! – ordítja betörve az ajtón egy tolladzó bagó
1142 18 | megérdemlette! – amint hirtelen betoppanik hozzám egy sima képű úr,
1143 10 | vissza gondolatai: minden betűből az ő szomorúságát olvasta
1144 1 | melynek vén, bemohosodott betűi olvashatlanok. Közel a kápolnához
1145 8 | Aglája) nevének két első betűjén kívül, melyet napról napra
1146 12 | volt jelen. Réme valamennyi betyárnak és szegénylegénynek.~
1147 25 | magára vette öreg szűrét, beült a szánkó elejébe, egyet
1148 18 | nincsen: nekibátorodtam, s beültem a csónakba. Itt bekötötték
1149 22 | oldalaik szőlőkkel vannak beültetve, miknek világos színe regényesen
1150 19 | homályos ablakát kívülről beütnék, s rajta egy kéz nyúlna
1151 25 | együgyűen Jancsi –, hanem beütöttem az orromat.~– Minek hordod
1152 2 | delictit, azzal a konyhába beugrott, alig emberi hangon ordítva: „
1153 5 | azon országokkal, melyeket beutazott, s – nem sóhajtott. Nem,
1154 5 | gróf nevelője kíséretében beutazta a külföld nevezetesebb helyeit,
1155 17 | engem a törvényszék előtt bevádoltál, elítéltettél; kihirdettetéd
1156 17 | Topa voltak, kik azonnal bevallották, hogy Dömsödi Góliáth Péter
1157 9 | felmentvén a prézens urat ígérete beváltásától.~– Nem hagynak békét!~„Nappal
1158 25 | ösztönszerűleg követve nagy későre bevánszorogtak Gyékény Mártonné nagyasszonyom
1159 15 | addig tessék itt engemet bevárni, majd én elvezetem uraságodat
1160 22 | kívül, ki a szükségeseket bevásárlani a szomszéd faluba kijárt,
1161 2 | úrral ekképpen számadásait bevégzé, a nyitott ajtón kisompolygott,
1162 8 | óra van, orvosságot kell bevennie; ha aluszik, tant pis pour
1163 5 | be mer tekinteni. Ezután beveszi a kulcsot s ráfordítja;
1164 5 | még mívelni és gabonával bevetni sem mulasztotta el, bizonyos
1165 2 | kegyes férfiú fakamrájába bevezette, a lebontott deszkákat ismét
1166 11 | és olvasd.~Az ablak újra bezáródék.~Bálnai visszament a kút
1167 19 | magához, s a szekrényt újólag bezárva, a szobát sietve elhagyá.~
1168 19 | Gyékény Márton leánya.~A bezúzott ablakon hiúz szemekkel bámulta
1169 18 | dőlve, annak tábláit mind bezúzta, nem érzé, hogy az üvegdarabok
1170 9 | akarám mondani diák).~– Bi-bi-bi-biennis vagyok – felel ez reszketve,
1171 5 | oppozíció kicsinységekkel bibelődőnek, a konzervatívek veszedelmes
1172 5 | létrejöttét, mely készül fahéj- és bíbicnyelvekből, strucctojás- és egyiptomi
1173 5 | melyekből csoda módon tüskés és bibircsós tarka kórók, kaktuszok és
1174 17 | ennek híjával volna.~S a Biblia, mely feketébe volt kötve,
1175 2 | minőket aligha tanult a bibliából.~A szegény kisleány pedig
1176 17 | s a halott mellé ülve a Bibliára fektette homlokát és imádkozott.~ ~
1177 17 | ki szekrényemből a szent Bibliát.~Ez ünnepélyes hangon szólt
1178 12 | Jertek, lyánkák, öltöztessük bíborba,~Temessük el egy nefelejcsbokorba.~
1179 24 | ingó lépései mindegyikénél biccenik. Kezei hátul vannak összefogva.~
1180 25 | Megállj csak! – kiálta, s egy bicsakot rántott elő, azt kinyitotta,
1181 14 | Ha vendégei hajbakapnak, bicskák villognak, juhászbotok puffognak,
1182 25 | venni, mint egy vasatlan bicskanyélnek.~– Hát az uraidat hol hagytad,
1183 7 | egy pár döfés a fehérvári bicskával megszolgálja, de hogy jutunk
1184 9 | iskolába jár ön?~– Mondd, hogy biennis vagy (másodfű tin… akarám
1185 1 | szélén a korlátokkal ellátott bikaakol tűnnek föl le nem írható,
1186 17 | kinn, mert minden ember a bikaheccre ment, hanem egy lovas ember
1187 1 | elhályogosodtak. A dühös bikának nyaka volt kificamodva.~
1188 19 | rándulással felszakítva álma bilincseit, még egyszer életében felébredett.~
1189 18 | adott a szenvedés, nekem bilincseket.~– Adott volna neked is
1190 23 | betaszítá s belépett.~A bilincsétől megszabadított szelindek
1191 6 | keblén fog kinyílni, még bimbójában letörje. Ez a legszebb jelenet
1192 21 | boldog remények kezdtek bimbózni lelkében. Hitte, bízott
1193 22 | tizenhárommillió gyomor sem bír elemészteni, sem tizenhárommillió
1194 17 | de mi megvesztegethetlen bírái leszünk.~– Megöljük minden
1195 17 | fetrengve a porban s iszonyú bíráira rimánkodó arccal tekintve.~–
1196 13 | valaha.~Bálnai sírt, mikor a bírákhoz visszatére. Könyörgő arccal
1197 13 | egy fekete láda mellé, s a bíráknak inte, hogy menjenek oda.
1198 7 | azt, bírni, de nem általa bíratni.~– Óh, ha ez mind igaz! –
1199 6 | reszket. A lyánka szemei nem bírják el az ő tekintetét, s arca
1200 12 | faggyút rendszerint a lopott birkák meg nem ehető részei szolgáltatták.
1201 14 | melynek széksós partjain birkanyájak legelnek. Kerítése csapóföldből
1202 21 | csodásan édes illatja a lelket bírná elaltani; a vedrek aranyzott
1203 5 | építészének talentummal kellett bírnia ízlés dolgában; e bábeli
1204 8 | számtalan tollakkal kellene bírnom, ha a nemeskeblű nagynéni
1205 13 | ellenállás a törvények értelmében bíróilag el nem fogadtatik – mondá
1206 12 | azáltal, hogy a valamivel bírók nem bízzák többé a vagyonaik
1207 17 | senkinek a láthatatlan bírón alól számadással ne tartozzunk.
1208 4 | melyet nem ismerek, nem bírtam felfogni e gondolat értelmét;
1209 10 | veszendő fehérszemélynek jut birtokába.~E tény az ifjú lelkét szörnyen
1210 5 | elvitázhatlan nyomai maradtak a birtokait lakó nép mind külső, mind
1211 10 | gyújtá fel annak egyetlen birtokát, s egy várost leégetett
1212 13 | Tölcsér Jónás esküdt úr sem birtokbul, sem személyesen nem kézbesíthette,
1213 5 | minthogy Bálnai tehetős, jó birtokú nemes volt, s mellén érdemjelül
1214 7 | határosak, s apáink után együtt bírunk egy közös falut.~– Hazudsz! –
1215 4 | Alávaló gyáva! – kiálta nem bírván magával –, kiben nincsen
1216 18 | hogy egy nyomorúnak legyen bitangjává? Ezért fosztottál meg engem
1217 5 | megjutalmazására vannak hozatva.~Bitófákat állítunk a vétkezők rettentésére,
1218 2 | együtt az ágy alá gurul, s a bivalszuszogáshoz sokban hasonló hangok jelentik,
1219 9 | a százgallérú énekes, s bivalyul nekiesik a morfondérozó
1220 4 | megvert az emberekre tékozlott bizalmam; nem csókolt meg fogaival
1221 5 | számára leginkább a nép bizalmát és saját tekintélyét, hogy
1222 8 | kiapadhatlan, Istenben vetett bizalom tükrözé magát; nyugodtan
1223 5 | nyilván mutatók, mily nagy bizalommal viseltetik Dömsödi úr az
1224 18 | Hagyd a nyomorultat, bízd őt az egek büntető kezére!
1225 11 | széles világon.~Miért ne bízhatnának a szerencsétlenek egymásban?~
1226 15 | lelket sem talált, kire ügyét bízhatta volna, lovait megitatja,
1227 18 | voltál az egyetlen, kiben bíznom kellett volna; te vagy,
1228 7 | szemeit meresztgette.~– Rád bízom őt – szólt Leander Góliáth
1229 2 | műtételre, mint a következés bizonyítandja, nem kis szüksége lett volna
1230 18 | apjának egyetlen fia; mivel bizonyíthatta volna be jogát a leányhoz,
1231 10 | parasztember.~Reám úgy nézzetek!~Bizonyítja eztet torkom~Gyakor szomjúsága.~
1232 5 | melytől lelke irtózott; írásai bizonyítottak ellene, miket soha nem írt;
1233 5 | azon a legkétségtelenebb bizonyítványait látta, hogy idegen járt
1234 15 | mágnestűt hordani, mert bizonyomra úgy talál járni, mint az
1235 2 | tehetségei vannak, arra bizonyság a fél város és a falakról
1236 13 | kézbesíthette, kiadá róla hiteles bizonyságlevelét, miszerint azt annak ajtajára
1237 5 | kapva, miknek kimeneteléről bizonytalan lehete, hanem ahol bontott,
1238 15 | homokot elhordanák róla, más bizonyulna be, mint ez egy hazai városban
1239 12 | hogy meg ne sántuljon! – biztatja őket a nézősereg; s azt
1240 11 | Azután kezébe fogta kezét, biztatólag rámosolygott, s a hölgy
1241 20 | bosszút? S az üldözés ellen biztosít-e a sír? Tudja-e valaki gyűlölni
1242 17 | tolongó tömeget. – Először biztosítanunk kell magunkat. Meg foguk
1243 4 | mennyivel állapotodat egy időre biztosíthassam, holott ő apám minden vagyonát
1244 14 | békességes életet él; hadnagyok, biztosok nem tudnak rá semmit mondani,
1245 1 | használni nem tudva, egyaránt bízva Istenbe és emberekbe, sem
1246 12 | hogy a valamivel bírók nem bízzák többé a vagyonaik feletti
1247 8 | melyben senkije sincs, akiben bízzék, senkije, aki egy falat
1248 22 | lenni, csak a muszkitók és a boák hibáznak belőle.~A fűvel
1249 17 | között jóízű álmot alszik bóbiskolva Magdus, a hamupepejke.~*~
1250 10 | abeundival ellátva odább bocsájtották, itt vett rendkívüli dupla
1251 5 | bele négy hónap, hogy a bocsánatlevél köröztetése után Mihály
1252 18 | szóra bebocsáttatást kér.~– Bocsásd be! – lőn az egykedvű válasz.~
1253 9 | piquant és imposant árnyékokat bocsát és szól, amennyire lehet
1254 17 | unszolásra azonban magához bocsátá a rablót, ki kezeinél, lábainál
1255 6 | végrendelet teljesítésébe bocsátkozni, mint azt egyelőre hitte
1256 22 | menekülését, s lassan a mély vízbe bocsátkozott.~– Jaj a gyermek! A gyermek! –
1257 21 | elnyerhetni.~Apja körlevelet bocsátott ki ellene, mely miatt bujdokolnia
1258 11 | már nincsen üdve, s nem bocsátotta a leányt, hanem még közelebb
1259 13 | Dömsödi úr, hanem körlevelet bocsáttatott ki, melyben ötszáz forintot
1260 12 | cipőket lábáról? Mindjárt bocskort hasítok a hátából az irgalom
1261 25 | Góliáthnak nyomába vezette.~Bodor, kócos haján fakó túri süveg
1262 22 | hallotta, mint ugatott a Bodri erősen, s mint hallgatott
1263 5 | felfüggesztve, s akkorákat bődül tág torokkal, mintha a szomszéd
1264 6 | színű volt a fölébe hajló bodzafa gyümölcseitől, naponkint
1265 12 | szaporán borlevest!~– Nincs bögrénk.~– Ki is fordítom a bőrödet,
1266 25 | A farkas vagy értette a böjti prédikációt, vagy sem, fölnyújtotta
1267 5 | különösségeken kapás; egyik a bölcsek kövét keresi, s utoljára
1268 9 | míg a bagók – az első éves bölcsészek díszneve – oda hátul majd
1269 9 | vagyis magyarul szólván: „bölcsnek nem derogál a ferdesarkú
1270 23 | halottat visszafektette a bölcsőbe, egy széken ott feküdtek
1271 24 | harmadikra egy csecsemő piros bölcsőben, szalagos pólában kék ernyő
1272 6 | képzeletimben ifjú gondolatim bölcsője, kies Alföld! Terítsd ki
1273 21 | elalszik.~Az apa visszateszi őt bölcsőjébe, az ernyő fátyolhálóját
1274 6 | Csak a vércsillag1 és a böléndek ellenében érzek oly félelmet
1275 12 | elszörnyed, félreáll.~– Nem bömbölsz, részeg fancsali te! – kiált
1276 1 | tömött mázsaháznak rohan. Bömbölve gázolt embereken, kutyákon
1277 18 | eszedbe, hogy grófunk a börtönből ásott ki, s míg benn valál,
1278 13 | sem felelt.~Ígérnek nekik börtönt, ütlegeket, békókat; mind
1279 5 | indiai maszlagok és calcuttai bógácskórók s egyéb külhoni paréjok
1280 15 | erősbödő, ritkán megszaggatott bőgés hallatszik; az ég mindig
1281 17 | Nemzetes uram – kezdé bőgéshez készülő hangon, mialatt
1282 1 | földnek szegezve iszonyú bőgéssel rohant előre. A két hölgy
1283 25 | impertinenter nyekegni, nyikorogni, bőgni és sikoltozni oly fülhasigató
1284 1 | körülfekünni, kik mindnyájan bőgő hegedűnek nézik immáron
1285 17 | mondtam ám, hát éppen a bográcsos húst vittem be, s ijedtemben
1286 5 | lámpát fog égetni. Nemde nagy bohó ez az én ismerősöm?~Gábor
1287 5 | vett szívességet, összeüti bokáját, s pajtásai közé elegyedik.~–
1288 5 | árasztotta el őket, és éppen e bőkezűség verte be azoknak fejét;
1289 5 | sorsán könnyebbítsen, pazar bőkezűségével árasztotta el őket, és éppen
1290 26 | egész szigeten nem volt egy bokor, hova valaki elrejthesse
1291 4 | Hanem ahán! Itt mozog a bokorban a vad, uhhahaha!~Az ebek
1292 23 | a másik visszalőtt, s a bokorból emberkívüli ordítás tört
1293 13 | Mellette üvegpohárban egy bokréta fehér hóvirágokkal kötve,
1294 3 | hátam közepét! Te sátán bokrétája, istentelenség kórója, akasztófa
1295 24 | mint tépi nyavalyogva a bokrokat a szerencsétlen.~A nyögés
1296 17 | világított néhol az árokparti bokrokból elő; olykor hallgatózva
1297 20 | fűben, a sírok között árkon, bokron keresztül törtetne; a kutya
1298 10 | jövedelmes címhez őt egyedül csak bokros érdemei juttatták, miután
1299 24 | szólala meg erre a sziget bokrosából, reszkető nyöszörgéstől
1300 26 | sáska, minden zöldet, minden bokrot, minden növényt; egy fűszál
1301 23 | soha meg nem mutatni.~Ők boldogak voltak.~Hát Góliáth? A holt
1302 13 | szabadok leszünk és élünk boldogan. Hisz hány ember van, kinek
1303 5 | pedig ha egy népet tennék is boldoggá, de ha őket el hagytam veszni,
1304 10 | rokonérzelmű barátjának gyermekeit boldogítsa, őket felkeresé, polgári
1305 6 | kötelességet hagyta hátra: „Boldogítsd barátom gyermekeit!” S miután
1306 13 | fekete házban összegyűlt boldogok és boldogtalanok valamennyien
1307 10 | tyúkverő fogadott lakánál boldogot, boldogtalant, ismerőst,
1308 24 | anyámtól, megfosztá anyámat boldogságától; a te apád engem árvaságra,
1309 22 | igaz. Te becsületemet, apád boldogságomat tapodta szét; életem virágait,
1310 5 | jólétre, megelégedésre és boldogságra, addig őnekik különös szabadságukban
1311 22 | téptétek össze mind a ketten; boldogtalanná tettetek és földön futóvá;
1312 13 | házban összegyűlt boldogok és boldogtalanok valamennyien egyetemesen
1313 10 | fogadott lakánál boldogot, boldogtalant, ismerőst, ismeretlent,
1314 9 | neki való volt a szegény boldogult Mujkosné teljes életében;
1315 5 | A férfiú helybenhagyólag bólintott fejével.~– Úgy van! – felele. –
1316 10 | mindketten fontos képekkel bólintottak.~E beszéd alatt táblabíró
1317 3 | nem kellene.~– Ugyan ne bolondozz, te Pista… már minek volna
1318 13 | felfortyanva a jó úr. – Velem ne bolondozzon! Jól tudhatja, hogy audiatra
1319 5 | keresi, s utoljára is a bolondság kövét szerzi meg, másik
1320 2 | fakamrába bezárja.~– Majd nem bolondulsz azzal a leánnyal! – kiált
1321 8 | így rögtön sietnem kell a boltba gyászruhákat, halottruhát,
1322 5 | márvány ajtóragasztó, melynek boltívén akkora aranyos címer díszeskedik,
1323 1 | három lépés hosszú üres boltjában. – A Zrínyiből kergetik
1324 8 | visszasietve az ajtóbul –, melyik boltostul szoktatok ti vásárlani?~–
1325 5 | kérni ott a szivárványok boltozatán felül, honnét a föl nem
1326 5 | tornácba juthatni, melynek boltozatja hegyes, kínai pagoda alakú
1327 6 | arculatán. Belát a derült ég boltozatlan űrébe, s lelke túlviszi
1328 5 | valami leírhatlanul pompás.~A boltozatról bronzláncon nagy tejüveggel
1329 18 | Leander –, ott fáj, ott ne bolygasd!~– Tehát azon leányt Góliáth
1330 6 | az ajk nemesült, a szemek bolygótüze csillagfénnyé tisztult,
1331 20 | öltenek, a sírok felett lidérc bolyong, meztelen koponyák vigyorognak
1332 20 | odább szállani.~– Ejnye no, bomlott kutyája! Hogy ugatja azt
1333 5 | a világból, noha orvosi boncolás után nem kevés patkányméreg
1334 1 | kezdi magát újra elemeire bontani; a porfelleg le- és elszáll,
1335 5 | bizonytalan lehete, hanem ahol bontott, azt kímélettel tevé, ahol
1336 5 | az olajat alkotó részeire bontván, felfedezte, hogy az semmi
1337 10 | mindkettő, kik az események bonyolódott hálózatában, ha ismernék,
1338 7 | illatos mezők felett; a boráglugasból ábrándos suttogás és élveteg
1339 10 | vendégszerető indulata s jó borai híresek valának országszerte;
1340 5 | kémény, mint mammutcsontváz bordái között a nyakgerinc, míg
1341 25 | előcsúszik egy fakószán s garázda bordalokat harsogató tekintetes uraimék,
1342 25 | mint nekünk, s ki ámbár borhoz csak gyéren juthat, de azért
1343 25 | összejöhet, kifordítja a bőrit, s hogy még az unokáiknak
1344 14 | kiültek nehéz sárga hályoggal borítva, szája nyitva volt és vérzett;
1345 22 | Megvagyok én búval rakva,~Mint a borízű almafa;~Kettő-három terem
1346 22 | fekszik, akkora mint egy borjú.~Az idő éj, a hold teljes
1347 5 | melyek együtt hámozott füge, borjúfülek és aprószőlő, nemkülönben
1348 22 | bajuszú gadócák, tarja vízi borjúk, hasas piócák s veres szemű
1349 5 | kivetni, ha ungokra és vízi borjúkra volt szüksége; míg földjei
1350 6 | aranygombokkal; karjain borjúszájas inge hímzett szegélyei lobognak.~
1351 9 | Ki volt ez?~A kisdiákok bőrkakukkokat rejtettek a padok alá, melyeknek
1352 17 | büntetést.~Legelsőbb egy izmos, bőrködmenes férfi állt elő nyírott bajusszal
1353 22 | egy báránysüveg, utána egy bőrködmön nyomult be.~Juci nagyot
1354 21 | rózsa indái borulnak kövér bőrleveleikkel, piros virágait szelíd méhek
1355 12 | te másik, főzz szaporán borlevest!~– Nincs bögrénk.~– Ki is
1356 25 | szólt az esküdt úr –, hiszen bornemissza vagyok, nem iszom én a bort
1357 14 | bolond! Majd én kóstolgatom a borodat; ha nem kell, nézz rá; úgyis
1358 12 | bögrénk.~– Ki is fordítom a bőrödet, csak ne legyen! Hát, te
1359 5 | találtam e majdan az én bőrömet égetendő összegeket gondviselésem
1360 10 | fidibuszokat.~Ő hordta föl a borokat az ivók számára.~Ő vitte
1361 10 | vörös pruszlikban és vörös borokban s más ilyetén színű tárgyakban,
1362 5 | mindnyájan saját kezök kapálta boroknak voltak fogyasztói, s ama
1363 12 | hosszú husáng, másikban boros karafina. Dalol, amint torkán
1364 5 | zománcos pipák, ökölnyi borostyánszopókákkal és festett emaillos száraikkal;
1365 8 | szobában található egyetlenegy bőrpamlagra behelyhezteti magát, s annak
1366 25 | jó helyre, majd kapsz jó borravalót.~– De csak mégis aligha
1367 5 | felállított fegyvereket.~Ezektől borsózik a háta.~– Eh, mit! – tusakodék
1368 5 | kitalálása által, mellyel a borszeszből az egészségtelen kozmaolajat
1369 10 | az út.~Ő hordta a pöröket bőrtarisznyában a táblabíró úr után a procuratoriába.~
1370 5 | lehessen hazánk becsesebb borterményeit külföldre romlatlan állapotban
1371 12 | nyújtá feléje cserepedzett bőrű kezét a betyár azon kiemelendő
1372 24 | évszakos esőzések szüntelen borúban tarták az eget, s az unalmas,
1373 18 | soha.~Miatta derülhetett, borulhatott az ég, ő változatlan maradt,
1374 21 | kívülről a jerikói rózsa indái borulnak kövér bőrleveleikkel, piros
1375 9 | zokogva a mi bánatos szemeink borús fellegeinek sötét árnyékai,
1376 25 | jámbor dudahős fülét egy borzadalmas hang üti meg, mely körülbelől
1377 15 | rendkívüli és borzalmasnál borzadalmasabb dolgokat és eseményeket
1378 17 | voltak felírva ama nagy nap borzalmai; kik két napig nézték, szemeiktől
1379 15 | ajkain, melyek rendkívüli és borzalmasnál borzadalmasabb dolgokat
1380 9 | alakot nyer, minő a vedlő borzas jérceé, vagy, hogy a magasból
1381 17 | találtatott fel velök; egyik borzasztóbb volt a másiknál, s mindegyik
1382 5 | szólt közbe a gróf.~– Óh, a borzasztója még ezután jön. Bálnai meghalván,
1383 25 | kezdte fújni és nyaggatni bőrzsákját, melynek egyik trombitája
1384 10 | praxisra jára hozzá, hol bőséges alkalom nyílt az ifjak előtt
1385 4 | afféle elhagyatott árvát bosszantá mindenki, ki csak hozzáfért;
1386 2 | váltak.~Még tán a sírban is bosszantanák egymást, ha szomszédok lennének.~*~
1387 4 | ki csak hozzáfért; de e bosszantások mindig megtermették apró
1388 5 | kívántak; ami mindenesetre bosszantja az embert.~Egyszóval, sok
1389 2 | Gáspár szélütött kutyáját bosszantotta a kapu alatt.~Ők tehát húsz
1390 4 | durva emberről ez iszonyú bosszúállást, készebb volt bármily kínt
1391 2 | találjon fel e gyermek számára, bosszúja kihűtéséhez elégségeseket.
1392 2 | mint martalékához a tigris bosszújában, lihegve közeledett a reszkető
1393 4 | magát a nem szeretett ember bosszújának, e mélyen gyalázatos bosszúnak;
1394 17 | s mindegyik csak a saját bosszújától szomjazott indítvány mellett
1395 5 | melyet az illetők akként bosszulának meg rajta, hogy észre sem
1396 17 | az én halálomat nem fogja bosszúlatlanul hagyni az ország, míg erről
1397 20 | leszegezé.~– Holtod után is bosszúmat állom rajtad! – susogja
1398 4 | bosszújának, e mélyen gyalázatos bosszúnak; de mégis, noha feltehette
1399 19 | a kétségbeesésre vagy a bosszúra nem esküszöm.~– Jól van,
1400 22 | változik mindaddig, míg egy bosszús vízi kígyó erősen rátekerőzve
1401 14 | bénává zúzott, mire nagy bosszúsan felkelt, s a pincébe lekiáltott:~–
1402 17 | helyet. Némelyeken nyugtalan bosszúvágy vonaglott, míg mások ritka
1403 2 | ajtón. Jött szívében iszonyú bosszúval, hóna alatt korbáccsal és
1404 12 | hagyd magad!…~– No, micsoda boszorkánylagzi ez!? – közbekiált egy harsogó
1405 4 | fogjuk, miért nevezték őt kis boszorkánynak.~Senki sem gyanítá: merre
1406 3 | meggyőződve, hogy ezúttal boszorkányság van a dologban, midőn újonnan
1407 4 | a városban, hogy „a kis boszorkányt” elvitték a garaboncások.~
1408 1 | uratlanul emészti martalékjait a bőszült elem. Egész utcák, mint
1409 13 | pandúrjai mögé az emelt bot ellen.~– Rezisztálok!~–
1410 7 | veszi. A két betyár híres bothős volt a k…i csárdában, s
1411 3 | pokolban! – fúja kifáradva, s botját a ládához vágta, fogait
1412 4 | világ minden sikamlós útjait botlástalan bejárt, viharait megtöretlen,
1413 23 | nehézkes fekete tömegbe botlott, mely a küszöbön feküdt
1414 12 | Amilyen igaz, hogy az én botom jajfa. Keljetek onnét, dajnák!
1415 5 | apró szobán keresztül-kasul botorkál az ember, egy téres és kerek
1416 8 | szerezzen, s az erény útján botorkáló ártatlanság szemeit felnyissa,
1417 12 | elébe tartja, jobbjával a botot felemeli.~E nyájas kínálásra
1418 9 | figyelmezteté arra, hogy a botránkozás kövét ő hordja magában;
1419 9 | inkvizíciók történtek a botrányos csíny felől. A százgallér
1420 3 | hogy Pista kész lett volna bővebb ismeretségeket kötni vele,
1421 9 | csapat a szép görbületekkel bővelkedő utcákon végig, s vígan úszott
1422 8 | híres vala, míg imádókban bővölködött, s bővölködő imádóit szépszerével
1423 10 | mezőn tövises kökénybokrok bozótjában lelé magát, s nem ismert
1424 20 | vonja magát, a farkas berke bozótjai közé, s az ember tűzhelye
1425 6 | nem láttam azt sehol, s a bozótot nem mertem kutatni.~– Minő
1426 13 | fogadtatik el, itt készen a brachium.~A pandúrok elébbre léptek.~–
1427 5 | időkről; a hármas táblájú brazíliafa asztal a középen, egyetlen
1428 22 | támaszt, melyhez a kecskebékák brekegése, az ungok bánatos ümmögése,
1429 5 | száraikkal; egyéb réz-, bronz- és kristály edények, medencék
1430 5 | leírhatlanul pompás.~A boltozatról bronzláncon nagy tejüveggel borított
1431 25 | Duda? duda! hahaha! uhhaha! bruhaha! (Táblabíró úr előtt rettenetes
1432 24 | hónapok folynak le; hosszak búban és fájdalomban, rövidek
1433 25 | úrnak veszedelmesen sok búbánatjának kellett lenni.) Később fel
1434 25 | bort sohasem, csak mikor búbánatom van. (Esküdt úrnak veszedelmesen
1435 7 | a hüledező Telezsák feje búbjára, hogy az majd a nyelvét
1436 15 | kívánt eredménye lőn, hogy a Bucephalusok tökéletesen megnyugtatva
1437 15 | futóhomok itt-ott roppant buckákban torlik meg, míg másutt a
1438 24 | vonulnak keresztül, szomorú búcsúhangokat kiáltva le a magasból.~A
1439 7 | Dömsödi Góliáth Péter~Az én búcsúzásom nem lesz hosszú,~Csak egy
1440 9 | érzékeny alexandrínus versekben búcsúztatá el a megboldogultat ide
1441 5 | mellyel egyik Szilárdy ős Budavára visszavételénél vívott,
1442 12 | azt az ablakot, hisz oly büdös van itt, mint egy dohos
1443 22 | helyütt, hol állunk, óriási bükk- és egerfák rengetege díszlett,
1444 17 | gyermekjáték. Példás legyen azon büntetés, melyet a koldussá tett
1445 5 | magának, mi jól eshetett a büntetéslágyítás az öreg grófnak, hisz a
1446 18 | nyomorultat, bízd őt az egek büntető kezére! Énellenem többet
1447 5 | világába, mintha arra volna büntetve. Tetemes orráról és apró
1448 17 | ragadtak öltönyeibe, s a sűrű bürökbozótok szenvedhetlen gazbűzt terjesztének
1449 22 | partos nyelv, söppedékes bürüje hajlik a ritkán látogató
1450 22 | hajnalcsillag.~A mocsár bürüjén egy rejtélyes alak törtet
1451 7 | arca hirtelen kigyulladt; büszke haraggal vállán ragadta
1452 2 | érdemkereszt, arcvonásai nemesek, büszkék; a kép fekete rámába van
1453 5 | gyönyörűséges zöld színben büszkélkednek, nem azért, mintha olyanra
1454 12 | szemei kidióztak, s ekkor büszkén elrúgta onnét. Erre pokoli
1455 9 | ismét feljajdul sebzett büszkesége, s legalább annyit követel,
1456 9 | prézesen meg nem esett, megtöri büszkeségének fummáját, s mint vert had,
1457 25 | meztelen nyakát a takácsvakaró bugájával vagy csizmadiaráspollyal
1458 22 | a hattyúk horkolásai, a bujár jajgatása s a szúnyogok
1459 4 | ördögöket biztatva a Pistába bújásra.~– Már most nesze! – ordítá,
1460 18 | tagadva.~Magában emésztődött búját senkivel nem közölve, látszék,
1461 21 | bocsátott ki ellene, mely miatt bujdokolnia kellett és kerülni az emberek
1462 10 | indított bűnper elől, s bujdosásiban Lillát megismeri, ki vele
1463 10 | ifjú Dömsödi álnevek alatt bújdosik az apjától indított bűnper
1464 5 | azt a szelleméneket, mit a bujdosók kerengő röpte okoz.~A gróf
1465 18 | legelsőbb koporsójára hullottak.~Bujdosott. Gyakran látták őt puszta,
1466 17 | kihirdettetéd országszerte nevemet, bujdosóvá, földönfutóvá tettél. Most
1467 5 | s rajta egy fiatalember bújik be; belépvén szertenéz,
1468 14 | vonít, s azt mondja nekik: „Bújjatok el, mit bánom én”. Ha pandúrok
1469 5 | ugrott át, ő az asztal alatt bújt keresztül.~– Te semmirekellő! –
1470 10 | fújták a követ egy szögletbe bújva, mialatt Dömsödi úr zsebeiből
1471 26 | Magamnak majd egy sírt ások,~A búk és könnyhullatások~Lesznek
1472 25 | azt tanúsítja, hogy a kis bukhenc sokat kivett a tens úr ködös
1473 1 | bika egy előtte rohanó hős bundagallérjába akasztván villája hegyét,
1474 1 | átszökve a kipottyantat, a bundával mint lobogóval szarván szélsebességgel
1475 24 | meglakolsz nemzetséged minden bűneiért. Azon kézzel, mely bűnhödött,
1476 24 | bűneiért. Azon kézzel, mely bűnhödött, saját kezeiddel ver meg
1477 10 | szeretteték senkitől… Nehéz bűnök terhelik lelkét, s a megtorló
1478 21 | a férjnek nyújtva:~– Vén bűnös, nesze, imádkozzál! – azután
1479 10 | bújdosik az apjától indított bűnper elől, s bujdosásiban Lillát
1480 21 | ragaszkodnék hozzá, ha minden ajk „bűnt”, „átkot” kiáltana is fejére.
1481 18 | nem változott örömre és búra, bánatra és reményre az
1482 8 | magára az úrhölgy kalapját, burkonyát s egyéb öltözékeit, de amely
1483 3 | egyenkint végigtapogatott, fejét búskomoran csóválva s az eszmetársulatnál
1484 20 | senki; jó szót nem adott a búslakodónak, kenyeret a koldusnak soha,
1485 5 | gyertyástól, s minden mozdítható bútor utána röpült, míg ő szekrények-,
1486 5 | freskófestvényekkel díszítve, bútorai pompás erezetű égerfából,
1487 4 | serényebb, mint Lilla, a bútorokat mozgató madzagot leoldani
1488 5 | 1844).~Egyszerű pompával bútorozott terem a gróf szobája. Falai
1489 6 | szép fejét, félénk szelíden bútt kedvese ölébe; az átölelte
1490 12 | némber, szalmába kötött butykost tartva a gyermek ajkaihoz,
1491 22 | elhervadsz.~Népdal.~Megvagyok én búval rakva,~Mint a borízű almafa;~
1492 6 | melyik a baljóslatú; érzi a bűverőt, mellyel a telehold szédíti
1493 7 | szemek; öntudatlanul mágnesi bűverőtől vonzva csattannak össze
1494 8 | szenvedély, midőn bánatos bűvkörébe lépett, szánalmas rokonérzetté
1495 4 | nem; a másik ártatlansága bűvkörében semmit nem tudó, csak tűrni
1496 21 | vadállat, mely a mágusz bűvpillantásai előtt elszörnyed, ágya legtúlsó
1497 5 | elhiszem, hogy azon automat búzát eszik, és tojásaiból apró
1498 12 | van itt, mint egy dohos búzaveremben. Te Panna, rakj szaporán
1499 5 | jutalmazása, s az egésznek kellő buzdítás és irányadás vala, de nem
1500 5 | hazafi, kit nemzete iránti buzgalma szüntelen a csatamezőn tartott,
1501 11 | való!~Mily emberszerető buzgalommal lépett később az ügyvédi
1502 5 | tulajdonságáról, hogy igen buzgó katolikus volt, és legyőzhetlen
1503 2 | találkozók, noha ő nem késett buzgóan savanyú képpel pislantani
1504 2 | kilép az utcára, s szemeivel buzgón felsóhajt az égre, oly áhítatosan
1505 9 | személy jelenléte által támadt buzgósága annyira meggubahította elméjének
1506 3 | gondoskodott róla nagyobb buzgósággal, hanem annyi igaz, hogy
1507 22 | törődik velök.~Többször kell bűzhödt békanyállal fedett posványokban
1508 5 | kiapadhatlan égékeny levegő buzog ki, s mit csak egyszer kell
1509 22 | nádtenger borítja, vastag buzogányos fejét ingatva a benne hullámokat
1510 8 | halálos betegségbe ejteni! C’est seul pour les paysans!