| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
6052 13 | fölpörös bárónak tulajdoni joggal átadassék.~Miután e határozatot
6053 10 | egyéb ily fontos életbevágó jogkérdések megvitatásában bámulatosképpen
6054 10 | s éjféleken át penészes jogkönyvek s elefántnyi pöriratok között
6055 6 | a legédesebb odaadással jogosítja a szeretőt meghittebb szabadságokra,
6056 13 | Igen, igen! Micsoda jogot formálhat ön magának e lányzóhoz?~–
6057 10 | ráparancsolt, hogy Zilányi Johanna leányasszonyt hivatalosan
6058 5 | és nekiesett ököllel a jóhiszemű ifjúnak.~Az pedig éppen
6059 17 | Középett, kettőjök között jóízű álmot alszik bóbiskolva
6060 5 | szolgáltattam rá.~– Nono, csak ne jőj tűzbe mindjárt! Nem akarom
6061 1 | szarvas állatnak despotai jókedvében eszébe jutott az ablak alatt
6062 1 | nem hallattak hangjai a jókedvnek; rémülés, kétségbeesés hangjai
6063 9 | rezidenciájában bemutassam.~Ah! Éppen jókor jövünk. A prézens úr toalettjét
6064 19 | Jer, ölelj meg! Te derék, jólelkű fiú vagy! – Az öreg hosszú,
6065 5 | voltak ezen tetteik által a jólétre, megelégedésre és boldogságra,
6066 5 | elégült tekintete az érzéki jóllétnek nyilvános jeleit hordák
6067 12 | sajátságos rendőri nézetekből jónak látta a kebelében tanyázó
6068 18 | messziről kellett vágtatva jőnie, mert amint leugrott lováról,
6069 1 | legkábább reményektől; kiknek jósága, báránytürelme, kegyeshivősége
6070 13 | jött vele szemközt; rossz jóslatok!…~
6071 6 | lapjára rajzolt varázsképeiből jósmagyarázatokat alkot; egész élete egy regény,
6072 3 | éhséget és baromfihalált jósolnak; Gáspár úr pedig szomorú
6073 16 | homlokára.~Majd a nyavalyatörős jósszavai hangzottak fülébe:~– Tizenegy
6074 17 | ingerelte, s a vágy apja jószágaihoz juthatni.~A rablókat azon
6075 7 | barátom; együtt növelkedénk, jószágaink határosak, s apáink után
6076 3 | Hallgatni fogtok, ördöngős jószágok! – ordítá eszméletvesztve
6077 5 | ügynök; a leányágat illető jószágokat pedig Dömsödi keríté kezéhez.
6078 3 | Jaj … hiszen nem magam jószántából mondtam én azt – szólt fejét
6079 1 | szarvát, másikkal pedig jószívűen homlokon csapta azt; olyan
6080 24 | mert a halál ránézve nem jótétemény.~Így folytanak le a hónapok.~
6081 8 | igazságszerető sors, magából a jótettből származtatván a jutalmat.
6082 5 | melyeknek célja a magukat szép s jótetteik által kitüntetett egyesek
6083 6 | szellemeknek, kikhez hízelgéssel, jótéttel közelíteni nem lehet, ki
6084 8 | ki családotoknak egykori jótevője, most pedig neked kegyes
6085 16 | de már ami elmúlt, azt jóvátenni úgysem lehet, s bosszúállás
6086 5 | volt azon ember, ki minden jóvolta mellett is ily tünemény
6087 16 | fájdalmában tébolygó ifjút, józanító szavakat szólt hozzá:~–
6088 1 | bánatoddal?~E hölgy atyja Zilányi József volt, hajdanta egyike a
6089 25 | kinek a völgyében a hold Józsué szavára; csak a hideg szél
6090 4 | legjobbnak hitt barátim Júdás-csókja tőrt vert lelkem legfájóbb
6091 9 | Eljött az esti szellő”… Hu, juh! Be nehezen akar ez a tű
6092 5 | mintegy ezer darab legnemesebb juha a bőrével fizetett. Itt
6093 5 | melyet még aznap reggel juhai mint gyapjút hordoztak,
6094 14 | hajbakapnak, bicskák villognak, juhászbotok puffognak, egykedvűen csak
6095 14 | Alföld nagyreményű lókötői, juhászok és gulyások, kik ha a szomszéd
6096 5 | báró egy falka mételyes juhot az ön nyájai közé veretett,
6097 9 | szokott lenni a kántorék Juliskája, a szürkeszemű köpcös ideál,
6098 10 | reszketve a spektábilist.~– A jurátusom.~– Kinek híják?~– Körmös
6099 10 | ti. a serdülő fiatalság juridikai praxisra jára hozzá, hol
6100 10 | asztalához, elébe vette a Corpus jurist s belenézett. De ezúttal
6101 9 | pipázott itt?~– Alkalmasint a juristák a 8 órai leckén.~– Micsoda?
6102 1 | tünteve elő, melyekről Sámson juta az embernek eszébe. Roppant,
6103 7 | forint azon ember halálának a jutalma. Rajta! – s hidegvérrel
6104 5 | által kitüntetett egyesek jutalmazása, s az egésznek kellő buzdítás
6105 5 | Ehelyett azonban nyilvános jutalmazásokat hozott divatba az ifjú gróf.
6106 8 | közelről nem ismerik.~De meg is jutalmazta őt erényes tetteért az igazságszerető
6107 10 | elcsodálkozott rajta, s jutalmul három annyi dolgot bízott
6108 21 | világból, vagyonai csőd alá jutandottak, míg János úr kéj és kényelem
6109 25 | ámbár borhoz csak gyéren juthat, de azért még talán lelke
6110 13 | mialatt atyai örökömhöz juthatok!~– Persze, hogy is ne! Majd
6111 7 | őszinte érzelmek prédára jutnak. Egy gyanút ajándékozok
6112 3 | nem becsülő nép kezeibe jutnátok… Óh… óh… szerelmes gyermekeim,
6113 18 | tündérek laknának bennök, jutottunk egy kamarába, amelyiknek
6114 17 | át a padlás feljárásához jutsz, a háztető szelelő ablakán
6115 5 | Dömsödit édesfia zár alá juttatá; az ifjú Dömsödit pedig
6116 9 | faleveleket önkénytelen juttatja az embernek eszébe olvadástalan
6117 5 | volna a lezáratók kezéhez juttatni. Hát nem gyönyörű előrelátással
6118 24 | árvaságra, a nyomor kenyerére juttatott; a te apád el akarta rabolni
6119 2 | napja van? Jó, hogy eszembe juttattad; neked pedig születésed
6120 10 | egyedül csak bokros érdemei juttatták, miután egy szomorú kimenetelű
6121 7 | bicskával megszolgálja, de hogy jutunk oda fel, repülni egyikünk
6122 22 | idő múlva újra felszínre jutván az összemorzsolt fejű kígyóval
6123 9 | ha még egyetlenegyszer…~– Ka – kukk.~– Ki volt ez?~A
6124 14 | a gyermekkori szűk nyári kabátból, egész öltözete csupa randa
6125 14 | Dömsödi úr belép világoszöld kabátjában és ragyás arculatával.~A
6126 21 | hölgy álmát még mélyebbé és kábultabbá teszi. Tagjain meleg pír
6127 17 | maguk voltak, felrázta őt kábultából, s így szólt hozzá:~– Ember,
6128 25 | röhögött; még tán most is kacagna, ha a köhögés rá nem érkezett
6129 18 | gyermek, mily kedvesen tudott kacagni akkor?~– Régen lehetett,
6130 2 | fizionómiáját; akkor még erősebben kacagtak neki.~Egy anyós találkozott
6131 7 | rikolta Bálnai zokogásból és kacajból vegyült hangon; halántékain
6132 25 | táblabíró úr rettenetes kacajt ütött, kacagott, röhögött;
6133 8 | emberekkeli bánásban. Módtalanul kacér levén, ki tudta találni
6134 2 | és egyetemesen, ludak és kácsák falkáinak karéneke mellett.
6135 2 | civakodó társ hiányában a kácsákkal perlekedett. Márton úr,
6136 3 | tenyerébe temetve, s iszonyúan kacsingatott a ládába.~Ő is szerette
6137 22 | egy-egy vízi kígyó szerelmes kacsintásai elől.~A kákásban úszómadarak
6138 5 | lehetne vele támasztani, a kacskaringós kínai talapzaton végződő
6139 18 | kétfelől mellettünk; itt aztán kacskaringósan, hol tűled, hol hozzád eveztünk
6140 8 | keres elő, annak levével kacsóit megmossa, szemöldeit gombostűfokkal
6141 2 | is eskütt, ha nem r…” – a kádencia az éneklővel együtt az ágy
6142 5 | egész mennyezete fényes kagylókkal és csigateknőkkel van tarkán
6143 22 | Mikor a testvérgyilkos Kaint kiverte a teremtő paradicsomából,
6144 25 | meggyilkolta a dudát.~– Szent Kajafás! – sápítá a cigány szájában
6145 9 | hítt?~– Azt tudtam, engem kajátoz a cantus praeses úr – felelt
6146 7 | magával.~– Ahol a! – suttogá a kajla lábú az árnyékba mutatva,
6147 12 | a Telezsák s megugrott, kajsza lábaival dobolva a földön –
6148 3 | ha az udvaron megyek, a kakas ahelyett, hogy kukorítana,
6149 22 | szerelmes kacsintásai elől.~A kákásban úszómadarak falkái lubickolnak.~
6150 12 | szívelt el, mint a Telezsáké, kakastaréjos fejebúbbal zuhant az asztal
6151 5 | szagú madarak, bankák és kakukkok, pelikánok, kolibrik és
6152 2 | szegletben egy ősdivatú kakukkos falióra szentelt fűzbarkákkal
6153 9 | nyeggetve a pad alá rejtett kakukkot.~– Megcitáltatom önt, megbüntettetem
6154 22 | hol özöne van kenyérnek és kalácsnak; erdeidben makk, tavaidban
6155 25 | esküdtöt tolva előre. – Ez kalácson hízott, aztán csak nem pokol
6156 7 | a dolgon, hihető, hogy a kaland szerencsésen végre lesz
6157 1 | tőn, hogy soha többé hadi kalandjairól beszélni nem fog. – Denique,
6158 9 | Pista nyakáról, a légátusi kalandok félbeszakadnak, s az ajtó
6159 8 | mindamellett is igen kellemes kalandokat rendezhet saját tetszése
6160 5 | másfelől a legszemtelenebb kalandorokat csődítve s biztatva az erényes
6161 7 | érzékeinket, együtt találgatánk kalandosabb, ingerlőbb élvezetnemeket,
6162 14 | mint egy viaszgyertya; kalapácsait elejtette, hideglelős didergéssel
6163 9 | meglehetősen elvetette a kalapácsnyelet, mert a mondott asztal nem
6164 2 | Alig hangzott el utolsó kalapácsütése, midőn új lakásában morogni
6165 5 | zsebjeiben nem talált helyet, azt kalapjába vetette, s a kalapot fejére
6166 9 | magáéból is szeretne kimaradni, kalaplevéve ad helyet az érkező tógás
6167 2 | udvaron.~– Nézd meg, mi van a kalapod mellett, tülökorrú te! –
6168 2 | melyet a lefelé állított kalapon nem vett észre Márton úr,
6169 18 | összemetélték.~Rónai pedig kalaptalanul, amint volt, kirontott a
6170 22 | közötte; néhol a vadrizs kalászai s a magas csenkesz legörbült
6171 1 | melyekben számukra kész kalászok teremnek; a verebek fölébreszték
6172 5 | a messze terülő s sárga kalászokkal hullámzó földekre van kilátás.~
6173 25 | gondolá Jancsi –, van a kalendáriomban holdvilág, aztán a lovak
6174 21 | a szobába.~Benn egy zöld kalitban énekes hím fürj pitypalattyol,
6175 5 | átellenben van egy másik kalitka, tulajdonképpen vasrostély,
6176 5 | Olykor egy fedett zöld kalitkában édesen zendül meg egy fogoly
6177 5 | szotyák, s a medve dörmög kalitkájában, nem tudván, melyik oldalról
6178 1 | ifjú erejöket. A görög kalmár elkezd fel- s alá sétálni
6179 5 | holott a felső falu lakosai a kalodán és fonóházakon kívül semmi
6180 4 | pedig a legkeményebb nyakú kálómista volt.~Ekképpen nevezé Sz.
6181 9 | Lelkemnek dicsőségébe (n)~a kálvinista halottasének ama sajátszerű
6182 25 | megmondá, midőn reggel rakott kályhája estére összedűlt; a kulacs
6183 5 | semmi rosszat nem sejtő kályhának, s annak oldalát irgalmatlanul
6184 11 | meleg keblet vagy csak meleg kályhát ölelhet is ilyenkor; boldog,
6185 5 | vonásaikkal, nem a rongyos kalyibákat, de nem is ám a ronda, fényűzéstől
6186 15 | kire.~– Te semmirekellő kamasz! Te varjak pecsenyéje, tökfilkó!
6187 19 | kamatostul… A kamatok kamatjait azokat odaengedem… Pedig
6188 19 | tudom – kamatostul… A kamatok kamatjait azokat odaengedem…
6189 13 | forintot a költségekkel és kamatokkal együtt vagy a leányt; mi
6190 19 | nekem egyszer – tudom – kamatostul… A kamatok kamatjait azokat
6191 2 | mely közvetlen az említett kamra egyik oldalát alkotá, vagy
6192 5 | hiányzott, ismét bement kamrájába, a rostélyt lekapcsolta,
6193 15 | esztendeig keresték a pusztában a Kánaánt. E hiányt Dömsödi úr is
6194 25 | duda amaz érzelemteljes kanászdal áriájával kísérte, mely
6195 21 | függönyei mögött kis márvány kandalló van rejtve. Cédrusfa és
6196 11 | önelégült álomra; boldog, ki úri kandallója mellett, lágy karszékében
6197 14 | rézveretes, öreg kés nyele kandikált elő.~Ez egész párbeszéd
6198 14 | tetején egy roppant cirmos kandúr dörömbölt, csak a szalmahegedűs
6199 22 | folyva fel; a gyöngyvirág és kankalinok másodszor nyílnak, a viruló
6200 17 | bozontos fejű sötét alak égő kanóccal a jövevény arcába világított,
6201 17 | saját szemeivel látta – a kanócot a pálinkaház esztréje alá
6202 14 | alélót, másikkal a két paripa kantárát fogta, s rohantak tovább,
6203 17 | lélekszakadva, s belekapva a lova kantárjába, azt egy kezében lévő, éles
6204 15 | tulajdon hintaját és lovait kantárnál fogva vezetni; minek az
6205 9 | sleppjénél fogva egy vénebb kántistát, súgva ezt kérdi tőle~–
6206 4 | volt az, hogy az egyszeri kántor az egeret megitta, úgy Jónás
6207 9 | rendesen jelen szokott lenni a kántorék Juliskája, a szürkeszemű
6208 16 | suhogott el; olykor egy-egy kánya rikoltása csöndült meg,
6209 18 | sietve tűntek el a Tisza kanyargásai közt.~Pista pedig többet
6210 16 | Hosszú, a végtelenig nyúló kanyargások után a sík homokpuszta felett,
6211 22 | iharfák erdeiből.~Nyugotról a kanyargó Tiszában vész el a láthatár,
6212 15 | hozzájok mindenben hasonló kanyargós utak mellett futnak, velök
6213 9 | nyakkendője számára inggallért kanyarít, vele torkát a kellő hangmértékig
6214 25 | a táblabíró úr hóna alá kanyarította az esküdt úr fejét, s ilyetén
6215 5 | nagy kert van körülötte kanyarítva, melyben becses egzotikus
6216 23 | Amint a nád közti út egyik kanyarulatánál ismét közel fordultak a
6217 1 | sikoltozása fül még nem hallotta káosszá vegyülve, mintha az ítéletnapja
6218 1 | újra fölkelt a zaj; zavargó káoszszerű lárma lőn; de nem hallattak
6219 23 | arcán, azután halántékaihoz kap, a vér szét akarja szakítni
6220 9 | erősen pöfékeltek holmi kapadohányt makrapipáikból, s fenn ültek
6221 20 | férfiú belevágja a sírba kapáját.~Ez ellenségének sírja,
6222 20 | koporsó tetejét korholja kapájával, ekkor egy gondolat villan
6223 12 | élesebb hangon visít, ordít és kapálózik.~– Csapd a földhöz az ilyen
6224 5 | kik mindnyájan saját kezök kapálta boroknak voltak fogyasztói,
6225 5 | mintha falán kívül valaki kaparászna. Feszülten néz és hallgat,
6226 22 | alatt valami kopogna és kaparna nagy elővigyázatos csendességgel.
6227 5 | ilyszerű különösségeken kapás; egyik a bölcsek kövét keresi,
6228 9 | lehúznám éretted.~– De hát ne kapaszkodjál nyakamba, elég teher vagyok
6229 7 | ajtajához; a kilincsbe kelle kapaszkodnia, hogy el ne essék. Benézett
6230 1 | hatályosan ránta vissza egy kapaszkodó suhancot, ki pimasz közönbösséggel
6231 7 | alatt a közel álló olajfára kapaszkodott fel, s onnét bátorsággal
6232 1 | engednek a sátorok ormaira kapaszkodottak fejei – és látja, miképpen
6233 7 | maradni, s ifja karjába kapaszkodva, követi őt.~A vidék körötte
6234 26 | csavargó szíve elszorult.~Egy kapát keresett, s a holtat vele
6235 3 | nagyot csuklott ijedtében, s kapcaszorító aggodalommal tekinte körül,
6236 12 | kezeivel a lyánka ruhája kapcsait kezdvén kiaggatni.~Bőszülten
6237 5 | miknek mindegyikét a velök kapcsolatban levő óraművek mihelyt azokat
6238 18 | tudni merre, s hová ment.~– Kaphatnék-e én egy ellene kibocsátott
6239 8 | Bókváryné unokahúgában oly szép kapitálisra tett szert, mely a reá tett
6240 25 | duda; lábszárait hirtelen kapkodja elő, mint kinek az inát
6241 25 | kétségbeesésében, amint jobbra-balra kapkodott, íme dudájának sípja akada
6242 17 | zavargó kiáltások hangjait kapkodta magával. Sietett.~Alig eszmélt
6243 9 | nagyobb lőn megzavarodása a káplán úrnak, ki is a halotti imádság
6244 9 | törötten! Ha hallaná, ideglázt kapna tőle.~Csak maga ül Körmös
6245 16 | észre, vérszemet kezdett kapni, s a betóduló jámbor arcú
6246 1 | halmon piroslik egy kisded kápolna teteje; előtte egy fekete
6247 1 | betűi olvashatlanok. Közel a kápolnához négyszegű temető terül,
6248 22 | óh termőfölde a töltött káposztának – Magyarország!~Vannak teneked
6249 9 | magyarul: nincs jobb a töltött káposztánál) adott ugyan hangot, de
6250 3 | házánál.~A nyársról lehúzott kappan egyszer csak elkezd kukoríkolni,
6251 8 | az újdonszerű csillogás káprázatitól, s lelke tisztasága nem
6252 5 | az, hogy üres hírért, hiú káprázatokért odaadja kenyerét kezéből,
6253 25 | el, tedd jó helyre, majd kapsz jó borravalót.~– De csak
6254 22 | kisgyermeket fogai közé kapta, egy szilaj tekintetet vetett
6255 4 | békével, s érd be azzal, amit kaptál.~Az esküdt ajkába harapott;
6256 7 | vármegyében, s én házfeltörésen kaptalak… függni fogsz.~Góliáth görcsösen
6257 15 | kimondjuk, búcsút vőn a kapufélfától.~Már ezt így szokták Dömsödi
6258 16 | egy szemfedél. Ajtaja és kapui csukva voltak, ormóján egy
6259 2 | Egyiknek sarkaiból kifordult kapuját minden este négy béreslegény
6260 22 | tett rá, s egy zuhanás a kapun kívül tanúsítá, hogy a rabló
6261 22 | dühös ugatással rohant a kapunak, annak alját körmeivel és
6262 20 | koporsófödélt leszegezte, hosszú kaputja szárnyát odaszorította,
6263 11 | között, nem messze a b*i kaputól.~Amint az utósó ház is hátuk
6264 12 | keres ez itt? Ki fia ez a kaputos? – hörögetének a jobbról-balról
6265 17 | némán, csendesen, bezárt kapuval.~Kis idő múlva azonban úgy
6266 7 | szeretett jó barátom rajta kapván a rabláson bennünket, megtámadjon,
6267 9 | mint az énekszós ifjúság kara – összegyülekezett az oratóriumban (
6268 2 | családja iránt kegyetlen, más kárában gyönyörét leli; hanem hiszen
6269 12 | hosszú husáng, másikban boros karafina. Dalol, amint torkán kifér,
6270 5 | fogoly csalogány hangja.~Karatlan gömbölyű széken, odalt egy
6271 12 | azilumot, egy univerzális karavánszerájt alakítni, hol mindazon közszánakozásra
6272 5 | másfelől a csinosan és jó karban tartott templomok, a látogatott
6273 22 | mosó sás hosszú sebeket karcol arcán, kezein; szája körül
6274 5 | szobája minden zegzugát kivont karddal és kettős kargyertyájával;
6275 5 | fekete vérfoltok azon a kardon, melyet harcain viselt.
6276 2 | ludak és kácsák falkáinak karéneke mellett. Pedig ez egész
6277 5 | kivont karddal és kettős kargyertyájával; a falakat megböködte, pedig
6278 17 | halálon túl vár reád, a kárhozatot, s e kettőt nem is fogod
6279 3 | kiálta Pista felmeresztve karika szemeit. – Dehogy nem kell,
6280 9 | azonnal is a szederfa alatt karikába állanak, s a prézens urat
6281 1 | szájokban még pattogóbb és karikásabb teringetteszerű felkiáltási
6282 1 | lovaslegénységnek, kik kezökben pattogó karikással, szájokban még pattogóbb
6283 5 | csengőkkel és groteszk bádog karikatúrákkal felcicomázva, mint óriási
6284 14 | betyár toppant a szobába karimás kalapban, térdig érő ingujjakkal,
6285 11 | eddig érzett fájdalmainál. Karjaiban érzé őt haldokolni.~Óh,
6286 7 | észre az ajtóban állót, s karjaikat egymás körül fűzék, és lassú
6287 1 | anyákat, kik kosárkával karjaikon futossák be az utcákat,
6288 6 | égen, mert az enyém itt van karjaim közt.~A lyánka reszketve
6289 11 | Csak egyszer ölelhessem őt karjaimban – így szóla reményei tetőpontjára
6290 6 | fedi, apró aranygombokkal; karjain borjúszájas inge hímzett
6291 2 | gyűlölt bosszantó mellének és karjainak esik, s rázza és cibálja
6292 7 | hagyja magát annak erőteljes karjaitól, mint egy kis alvó gyermek,
6293 17 | Megálljatok! – szólt ez, izmos karjaival feltartva a tolongó tömeget. –
6294 17 | összemarcangolt férfi. Jobb karjának nem volt keze, hanem az
6295 8 | sértett haragosan törlé le karjáról a csók nedves nyomait, az
6296 8 | egyik feléről lekopott a karmin, s tapasztalá, hogy a közelségben
6297 12 | biztatá őket Telezsák.~– Karmoljátok – úgymond – agyon! Tépásszátok
6298 12 | zseniális szegénylegényi karnak, nehogy velök is az a fátum
6299 11 | hogy két lélek bujdosik karöltve: az egyik fehér, a másik
6300 8 | mulattató hangon bírta azokat kárörvendő irigyek előtt fel-feltakarni,
6301 17 | Vértörvényszék~Holló károg utam elé,~Varjú követ mindenfelé.~
6302 11 | fekete holló csapott el vészt károgva feje fölött.~A lyánka keble
6303 1 | ingujját tűrte fel, öklöket és karokat tünteve elő, melyekről Sámson
6304 7 | megváltó angyalát hévvel karolta át…~Amint Bálnai Leandert
6305 5 | utolérhetlen. Legközelebb Schuszter Károly, híres carillonneur egy
6306 12 | némbertömegnek.~– Mit bámultok itt? – káromkodék, s egyet megragadván több
6307 15 | csodálkozik. Nem; nem is káromkodik, de még a fejét sem vakarja,
6308 2 | egy nehéz test zuhan be káromkodva, mint a jégeső; azután feltápészkodik;
6309 7 | fennköltsége látható volt; egy káromlott arkangyal tekintete lehete
6310 4 | világot ily vad elvekkel káromolta, ismeretlen atyja sírköve
6311 5 | kész volt a közhelyeken karonfogva sétálni, míg szemérmes fiatal
6312 13 | ült bágyadtan egy szalmás karosszékben, szőke angyalfejét a mellette
6313 22 | vélt, s magának mintegy kárpótlást akarván szerezni a kiállott
6314 11 | kandallója mellett, lágy karszékében végignyújtózva, kénye szerint
6315 18 | hanem kézen fogta, s egy karszékhez vezetve leülteté. A bujdosó
6316 6 | játékszereket, édes csókokat, ölelő kart, hű szívet, meleg tűzhelyt
6317 5 | jobbágyainak százezrekre menő kárt okozott?!~– Ah, te igen
6318 1 | csaplárosoknak nevez, a bor kártékony hatású erejét törekednek
6319 18 | egyszer szobámból, s mint a karthauzi, éltemben ásom meg saját
6320 15 | fördőkbe kell járni, magát kártyaasztaloknál mutatni. S hát még az olasz
6321 12 | hol a betyárok jó időben kártyázni meg alunni szoktak.~– De
6322 5 | jajveszékel magánosan, mint egy kárvallott szotyák, s a medve dörmög
6323 7 | él is, belekóstol a lába kásájába.~– Csitt… mi az ott, a sövény
6324 18 | kutya majd kiharapta a lábam kásáját; oldalba is rúgtam úgy,
6325 25 | felszállította magát a fakószán kaselejébe.~– No, hogy könnyebben csússzék
6326 25 | megszűntével visszatértek a kashoz.~Hogy ott esküdt úr mint
6327 5 | ellen, mely miatt egész kastélyából mindennemű órák száműzve
6328 5 | ronda, fényűzéstől csillogó kastélyt, mely amott a túlsó falu
6329 2(2) | is elszánthat; aki korán kaszál, a szomszédjából is kaszálhat.~
6330 2(2) | kaszál, a szomszédjából is kaszálhat.~
6331 2 | későn szántani, korán kaszálni”2, de hisz azért ő eleget
6332 22 | egy kissé, a soha le nem kaszált fű úgy tesz, mintha vízre
6333 15 | kötélnyi gyökerek, mint óriási kaszáspók lábai, nyúlongnak a sivatagon
6334 5 | fel, s azon gyáva és önző kasztérdekű elv között, mely teremtményekről
6335 17 | elmaradt lábai alatt, a szél katángtövist kergetett előtte, s gúnyolva
6336 5 | mesékben említtetnek egy kategóriában a hétfejű sárkánnyal, a
6337 14 | a faggyúmécs, s hátulról kategorice átnyalábolta a makrancos
6338 5 | tulajdonságáról, hogy igen buzgó katolikus volt, és legyőzhetlen ellenszenvvel
6339 13 | következő megyegyűlésen katonai fegyverhatalomkar rendeztetett
6340 13 | Két hét múlva három század katonaság vevé körül a fekete házat,
6341 2 | erősebb illatoknak, minők a kátrán-, tőzék- és paprikafüst;
6342 17 | pincéből hozzatok fel fél akó kátránt, s azt töltsétek a máglya
6343 4 | úr feje alatt olykor egy katulya cserebogár termett, s ez
6344 21 | felelgetnek neki; kis lyuggatott katulyában a „cicada sonora” ver ismeretlen
6345 22 | falábtójával egy feneketlen kátyúba lép, súlyegyent veszt, hanyatt
6346 10 | előtt, ha estve volt és kátyulos az út.~Ő hordta a pöröket
6347 24 | fenekére ülepedett salakot kavarta volna fel, hogy attól a
6348 5 | ha a németeket kellett a kávéházból kiverni, vagy úton-útfélen
6349 9 | másfelől megszólamlanak a kebel gyöngédebb érzelmei, a hiúság,
6350 8 | fogakat, kiférgesíték a szívét kebeléből.~Szerény örökének még fiatal
6351 5 | szívmelegséget mutatnak romlatlan kebelökben, mint sok akkori és mostani
6352 6 | meleg tűzhelyt és meleg kebelt, mosolygó eget és mosolygó
6353 4 | eszméik terén a fölkelt kebelvihar, mik alig születtek meg,
6354 8 | bizonyos szemérmes hölgyeknek kebleit titkos vágy epeszté holmi
6355 22 | Szívem elég tág számodra, de keblem azon része, mely visel gyomor
6356 18 | szemrehányással. – Letépted őt keblemről? Kiszakítád szívemből az
6357 3 | volt Gáspár úr érzékeny keblének; felugrott… kikapott egyet
6358 1 | beszédektől szabadítá meg keblét az említett hölgyek egyike,
6359 21 | elárulja a vénuszi termet kecseit.~Alszik. Virágillatot szí
6360 5 | vont elő; a kellemest a női kecsek fitymálásával mulattatá,
6361 25 | amint isten tudnia engedé a kecskebőrbe, megnyomva azt erősen könyökével,
6362 7 | látni kellett…~A mítoszi kecsű lyánka meghitten ül kedvese
6363 13 | már ekkor per „hallja ked” beszéltek Pistával.)~–
6364 9 | mozdulhatna egymástól.~– A két keddjét! Ez nincs isten hírével –
6365 8 | tűrő, mindennek hízelgő kedélye, azon jó szokása, hogy a
6366 6 | is ábrándokkal ellepett kedélyen uralkodóvá lőn, a gondolatoknak
6367 8 | befolyású vala a lyánka kedélyére, minthogy az legkisebb hajlamot
6368 11 | boldog, kit tollas fekhelyén kedélyes rokkahang szenderít önelégült
6369 5 | hangszerre alkalmazni.~A gróf kedélyesen kacagott ez állításon, ő
6370 23 | hold süti, vonásai hidegek, kedélytelenek. Mozdulatlan áll, keble
6371 5 | gróf szerfelett higgadt kedélyű, gondolkodva tevő, s gondolatjait
6372 5 | ünnepnapon a rózsaszínű kedv, a házi mulatságok és a
6373 2 | ablak elébe. Gáspár nagy kedvelője volt a nyugalomnak, ezt
6374 3 | érdemlett, háladatlan zendülése kedvenceinek.~– Hányszor kívántam magamban –
6375 14 | Három golyót lőttek már kedvesébe, de ő egy kezével átölelte
6376 5 | Isten ótalmába ajánlották kedveseiket, s elhagyták azokat is.
6377 24 | te apád el akarta rabolni kedvesemet, a szelíd angyalt, s hogy
6378 16 | zárta az ajtót, azután holt kedvesére borult, szárazon sírt, könnyei
6379 10 | megfosztja a leányt őszinte kedvesétől, megfosztja pártfogójától
6380 23 | szerencsésen túlpartra jutott kedvesével.~Amint a hölgy ismét föleszmélt,
6381 5 | nem szeretett senkit, nem kedvezett senkinek, csak szenvedélyeinek,
6382 1 | alá jó lovaik hátán s jó kedvök szárnyain; ha valaki – mondom –
6383 12 | magukat a téli unalmas órákon kedvökre összehúzhassák, mely képzőintézet
6384 11 | táncdobogás és kicsapongó kedvujjongatások zajgottak le innét; olykor
6385 4 | félszemére csapta, s csintalan kedvvel indult a bokornak.~– Nem
6386 5 | Nem részesült ezen neptuni kegyben a falunak alsó fele, mely
6387 5 | legelsőben is tudnia kell kegyednek, drága apám – szólt ez,
6388 9 | jut eszedbe, hogy ingyen kegyelemből eszed az iskola kenyerét?~–
6389 8 | inkább kezde elérni, a többi kegyeleti sajátságok oly messze valának
6390 6 | melynek ege, földje oly anyai kegyelettel mosolyg, e nagyszerű templom,
6391 15 | mit tekintetes uraz engem kegyelmed – szól nyöszörgő nevetéssel
6392 5 | krokodilusok, midőn egy kegyelmes királyi leirat következtében
6393 1 | kiknek jósága, báránytürelme, kegyeshivősége kész zsákmányul áll boldognak,
6394 5 | tens rendek sequestrumot kegyeskedtek rendelni. Én azonban tudván,
6395 2 | mennyei lajtorja, kinek kegyességi híre ismeretesebb a réz
6396 5 | megnyerte az öreg Óvári kegyét, hogy ez nem gondolt Istennek
6397 24 | hogy megteljen a keserű kehely; te e reményemet csúfosan
6398 23 | Keble elszorul. Hullámzó kéjsikoltással veti magát Leander keblére,
6399 8 | rokonérzetté alakult; a kéjsóvár szív tilos vágyait egy tekintete
6400 18 | érzékroham, nem megszokott kéjvadászat volt, hanem egy új, még
6401 5 | nádtetői között. Széles kék-sárga kerítése segedelmével nagy
6402 20 | koponyák vigyorognak itt-ott kékes foszforfénnyel szürkítve;
6403 14 | sárgazöld színű ember, elhízott, kékesvörös orral; kopasz, szinte hajtalan
6404 24 | helyeiből; az ég elveszté kékjét, mintha egy nagy kéz a fenekére
6405 25 | kerekített névtelen alapszínű, kékkel, zölddel és feketével foldozott
6406 4 | demutka illatos virágaitól kéklenek, virágos orgonaligetek,
6407 4 | a messze láthatár terül kéklő halmaival, zöld rónáival;
6408 1 | szentháromság talapzatát képezi kékre festett homokkőből faragva.
6409 2 | tekint, a kép arca el van kékülve, hajai szétmeredtek, szemei
6410 6 | s ha homályosan sápadva kél; szomorúságot hoz számomra
6411 3 | Jaj nekem! Jaj, Szent Kelemen, segíts! Hallottad, mit
6412 2 | túltett magán a szelelőrosta kelepelésén is. Márton nagy ellensége
6413 2 | mellett, vagy szelelőrostával kelepeltetett, vagy ha már igen nagyot
6414 8 | Névnapján a lyánka egy keleti gyöngyfüzért és virágfüzért
6415 5 | jellemének az ősmagyar, keletiesen daliás szépség vonásaival;
6416 5 | alatt igen szoros viszony keletkezett kettejök között. Bálnai
6417 2 | szomszédra nézve valami bosszúság keletkezhete. Márton galambokat tartott,
6418 6 | A lyánka arcán hirtelen keletkező búskomolyság vonult végig,
6419 10 | azokat, hogy magvaik ki ne keljenek; azután látá a paradicsomot
6420 12 | hogy az én botom jajfa. Keljetek onnét, dajnák! A jégen kopogótokat,
6421 5 | koszorúzott rájapástétom kellékeit; ott senki sem lehetett
6422 5 | égést föltételező anyagi kellékeket is előteremtse, amiket pedig
6423 8 | által rendezett estélyein kellemei magasztalását hallani, hogy
6424 8 | ifjúság kezde hátat fordítani kellemeinek, ezen források siralmasan
6425 8 | mész; alkalmazd magadat! E kellemek, ez ifjú báj nem azért vagynak
6426 5 | szaloni hangokat vont elő; a kellemest a női kecsek fitymálásával
6427 2 | mint koszorú nagyon szép és kellemetes tárgy lehetett, hanem mint
6428 24 | álmai rémölébe.~Reggelre kelve a sziget partján egy hónapra
6429 9 | dárdására, hogyha ki mer jőni a kemencelyukból, mindjárt hátul köti a sarkát.~
6430 1 | halandókkal, látja a mázsaház kéményeiből előbukkanó kíváncsi fejeket,
6431 20 | hallgathatja, mint zúg és tombol a kéményekben a zivatar, s Gyékény Márton
6432 11 | zivatar, be-bekiáltva a kéményeken s végigsöpörve a házak fehér
6433 5 | büntetéseket. E tetteért ugyan keményen megrótta a vármegye, de
6434 14 | jót rúgott volna rajta.~Kéményét gólyafészek koszorúzza,
6435 13 | hangzék künn.~– Kerüljetek a kéménynek, magam is ott járok be.~–
6436 9 | tekintettel sem adá tudtára, mily kéménysöprői színezettel légyen arculatja
6437 5 | ajtaján, ablakán tódul ki a kéménytelen konyha füstje, szörnyű tőzekszagot
6438 2 | hallgatózni; majd megtanítlak én kémlelődni utánam, várj! – s ezzel
6439 16 | ember állott, a jötteket kémlelve; a lovakat egy óriási termetű
6440 14 | Bognár Jancsi nyakára, mint a kender nyakravaló.~Még akkor naphosszant
6441 9 | vas helyettesítve van – a kenderfürtök apródonként összesugorodnak,
6442 5 | felől beletöltenek egy mérő kendermagot, s másik felől a legdíszesebb
6443 5 | szedik ki belőle; a gép a kendert kikelti, felnyűvi, megtilolja,
6444 3 | Én-e? Sz’nem szóltam én kendnek egy rossz szót sem! Én aluszom,
6445 8 | azokat szappannal megmossa, kendőbe megtörülgeti, s arany srófocska
6446 9 | nyelt volna le; törölköző kendője pedig finom porral látszott
6447 9 | megmosdik, sárgaságban sínlődő kendőjében megtörölközik, s a tükör
6448 14 | helyreigazítva keresztülkötött nagy kendőjét, ismét visszaült helyére.~
6449 16 | Mosdó vized vérré váljon,~Kendőruhád meggyulladjon.~Az ég téged
6450 18 | Itt levették szemeimről a kendőt, s egy kis házikóba vezettek;
6451 5 | mint megbicsaklott lábakra kenendő orvosságot; amiért is aztán
6452 1 | tönkrejutásával teljes elmezavarában kénsavannyal a legirtózatosabban kivégezte
6453 11 | karszékében végignyújtózva, kénye szerint ásíthat az idő rovására.~
6454 21 | házat építtetett, minden kényelemmel ellátva, hova egy leányt
6455 8 | ki a boldog élet minden kényelmei közt neveltetett, kit túlérzékeny
6456 5 | mocsárjaiból ragadtatott ki, a kényelmes csinos épületek s azok lakóinak
6457 21 | talált, mint előre képzelé, kényelmet, fényt, biztos elrejtettséget,
6458 14 | beleharapott, mintha vajas kenyér lett volna.~Dömsödi úr rimánykodott
6459 16 | Földre téged agyon nyomjon.~A kenyered kővé váljon.~Mosdó vized
6460 17 | leszek, koldulással keresem kenyeremet, csak az életet ne hagyd
6461 24 | engem árvaságra, a nyomor kenyerére juttatott; a te apád el
6462 22 | is erdő, de hol özöne van kenyérnek és kalácsnak; erdeidben
6463 8 | senkije, aki egy falat kenyérrel megkínálja.~És a haldokló
6464 9 | szívességet mindenik, de mikor a kenyértörésre került a dolog, csak Körmös
6465 8 | fel-feltakarni, kész tanácsai minden kényes helyzetekben, arcának nagy
6466 21 | nyugtalankodik, s végre kényeskedő beszédes sírással szól bele
6467 5 | grófi mamája majomszeretete kényeztetéseivel mérgezte be fiatal szívét,
6468 21 | sem pénz, sem ígéret nem kényszeríte, hanem egy húsz esztendős
6469 5 | hetekig, hónapokig, majd ismét kényszeríté fényes társaságokba menni
6470 13 | lakában; ellenszegülés esetére kényszerítő eszközök is levén kézügyben.~–
6471 5 | említett különcködő szomszédok kényszerítve voltak ezen tetteik által
6472 12 | be vannak fagytól vörös képébe dagadva. Képe egyik feléből
6473 7 | kínvonaglásait.~– Ugye? – szólt képéből kikelve Bálnai. – Tudtad,
6474 4 | megtöltötte, fölporozta, azzal képéhez illeszté, s nekifogta a
6475 2 | mártírok és azok feleségeinek képei függenek.~Egyik szegletben
6476 2 | hasonlítanak leánya szemei ama képéihez a fekete rámában.~A kisleány
6477 6 | délibábos pusztáid nagyszerű képeit s mezőidet, miknek láthatára
6478 10 | ismeri, s költői lelkét ennek képeivel gazdagítja, addig Janka
6479 10 | mire mindketten fontos képekkel bólintottak.~E beszéd alatt
6480 18 | sarkantyúját, megyek! Ha képem olykor megjelen előtted,
6481 9 | impertinencia ez? Hogy mer ön az én képemen nevetni? Hanyadik iskolába
6482 9 | Szemeit összehúzza, képére piquant és imposant árnyékokat
6483 5 | Góliáthot egész gonosztevői képességében, s itt úgy csomóra voltak
6484 5 | kifejlődésre szorgalmazott képességek, a példák és kellő ismeretek
6485 5 | csatamezőn tartott, azon szellemi képességeket kifejthette volna magában,
6486 22 | itt-ott tágasabb tükröt képez benne a mélyebb víz, melynek
6487 1 | szentháromság talapzatát képezi kékre festett homokkőből
6488 5 | mentedolmányba öltözött férfit képező, hosszú, lelógó bajusszal
6489 21 | rózsalevelek között, s gömbölyű képletekben rajzolja magát a sokszínűen
6490 2 | néz egy, a falon függő kis képre. A kép nem valami különös.
6491 22 | mocsárt, melynek területét képtelen nádtenger borítja, vastag
6492 24 | zöld mezőben úsznék, hol a képtelenül magas nádnak csak a hegye
6493 8 | a három gráciát egymaga képviseli, noha az első grácia (Aglája)
6494 13 | volt, hogy lakóinak gyászát képviselje.~E házba hozta a peregrinus
6495 5 | van felállítva, Pomonát képviselő; bellebb pedig kisded gömbölyű
6496 6 | szerető.~– Lehet, hogy csak képzelém; nem is mertem még senkinek
6497 7 | megláthatni; szebb volt, mint képzelénk, s nem oly nehéz a hozzájuthatás,
6498 18 | leráz; mindenütt járt, hova képzelete rejtekhelyet gyaníta, minden
6499 11 | megelőzték. Milyen magasztos képzeletekkel volt eltelve leendő néplelkészi
6500 6 | leszek.~Népdal.~Merülj fel képzeletimben ifjú gondolatim bölcsője,
6501 22 | csekélyebbeket gázolva, képzelhetlen gyorsasággal halad befelé.~
6502 5 | Bálnai ismét visszatértek. Képzelhetni azt az indulatot, melyet
6503 14 | igen furcsának találta.~Nem képzelhette, hogy micsoda nyavalyában
6504 1 | magát azon kútágas tetejébe képzeli, mely e körülményesen leírt
6505 5 | érzelem szennyét is rájok képzelje;1 valamint ellenkezőleg
6506 14 | zöldhalmot egy zöld halomnak képzelné, nagyon csalatkoznék. Korántsem
6507 11 | végigsiettek egyedül a városon, azt képzelte volna az ember, hogy két
6508 12 | kedvökre összehúzhassák, mely képzőintézet egyszersmind szemináriumul
6509 15 | feltette magában, hogy sem kérd, sem hall, hanem haladni
6510 11 | sokáig szemeibe, mintha kérdené:~– Ki vagy te?~Sohasem szólt
6511 25 | belőle.~E gyönyörű összevágó kérdések és feleletek még tán sokáig
6512 17 | ordítá, s a pusztabíró azon kérdésére, hogy „mi baja”, azt úgy
6513 25 | megyünk-e mink most?~E kérdésre a táblabíró úr rettenetes
6514 1 | ide?~Az igaz, hogy ezen kérdést más akárki is tehette volna
6515 17 | felelni fogsz arra, amit kérdezek, lelkiismereted szerint.~
6516 10 | nevét sem hallottam soha, ha kérdezém: merre lakik, azt felelte,
6517 22 | egy födél alatt lakol?~A kérdezett elkezde keservesen sírni;
6518 5 | körül, s ha valaki felőle kérdezősködik, nagyon rossz néven veszi,
6519 18 | más isten emberének; azt kérdezte tőlem, hogy akarok-e vagy
6520 9 | ugyanazon serio pofával kérdeztetett meg, s mindenik ugyanazt
6521 3 | aggodalommal tekinte körül, kérdezvén: „Te szóltál, Pista?”~Pista
6522 5 | közé elegyedik.~– Fájt-e? – kérdik azok.~– Az első hármat éreztem –
6523 8 | gyakorolni; mikért, ha olykor kérdőre vonatott, oly szépen ki
6524 4 | lányka közelebb simula hozzá, kérdvén:~– Kivel beszélsz odafenn?~–
6525 14 | akkor aztán estelig, ha a kerék kiesik, sem hallani többet
6526 1 | fürtökkel és széles vállakkal, kerekded, mindig fiatal arculattal,
6527 4 | rajtam keresztül a viszályok kereke! Hány balkezét tapasztaltam
6528 5 | nyilvánított okokból tőle kereken s mindenkorra megtagadá;
6529 5 | árnyékos diófák, az udvarokon kerekeskutak, a virító sövényekkel kerített
6530 22 | összevéve oly jeles harmóniát kerekítenek, minőnek előhozása csak
6531 25 | pruszli, s ennek hegyébe kerekített névtelen alapszínű, kékkel,
6532 24 | lakott?~Az ember szemei kerekre felnyíltak, melle sebesen
6533 25 | elmaradnánk tőlök, mint a kerékvágás.~Így azonban elébök kerülünk,
6534 15 | megnyugtatva ismét visszatértek a kerékvágásba, s többé semmi ellenészrevételeket
6535 9 | olvasta fel, s úgy kijött a kerékvágásból, hogy a „miatyánk” helyett
6536 15 | utcáknak, mik az alföldi kerékvágta, s hozzájok mindenben hasonló
6537 21 | leírása ezer példányban kereng minden város utcaszegletére
6538 5 | szelleméneket, mit a bujdosók kerengő röpte okoz.~A gróf maga
6539 5 | maga nyelvén, süvöltenek, kerepelnek, huhognak, fütyülnek és
6540 2 | francia futást megelőzhette; kereplő hang, fazéktörés, poflevek
6541 4 | Jutka asszonyt „nagypénteki kereplőnek”, melytől csak annyiban
6542 17 | Koldus leszek, koldulással keresem kenyeremet, csak az életet
6543 16 | mozogni kezdtek, mintha kérését akarnák végrehajtani.~–
6544 12 | kivált miután idők jártával keresetök veszedelmesen megcsökkent,
6545 5 | kezű monarchiát, látá a kereskedés és földmívelés tökélyeit,
6546 5 | úton-útfélen kormányt és kereskedési viszonyokat és minisztereket
6547 1 | hajdanta egyike a legtehetősb kereskedőknek, kit azonban később a devalváció,
6548 3 | mondják, hogy „szegény”; ki keresne téged a szegény Gáspár koporsójában?
6549 18 | ha ellenségedet kellene keresned; csak egy utasításért jöttem
6550 19 | szemek egy résztvevő arcot keresnek és nem találnak; a pénzes
6551 8 | le plaisir, sei so gut, keress egy ezüstkanalat, mellyel
6552 7 | s később kétségbeesetten keresse a leányt a világ mindegyik
6553 11 | azok is bátrabb menhelyet kerestek a bűzös csárdákban vagy
6554 15 | kik negyven esztendeig keresték a pusztában a Kánaánt. E
6555 22 | egész országban, s halálra kerestetel.~Góliáth elájult; nagy sokára
6556 5 | viselje.~Így tépelődvén s keresvén mindenütt azon valamit,
6557 1 | kalapja alul hevenyészett keresztapjára, minők egy leforrázott kuvasznak
6558 3 | változott; így azonban számtalan kereszteket vetett részint magára, részint
6559 14 | utószor templomban, mikor keresztelni vitték, soha nem imádkozott,
6560 5 | kit szinte anyja nevére kereszteltek, fölnövekedett anélkül,
6561 26 | faragatlan kereszt letűzve, e kereszten Góliáth Péter kisgyermekének
6562 20 | fogja őt siratni senki, keresztfáján nem fog lebegni fátyol,
6563 20 | s benőve vad tövisekkel, keresztfáját legközelebbi télen felfűti
6564 18 | vannak oda temetve, neveik a keresztkőkre vágva; ott nyugszanak temetve
6565 5 | hátra néhány apró szobán keresztül-kasul botorkál az ember, egy téres
6566 25 | lépcsőkön, ott pedig a saraglyán keresztülbukva, orrán, száján érkezett
6567 7 | kézre fogott husangjával keresztülcsapott az eb derekán, mire ez felordítva
6568 2 | mellképét találta spékelőtűjével keresztüldárdázni; ez aztán természetes, hogy
6569 12 | ürgefejét a többiek vállán keresztüldugva egy tüskehajú, vászonszínű,
6570 7 | észreveszi, hogy egyedül maradt, keresztülfut az udvaron; azonban még
6571 22 | erre kétcsövűjét ragadva keresztülfutott neje szobáiba; mire odaért,
6572 2 | vakon és indulatosan. A tőr keresztüljárja a képet, s midőn a kegyes
6573 17 | hátulról véknyába szúrva, mely keresztüljárta szívét. A kés, mellyel meggyilkoltatott,
6574 11 | Az élet minden viharai keresztüljártak rajta; beteg volt, és nem
6575 14 | csaplárosné pedig helyreigazítva keresztülkötött nagy kendőjét, ismét visszaült
6576 15 | halavány alak, kinek szemei keresztüllátnak a föld gyomrán, s lábával
6577 12 | másikon kellett neki mindig keresztüllépni.~– Igyál, Topa! – ordít
6578 23 | tulajdona volt, csáklyájával keresztüllyukasztotta, s távol a parttól elmeríté.
6579 5 | hogy könnyebb a tevének keresztülmenni a tűfokán, mint gazdag embernek
6580 23 | udvaron.~Benyitott a szobába.~Keresztülment két-három szobán; mindenütt
6581 18 | hosszat vonított; hát amint keresztülmentünk három-négy szobán, mind
6582 5 | oxigénből és hidrogénből keresztülpattantott villanyszikra hozzájárulása
6583 10 | hogy ökle hová csapódik; keresztülrontott a principális szobáján (
6584 25 | élesebb a szél, mely a mezőkön keresztülsüvölt, s kikeres minden ajtót,
6585 22 | házkiásásokról hallott beszélni, keresztülvillant fején, s szíve hatalmasan
6586 1 | hirtelen egy hang, s egy keresztutcából előrohanó ifjú erős kézzel
6587 7 | még azonkívül tolózár és keresztvas is őrzi a szegekkel vert,
6588 2 | ecetesüveggel; harmadikban egy keresztvégű zarándokpálca; a negyedikben
6589 5 | arra, hogy egész életét keresztyéni módon végigmártírkodja,