| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
3540 13 | vállára hajtva, míg másik felén Pista ült mellette, kinek
3541 6 | Te is láttad őt? – kérdé félénk-bizalmasan a leányka. Az ifjú kihívólag
3542 5 | összeapríttatván, rummal s tejfellel feleresztetnek, elsőbben lassú tűznél megfőzetnek,
3543 5 | élének azontúl mint férj és feleség. Az öreg Óvári nem tudta
3544 18 | tanulta…~– Ne beszélj a feleségedről!~– Mondok hát, éppen ott
3545 2 | pókhálók és mártírok és azok feleségeinek képei függenek.~Egyik szegletben
3546 18 | Hát éppen aznap, mikor a feleségem meghalt, jó asszony volt
3547 2 | ha már igen nagyot akart, feleségének adott okot a pörölésre,
3548 26 | árpa és négy font szappan.~Feleséges ember és mód nélkül megkoppadt
3549 4 | urat „savanyú prófétának”, feleségét, Jutka asszonyt „nagypénteki
3550 2 | együtt felébredt a lárma, a feleselés, csörpör és a zajnak mindazon
3551 10 | ügyeibe oly hozzáértő s alapos feleseléseket iktatott be, hogy az öregúr
3552 2 | példabeszéd legyen belőled, te féleszű Matuzsálem, te ittas Zakariás,
3553 5 | furcsaságaik által első tekintetre felettébb meglepők és csodálatosak;
3554 6 | kinek oly nagy hatalma van feletted? – kérdé az ifjú, s keble
3555 12 | bízzák többé a vagyonaik feletti őrködést a jó sorsra és
3556 6 | álljon és rohadjon meg! Félév múlva életölő méreg lesz
3557 16 | előtted megáradjon,~Sár utánad felfakadjon.~Lovad lába megbotojon,~
3558 5 | megörökíteni képesek, itt, e félfalunak minden részeiben, a házakon,
3559 5 | egykor, midőn a dámvad a két félfalut elválasztó árkon átugorva,
3560 21 | az apa terveit a fiúnak felfedezé, kihűtötte azt.~Dömsödi
3561 5 | alkotó részeire bontván, felfedezte, hogy az semmi sem egyéb,
3562 5 | Mentül jobban biztatta és felfegyverzette magát, annál inkább reszketett
3563 13 | az elsápadt leánykát, s felfekteté az ágyra; az embertelen
3564 5 | uram, két diák, félgyermek, félférfi és oly leleményesség, nem
3565 20 | s elkezdé annak födelét felfeszíteni.~A födél engedett, a szegek
3566 9 | hol van azon elme, mely felfoghassa az ő hivatalos magasságának
3567 5 | levegőnemű. Eszerint nagyon felfogható, hogy mihelyt azon mód ki
3568 7 | rögtön ott marad; azzal felfogja súlyos csákányát jobb kezébe,
3569 4 | nem ismerek, nem bírtam felfogni e gondolat értelmét; óh,
3570 14 | bejöttek, a nyavalyást felfogták, s kicepelték a szabadba,
3571 16 | odament, izmos karjával felfogván a fájdalmában tébolygó ifjút,
3572 25 | leborította, mint mikor félfont marhahúst egy tányérral
3573 5 | boldog nyugalmát fenékig felforgathatá.~Mindenkinek tette a szépet,
3574 13 | Hallja, audiat! – kiálta felfortyanva a jó úr. – Velem ne bolondozzon!
3575 5 | megkezdett kétes kimenetelű pör felfüggesztetett. Azonban Gyékény Mártonnak
3576 5 | minden a jajgatástól van felfüggesztve, s akkorákat bődül tág torokkal,
3577 20 | keresztfáját legközelebbi télen felfűti a sírásó.~Hát a gyűlölség
3578 5 | volt bennök, azt hajdanában felfűtögették.~Ajtók előtt piszkos gyerkőcék
3579 5 | fiatalember élt, uram, két diák, félgyermek, félférfi és oly leleményesség,
3580 16 | nagypéntek napján K. városát felgyújtotta. ~
3581 11 | vérem utósó cseppjével is, felháborgatom a földet és a poklot, hogy
3582 17 | iszonyú fenyegetés ellen, s a felháborodott vér új erőt adott neki.~–
3583 7 | teremtek.~Telezsák ment, felhágott a kerítés hevederére, s
3584 7 | vele jött alak, kinek a felhajtott százrétű köpönyeggallér
3585 16 | teherrel feküdte meg szívét.~Felhányta emléke szörnyűnél szörnyűbb
3586 13 | a falon; azon betörtek, felhányták az egész tanyát, összekutatták
3587 22 | vergődve, a kígyót késével felhasította, máját kivette, s azt bőrével
3588 5 | fonadékokban lepik el a falakat, s felhatnak a tetőig piros hosszú virágaikat
3589 2 | hóna alá kapja, kalapját felhelyezi fejére, kegyes és jámbor
3590 24 | mikor a félhold felszáll felhői közé, s homályfényét szétönti
3591 4 | s előlép a való, mogorva felhőivel az ég, göröngyös útjaival
3592 15 | villanás hasítja át a fekete felhőkárpitot; rá egy mennyrázkódtató
3593 14 | mintha valamely tátos a felhőkből pottyantotta volna ide,
3594 1 | és tornyok felett, fel a felhőkig; nincs aki segíteni tudjon
3595 2 | befonta, s eltitkolta a felhólyagzott ütések nyomait, melyek gyöngéd
3596 17 | parázzsá válva, vöröses félhomályt vete a körülállókra; egy
3597 25 | nagyuracskám.~És Jancsi felhordta a nagyuracskákat hátán a
3598 26 | Péter; térdei mellére voltak felhúzódva, két keze idétlenül szorult
3599 5 | a pisztolyok sárkányait felhúzván.~– Tudom – úgymond –, hogy
3600 21 | kéz simult végig homlokán. Felijedt.~– Félsz tőlem? Nem tudod,
3601 21 | Rosszat álmodtál, édesem? Úgy felijedtél – szól hízelgő simulással
3602 4 | között és az egyszerűen bús feliratok a sírköveken, a besüppedt
3603 17 | emlékében lángbetűkkel voltak felírva ama nagy nap borzalmai;
3604 22 | és sima, mint tükör, és félívként keríti a parttalan mocsárt,
3605 9 | praesességről; azonban itt ismét feljajdul sebzett büszkesége, s legalább
3606 17 | betöröd, azon át a padlás feljárásához jutsz, a háztető szelelő
3607 4 | lyánka a lábainál földből feljövő sírbogarakat nézi merően,
3608 5 | rettegésekre hivé magát feljogosítva. Azonban, habár meg nem
3609 7 | azon, másikunk a fa derekán felkapaszkodunk, hisz nincs nála semmi eszköz.~–
3610 15 | homok ezt fel sem véve, felkapott a forgószél hátára, megjárta
3611 17 | pusztabíró odament Dömsödihez, félkarjánál fogva felemelte őt, s fejére
3612 10 | egészen elütött; kinek a korán felkelésen kívül számos és számtalan
3613 17 | az, ez az!~A többiek is felkeltek erre; egyikök a lobogó tüzet
3614 17 | kiálta egy a bírák közül, s felkelve helyéről, a könyörgőt felrúgta.~–
3615 14 | kalapban, bajusza hegyesen felkenve fényes pofájára; szemei
3616 18 | megrázva; ez pedig azonnal felkerekedett, s – az ingoványban – úgymond –,
3617 10 | jól van”.~A báró úr pedig felkerekedik székéről, s mialatt ügyvéde
3618 10 | gyermekeit boldogítsa, őket felkeresé, polgári állásukhoz alkalmazott
3619 13 | Rögtön utazott K…re ügyvédét felkeresendő. Az éppen nem vala otthon,
3620 10 | pedig azt magának kell felkeresni; én velem is úgy tett principálisom,
3621 14 | tulajdonképp, hogy a nyavalyatörőst felkeresse, tőle egyet-mást kikérdezendő.~
3622 7 | három esztendős jegenyefát félkézzel kiránt helyéből.~– De még
3623 9 | egy fülemetszett komondor felkiáltásához.~– Hát még te is kötekedel?
3624 1 | karikásabb teringetteszerű felkiáltási trópusokkal száguldoznak
3625 23 | talált, nem mehetett sehova.~Felkiáltozott az égre, verte magát a földhöz,
3626 8 | Jeanette, jer, segíts őt felkölteni! Tudod, nem jó neki az a
3627 14 | vége, mióta Bognár Jancsit felkötötték.~Most ki sem megy a házból
3628 10 | tekintetet, mellyel hozzá felküldött pillanataira felelt… Lassanként
3629 17 | minden indulat; a természet fellázadva kelt ki ez iszonyú fenyegetés
3630 18 | egyik szélétől a másikig; fellegbúvó csillag volt vezetője, útitársa
3631 8 | megütközve, szentelt fájdalmai fellegeiből mintegy a földre visszarántva
3632 9 | mi bánatos szemeink borús fellegeinek sötét árnyékai, hogy a te,
3633 15 | eltűnik, a látókörön hamuszínű fellegek kezdenek feltolakodni, távolról
3634 25 | zölddel és feketével foldozott felleghajtó, melyet hol egyik, hol másik
3635 8 | időtől! Jövendője bús volt és fellegien sötét!~Midőn a koporsót
3636 5 | körülmény is, hogy e díszes fellegvár falai szerencsésen választott
3637 4 | temető árkához ért, megállt, fellépett az árokhányásra, fegyveréből
3638 22 | adta az apának, s lábtóira fellépve hosszú lépésekkel távozott
3639 10 | tervét Bálnai gyanakodó fellobbanása semmivé tette, noha lelke
3640 4 | mész onnét! – kiálta rá fellobbanva az ifjú, s az esküdt úr
3641 19 | lecsuklott, még egyszer görcsösen fellökte magát, s száraz karját fölemelve
3642 14 | csinálva nagyot sikoltott, s felmagasztosított rémület kifejezésével rohant
3643 5 | szellemi míveltség nélkül felmagzott falusi egyszerűségek, kik
3644 25 | nem hoztok létrát, azon ti felmászhatnátok.~Később, véve észre helyzete
3645 7 | emelkedik fel előtte a létrán felmászva, s minden előleges értekezés
3646 25 | még jó idején szerencsésen felmenekült; a vadak pedig az üldöző
3647 9 | sietve elvasalt, ekképp felmentvén a prézens urat ígérete beváltásától.~–
3648 19 | ágya deszkái közt.~Végre felmereszté száraz szemeit, karjait
3649 7 | tanyája felé, mely mintegy félmérföldnyi szomszédságban állt a magános
3650 19 | szeretnék, semmi sincs, amitől félnék, hacsak a kétségbeesésre
3651 5 | közelében, miktől nincs mit félnie, s ezeknek folytonos csevegése
3652 16 | alakjában fogja azt ismét felnöveszteni, mely tiszta legyen, mint
3653 20 | mindannyiszor ismét lassan felnyílék s reá bámult.~Azt mondják,
3654 24 | Az ember szemei kerekre felnyíltak, melle sebesen pihegett,
3655 8 | botorkáló ártatlanság szemeit felnyissa, s azt az igazi életörömökkel
3656 5 | Olybius hétszázéves sírboltja felnyitásakor abban égve találtatott.~
3657 7 | ajtajához lépett, s azt felnyitni próbálgatá.~– Góliáth Péter! –
3658 18 | hanem én egy görbe szeggel felnyitottam. No, ott volt ám a pénz,
3659 11 | kedves női arc, az ablakot felnyitva s azon kitekintve.~– Nézd,
3660 19 | szeplői verték ki.~István felnyújtóztatta a haldoklót koporsójába.~
3661 7 | most is tele volt hányva felnyűtt fattyúvirágokkal. Leander
3662 5 | a gép a kendert kikelti, felnyűvi, megtilolja, meggerebenezi,
3663 8 | halott arcára világított.~A felocsúdott lyánka ágya szélén ült,
3664 5 | helyzetöknél fogva, mintegy félölnyi magasságig gyönyörűséges
3665 9 | hangmértékig elköti; annakutána felölti zöld tibetfrakkját, kesztyűibe
3666 22 | süvegét, ezzel és ködmenével felöltöztette kőrisbotját, s azt a nyíláson
3667 25 | önmagától, melyhez ugyan felötlően hasonlított, minthogy ő
3668 25 | esküdt úr?~Az esküdt úr félóra alatt minden filantrópiáját
3669 8 | elájult, s feküdt vagy egy félóráig. S ekkori ájultában észrevevén,
3670 7 | keresztülcsapott az eb derekán, mire ez felordítva hanyatt fordult, s halálosan
3671 5 | véletlen nyomás következtében felpattan egyik szegleténél a kulcslyukat
3672 5 | ismeretlen rejtekajtót lát felpattanni s azon át egy fiatalembert
3673 5 | idegen járt teremében.~A felpattant zárrejtő cifraság nem volt
3674 25 | variációk alatt szenved, s felpillantott.~Egy cigányt látott az oldala
3675 15 | nincs kedve az embernek felpofozni.~Szegény Dömsödi urat, vagy
3676 14 | pisztolyait, azokat kétszer is felporozta, bort hozatott, és azt nem
3677 5 | ügyében álló széket rögtön felragadni s azt édes fiához sújtani,
3678 21 | minden város utcaszegletére felragasztva.~S ott kelle élnie egy őrülttel
3679 5 | változtassa át. Kiugrott ágyából, felrántotta rostélyát, papucs és japónika
3680 17 | át. Mikor maguk voltak, felrázta őt kábultából, s így szólt
3681 2 | magánkívül volt, és szüntelenül félrebeszélt.~A kuvasz pedig, miután
3682 14 | szólt erre a másik bicskás félrecsapott kalapban, bajusza hegyesen
3683 5 | rendkívül gyűlölte. De nehogy félreértessem, hosszabban fejezem ki magamat.~
3684 8 | fájdalmas arcát, s anélkül, hogy félreértette volna a madame szavait,
3685 7 | volt: a lyánka magános, félreeső helyen lakik, bátran, védtelenül;
3686 21 | eltaszítja magától a keblet, s félrefordulva, undorodva hányja ki az
3687 8 | illedelmesen elájult, nyakát félrehajtotta, két kezét alálógatá és
3688 18 | lépteit, s mégis mennyi félreismertetést kellett elszenvednie! Mártírja
3689 14 | van tapasztalva, s udvarán félrenőtt kútágas fohászkodik esős
3690 9 | bírta fuldokolni az áment, félrerohant a néptömeg közül, s egy
3691 4 | mozgató madzagot leoldani s félretenni.~Száz meg száz ily apró
3692 2 | közé, minden tisztelgés félretételével mosolyogva nézték fejbe;
3693 7 | ráhajítja a megtámadóra. Ez félrevágja az elhajított kötelet csákányával,
3694 12 | termetét kalapját vitézül félrevágta, s belecsapva tenyerébe,
3695 21 | egy konvulzív sikoltással felriad, s nagy fekete szemeivel
3696 17 | felkelve helyéről, a könyörgőt felrúgta.~– Én megszabadítalak –
3697 14 | előtte álló szalmaszéket felrúgva, miután félvállról a korcsmárosnéra
3698 9 | színezettel légyen arculatja felruházva; s a vele találkozók csak
3699 4 | csakhogy ragyogóbb annál és felségesebb.~Az ifjú feltekinte az égre: „
3700 5 | megnyerhetőnek.~Később, hogy felserdült, az országgyűléseken oly
3701 7 | lyánka kedvese szemébe,… felsikolt… rémülten veti magát annak
3702 6 | vele, mert amint ijedve felsikolték, már akkor nem láttam azt
3703 8 | gyöngéd fehér kezéhez. A lyány felsikoltott. Előtte Dömsödi János állt
3704 21 | anyja mellett, midőn ijedten felsír, s magát pólája kötelékeiből
3705 3 | Gáspár úr házánál, mióta felsőbb tudományokat hallgató unokaöccse,
3706 5 | kigyógyíthatlanul megőrült. A felsőbbség által azonnal be is tiltatott
3707 9 | még nem történt velem; a felsőbbséget így fumigálni! Hát szubordináció
3708 5 | volt.~Amint így hallgatva félsötétben virraszt, s szemeit nem
3709 2 | utcára, s szemeivel buzgón felsóhajt az égre, oly áhítatosan
3710 21 | végig homlokán. Felijedt.~– Félsz tőlem? Nem tudod, hogy ki
3711 15 | szűnni kezdett, a felhők felszakadoztak, a táj világosodott.~Mintegy
3712 24 | Ilyenkor, mikor a félhold felszáll felhői közé, s homályfényét
3713 25 | nagy nehezen egy szóra felszállította magát a fakószán kaselejébe.~–
3714 20 | nyomásra annak nyitott ajkain felszállt, mint egy elmaradt utóhang
3715 19 | szükséged. Tudom, hogy azóta felszaporítottad azt az ötszáz forintot,
3716 15 | sivatagon át, melyen néhány félszáraz rekettyekórón kívül egyetlen
3717 13 | Bálint tanúk jelenlétében felszegezte, pedig világos volt, hogy
3718 2 | ismét szép szorgalmatosan felszegezvén.~Alig hangzott el utolsó
3719 4 | Pista orra alá, kalapját félszemére csapta, s csintalan kedvvel
3720 22 | férfi, rövid idő múlva újra felszínre jutván az összemorzsolt
3721 5 | festve, hanem mivel a falakba felszivárgott penész és doh azt úgy látják
3722 5 | goromba volt, míg holmi félszobalyányok irányában a leggyöngédebb
3723 7 | eltakarja arcát.~Az ifjú is felszökik; háborodottan lép a lugas
3724 8 | lyánka vagy nem figyelt e felszólításra, vagy célszerűnek találta
3725 13 | hogy Bálnai István azonnal felszólítattik egy bizonyos elrejtett és
3726 8 | irántai csekély áldozattételre felszólíttatván, azt nyakrafőre teljesíthette;
3727 8 | segedelmével kellő helyeikre felszorítja.~Erre zsebéből egy citront
3728 23 | annak ágyáról a függönyöket, felszórta a párnákat, gyermekét, a
3729 8 | Azok sem maradtak sokáig feltalálatlanul.~Mindent tűrő, mindennek
3730 5 | egy oly port szándékozik feltalálni, mely ha elsül, akkorát
3731 5 | uborkasaláta keverékkel feltálaltatnak, neveztetvén ezen comedentia „
3732 2 | és szimmetria nem voltak feltalálva a világ csúfjára; ajtaja
3733 26 | felette, lesz baja vele a feltámadáskor, míg fel tudja emelni.~Szeretném
3734 2 | káromkodva, mint a jégeső; azután feltápészkodik; kis idő múlva a Márton
3735 17 | szólt ez, izmos karjaival feltartva a tolongó tömeget. – Először
3736 13 | ablaktáblákat, s azokat feltárva kikiálta~– Hát az ablakon
3737 4 | bosszúnak; de mégis, noha feltehette a durva emberről ez iszonyú
3738 12 | többiek elhúzódtak tőle, mert féltek keze ügyébe esni, mikor
3739 5 | ruhákban; egyfelől zsarnoki féltékenységével üldözve, kínozva, másfelől
3740 4 | és felségesebb.~Az ifjú feltekinte az égre: „Óh kedves szellem!
3741 7 | tetszék, mintha az első feltekintéskor fényes tőr hatott volna
3742 13 | Lilla –, jer, segíts Jankát feltenni az ágyra; igen rosszul van.~
3743 23 | volt a nő hálószobája.~A feltépett szőnyegeken át teljes fénnyel
3744 17 | s az áldozat mellényét feltépték, mellén széles forradás
3745 22 | hogy egy szót szólt volna, féltestével az ágyról aláhanyatlott.~
3746 8 | kezd; az úri hölgy pedig felteszi vendégfürtjeit, s megszólamlik
3747 13 | levegő az, mitől ti engem féltetek. A levegő, az Isten ege,
3748 5 | Bálnai, mint a tigris, úgy féltette gyermekét, és hároméves
3749 4 | közé rakja fészkét, s nem félti az eltapodástól.~Két gyermek
3750 9 | annyira nevetésvágyukban, mint féltökben.~– Melyikre feleljünk elsőbb?…~–
3751 7 | elrabolnom, negyedmagammal feltörnöm a házat, rögtön lóra ülnöm
3752 5 | összekiáltom cselédeimet, s azok feltört ládám mellett vérében találandják
3753 15 | hamuszínű fellegek kezdenek feltolakodni, távolról mindig erősbödő,
3754 5 | sokszorozva látszanak: a feltűnő csinosság minden oldalon,
3755 16 | csoport fekete nyárfa mögött feltűnt egy hosszú ház, s a nyárfák
3756 23 | mely néha homoním esetek feltűntével meg-megrémlik agyunkban,
3757 12 | felugrott az asztalra, s feltűrve két üngujját, kalapját elhajítá,
3758 4 | Az ártatlanok álmai onnan felülről erednek. Azon pusztaság,
3759 21 | midőn a kisgyermek figyelve felüti piciny ujját, s eszmélve
3760 20 | s vizsga fejét vigyázva felütné a sírból, félénken utána
3761 20 | ákászfáról, melyre a sírásó ebe felugatott, s a sírhoz rohanva, afelett
3762 20 | ákásznak rohant, arra dühösen felugatva.~A temetőőr is elhaladt
3763 5 | agyában; homlokon üti magát s felugrik. Bepislant a rostélyos hálószobába,
3764 5 | vetette, s a kalapot fejére felvágta.~Ekkor az apa és fia futóskát
3765 6 | rakott dolmányban, mely félvállára van vetve. Domború mellét
3766 14 | szalmaszéket felrúgva, miután félvállról a korcsmárosnéra elegendő
3767 17 | indulatkitörés, mely azt felváltotta.~Egyszerre tíz kar ragadta
3768 1 | és nyögések segedelmével felváncorogva, oly emberevő pillanatokat
3769 5 | búsan néz le a vízbe, mintha felvárna valakit onnét.~A szoba egyik
3770 10 | táblabíró urat szokatlanul korán felverték álmaiból. Egy világoszöld,
3771 21 | örömrepesve nyújtja felé; ő felveszi a gyermeket, ringatva lapdáz
3772 23 | hajnalpír ömlött el azon.~Felveté szemeit, melyben az őrültség
3773 8 | márkinő harisnyaszalagját felvéteti Candide-dal, nagyot nyújtózkodik,
3774 14 | megszólított anélkül, hogy felvetné szemeit, felelé:~– Nincs.~
3775 22 | Azután ismét folytatja felvett irányú útját, s az alkony
3776 22 | Bálnai, s a kisgyermeket felvevé, és a gyermek szemei be
3777 4 | sűdőt fogattam, Pista? Aki félvilága van! Lesz ebből pecsenye,
3778 5 | ismeretek által egyrészről felvilágosított, másrészről buzdított vállalkozási
3779 18 | Szilárdy e szóra mintegy felvillanyozva a vén cigányhoz, egyszerre
3780 24 | remény, de az nem a holnapra felvirradás reménye, nem is halálé,
3781 17 | mászott meglapulva az árok fenekén, hirtelen előrenyúló kezével
3782 17 | panaszkodol!~Az apa szívében fenekestül felfordult e szavakra minden
3783 7 | valánk, s az élet örömeit fenekig kiürítettük, éltük a gyönyöröket,
3784 5 | házaspárok boldog nyugalmát fenékig felforgathatá.~Mindenkinek
3785 22 | narancsvirágaik nyílnak örülve a fenékre ható napvilágnak; köztük
3786 10 | homlokával, mint egy fiavesztett fenevad. – Hahó! hahó! ördögszekért
3787 24 | marhassa lelkemet; majd fenevadat látok futni, fogai közt
3788 19 | ábrahámiták tíz körme között fennakadnak.~Gáspár az ilyen kezek közé
3789 5 | újításvággyal rohanta meg a fennálló szokásokat vállalkozásokba
3790 5 | fantázia ideálja számára fennhagyott. Szépnek kellett lenni azon
3791 5 | fölösleges lyukak.~Ilyszerű fennhéjázási különcködést tüntetett ki
3792 5 | addig a felső falu hivalkodó fennhéjázással szabályos utcát töltetett,
3793 5 | köszönhette e balesetet, ki igen fennhéjázó ember volt, s a bárói cím
3794 6 | érzelmei igazak, vágyai fennköltek, ragaszkodása hű? Ilyen
3795 5 | ilyenkor valami nagyszerű fennköltség látszott, szemei lobogtak.~–
3796 7 | melyből lelkének egész tiszta fennköltsége látható volt; egy káromlott
3797 8 | módosítható volta mindvégig fenntarták számára a közméltánylatot
3798 25 | kívánkozó testökkel a súlyegyent fenntartani.~S elvégre, biz az szégyen,
3799 25 | emelgető Jancsival.~Újra fennültek volna tehát, ha nem feküdtek
3800 5 | benső nemesség valami vonzó fensőbbséget adnak külsejének, mely első
3801 11 | háznál lassanként minden feny kialudt; csak egy földszinti
3802 6 | ez az egy reszket halvány fényben. Hát neked van-e csillagod?~–
3803 22 | Az idő éj, a hold teljes fényében világít; a bölömbika üvöItésén
3804 17 | fellázadva kelt ki ez iszonyú fenyegetés ellen, s a felháborodott
3805 13 | az ágyra; az embertelen fenyegetések magánkívül tevék szegényt;
3806 15 | halotté, színehagyott ajkai fenyegetően voltak összenyomva.~Almaiban
3807 22 | minden lépténél elnyeléssel fenyegette.~A nádterület végén állt
3808 4 | lábát mellére tette, s öklét fenyegetve rázta előtte. Többet nem
3809 18 | úttalan fenyves szirteken, fenyér- és haraszttermő avarpusztákon.
3810 21 | bölcső himbolyg pirossá fényesítve, aranygombokkal és faragványokkal
3811 10 | polc!… Föl veled a dicsőség fényhelyére, a zöld asztal mellé!… Mit
3812 5 | miszerint azok csak a bűn fenyítésére, nem egyszersmind az erény
3813 24 | sötétszürke égen ezüstzöld fényív hajlik át, kétfelől a mocsárba
3814 6 | mindenség kitárt könyv, melyből fénylátó lelke olvas. Nevéről nevez
3815 21 | vert hab; haja fekete és fénylő, szétbomlottan ezer gyűrűben
3816 5 | tartja. E külső, ízlésteljes fénynek semmiben sem kíván meghazudtolója
3817 19 | mellett egy gyalulatlan fenyő koporsó nyúlik. A vén Gáspár
3818 17 | rakjatok, közeit csepűvel és fenyőfa forgácsokkal jól megtömve.
3819 22 | teremnek a hosszú derekú fenyőfák és szinte hosszú derekú
3820 24 | vannak összefogva.~Átnézi fénytelen szemeivel a környező sivatagot,
3821 2 | képet, sötétzöld szemei fénytelenül függenek rajta, s olykor
3822 8 | könnyen kimagyarázható vala fényűzése, kitalálhatók forrásai.
3823 5 | kalyibákat, de nem is ám a ronda, fényűzéstől csillogó kastélyt, mely
3824 18 | posványos lankaságokban, úttalan fenyves szirteken, fenyér- és haraszttermő
3825 9 | bölcsnek nem derogál a ferdesarkú csizma”.~Mint fekete hollósereg
3826 5 | munkálása, s a megszokott ősi ferdeségek; mindamellett is törekvéseinek
3827 14 | gyakori kínos csuklások ferdítették hol előre, hol hátra; arca
3828 14 | villámok urával!~Vonagló féreg!~Ő tehát babonás nem volt,
3829 1 | eszméletöket. Látni lehet tisztes férfiakat, kik egy avult könyvet hónuk
3830 17 | szemekkel pislogva szét a komoly férfiakon.~– Ne vigyorogj – inté őt
3831 17 | kérlelhetlen volt minden férfiarcban, kik jelentőségök érzetével
3832 25 | dorongokkal fegyverzett férficsapat látszék közeledni, kik a
3833 16 | ily kitörő indulat nem férfihoz illő.~Dömsödi úr, hogy pártfogoltatását
3834 21 | szemeivel merően, hidegen néz a férfira.~A nő tébolyodott.~E hideg,
3835 1 | Azon csekély része pedig a férfitömegnek, mely őseitől öröklött rettenthetetlen
3836 2 | rajta szíve, csak a kegyes férfiúé nem.~– Ugye? – rikácsolá. –
3837 7 | lyánka lakik, kit még idegen férfiúnak tekintete nem illetett,
3838 2 | asszony. Ránéz a komoly férfiúra, s kiesik kezeiből a szakajtókosár.~–
3839 5 | győzedelmén. Ipa, az öreg Óvári férfiutód nélkül halálozván meg, vagyonait
3840 18 | hogy kitéphetlen bánat férge dolgozik szívében, lassan
3841 22 | tanyádon s a lélek kínzó férgei. Ott fogsz élni és meghalni
3842 18 | Tartsuk mindketten magunknak a férget.~– Nem pihenni jöttem hozzád;
3843 6 | virágokat nem találja többé, s a fergeteg mennydörgő szavában ki légyen,
3844 11 | mozgás, semmi zaj, csak a fergetegé; semmi hold, semmi gyertyafény…
3845 18 | tudott, hanem ha a záporos fergetegnek, mely a pusztában érte,
3846 1 | bámuló sugarai elől; érdemes férjeik, mind tapasztalt, hizodalmas
3847 8 | mellé, vagy (úgy mint a férjek) a pipázóba lőnek számkivetve,
3848 8 | estélyeken sem a vén morgolódó férjeknek, sem az árgusszemű mamáknak
3849 23 | fájdalmaira, gyermekére, férjére nem tudott visszaemlékezni
3850 5 | leendne Bálnai felesége, kit ő férjestül és apóstul együtt szívéből
3851 5 | ajándékozta meg szerencsés új férjét. Gyékény Márton uram azonban
3852 1 | tuda saját, jelen nem levő férjétől megkülönböztetni; egy úr
3853 21 | maradt gyémántkeresztkét a férjnek nyújtva:~– Vén bűnös, nesze,
3854 22 | tenyésznek, szorosan egymás mellé férkőzve; töveiknek fele a vízben
3855 8 | hangzott, míg arca szennyel fertőztetett; anyaszív vezette a gyermekártatlanságot
3856 17 | megragadta, hogy öltönye fesledezett ujjai alatt.~– Hol van a
3857 5 | csak a Nérók és Caligulák feslett ideje mutat példákat.~Tetszett
3858 6 | lelkembe arcod vonásait, hadd fesselek le ország-világ előtt, mint
3859 5 | belisztezett hajfodraikkal, festékvakolatokkal arcaikon s más egyéb kiegészítő
3860 5 | állított üveglemezekre történt festés által megy végbe. A padlatot
3861 15 | szegélyeit fényes lángszínűre festi, s haragos vörös fényt vet
3862 15 | magasba, s velök fakósárgára festik a levegőt; nem látni tíz
3863 6 | közrajzokban tűnt elő; a festőien szép, tojásdad arc, melynek
3864 5 | tökélye; pompás, nagyszerű festvények a kor leghíresebb művészeitől,
3865 5 | tapogatná, húzogatná és feszegetné a vasláda különbféle furfangos
3866 12 | ronda s akolnak is undok fészekbe belépett Bálnai, eleinte
3867 7 | szegekkel vert, bélelt ajtót.~– Feszítsétek be; dorongokat ide!~– Nem
3868 22 | egy sereg vadrécét ver föl fészkeiről, mik hápogva repdesnek feje
3869 1 | magát a két hölgy mellé fészkelni. – Nézd! – fejezé be a torokhang
3870 25 | kócos haján fakó túri süveg fészkelt szemeire és füleire lehúzva;
3871 24 | páros hattyú ül rejtett fészkén.~A holdnak szivárványa van;
3872 5 | úr nincs honn, s termében fesztelenül mulatják magukat a szárnyas
3873 5 | vagy falára véletlen egy feszületet függesztett vala, vagy tükrét
3874 7 | ellankadt tagjai életre feszültek.~– Ember! – szólt erősült
3875 5 | undok gyönyöreiben nyakig fetrengeni, s főfő élvezetnek tartá,
3876 17 | Irgalom! – nyöszörgé fetrengve a porban s iszonyú bíráira
3877 25 | sem tudta a négy közül, fi-e vagy leány? Csak a lovak
3878 9 | azt nem is tanácslom senki fiának, mert ha ez még egyszer
3879 3 | sors az elhunyt egyetlen fiáról; nehéz volna meghatározni,
3880 5 | völgyében. Thekla, miután egy fiat szült, kiben Dömsödinek
3881 8 | eszközökkel bírt mindenha. Fiatalabb korában, míg kellemes táncáról
3882 9 | kitöréseivel a vele egyszőrű víg fiatalságot, félbeszakasztá gúnyszavával
3883 1 | bizonyos asszonyság egy fiatalúr karjaiba omlott, kit ijedtében
3884 5 | fogott, s kiknek sorsáért fiától fog majd egyszer számot
3885 5 | kiket utósó áldásában saját fiával együvé foglalt, de akiken
3886 10 | kipirult homlokával, mint egy fiavesztett fenevad. – Hahó! hahó! ördögszekért
3887 1 | bátor atléta lába ki volt ficamodva.~A bika nem kelt föl, mosolygó
3888 10 | dohány belement.~Ő metélt fidibuszokat.~Ő hordta föl a borokat
3889 9 | tibetfrakkját, kesztyűibe belebúvik, figaróját füle hegyére támasztja,
3890 15 | hintaja a francia négyes figuráinak azon nemét utánozta, melyet
3891 2 | volt oly csekélység, melyet figyelem nélkül hagytak volna, ha
3892 12 | közébök tévedt ifjún akadt meg figyelme s hátrahőkölt.~– Teremt’
3893 5 | külföldi utazásai alatt figyelmes vizsgálódásai által elsajátított,
3894 5 | mechaniko-kémikus.~Tehát figyelmesen néz a lámpa világába. Leander
3895 7 | nézett a táj felé, s ezáltal figyelmetességét felébreszté. Odament; a
3896 5 | most a haldokló hattyúkra figyelmez, azokat kerülgeti haláléneköket
3897 9 | a prézens urat egyik sem figyelmezteté arra, hogy a botránkozás
3898 14 | egykedvűen csak ennyire figyelmezteti őket:~– Az üvegeket össze
3899 5 | ezáltal az embert, mintegy figyelmeztetvén rá, hogy az őt bosszantó
3900 7 | fonalat, ha szavamra nem figyelsz. Mi ketten igen víg, kicsapongó
3901 21 | vele, s midőn a kisgyermek figyelve felüti piciny ujját, s eszmélve
3902 5 | idomtalan, agyba-főbe ékesített filagória a díszes sárpiac közepett;
3903 25 | esküdt úr félóra alatt minden filantrópiáját kialudta.~A cigány csak
3904 8 | felemelve szóla:~– Jeanette, ma fille, rends moi le plaisir, sei
3905 17 | higgyetek neki, hisz neki egy fillérje sincs; de én gazdag vagyok,
3906 2 | kegyes ember – koldusnak soha fillért sem ad, családja iránt kegyetlen,
3907 6 | lehet élni. Ezen eb nagy filozóf, ki nem állhatja az emberi
3908 15 | akarta, vagy nem, utólérte a filozófia: hinni kezdé, hogy csakugyan
3909 5 | közé nevetséges torzképeket fintorít, s mogyoróhéjakat dobál.
3910 25 | kas alól a táblabíró úr fiókmennydörgésszerű horkolása tört elő.~Mind
3911 25 | fülhasigató trillákban és fioritúrában, staccato és furioso, amilyeneket
3912 5 | világra ama, mintegy firól fira szálló átkot, esztelen különcködésöket,
3913 5 | hozzák a világra ama, mintegy firól fira szálló átkot, esztelen
3914 10 | s örököse csak a királyi fiskus leendett: de kimeríthetlen
3915 9 | gyöngédebb érzelmei, a hiúság, a fitogtatásvágy; eszébe ötlék, hogy a temetésen
3916 4 | lábánál felemelve, elégülten fitogtatott.~– No de nézz hát ide, vagy
3917 22 | nagy vidrabőr tarisznya fityeg.~Amint ekként megy s halad
3918 5 | a kellemest a női kecsek fitymálásával mulattatá, a formátlannak
3919 5 | szemüveggel utca hosszat fixírozott.~Mindezen szép tulajdonságaihoz
3920 13 | Isten előtt.~– No, úgy hát fizessen meg ön helyette; tizenhétezer
3921 5 | gabonát osztatott ki? Nem úgy fizette-e vissza a báró önnek emberszeretetét,
3922 25 | történetet eléggé kimenti a fizika, miután bemutatja, hogy
3923 3 | kiszaladt volna a világból, ha a fizikában meg nem volna írva, miképp
3924 9 | fekete annak a prézesnek a fizimiskája?~A megszólított ártatlan,
3925 9 | komoly tiszteletet követelő fizionómia, mindenki előre képzelheti.~
3926 2 | még egy arasszal megnyújtá fizionómiáját; akkor még erősebben kacagtak
3927 2 | úr majdhogy ki nem jött a flegmájából. – Nem csinál eléggé hosszú
3928 13 | az alperesnővel? – kérdé flegmatice Pista jól agyba-főbe nézve
3929 7 | embergyűlölőnek kivált a főbbrangúak ellen van nagy antipátiája,
3930 12 | Topa azonban nem várja be e főbe köszöntést, hanem kapja
3931 17 | pusztabíró eleibe vitték.~A két főcinkos Telezsák és Topa voltak,
3932 13 | aranyfürtei csillogó pongyola fodrokban rezgettek vállain.~Ott ült
3933 24 | mégis az én szívemnek fáj. Fölaggattam a keresztre apró ruhácskáit,
3934 3 | szót sem! Én aluszom, kend fölcibál, s azt kérdi, hogy kell-e
3935 24 | van leszúrva, nem, hanem a földbe, de mégis az én szívemnek
3936 2 | ember. – Légy átkozott a földben, melyben alszol, légy kárhozott,
3937 4 | mozdulatait, a lyánka a lábainál földből feljövő sírbogarakat nézi
3938 4 | fogva szeme, szája tele lett földdel; mire ajaxi ordítással szemére
3939 5 | sárga kalászokkal hullámzó földekre van kilátás.~Ötvenkét évig
3940 2 | térdig érő sárban cammognak a földesuraság melankólikus tinai, míg
3941 22 | növények díszlenek; e darabka földfolt Indiákról látszik ide hullottnak
3942 6 | paradicsomnak, melynek ege, földje oly anyai kegyelettel mosolyg,
3943 5 | borjúkra volt szüksége; míg földjei anélkül, hogy a szántóvasat
3944 5 | hogy a náluk hatalmasabbnak földjeit míveljék, s előtte meghajoljanak;
3945 5 | monarchiát, látá a kereskedés és földmívelés tökélyeit, hazájokért élő
3946 5 | gazdasági iskola egyedül a földmívelő alsó osztály számára felállítva,
3947 25 | napnak igen nagy távolsága a földtől; a kéneső a zérus fokon
3948 8 | Késő reggel volt, midőn fölébrede; a nap szépen besütött az
3949 1 | pályafutását az égen; a verebek fölébredtek, s elkezdték dicsérni az
3950 1 | cselédeket, és a gazdákat fölébreszté a szomjúság. Ezen körülménynek
3951 12 | Ott hagyták.~Holnapra majd föléled.~Telezsák pedig, kinek a
3952 13 | betöltése kedveért pálcáját fölemelé, mely semmiben sem különbözött
3953 8 | Argandlámpát?~A fiatal lyánka fölemeli fájdalmas arcát, s anélkül,
3954 5 | megakasztva, a törekvésnek enged s fölemelkedik.~Az ifjú belép a terembe;
3955 19 | fellökte magát, s száraz karját fölemelve hörgé:~– Átok reád, mert
3956 1 | legbecsesbjeit óvhatlanul fölemészti. Több helyeken férfiak állnak
3957 4 | lábra állt, amint Pista rá fölereszté; szótlanul fogta fegyverét,
3958 17 | mielőtt a szegénylegények föleszmélhettek volna, a pusztabíró emberei
3959 7 | az utósó csók!~Mindketten föleszmélnek méla elragadtatásaikból.
3960 23 | kedvesével.~Amint a hölgy ismét föleszmélt, egész lényében határtalan
3961 5 | jár szobáin keresztül, s e fölfedezés által komoly rettegésekre
3962 6 | haragvó villámai a nem várt fölfedezésnek; a leányka szinte megijedt
3963 19 | öccse, s a szalmapárnát fölfejtve, abba az erszényeket egyenkint
3964 6 | szemöldök, a kicsinyke áll, a fölfelé tolt szőke haj, s az egészen
3965 25 | csizmadiaráspollyal nyalták volna végig. Fölfeszíti szemeit. Hej, de jobb lett
3966 20 | kalapácsot, hogy annak födelét fölfeszítse.~E percben úgy tetszék,
3967 19 | Ki gondolta ilyen pőrén fölkelni ágyadból? Olyan hidegek
3968 5 | meg még egyszer! – susogá fölkelve; mindkét kezébe egy pisztolyt
3969 18 | körlevelet?~– Minek?~– Mennék őt fölkeresni, míg föl nem találnám; eddig,
3970 5 | érzette e hatást, s mintegy fölmagasztosulva ejtette ki kezéből hangszerét;
3971 5 | anyja nevére kereszteltek, fölnövekedett anélkül, hogy tudta volna,
3972 2 | megszólíttatik, vagy szemeit fölnyitja az álmodó, azonnal eltűnik,
3973 1 | hölgy nem merte szemeit fölnyitni, s némán tapadt a szentháromság
3974 25 | böjti prédikációt, vagy sem, fölnyújtotta nyakát, s egy hosszút üvöltött,
3975 5 | könyökén, hogy pazarlásai fölöttébb okszerűtlenek, szóval, hogy
3976 4 | szeretni.~Így esteledett be fölöttök azon nap; a közös atyai
3977 4 | fegyverét, megtöltötte, fölporozta, azzal képéhez illeszté,
3978 5 | azután a serpenyőket újra fölporozza, s a fegyvereket szokott
3979 13 | városok minden utcaszegletére fölszegeztetett.~Ötszáz forint sok pénz.~
3980 9 | amarra! Még a dicsőséges föltámadását is a hajnalának! Beh megszúrt
3981 18 | szerelem”, s várják a boldog föltámadást; neked szárnyakat adott
3982 5 | tüneményét előhozza, az égést föltételező anyagi kellékeket is előteremtse,
3983 5 | körülmény, melytől az egész föltételeztetik; ha az alkotó részek viszonti
3984 2 | templomba indul.~Tehát kalapját föltette és ment. Ment a – templomba.
3985 4 | mint múlttá vált jövő ismét föltűnnek lelke előtt.~Hanem a legkisebb
3986 10 | nem panaszkodtak; nekik a föntebb említett foglalatosságokon
3987 17 | felakasztanak is bennünket érte! Fördeni akarunk a vériben!~– Úgy
3988 15 | kell tartani. Dömsödi úrnak fördőkbe kell járni, magát kártyaasztaloknál
3989 5 | rejtegeté a dolgot; a leányát fördőkre küldé, s annak fiát látni
3990 25 | ajtón a szemközt fújó havas förmeteg ellenére gyakran aggodalmas
3991 8 | alatt lelke tisztasága a förtelem minden lehelletétől ment
3992 10 | ártatlan, a hitelező buja, förtelmes gazember: azt a törvény
3993 26 | TERRA LEVIS!~Azután levevé fövegét, kezeit összetette, s halkan
3994 1 | le. Körülötte piroslik a fövény.~De piroslik az ég is.~Iszonyú
3995 1 | veszedelmes fülönfüggőit a fövenyen alá s fel, bőszülten s ereje
3996 15 | vörös fényt vet a sivár fövényhalmokra; később a felhő nagyobbodik
3997 8 | a sok sírás és iszonyú főfájás miatt arcai lázasan ki voltak
3998 5 | fantasztasággal vádolák; a főfőrangú világ apprehendálta nála
3999 4 | hol másik lábára, mintha fogadása tartotta volna. Néha éjjelenként
4000 1 | állapotjában egyszer mindenkorra fogadást tőn, hogy soha többé hadi
4001 13 | exhibíciót, s most nekem itt ne fogadatlan prókátoroskodjék.~– Kövesse
4002 4 | félj a legrosszabbtól, s fogadd mindkettőt egykedvűen!~Szerencsére
4003 8 | tehetnek, vagy azokat el nem fogadhatják, vagy saját lakukban alkalmatlan
4004 5 | fordul s elmosolyodik.~– Fogadjunk – úgymond –, hogy kitalálom,
4005 13 | meg fog tudni fizetni, azt fogadom! Hohó! Vén róka vagyok én
4006 14 | minden megütközés nélkül fogadták e hírt, s kalap alól jelentékeny
4007 3 | igét, de indítványa nem fogadtatott el, annál is kevésbé, minthogy,
4008 13 | ereklye; olyasmit el nem fogadunk. Semmiféle praetium affectionis.~
4009 8 | Jeanette, mon coeur, add ide a fogaimat.~A lyánka megütközve, szentelt
4010 24 | legvirágosabb ágát rágtam le fogaimmal, hogy kereszt legyen sírja
4011 1 | nekitűrkőzve hallatlan bátorsággal fogák a holt állatot körül, mely
4012 8 | kiférgesíték szájából a fogakat, kiférgesíték a szívét kebeléből.~
4013 5 | ezekről magyar embernek fogalma sincs; nincs mibennünk találékonyság;
4014 5 | szegény pórnak, ha korlátozott fogalmai nem látnak benne elég ingert
4015 1 | minden keresztyén ember fogalmait meghaladó ordításnak, a
4016 18 | Rámeresztettem mind a harminckét fogamat; sohasem hallottam ennyi
4017 25 | s ilyetén párbeszédhez fogának; mely párbeszédnek nem csekély
4018 12 | ruhacserének, s egy másik rögtön foganatba kezdé venni az adott útmutatást,
4019 8 | de annál jövedelmesebb foganatja az öntudat előtt…~És ez
4020 4 | olvasá azt, hihető, hogy foganatos is volt.~Később az ifjú
4021 22 | erdeidben makk, tavaidban fogas, mocsáraidban nád terem!
4022 23 | szelindek dühösen rohant neki, s fogát csattogtatva támadta meg
4023 25 | erősebben félt a farkas fogától, mint a huszonöttől, s tovább
4024 4 | apádat! Ugye szép sűdőt fogattam, Pista? Aki félvilága van!
4025 12 | és kedvese ellen. A dühös fogcsattogtató fúriaarcok szétkuszált hajzattal,
4026 1 | a padokat, vagy legyeket fogdosnak, s egyéb ily épületes foglalatosságokban
4027 7 | Hát a nagyságos úrnak is foghagymás volt az orra attól a szép
4028 14 | lőtték lovát, s csak úgy foghatták el a híres lókötőt.~Akkor
4029 14 | rögtön és haladék nélkül fogjon be.~A kocsis nem fogott
4030 9 | én, hogy ki vagyok! Most fogjunk az énekpróbához! Dóczi,
4031 1 | vala, indulnak szokott napi foglalatosságaik után, megtudandók, hol árulják
4032 9 | nekifekszik a nem legköltőibb foglalatosságnak, s a legábrándteljesebb
4033 1 | fogdosnak, s egyéb ily épületes foglalatosságokban gyakorolják túlömlengő,
4034 10 | nekik a föntebb említett foglalatosságokon kívül alig volt egyéb tennivalójuk
4035 1 | a város előkelő hölgyei foglalnak helyet, szivárványos legyezőikkel
4036 1 | leírt tárgyak közt helyet foglaló tér kellő közepén valamennyi
4037 17 | kik jelentőségök érzetével foglaltak a fal körüli lócákon helyet.
4038 2 | a kép fekete rámába van foglalva, s már igen sokat vesztett
4039 9 | Körmös Pista, ki szélén foglalván helyet, legközelebb volt