| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1511 5 | mindenféle indiai maszlagok és calcuttai bógácskórók s egyéb külhoni
1512 5 | minőkre csak a Nérók és Caligulák feslett ideje mutat példákat.~
1513 2 | udvarán térdig érő sárban cammognak a földesuraság melankólikus
1514 20 | a sírásó pedig folyvást cammogott utána. Még azután sokáig
1515 15 | spectabilist, én egy szegény candidatus theologiae vagyok, ki már
1516 8 | veszi Voltaire világhírű „Candide”-ját, abból a gyönyörűséges
1517 8 | harisnyaszalagját felvéteti Candide-dal, nagyot nyújtózkodik, azaz
1518 9 | susogta, kiért imádkozom” (da capo exaltato, e furioso).~Terring…
1519 12 | melyhez hasonló párbaj tán a caraibok közt sem történik.~– Csak
1520 5 | Schuszter Károly, híres carillonneur egy oly automatot készített,
1521 5 | hangműszert, mellyel Strassburgban Carlos Minonas produkálta magát
1522 15 | úrban a ci-devant nagyhírű Catalani kisasszony hintaja előfogatának
1523 9 | félbeszakasztá gúnyszavával a hadverő catilináriát (ez egy igen híres kofaság).~–
1524 21 | márvány kandalló van rejtve. Cédrusfa és szultánfüstölő égnek
1525 9 | hasonlítást mint a serkocsmák cégérein a gyaluforgács.~Ezen átesvén,
1526 14 | alföldi zsiványklubbnak; célba lőni jobban tudott, mint
1527 10 | a nevezetesebb ivodalmi celebritások megismerésére; mint a szintén
1528 5 | erénygyakorló egyleteket, melyeknek célja a magukat szép s jótetteik
1529 5 | almáriomajtók, mik apró cellákba és szobaajtók, mik roppant
1530 4 | hetvenkedve felkapta s Pistára céloza.~Az ifjú dühösen szökött
1531 4 | Pista felé fordítá, gyorsan célozandó; e fordulat azonban nem
1532 8 | Hogy tudsz úgy ragaszkodni céltalan, polgárszagú elveidhez?
1533 5 | nyikorgó kútágasa és modorszerű céltalansága, hanem kerítése nincsen.
1534 17 | meg, hogy egy szót, egy célzást sem fogtok kijelenteni azokból,
1535 9 | subscriptus diák korában is ,am’cének’ titulált a series-olvasó
1536 12 | szobából! Menjetek, szánomat cepeljétek a ház elé, a rúdját hozzá
1537 2 | hátulját meglehetős készséggel cepelte izmos első lábai után, s
1538 22 | kötött kő pedig fogva tartá a cerberust.~Ekkor a gólyaláb néhány
1539 9 | kerülhet neki e szomorú ceremónia? Az ácsorgó néptömeg, mely
1540 5 | megszomorodott hamuszín cerkóf ül hosszú orrát két tenyerébe
1541 9 | jelenleg is a legsipítóbb cérnavékony, gyékénykáka hangon énekli
1542 8 | szunnyadót.~– Doch, doch, ma chére, fel kell őt ébreszteni
1543 7 | regement liszteshurkába (chevaux légers-ek) kötök bele, mint
1544 5 | és emberiségnek, ha tudós chiméráikat szélnek eresztve, csak egy
1545 15 | megismerték Dömsödi úrban a ci-devant nagyhírű Catalani kisasszony
1546 25 | nem akartak megállni.~– Te ci-i-gá-gány! – hebegé a táblabíró úr –
1547 2 | karjainak esik, s rázza és cibálja azt minden kegyelem nélkül.~
1548 21 | lyuggatott katulyában a „cicada sonora” ver ismeretlen lélekhangszerű
1549 5 | bosszúság! A kulcslyuk még cifrább, mint az azt rejtett cifraság,
1550 1 | előtt, három önkénytelen cigánykereket vetvén, elvégre ama részén
1551 10 | Különösen nagy patrónusa volt a cigányművészeknek és a serdülő ifjúságnak.
1552 25 | közben telt el egy pár óra; a cigánynak majd a lelke fagyott már
1553 25 | felfelé rá.~– Aha, kellene cigánypecsenye, ugye? – gondolá a barna
1554 25 | hányatott hajón utaznának.~Cigányunk szép szemérmesen félreáll,
1555 15 | természetjog nem tom hányadik cikkelye ezen szavai szerint: „Magad
1556 5 | fekvő félablakával mint egy ciklopszvakand sandítva felé. Egyik az
1557 5 | kergette kutyáival és vad cimboráival a dámvadat, mely alkalommal
1558 7 | ketten igen víg, kicsapongó cimborák valánk, s az élet örömeit
1559 10 | tagjául tekintetett, s rövid címe rendesen ekképp hangzott: „
1560 5 | boltívén akkora aranyos címer díszeskedik, hogy szükség
1561 12 | vendégei viselhették volna ezen címet, melyet reá ruháztak.~A
1562 5 | tegezte, míg az őt báró úrnak címezé. S míg egyrészről grófi
1563 10 | legkövérebbeknek; s e jövedelmes címhez őt egyedül csak bokros érdemei
1564 4 | Lillát gyermeksége óta ezen címmel tisztelé meg az érdemes
1565 9 | alig tíz markos incepinc, cinigefejű madárka, kit még subscriptus
1566 8 | Az istenért, mon Dieu, ha cinkanál érne ajkaimhoz, az maga
1567 5 | sovány ökröcskék párjával cipelnek még soványabb szalmával
1568 12 | kezeiteknek! Kilopta le a cipőket lábáról? Mindjárt bocskort
1569 5 | veszi körül, melynek közepén ciprusfáktól körözve művészi faragványú
1570 9 | lobogó gyertyalángnál rozsdás cirkalmot tüzesít meg, annak két ága
1571 9 | csomónként hajat szorítgat s a cirkalom segedelmével becsavarja,
1572 9 | S valóban a prézens úr cirkalomfacsarta fürtei nem sokat különböztek
1573 14 | kemence tetején egy roppant cirmos kandúr dörömbölt, csak a
1574 20 | mintha hideg csontkezek cirógatnák végig arcát, s feléje hajló
1575 8 | szellőztetni, húzogatni, cirógatni minden ráncon, minden törésen.~–
1576 25 | kiskutya! – s meg akarta cirógatnia kiskutyát kezével; a kiskutya
1577 4 | fedve, mik közt egyhangúan cirpel a tücsök. Az apró halmok,
1578 8 | felszorítja.~Erre zsebéből egy citront keres elő, annak levével
1579 2 | baromfiakat eteté, s egyéb civakodó társ hiányában a kácsákkal
1580 20 | gondolom, tolvajt érez? Coki haza! – dörmöge a sírásó,
1581 22 | rátekerőzve bal lábszárára, combját igen érzékenyen megcsípte,
1582 5 | feltálaltatnak, neveztetvén ezen comedentia „tutti frutti à la Babel”
1583 5 | Biz úgy! – folytatá a fiú con amore ásítva. – Látta a
1584 10 | útifüvet kötöttek talpára, s consilium abeundival ellátva odább
1585 9 | szállására, aholott is az érdemes contrascriba érzékeny alexandrínus versekben
1586 25 | szólván „nyakban voltak”, s ha Copernicus soha ki nem találta volna
1587 10 | a principális~– Audiat, copisálja csak le azt az executionalist,
1588 9 | andalgással énekli össze a corduán talpallót nadrágszáraival:~„
1589 8 | kell őt ébreszteni tout à coup; éppen óra van, orvosságot
1590 8 | rossz világon, mely tele van csábbal és vétkezőkkel – ezen a
1591 5 | biztatva az erényes hölgy csábítására.~Egykor kocsira ülteté nejét,
1592 14 | arca, ajkai teljesek és csábítók; barna haja hosszú tekercsekben
1593 4 | Örvények rajta a világ csábjai, s az ordító fenevadak az
1594 2 | mely hang és legkisebb csahintás nélkül tépte hol lábát,
1595 1 | Erre többi ebek általános csaholás közt fogták körül. Mindenik
1596 20 | hangzott nyugtalan, ijesztő csaholása, már-már a feje felett hallá
1597 20 | megfordítá irányát az eb, dühös csaholással csapott el a dúlt sír mellett,
1598 4 | hátra-hátratekintgetett; kutyái csaholva futottak előtte, utána pedig
1599 14 | tudott, mint a hadnagyok; a csákánnyali küzdésben ritkítá párját,
1600 7 | csapódtak olykor össze a súlyos csákány ütéseivel. A halványképű
1601 7 | marad; azzal felfogja súlyos csákányát jobb kezébe, s a többi hármat
1602 7 | félrevágja az elhajított kötelet csákányával, s csapással beleakad baltája
1603 13 | dupla pisztoly, hóna alatt csákánybalta, vállán dupla puska; roppantul
1604 23 | Góliáth tulajdona volt, csáklyájával keresztüllyukasztotta, s
1605 18 | egy darabon a part mellett csáklyázva, azután belevágtattunk a
1606 5 | Góliáth úr, nagytekintélyű családfője a Dömsödi Góliáth nemzetségnek,
1607 10 | báró Dömsödi János áll, kit családgyűlölség, hajlam és szenvedély embertársai
1608 5 | annak tudata, hogy saját családjába van beoltva az általa leggyűlöltebb
1609 2 | Márton úr mostohafia, ki családját Jutka asszonynál fogva illeti,
1610 17 | Négy év előtt egy tehetős családnak feje voltam, most bérszolga
1611 17 | áldását egy nap megemésztette; családom szétszórva nyomorog idegen
1612 8 | ismered báró Dömsödit, ki családotoknak egykori jótevője, most pedig
1613 2 | tinai, míg a másik udvarán csalán és paréjbokrok között jár
1614 24 | időben az ibolya virult, ott csalánok tenyésznek.~A tengeri elvadulva
1615 14 | halomnak képzelné, nagyon csalatkoznék. Korántsem zöld ez, és még
1616 1 | öregbítik, hagyják magukat csalni és csalogatni a legkábább
1617 1 | emberekbe, sem saját, sem a más csalódásából tapasztalásaik tárházát
1618 13 | fecske, a pacsirta, később a csalogányok; óh, akkor már nagyon kellemes
1619 22 | újra megelőzte őt, s így csalogatá maga után egész a partnyelvig,
1620 1 | hagyják magukat csalni és csalogatni a legkábább reményektől;
1621 11 | patkójától a kő is szikrázik.~Csángó népdal.~December 31-e volt,
1622 14 | nyavalyatörős öklének egyetlen csapásával egy szalmaszéket sánta bénává
1623 1 | terül, mint zöld folt a csapásnak nevezett csordajárta homoksík
1624 15 | fűvel benőve, többnyire a csapáson vagy egyes rozzant, gyanús
1625 1 | az megszédül nyergében a csapástól, gyilkát baljába cseréli,
1626 4 | vette magát észre, hogy úgy csapatott hosszában a földhöz, amint
1627 12 | visít, ordít és kapálózik.~– Csapd a földhöz az ilyen adta
1628 16 | helyén, s olykor a lovak közé csapkodott; Dömsödi úr pedig hintaja
1629 11 | előre hatolni. A szél élesen csapkodta arcába az égető havat, olykor
1630 1 | égő gerendázaton, őrülten csapkodva fejszékkel a sziporkázó
1631 14 | válaszolt erre durcásan a csaplárné, odaállítva az itce bort
1632 14 | megkóstoltatják előbb a csaplárnéval.~– Nesze, bolond! Majd én
1633 14 | legtúlsó szögletébe repült. A csaplárosné pedig helyreigazítva keresztülkötött
1634 14 | Micsoda nap van ma? – kérdé a csaplárosnétól.~– Péntek.~Dömsödi úr megrezzent;
1635 1 | emberbarátok, kiket a közvélemény csaplárosoknak nevez, a bor kártékony hatású
1636 7 | megtámadóra, s fütyköseik pörögve csapódtak olykor össze a súlyos csákány
1637 14 | birkanyájak legelnek. Kerítése csapóföldből van tapasztalva, s udvarán
1638 12 | voltam, a ház szögletihez csapták volna.~A gyermek folyvást
1639 12 | jőne – tanácsolá egyike a csárdai némbereknek, szerény oldalpillantásokat
1640 1 | fogva miután azt az említett csárdákba történt rövid betekintés
1641 11 | menhelyet kerestek a bűzös csárdákban vagy a városon kívüli szemetdombok
1642 12 | gyújthassa. Kocsmárosa e csárdának soha sincs; ha van, két
1643 14 | átnyalábolta a makrancos csárdásnét.~– Hallja, az az embör muzsikál –
1644 25 | kilenc ifjú, kik Decius császár alatt aluvának el, s Theodosius
1645 5 | ezredes, barátja kapitány, s csatáiban s csatáin kívül majd kísérője,
1646 5 | folyt vére, s hogy kemény csatákat állott ki, mutatják a csorbák
1647 10 | szenvedő, de erős és nyílt csatákban győző.~Amott főhelyen báró
1648 9 | elfelejtett sinórbojtja, mely csatakosan lógott le az uszály alul.~
1649 5 | iránti buzgalma szüntelen a csatamezőn tartott, azon szellemi képességeket
1650 2 | mellett. Pedig ez egész csatazaj semmit sem jelent egyebet,
1651 8 | pacsuli szagú levél mellé csatolva Dömsödi küldte neki; a virágfüzért
1652 5 | műtétel s javított zsilipei és csatornái alkalmazása által tömérdek
1653 8 | volt megélhetésének főfő csatornája.~Az ő háza volt közös légyottra
1654 5 | körülkeríteni, különféle csatornák s költséges zsilipek alkalmazása
1655 15 | rá egy mennyrázkódtató csattanás, melynek utóhangjai, mint
1656 2 | hang, fazéktörés, poflevek csattanása, sikoltások és a trombitatussal
1657 7 | mágnesi bűverőtől vonzva csattannak össze az ajkak, s egy hosszú,
1658 13 | újabb frázis, s erős ütések csattogának újra az ablaktáblákon.~A
1659 23 | dühösen rohant neki, s fogát csattogtatva támadta meg a férfit annak
1660 7 | akarja, menjen; tudom, gúzst csavar belőle.~– Gyáva nép! – mormogá
1661 22 | azt bőrével sebje körül csavargatá; így gyógyítják e kígyó
1662 26 | Bálnait nem hítták többé csavargónak. Apja és nagybátyja vagyonait
1663 15 | eszébe sem jutott, hogy a csavargót a vele volt kopó hozhatta
1664 1 | ekkor nyakának egy rögtöni csavarintást adott, s mindketten a földre
1665 1 | magas férfi volt, őszbe csavarodó fürtökkel és széles vállakkal,
1666 5 | számkivetésében örökké oda fog csavarogni, s majd valahol megeszik
1667 2 | lelógó hajtekercseit kezére csavarva, a görcsös zarándokbottal
1668 8 | imádók ajándékba hordott csecsebecséi maradtak fenn emlékül kalandos
1669 11 | mozdulatlanul, s ölében tartá csecsemőjét.~Meg volt fagyva.~– Jól
1670 11 | bedüledeztek.~Fenekéről gyakran csecsemősírás hallatszik fel. Borzasztó
1671 22 | fogai közt víz színén a csecsemőt, s úszott ügyesen, mint
1672 13 | kutyabőr?~– Vagy valami csehgyémántos ereklye; olyasmit el nem
1673 22 | mélyebb vizeket megúszva, a csekélyebbeket gázolva, képzelhetlen gyorsasággal
1674 2 | egymást, s nem volt oly csekélység, melyet figyelem nélkül
1675 2 | ember.~Igaz ugyan, hogy cselédei bérét el szokta húzni, elve: „
1676 5 | Akkor majd összekiáltom cselédeimet, s azok feltört ládám mellett
1677 1 | gazdasszonyok fölébreszték a cselédeket, és a gazdákat fölébreszté
1678 15 | ezt így szokták Dömsödi úr cselédjei.~S éppen azért Dömsödi úr
1679 23 | minden szobát, kiáltá nejét, cselédjeit; sírt, rimánykodott.~A visszhang
1680 8 | elájul, és még csak egy cselédjök sincsen, kit segítségül
1681 2 | ijedtében leömlött vakolat és a cselédnép hátán a kék foltok és azoknak
1682 5 | kegyed bizonyosan átlátandja cselekedetem okszerűségét.~– Akasszanak
1683 2 | mily figyelemmel kísérték cselekedetét egy hívatlan tanú szemei.
1684 25 | volna ki. Orpheus óta nem cselekedett ily csodát a vadállatokkal
1685 5 | Istennek tetszőbb dolgot cselekedhetni, mintha leányát, kinek már
1686 10 | dilettantizmusból s testgyakorlat végett cselekedhette. Talán mondani sem kell,
1687 17 | Jaj annak, aki ezt tudta cselekedni! Vérét igyák fel az ebek,
1688 5 | hol javítani kell: oda cselekvő kezek szükségesek és vasakarat
1689 5 | mert hogy az egész az ő cselszövénye, úgy hiszem, mint az eget
1690 21 | beszédes sírással szól bele a csendbe.~Azt állítják, hogy az anyát
1691 22 | kaparna nagy elővigyázatos csendességgel. Hirtelen valamennyi tolvajos
1692 6 | nyájak legelnek, kolompjaik csengése a pásztorfurulyák danáival
1693 5 | noha hangja fölséges csengésére nézve korántsem éri utol
1694 5 | mikben apróbb, nagyobb csengettyűk vesztegelnek; csigateknő
1695 5 | teteje kínai tornyokkal, csengőkkel és groteszk bádog karikatúrákkal
1696 24 | Egy ember szívéből a vér csepeg, s nekem azt kell számlálnom,
1697 8 | boldog örömpoharába pókmérget csepegtetett az irigység; szemben csókolt,
1698 24 | számlálnom, hogy hányat cseppenik; elszámolok ezerig, tízezerig,
1699 6 | Leander figyelmét, hogy egy cseppet sem bánta volna, ha az atyai
1700 11 | védeni foglak vérem utósó cseppjével is, felháborgatom a földet
1701 1 | árkon keresztül, de ereje cserbenhagyta és – visszaesett; az árok
1702 4 | alatt olykor egy katulya cserebogár termett, s ez állatkák,
1703 15 | szokatlanul össze-vissza cserélgetve; következése pedig az lőn,
1704 1 | csapástól, gyilkát baljába cseréli, s azzal egy elszánt döfést
1705 17 | terveztem magamban! Nem cseréltem volna senki boldogságával,
1706 5 | kell, hogy remekmű vagy cserépedény váljék belőle.~Hogy mivé
1707 12 | Azonban még alig nyújtá feléje cserepedzett bőrű kezét a betyár azon
1708 2 | Márton úr, s egy lépéssel a cseréptálat zúzza agyon, másikkal a
1709 2 | reggelizett holmi fekete cseréptálból, bellebb egy komondor nyújtózkodott,
1710 11 | emeletes ház; a mohlepte cserepzsindeles tetőre mésszel volt kirajzolva
1711 1 | távolságban fehérlenek a meggy- és cseresznyefák virágaitól.~E szőlőkön innen
1712 17 | őt kötözni; ekörül fél öl cserfát rakjatok, közeit csepűvel
1713 6 | láttam ily virágot; egy csermely tócsájából nőtt ki, mely
1714 6 | érezi; testvérének nevezi a csermelyt, melynek kristályvízéből
1715 25 | félreáll, süvegét lehúzza, s „-csés jó napot” mond fennhangon
1716 5 | félnie, s ezeknek folytonos csevegése elverte lelke gondolatjait.~
1717 1 | gyalog és lóháton, egymásba csibbenkedve, egymást megelőzve és egymást
1718 4 | savanyú képet, mint kinek a csibe megette a kenyerét, he?
1719 4 | ki szörnyen irtózott a csigabigáktól, reggelenként, midőn papucsaiba
1720 5 | labirintszerű folyosók, álsikátorok, csigalépcsők, mind oly sötétek, oly bús,
1721 5 | csengettyűk vesztegelnek; csigateknő alakú ernyős mennyezetek,
1722 5 | mennyezete fényes kagylókkal és csigateknőkkel van tarkán kirakva. Három
1723 7 | az egyszerű kéj már nem csiklandá tovább érzékeinket, együtt
1724 5 | lenni vágyás viszketege csiklandozá, melyet az illetők akként
1725 9 | van eszkábálva nem éppen csikófogú varrással, s a prézens úr
1726 25 | nevezte őket tolvajoknak, csikóölőknek, kuvaszoknak, toportyánférgeknek;
1727 9 | hallgatsz, kutyafülű! – csikorgatá egy markos hőmő oldalba
1728 2 | nagyokat nyög, és fogait csikorgatja. Míg a kép délcegen néz
1729 21 | fel-felmeredő szemekkel és fogait csikorgatva hagyja általa színi keble
1730 6 | hogy minden embernek egy csillaga és egy virága van, mely
1731 6 | nemesült, a szemek bolygótüze csillagfénnyé tisztult, a könnyű termet
1732 6 | szem láthatárán. Mindenik csillaggal ismerős; tudja, melyik közöttük
1733 6 | ragyogni! Azt hiszem, hogy e csillagnak összefüggése van az én sorsommal.
1734 6 | fényben. Hát neked van-e csillagod?~– Van, de az enyim közelebb
1735 14 | koszorúzza, melyből a hímgólya a csillagokat látszik vizsgálni hosszú
1736 15 | jutni, azonfelül hogy az égi csillagokkal jó ismeretségben kell lennie,
1737 6 | voná magához, másikkal a csillagosodó égre mutatott. – Amott azon
1738 7 | átkozni az égről minden csillagot. Szinte megfojtá a féktelen
1739 22 | patkányok gyémánt szemei csillámlanak a fű között.~*~A nap lemenőben
1740 17 | csak hagyd abba, Magdus! – csillapítá őt egyike a férfiaknak. –
1741 16 | Hagyj békét neki! – szólt csillapítólag az említett magas férfi
1742 5 | repkénnyel átfont erkély csillog, melyről a Körösre, a messze
1743 16 | körmeivel ellenfele húsába csimpajkodott.~Betörték az ajtót; a nekikábult
1744 8 | szerette volna tudni: mit csináljon összegyűrt dupéjével, hogy
1745 13 | megfizetni?~– Hisz nem ő csinálta azokat.~– De segítette elkölteni…
1746 26 | rózsám~Vélem életedet,~Csináltass koporsót,~S temess el engemet.~
1747 18 | eladnom, hogy egy koporsót csináltathassak neki – szegény megérdemlette! –
1748 19 | Nyugodni akarok.~Népdal.~Csináltatsz-e nekem~Diófa koporsót? – –~
1749 14 | azután iszonyú torzképet csinálva nagyot sikoltott, s felmagasztosított
1750 5 | magukon; úgy másfelől a csinosan és jó karban tartott templomok,
1751 5 | sokszorozva látszanak: a feltűnő csinosság minden oldalon, az a falusi
1752 4 | kalapját félszemére csapta, s csintalan kedvvel indult a bokornak.~–
1753 4 | Száz meg száz ily apró csíntevése volt a kis Lillának. S ha
1754 9 | inkvizíciók történtek a botrányos csíny felől. A százgallér riadva
1755 14 | tekercsekben borult két csípejéig, selyemszalagok közé fonva,
1756 4 | Pista, legyen eszed, ne csípj! – kiálta szepegve Jónás. –
1757 5 | abroncsos ráncbástyáikkal, csipkefellegeikkel, belisztezett hajfodraikkal,
1758 5 | fejökkel a hónuk alatt, csípőre támasztott könyökökkel,
1759 25 | vállára rángatott, azt a csípős szél különböző oldalról
1760 9 | nem derogál a ferdesarkú csizma”.~Mint fekete hollósereg
1761 10 | iratait szedé össze, nagy csizmacsikorgás között kopog alá s fel a
1762 25 | takácsvakaró bugájával vagy csizmadiaráspollyal nyalták volna végig. Fölfeszíti
1763 9 | gömbölyűre hajfürteit; a csizmafényítés, talpallóvarrás, pecsétek
1764 12 | gatyakorcára fekteté kezét, s csizmáit oly sajátszerűleg tudta
1765 3 | megsütnék számára.~Máskor, midőn csizmáját akarná felhúzni Gáspár úr,
1766 25 | szomszédjáétól különböztetni (mert a csizmák pogányul kezdtek fázni),
1767 10 | procuratoriába.~Ő tisztította meg a csizmákat.~Ő szedte le a körtefákról
1768 2 | hosszú kaputban és sáros csizmákban járt, mint ők, s kik iránt
1769 25 | az esküdt úrnak csak egy csizmaszárára s néhány széthurcolt csontjaira
1770 15 | hallatára minden vitézlősége a csizmaszárba hanyatlott, annyival inkább,
1771 21 | eltűnve a világból, vagyonai csőd alá jutandottak, míg János
1772 3 | Mióta te itt vagy, isten csodái s mindenféle ördögségek
1773 4 | úgy Jónás úr még nagyobb csodáknak véghezvivője, minekutána
1774 12 | közszánakozásra méltó honfiak, kik csodálatos dologiszonynak miatta szenvednek,
1775 5 | tekintetre felettébb meglepők és csodálatosak; a falakon testes, aranyozott
1776 15 | egy percig sem fogunk rajt csodálkozhatni, hogy Dömsödi úr cselédeit
1777 6 | aggodalom gördült le, de csodálkozó meglepetés foglalta el helyét.~–
1778 15 | árnyékvilágból. Tehát legkevésbé sem csodálkozunk.~Mint szinte Dömsödi úr
1779 5 | olyan keveset hisz, hogy csodálom, mint lehet keresztyén.
1780 5 | pelikánok, kolibrik és verebek, csodamadarak, melyek csupa fejből és
1781 22 | bogarak ezrei futkároznak, csodás veres bajuszú gadócák, tarja
1782 21 | húsos levelek között, miknek csodásan édes illatja a lelket bírná
1783 6 | melynek friss rózsaszínével csodaszépen vegyül a hanyatló nap aranyvilága;
1784 25 | óta nem cselekedett ily csodát a vadállatokkal a művészet
1785 7 | még valakit a nyakunkra csődít!~Az egyik betyár ráveté
1786 5 | legszemtelenebb kalandorokat csődítve s biztatva az erényes hölgy
1787 7 | fatörzsöktől elijedve, majd csökönösen megállt, s fülhegyezve tekingete
1788 11 | midőn egyszer a hölgy léptei csöndesedni kezdtek. Az ifjú érzé ellankadni
1789 5 | mely szemle azonban az ő csöndesen alvására nézve nem a legkedvezőbben
1790 16 | egy-egy kánya rikoltása csöndült meg, melyet az erős vihar
1791 2 | felébredt a lárma, a feleselés, csörpör és a zajnak mindazon szinonímái,
1792 24 | nyögés közeledett; nehézkes csörtetéssel nyíltak meg a bokrok, s
1793 5 | melyben a legbecsesb lazzarino csövek, gyöngyökkel kirakott pisztolyok,
1794 16 | szemekben s a rózsaajkak csókja és szavai; eszébe jutott,
1795 16 | ölelte a letört virágot, csókjait pazarolta rá, utósó véres
1796 21 | neki vizet vagy orvosságot, csókját vagy keble tejét, s ez ösztöni
1797 23 | gyullad ki. Égető, őrült csókkal tapad az ifjú ajkaihoz.
1798 6 | szép játékszereket, édes csókokat, ölelő kart, hű szívet,
1799 4 | tenném; ha holtra kínoz is, csókolni fogom kezét, mellyel megöl,
1800 5 | midőn ősz édesatyja sírva csókolta önt – mint hitte – utószor
1801 9 | az esti szellő, ringatva csólnakom.~Az ő nevét susogta, kiért
1802 5 | s miután a kezében levő csomagnak már zsebjeiben nem talált
1803 9 | meg, annak két ága közé csomónként hajat szorítgat s a cirkalom
1804 5 | képességében, s itt úgy csomóra voltak szedve a háló fonalai,
1805 24 | Isten! Amen.~Ezzel ismét csónakába ült a látogató, melyből
1806 23 | átlépte a halottat, s sietett csónakához. Társa, a cigány ott várta
1807 23 | elállítja a vért.~– Maradj itt a csónaknál! – szólt az előbbi, s köpenye
1808 14 | szomszéd Heves, Szatmár, Csongrád vármegyéket szűkeknek érzik,
1809 17 | nem volt keze, hanem az csonkán hadarászott a levegőben.~–
1810 24 | fel az égre. Tagjai csupa csont és bőr, ruházatja rongyokban
1811 19 | és koporsója közé rohant, csontjai zörögtek, mint egy diószsák;
1812 22 | már azon kéznek urát, mely csontjaidat sajtolja össze?~– Bálnai
1813 25 | csizmaszárára s néhány széthurcolt csontjaira akadtak.~
1814 14 | lábával veri a taktust. Hosszú csontkezei könyökig vannak ki a gyermekkori
1815 20 | rémlik előtte, mintha hideg csontkezek cirógatnák végig arcát,
1816 17 | üszkeiben s üszke között két csontvázat találtam.~– Irgalom! – sikolta
1817 16 | jött a gyertyafény; egy csoport fekete nyárfa mögött feltűnt
1818 5 | menekült, ő és utána nyomult csoportja a feltámadt falubeliektől
1819 15 | oldalról feltámadt szelek csoportokat ragadnak fel a magasba,
1820 11 | vigalom házában; a vendégek csoportonként eltávozának, vigalmaik utóhangjait
1821 2 | nézésére, a gyermekek pedig csoportosan kísérték, s „ujujút” kiáltoztak
1822 13 | felé intett.~Nézzétek e csoportozatot; a sötét szoba legszegletében,
1823 1 | érzetében némán küzd az uszított csoporttal; a homok véres és dúlt,
1824 5 | csatákat állott ki, mutatják a csorbák és a fekete vérfoltok azon
1825 5 | vasa tenyérnyi széles és csorbákkal tele.~A szoba közepén egy
1826 1 | folt a csapásnak nevezett csordajárta homoksík felett, mint oáz
1827 25 | üvölteni: „Hej, hej, mladipan! csoszo kteri tulipán, jaszom ti
1828 2 | fejbe; az öregek fejöket csóválták, az ifjak egyenesen a szeme
1829 4 | körülök kiemelkedő néhány csúcsos kőemlék a ráhajló szomorúfűzfák
1830 18 | vissza a nyomozók fáradtan, csüggedt arcaikból a sikertelen fáradság
1831 22 | nyomorult, Góliáth Péter?~Amaz csüggedten hallgatott.~– Szólj, szereted-e
1832 19 | újólag néhány percnyi merev s csüggeteg mélázásba merült a haldokló
1833 5 | negyedik, ötödik, hatodik, mind csütörtököt mondott, s egy sem nyilatkoztatta
1834 2 | voltak feltalálva a világ csúfjára; ajtaja szentkönyvi aranymondatokkal
1835 4 | megvédelmezni; s az ember elég csúfolódó apának hivatni magát attól,
1836 4 | akkoriban pedig energiának csúfoltak. Őt, mint afféle elhagyatott
1837 24 | kehely; te e reményemet csúfosan letépted, meggyalázál; testvéremet,
1838 14 | álltak; nyakát gyakori kínos csuklások ferdítették hol előre, hol
1839 14 | paroxizmusa tetőpontján egy nehéz csuklással félbeszakasztva süvöltését,
1840 3 | öccsének?”~Gáspár úr nagyot csuklott ijedtében, s kapcaszorító
1841 15 | mert az embernek be kell csukni szemét, száját, ha homokot
1842 20 | kísértetszerű volt le nem csukott szemei tekintetében, s őrült
1843 22 | hunyva, a halál angyala csukta be azokat. – Midőn rám lőttél,
1844 24 | szemeit, mikor eltemettétek?~– Csuktad volna le magad, te ölted
1845 24 | milyen véres! Mért nem csuktátok le szemeit, mikor eltemettétek?~–
1846 13 | az ablakok mint rendesen csukvák, csak a háztetőn hagyott
1847 9 | hozta magával.~– De oly csúnyán ki énekelt?~– Azt nem tudom,
1848 9 | udvarból, s kinek-kinek csurgóra állt bámultában a kalapja.~
1849 25 | kaselejébe.~– No, hogy könnyebben csússzék a szán! – szólt a táblabíró
1850 17 | kezeit összetéve térden csúszott hozzá, arca kifejezése oly
1851 5 | vetődni, aligha valamelyik csutorafejű bálványa templomának nem
1852 12 | tenyerébe, egyet fordult:~„Uccu cuca, ég az utca!” – rikoltá,
1853 5 | szívvel, mely egy ördögnek is cudar volna.~– Ah, tebelőled csak
1854 25 | s újólag nekiindulának a cukorszín hótengernek; s ha a gondolat,
1855 6 | egy jó tanácsot adok: végy cukrot, és olvaszd fel tiszta vízben,
1856 12 | hosszadalmas furkósbotot, s dacosan ezt feleli:~– Nem iszom.~–
1857 12 | vannak fagytól vörös képébe dagadva. Képe egyik feléből jókora
1858 12 | hajcsombolékot, s ott egy daganatos ürességre mutatott, mely
1859 26 | kietlenben, csak a szikkadó dágvány pöffedik olykor, méreggőzt
1860 6 | ígér neki, mint hízelgő dajka a kedvenc csecsemőnek, szép
1861 12 | botom jajfa. Keljetek onnét, dajnák! A jégen kopogótokat, mert
1862 17 | kiáltását, amint egyhangú dalában hírül adá az éjszakának,
1863 5 | az ősmagyar, keletiesen daliás szépség vonásaival; sötétbarna,
1864 21 | ismeretlen lélekhangszerű dallamokat, s egy fali óramű hullámhangjaiban
1865 21 | hullámhangjaiban megragadó ismeretlen dalműveket zeng le az érchenger, mik
1866 12 | másikban boros karafina. Dalol, amint torkán kifér, mégpedig
1867 5 | gyöngyökkel kirakott pisztolyok, damaszk szablyák láthatók; középett
1868 5 | alkalommal egykor, midőn a dámvad a két félfalut elválasztó
1869 5 | kutyáival és vad cimboráival a dámvadat, mely alkalommal egykor,
1870 6 | csengése a pásztorfurulyák danáival vegyülve oly idillszerű!…~
1871 25 | mint csak torkán kifért, danolá: „Félre bánat, félre bú,
1872 10 | inni, sem dohányozni, sem danolni nem tudván, ezen hiányai
1873 12 | rikoltozott, káromkodott, fütyölt, danolt, jajgatott és nyögött aszerint,
1874 17 | senki sem nyúlt hozzájok. Darabig tülekedtek így szótlanul,
1875 18 | ne lássak, s mentünk egy darabon a part mellett csáklyázva,
1876 5 | hajthatatlan jellem. Kissé darabos az iskolai zárt élet hiányos
1877 1 | szakasztott füleiből egy darabot emlékül, s kapott tőle egy
1878 15 | fellegeket, s mint boldog emlékű daraleves hullott vissza Dömsödi nyaka
1879 24 | Jaj nekem! Jaj nekem! A darázs rászállt szívemre és megszúrt.~–
1880 9 | a prézens úr szurdéklakó dárdása hivatván Miskának, és lévén
1881 9 | vasajtós szobájába s rárivallt dárdására, hogyha ki mer jőni a kemencelyukból,
1882 9 | vágjon fejéhez az ingerkedő dárdásnak – ezt az asztalt.~Prézens
1883 10 | szűkölködött? Mindennap dáridó, minden este lakodalom,
1884 8 | sűrűbben következének a pikniki dáridók, s ez volt megélhetésének
1885 5 | azért látszanak alkotva és darócba öltöztetve lenni, hogy a
1886 9 | közreveszik, ki is nagyon Dávid termetű ember lévén, s mindamellett
1887 10 | soroztaték még a táblabíró úr debrői dohánykazalját tehetségeik
1888 25 | ablakot a legkacagányabb décbundán, melyen át a didergést bemutathassa.~
1889 11 | szikrázik.~Csángó népdal.~December 31-e volt, Szilveszter éje
1890 25 | mint ama kilenc ifjú, kik Decius császár alatt aluvának el,
1891 7 | állatja –, a kutyát akarván definiálni –, két lábát nem bírja mozdítani,
1892 15 | magam is szoktam olykor dégálni; addig is tessék lenni türelemmel
1893 17 | ha most elébed kerülne?~– Dehogynem ismernék rá, csúnya ripacsos
1894 5 | reggel, és késő éjjel a dél, és így időmutatókra semmi
1895 2 | fogait csikorgatja. Míg a kép délcegen néz szemközt vele: sötétfekete
1896 21 | a hölgy karjaiba teszi. Delejes rángások érik mind a kettőt.
1897 6 | érzéseit. Ez a szerelem delejhatalma.~ ~
1898 1 | fogva, azokban kikeresvén a délelőtti leckét, szorgalmasan faragák
1899 5 | akkor huszárkapitány és igen deli, férfias tekintetű ifjú
1900 10 | el-elvesztette lelkét eszméi délibábjai között; szárnyakat képzelt
1901 6 | rónáidat! Mutasd fel emlékemben délibábos pusztáid nagyszerű képeit
1902 13 | hosszában végigolvasá a deliberátumot, mely szerencsére diák nyelven
1903 2 | szorítván a kárhozatos corpus delictit, azzal a konyhába beugrott,
1904 5 | elveretett vagy 30-at. A delikvens felkel, megköszöni a vett
1905 5 | dolog nagyon kimagyarázható. Delius István az olajat alkotó
1906 5 | De hát vajon ama híres Délius vagy Estélius István, miután
1907 12 | hanem ’iszen ezért elhasítom delivörös keszkenődet.~Azonban ekkor
1908 9 | elhigyjem, miképp az a füst délutáni három óráig itt maradt volna.~–
1909 3 | nevezetes neve napjának délutánján, hogy Gáspár úr vasas ládája
1910 6 | másik után; gyakran késő délutánokig mulatoztam vele, s mikor
1911 10 | és szenvedély embertársai démonává kentek fel; vad indulat,
1912 4 | tücsök. Az apró halmok, mik demutka illatos virágaitól kéklenek,
1913 5 | mindenkinek, ki körmei és denevérszárnyai alá jutott.~Oktalan pazarlás,
1914 1 | kalandjairól beszélni nem fog. – Denique, nem volt az egész gyülekezetben
1915 20 | pénzzel telt párnazsákot, azt dereka körül kötötte, azután a
1916 9 | házfeltöréskor a százgallért a fa derekához csapva, agyonzúzta.~Ezen
1917 19 | Azután előkereste a megholt derekalja alól annak kulcsait, s egy
1918 24 | árnyéka?~Az ember, mint a derékon szúrt hernyó vonaglott s
1919 22 | én téged, mint a szilvás derelyét; de ezzel nem mondom, mintha
1920 5 | kriminális egzekúciót!~A deresen egy suhanc fekszik, két
1921 5 | tudom, rám verték-e vagy a deresre; már talán ötvenet is ki
1922 18 | lőn, soha egy mosoly nem deríté fel arcát, egy fölösleges
1923 8 | búskomolyság, melyet semmi föl nem deríthetett; az az ábrándos fájdalom,
1924 9 | magyarul szólván: „bölcsnek nem derogál a ferdesarkú csizma”.~Mint
1925 5 | nemzetes és vitézlő rend derogálta neki túlnyomó ismereteit
1926 18 | hagyta el ajkait soha.~Miatta derülhetett, borulhatott az ég, ő változatlan
1927 10 | magas rangúak ellen; ki fog derülni, hogy miért. Atyja életviszontagságait
1928 25 | túros hátain.~Az esküdt úr desperate kezdte hangoztatni kedvenc
1929 1 | hirtelen a szarvas állatnak despotai jókedvében eszébe jutott
1930 19 | kopogásai hallatszottak ágya deszkái közt.~Végre felmereszté
1931 2 | fakamrájába bevezette, a lebontott deszkákat ismét szép szorgalmatosan
1932 1 | távolabb két sorban vonuló deszkasátrak falanxa közül, háta mögött
1933 2 | alkotá, vagy három szál deszkát szép csendesen kifeszített;
1934 9 | rikolt lemászva pulpitusáról (deszkazsámoly) a százgallérú énekes, s
1935 1 | kereskedőknek, kit azonban később a devalváció, megbukott adósok és legkivált
1936 12 | szinte meglehetősen vérzett, diadala után szörnyen elbizakodva,
1937 18 | hogy mi lesz történendő, diadalmas arccal tekinte rájok.~Azokra
1938 4 | de nem felelt; az ifjú diadalmasan s oly sajátságosan buzdító
1939 11 | Barátai elárulták. Ellenségei diadalmaskodtak fölötte. Az ég nem hallgatta
1940 5 | arca sugárzó lőn, mint egy diadalra menő hadvezéré, homlokán
1941 8 | gyermekártatlanságot a vágószékre, s diadalt kacagott a csábító az elesett
1942 1 | a férfi erősen sántítva; diadalülte arccal mutatott a leküzdött
1943 7 | látja magát.~A két betyár diadalujjongatással rohanja meg a fegyvertelent,
1944 9 | kell, hogy az ilyen apró diákféle embernek minden porcikája
1945 9 | elbűvöl-bájolta az egész diáksereget; nem veszik észre, hogy
1946 4 | Jónás”, mely szép nevet, dicséretére legyen mondva, sohasem is
1947 2 | kitérni előle, s áhítatos „dicsértessék” fogadta minden oldalról;
1948 5 | úgy hiszem, eléggé meg van dicsérve. Vétkei közé sorozandó még
1949 1 | hegedűnek nézik immáron a dicső eget, és azt sem tudják:
1950 9 | Paradicsomnak kertébe (n)~Lelkemnek dicsőségébe (n)~a kálvinista halottasének
1951 9 | magasságának mélységét és az ő dicsőségének iszonyú voltát???!!!…~Hogy
1952 9 | Terring… erre, amarra! Még a dicsőséges föltámadását is a hajnalának!
1953 5 | kergetnek, ágyába felszökött, dideregve vonván fejére takaróját.~–
1954 14 | kalapácsait elejtette, hideglelős didergéssel vacogtatta össze fogait,
1955 25 | legkacagányabb décbundán, melyen át a didergést bemutathassa.~Íme azonban
1956 8 | tölthetem. Az istenért, mon Dieu, ha cinkanál érne ajkaimhoz,
1957 10 | szomszéd szobába:~– Audiat!~– Dignetur! – volt rá a felelet, s
1958 9 | zsebéből két ezüst húszas díjért Góliáth Péter számára kilopta.~
1959 25 | maradván a sípszár. – Már most dikhec nekünk! Már most megesznek
1960 15 | érintkezésbe hozta a két hátulsó dikhenccel, és repülének, mint a tekenős
1961 3 | minden puhintással többet diktálnak…~– Vesztetek volna a pokolban! –
1962 5 | szökhessék onnét, s ezen gyötrő dilemma közé szorulva kin tölthette
1963 10 | azt bizonyosan önként, dilettantizmusból s testgyakorlat végett cselekedhette.
1964 22 | húsos virágaik s korsó alakú dinnyéik saját ismeretlen kellemes
1965 5 | tarka kórók, kaktuszok és dinnyék nyúlnak s terpeszkednek
1966 14 | úgynevezett szalmahegedű.~Egy diófadeszkára két összetartó szalmakötél
1967 18 | azok a szobrok, melyektől Diogen kenyeret kódult; nincs nyugtom,
1968 6 | ki az ajánlkozótól csak e diogéni szókkal kérne szolgálatot: „
1969 19 | csontjai zörögtek, mint egy diószsák; odavoncolta magát pénzeihez,
1970 5 | boltívén akkora aranyos címer díszeskedik, hogy szükség esetén a kaput
1971 5 | ki magamat.~Ama korában díszeskedő divatbábok, miket abroncsos
1972 5 | gyönyörű freskófestvényekkel díszítve, bútorai pompás erezetű
1973 22 | bükk- és egerfák rengetege díszlett, a gyantanemű tőzeg- és
1974 9 | az első éves bölcsészek díszneve – oda hátul majd megfeszültek,
1975 2 | valahányszor szeretett élete párját dísznevekkel akarta illetni, tehát napjában
1976 4 | tett szert az őt illető dísznévre, annak különböző okai lehettek.
1977 5 | nyilvános jutalmazásokat hozott divatba az ifjú gróf. Mérsékleti
1978 5 | Ama korában díszeskedő divatbábok, miket abroncsos ráncbástyáikkal,
1979 25 | és mándli nem voltak nála divatban, de igen az elmaradhatlan
1980 8 | vevőnek egyszerre eladni, s a divatos iparlovagság mindennemű
1981 6 | ismerni a művelt világ, s divatul szokja el egyik a másikától,
1982 9 | eé – hő – hű – dó – da – dő – hrchrakfthű (itt valaki
1983 9 | vastagon: – oá – eé – hő – hű – dó – da – dő – hrchrakfthű (
1984 5 | fintorít, s mogyoróhéjakat dobál. Egy szegletben pedig, nagy
1985 16 | a szemeket sugártalanul; dobbanás nélkül érezte a keblet és
1986 12 | okozhatott volna nagyobb dobogást; azzal szügyébe vágta fejét,
1987 7 | szíveik egymáshoz oly közel dobognak, midőn a két lélek mintegy
1988 22 | szíve hatalmasan kezdett dobogni.~Juci tőről szakadt magyar
1989 12 | megugrott, kajsza lábaival dobolva a földön – Fújd, szakadj
1990 8 | Vásárra vitték az erényt… dobraütötték, elárverezték! Szégyenkőre
1991 11 | hallani.~– Nevezetesen?~– Dobszót.~– Hát arra a szemérmes
1992 12 | volna, régön a zöld kútba dobtam volna, ott hadd gebedne
1993 5 | bekecsét, s azt egy székre dobván, lefekvéshez készült, de
1994 12 | bagaria, ujjujú!~Ehhez tempóra döcörgetve termetét kalapját vitézül
1995 17 | István úrfi, ki attól a döféstől ugyanúgy odáig lett, hogy
1996 7 | arcú, s mérgesen oldalba döfte a százgallérú ingerkedőt.~–
1997 17 | rajta, s tele van hányva dögcsontokkal; partjait rossz bűzű kórók,
1998 7 | halványképű ezalatt leoldja a döglött eb nyakáról a pányvát, s
1999 25 | A cigány csak folyvást dögönyözte dudáját.~– Fogsz hallgatni,
2000 14 | Jertek elő, vigyétek ki ezt a dögöt, míg mindenemet össze nem
2001 16 | elválaszták a vérében heverő Dömsöditől.~Az atlétatermetű férfi
2002 12 | iparkodik mérgesen álomra döncölni; az pedig penicillusnál
2003 22 | jajgatása s a szúnyogok döngései együtt és összevéve oly
2004 4 | mihelyt fejét letette, pokoli döngést-bongást kezdtek el, miből, mihelyt
2005 2 | vasárnap, melyen egymást meg ne döngették volna. Teljes életökben
2006 21 | piros virágait szelíd méhek döngik körül, s a fonadékain átszűrt
2007 14 | ember ezektől a bánatosan döngő szomorú hangoktól szorulni,
2008 15 | pecsenyéje, tökfilkó! Fel akarsz dönteni? Részeg gazember! Majd a
2009 10 | s a téntás üveget fejére döntötte); tört, zúzott, míg valami
2010 1 | paripástul együtt halomra döntve, bőszülten iramodott a nézőkkel