| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
9104 9 | röhögte magát.~Még nagyobb lőn megzavarodása a káplán úrnak, ki is a
9105 14 | egymással.~Dömsödi urat nagyon megzavarta az eset.~Azonnal kiüzent
9106 20 | kegyes férfiú, s tagjai megzsibbadtak a félelemtől.~A lépések
9107 21 | bőrleveleikkel, piros virágait szelíd méhek döngik körül, s a fonadékain
9108 4 | hogy a város tulsó végén mehessen haza.~A bátor ifjú pedig
9109 16 | holnapig vendégem marad, azután mehet, amerre tetszik, jobb szeretném
9110 25 | tudod, hogy anélkül haza nem mehetek.~– Már miért nem? – szólalt
9111 23 | Csónakot nem talált, nem mehetett sehova.~Felkiáltozott az
9112 5 | őket el hagytam veszni, nem mehetnék nyugodtan ki az életből.~–
9113 24 | forranak, mint egy óriási méhkas zúgván be a levegőt, s a
9114 9 | leírni kétségbeesésének mekkoraságát.~Másnap nagyszerű inkvizíciók
9115 8 | nyújtózkodik, azaz csak akkorát, mekkorát szűk ruhájában nyújtózkodhatik,
9116 15 | Dömsödi úrnak paripáit Meklenburgból, rókafogó sinkoránjait Angolországból
9117 4 | délután együtt oly édesbús melankólia szellemét viselik magukon,
9118 19 | percnyi merev s csüggeteg mélázásba merült a haldokló fukar,
9119 4 | lövés hallatszék; a két mélázó felrezzen. Az árkon egy
9120 14 | szoba fojtó levegőjétől van melege, s kisietett a szabadba,
9121 3 | zsebében ugyan soha meg nem melegedhetett, s mindamellett is, hogy
9122 19 | fogai vacogtak), olyan melegem van…~– Mint egy halottnak –
9123 21 | keresi a keblet, melynek melegétől irtózik, az élet első forrását.~
9124 23 | égető tüze szelíd szerelem melegévé hamvadt, s első tekintete
9125 12 | szaporán tüzet, téglát fogsz melegíteni, te pedig, te másik, főzz
9126 6 | falevél, ha a nap megszűn melegítni, s a csalogány miért énekel
9127 3 | vette őket ágyába, és keblén melengeté, míg rögeszmévé vált a magány
9128 11 | gyöngéd kezet leheletével melengetve.~– Egy kevéssé – válaszolt
9129 5 | izomdús karok, a domború mell s a minden vonásokból kitűnő
9130 5 | Ez megint túlzás; meghalt mellbetegsége következtében.~– Legyen
9131 13 | súlyos nyavalyát, nehéz mellbetegséget hozott maga után a gyöngéd
9132 20 | ijedtséggel kapott annak melléhez.~Az a hörgő halotthang,
9133 22 | egy sásbokorba elrejti, melléjök egy kitűnő nádszálat szúr,
9134 12 | rongyos zsákszoknyájára egy mellékgondolatjával a hasznára válandó ruhacserének,
9135 17 | mutatva, s két férfi azt a mellékszobába vivé.~– Magdolna jőjön be!~
9136 2 | lábáról a gyűlölt bosszantó mellének és karjainak esik, s rázza
9137 17 | pusztabíró, s az áldozat mellényét feltépték, mellén széles
9138 24 | gyöngyös fejkötőt, a hímzett mellényt, ott függnek rajta; naponkint
9139 25 | legyen szíves helyet foglalni mellettem és méltóztassék dudálni.”~–
9140 1 | emberek között van! – zúgá mellettök egy erős, férfias torokhang,
9141 18 | a nádat suhogni kétfelől mellettünk; itt aztán kacskaringósan,
9142 2 | különös. Egy fiatal férfi mellképe huszárruhában, mellén érdemkereszt,
9143 2 | kínszenvedések közé rajzolt mellképét találta spékelőtűjével keresztüldárdázni;
9144 18 | Rónai fölkelt íróasztala mellől, tollát szájába fogta, s
9145 5 | bármint akarta hidegvérűen mellőzni gyanúit, ismerte Góliáthot
9146 26 | Szellő nem fuvall itt, hanem mellre ülő posvány lég csapódik
9147 24 | birodalom szólalna meg, elkezdik melódiátlan egyhangú éneköket, s a megszűnt
9148 8 | hűséggel vevé pártfogása alá méltányos elismerésére mindazoknak,
9149 9 | ez sok! – kiálta fel tele méltatlankodással az éneklő úr. – Ez hallatlan,
9150 9 | előtte kiöntendő; belép hozzá méltatlankodó arculattal, s kezd megszólamlani.~–
9151 5 | két hét múlva a szenvedett méltatlanságok következtében meg is holt,
9152 9 | előttünk teljes, hivatalos méltóságában a cantus praeses, s falon
9153 5 | körülvétetését…~Egyszerűen s mégis méltóságosan áll itt a többi házak sorában
9154 10 | Pista kezébe nyomva.~– Nem méltóztatnék megmondani, hogy hol lakik?~–
9155 14 | rikoltá a hegedűs azon mélyből jövő, éles hangon, mely
9156 18 | vadgyümölcs, mit az erdők mélye terem, és a zivatar leráz;
9157 21 | a fiatal hölgy álmát még mélyebbé és kábultabbá teszi. Tagjain
9158 21 | magát, szemeivel mindig mélyebbeket pillant, végre lezárja azokat
9159 6 | lakik, sötét avas erdők mélyében, vad zuhatagok köves medreiben.
9160 24 | hangokban sikoltja föl sírja mélyéből, hogy él!~Melyre a remegő
9161 21 | nyugalmas, leszőnyegezett mélyedésben, hová csak sűrű selyemfátyolon
9162 1 | dicsérni az asztagokat, melyekben számukra kész kalászok teremnek;
9163 5 | ellátott porcelán edények, melyekből csoda módon tüskés és bibircsós
9164 1 | világló utcákon keresztül, melyeken sötét füstárnyakban az irtózat
9165 5 | nyivácskolnak oly hangokon, melyekhez képest a fürészráspolás
9166 1 | és karokat tünteve elő, melyekről Sámson juta az embernek
9167 21 | Tündérország!~Legbenn a szoba mélyén, a nyugalmas, leszőnyegezett
9168 9 | nevetésvágyukban, mint féltökben.~– Melyikre feleljünk elsőbb?…~– Ki
9169 11 | lánc vedertelenül lóg le a mélységbe. A kút oldalai bedüledeztek.~
9170 2 | kitárt könyv, körülötte mélységes hallgatás. – Szobája szokás
9171 9 | ő hivatalos magasságának mélységét és az ő dicsőségének iszonyú
9172 15 | látszik ki, majd bámulatos mélységig meztelenül hagyva töveiket;
9173 22 | kik már lehetlennek látták menekülését, s lassan a mély vízbe bocsátkozott.~–
9174 1 | szerencsésebb, mint ki az ágy alá menekülhetett. A csordafő az ajtón át
9175 16 | jámbor arcú férfiak közé menekülve, követelő hangon kívánta
9176 1 | visszaesett; az árok tömve volt menekvőkkel, kiknek halmazán lihegve
9177 22 | pusztáid, de tele gulyákkal és ménesekkel; határtalan rónáid, hol
9178 10 | és ruszti, szekszárdi és ménesi borok közti lényeges különbségek
9179 25 | jégcsapokkal koszorúzá a jókedvű menet hőseinek bajuszait.~Azonban
9180 5 | fonalai, a dolog rejtelmes menete oly egymásból folyó és kiszámított,
9181 22 | homlokuk zöld mohával benőve, menetelesebb oldalaik szőlőkkel vannak
9182 7 | ellensége egy szökéssel lepattan menhelyéről, s vasmarokkal megragadja,
9183 11 | de most azok is bátrabb menhelyet kerestek a bűzös csárdákban
9184 9 | hosszan vont hangjaiban:~Menj el a nyugalom csöndes éjjelébe,~
9185 18 | erősen állította, hogy csak menjek vele, s azzal is egy olyan
9186 13 | s a bíráknak inte, hogy menjenek oda. Amint Jónás úr elment
9187 12 | takarodjék ki a szobából! Menjetek, szánomat cepeljétek a ház
9188 14 | elvégeztük a munkát, csak menjünk a Koplalóba, ottan kifizet.~–
9189 18 | benne a kulcsot, mégsem menne be rajta. De én kinyitottam.
9190 24 | de most nem szabad bele mennem, most ott kísértetek laknak,
9191 6 | találja többé, s a fergeteg mennydörgő szavában ki légyen, ki oly
9192 4 | nevedet mondta ki; s ki mennyéből leszáll, hogy szűz álmaidat
9193 2 | megtestesült olvasó, egy eleven mennyei lajtorja, kinek kegyességi
9194 5 | kúpban végződik, s egész mennyezete fényes kagylókkal és csigateknőkkel
9195 5 | csigateknő alakú ernyős mennyezetek, almáriomajtók, mik apró
9196 9 | s számlálgatja magában: mennyibe kerülhet neki e szomorú
9197 4 | fájdalmat kellett elviselnem! Mennyiféle alakban járt rajtam keresztül
9198 15 | fekete felhőkárpitot; rá egy mennyrázkódtató csattanás, melynek utóhangjai,
9199 17 | s lassan mászott annak mentében tovább, két kezével tapogatózva
9200 5 | ércszobor van felállítva, egy mentedolmányba öltözött férfit képező,
9201 18 | szólt Bálnai. Nem védte, nem mentegeté magát; mondhatta volna,
9202 1 | s ekként nagy veszélytől menték meg, ha nem is a hazát,
9203 18 | alkotmányomat nyakamba öltöttem s mentem utána. Mentünk egész a Tisza-partig
9204 18 | újmagyart húzva maga után mentesinórnál fogva.~Leander halványan
9205 17 | Dömsödit egy szegletbe mentette meg.~– Meg kell neki halni! –
9206 7 | kiben a világot gyűlölöm. Ne mentsd magad! El vagy árulva; álarcot
9207 9 | magában a korholt egyén, mentségül azt hozván fel, hogy megbicsaklott
9208 5 | Végigmenni rajta? Attól mentsen meg bennünket a jó sors!
9209 5 | ült a gróf homlokán.~– Ők mentve vannak – mondá magában Rónai
9210 6 | ország-világ előtt, mint egy ifjú menyasszonyt, s hadd mondjam akkor: Íme
9211 24 | voltam őt a halálnak adni menyasszonyul; a te apád várost égetett
9212 5 | a friss, csinos, jókedvű menyecskék, a tiszteletben tartott
9213 8 | tapasztalatlan leánykára, vagy szende menyecskére talált a foga fájni, hogy
9214 5 | virraszt, s szemeit nem meré lehunyni, hirtelen a nagy
9215 22 | Dömsödi Góliáth Péter? Te mered azt mondani valakinek, hogy
9216 3 | megforgatá, tenyerében méregeté, ily szókat intézve hozzá:~–
9217 17 | ezen gondolat gazdagságát méregetnék: a gyújtogatóval szemtől
9218 26 | dágvány pöffedik olykor, méreggőzt fuvallva a halállal terhes
9219 5 | fullánkját a maga teljes méreghatásával. Mint vádló lépett fel Mihály
9220 15 | ennyit mégis apodiktice nem merek állítani, mert lehető, hogyha
9221 9 | bosszantani s velem így kikötni merészel?~– Én nem tudom; én sem
9222 1 | halványságú arcaikat a nap merészen bámuló sugarai elől; érdemes
9223 5 | kapva álmait háborgatni merészli, s mindannyiszor ismét,
9224 22 | akarván szerezni a kiállott merészségért, holt ijedten rohant úrnője
9225 5 | önmagát, hirtelen rögtönzött merészséggel és elhatározottsággal leveté
9226 14 | eközben szemeit Dömsödi úrra mereszté.~Dömsödi úr nagyon távol
9227 7 | görcsösen vonaglott, és szemeit meresztgette.~– Rád bízom őt – szólt
9228 7 | húgához, ki ott fekvék alélt merevenen, s annak lábáit átölelve,
9229 7 | indulatroham.~Leander szoborrá merevült.~– Barátom! – szólt egy
9230 17 | Góliáthot, ki halálfélelem közt merevülten bámult a haragban iszonyú
9231 14 | szerencsétlent, halotti merevültsége elmúlt, ahelyett dühös rángások
9232 13 | azok egy percre szinte kővé merevülve álltak, s szoborrá ijedtek.~–
9233 5 | másodperc alatt kilenc angol mérföldet, mely elébe két sárkány
9234 1 | rémpillanatokat vet a két mérföldnyi távolban égő városra, melynek
9235 2 | cselekedte ezt? – kérdi újra mérgében reszkető hangon Márton,
9236 5 | majomszeretete kényeztetéseivel mérgezte be fiatal szívét, addig
9237 8 | meg nem fizetni, arasszal mérhető ősi jószágait három vevőnek
9238 9 | neve fordul elő, sohasem meri kimondani.~A nép teljesen
9239 18 | parancsolt, hogy senkinek ne merjek arról szólni, amit ott láttam.
9240 24 | kísértetrívásnak tartják, s nem mernek közelgni feléje a különben
9241 9 | Gyalázatos akasztani valók!!!~Mernyau.~– Rettenetes!!!~Ümm… Koáksz…
9242 15 | vigalomban egymás mellé jutva, merő udvariasságból egymásnak
9243 2 | olvas. Beesett szemeivel merőn néz egy, a falon függő kis
9244 5 | hozott divatba az ifjú gróf. Mérsékleti társulatokat alapított s
9245 14 | Eközben az iszonyú láz teljes mértékben megragadta a szerencsétlent,
9246 8 | helyzetekben, arcának nagy mértékbeni elpirulhatlansága, lelkületének
9247 6 | gyümölcseitől, naponkint mértföldnyi utat tettem hozzá, hogy
9248 6 | Csak a tiéd leszek.~Népdal.~Merülj fel képzeletimben ifjú gondolatim
9249 22 | Hirtelen valamennyi tolvajos mese, miket házkiásásokról hallott
9250 5 | itt, mik csak a tündéres mesékben említtetnek egy kategóriában
9251 9 | szupplikációra járt hősök mesélék kalandos anekdótáikat a
9252 5 | ahol az önzéstelen jólét a mesemondások közé tartozik.~Kapott is
9253 6 | romlatlan szívépség, s mint mesés maradvány a vadon ősidőkből,
9254 7 | mulattatóbb. Ismered azt a mesét, melyben a macska a majom
9255 11 | hold, semmi gyertyafény… Messze-messze haladtak így, midőn egyszer
9256 22 | öllel át nem érhető töveik; messzebb szürke gránittömegek szegik
9257 11 | mohlepte cserepzsindeles tetőre mésszel volt kirajzolva az 1722
9258 1 | és innét, e magasságból a messzeségbe széttekint, és látja az
9259 6 | Távol, a halványuló zöld messzeségben átlátszó ködtenger rezeg
9260 18 | a plebánus úrnak, meg a mesternek, meg a Jancsó komának, no
9261 5 | háziurat mutatja, mely ördögi mesterség éleikre állított üveglemezekre
9262 10 | a tráncsírozás fölséges mesterségének megtanulására, a nevezetesebb
9263 12 | szegénylegénynek alig marad alkalma mesterségét gyakorolhatni; minek természetes
9264 10 | szita dohány belement.~Ő metélt fidibuszokat.~Ő hordta föl
9265 14 | legcsodálatosabb torzképeket metéltetve, s nyakát olykor egészen
9266 5 | Az, hogy a báró egy falka mételyes juhot az ön nyájai közé
9267 6 | szerelmet, nem hízelegtek mézes szavakban, de értettek minden
9268 2 | ajándék, nesze köszöntő, nesze mézeskalács, nesze bábruha! – és még
9269 17 | kockás moldont szoknyában, mezítláb és vigyorgó vörös arccal.~–
9270 24 | úgy tetszik, mintha zöld mezőben úsznék, hol a képtelenül
9271 6 | pusztáid nagyszerű képeit s mezőidet, miknek láthatára nincs!
9272 6 | harmat gyémántja tündököl; mezője ki van hímezve, mint egy
9273 25 | Beretvánál élesebb a szél, mely a mezőkön keresztülsüvölt, s kikeres
9274 1 | kiviteté magát a szabad mezőre, melynek köröskörül csak
9275 2(1) | tulajdonsága van, hogy a két széle mezőváros, a közepe falu.~
9276 15 | majd bámulatos mélységig meztelenül hagyva töveiket; hosszú
9277 9 | lólába?~– Nem látni a tóga miá.~– De látni a szarvait;
9278 17 | lobogó tüzet gázolta el, miáltal az parázzsá válva, vöröses
9279 26 | összetette, s halkan egy miatyánkot monda el.~Azután felemelé
9280 13 | Jól ismerjük mi a dolog mibenlétét; a leányasszony adós, nem
9281 5 | embernek fogalma sincs; nincs mibennünk találékonyság; hiszen ha
9282 13 | nem leszünk gazdagok, de mienk lesz mindaz, mit gazdagságon
9283 2 | erejében megbénultan vergődött, mígnem eszméletét tökéletesen elvesztve
9284 18 | kereste, azalatt esett meg az, mihez képest a halál minden kínszenvedései
9285 10 | miknek száma légió volt, s mikbe egyszerre egy szita dohány
9286 8 | összevissza gyakorolni; mikért, ha olykor kérdőre vonatott,
9287 5 | oldalán színezett üvegekkel, mikről egy terjedelmes kertre van
9288 5 | lények vannak közelében, miktől nincs mit félnie, s ezeknek
9289 15 | Dömsödi úrnak Bécsben és Milánóban kell telelni. Dömsödi úrnak
9290 24 | visszahullandó. A szúnyogok milliárdjai forranak, mint egy óriási
9291 26 | bogarak fellegei azok, miknek milliárdjait szíja be minden lehelet.~
9292 12 | életre teremteni. Ejnye, milliom adta a szurkos kezeiteknek!
9293 8 | sem tudom, hol kezdjem, min kezdjem!~S azzal sietve
9294 10 | ő volt az, ki lekörmölte mindazokat, mik lekörmölendők valának:
9295 8 | alá méltányos elismerésére mindazoknak, kik a művelt világ nemeslelkű
9296 5 | posztó és spanyolviaszk, mindazonáltal, ha tettre került a dolog,
9297 5 | kacagott és tombolt örömében. Mindeddig abban a boldog hitben élt
9298 24 | bágyadt feje ingó lépései mindegyikénél biccenik. Kezei hátul vannak
9299 5 | lámpákba vezetve, miknek mindegyikét a velök kapcsolatban levő
9300 8 | kik jól átlátták, hogy mindenekelőtt a kincset őrző sárkány torkát
9301 5 | tőle, amit kívántak; ami mindenesetre bosszantja az embert.~Egyszóval,
9302 17 | károg utam elé,~Varjú követ mindenfelé.~Népdal.~Szavai után egy
9303 8 | többszerű eszközökkel bírt mindenha. Fiatalabb korában, míg
9304 4 | kutyáihoz, hol Pistához, ki mindenhova tekintett, csak a nyúlra
9305 5 | sorra fegyvereit, a golyó mindenikben benne, s a serpenyő fel
9306 12 | után szörnyen elbizakodva, mindenkibe belekötelőzött, ki csak
9307 4 | félni, tanulj gyanakodni mindenkiben! Reméld a legjobbat, s félj
9308 10 | marasztatá el; üldözött mindenkit és nem szeretteték senkitől…
9309 5 | pénzért, hol tanácsért, s mindenkor megkapták tőle, amit kívántak;
9310 4 | érzelemmélység túlemelték őt a mindennapi világ megszokott szagú gőzkörén,
9311 5 | később fonák nevelés és a mindennapos rossz példák megszokása
9312 4 | mosolygó szájacskát és a mindennél bájosabb égő szemeket, melyek
9313 2 | változatlanul, élethíven, s mindenüvé kíséri a vele szemközt nézőt. –
9314 1 | szemközt találkozott vele – s mindez igen mulatságos látvány
9315 8 | tökéletesen elfoglalja. Mindezek után kezébe veszi Voltaire
9316 14 | vallott volna rá.~Azonban mindezeknek vége, mióta Bognár Jancsit
9317 2 | az ágy alatt.~Márton úr mindezekre nem ügyel; némán, keserűen
9318 6 | tárgyak átvonultát szemlélve mindkettőben. Ajkai és homloka látnoki,
9319 5 | nemzője a kardot aligha mindkettőnél előbbre nem tette volna.~–
9320 4 | legrosszabbtól, s fogadd mindkettőt egykedvűen!~Szerencsére
9321 10 | gyorsan hat és nyomot hagy mindkettővel; ő volt azon egy, ki látta,
9322 10 | mindenki énellenem, én mindnyájok ellen). Jaj annak, kit gyűlöl,
9323 1 | körül futosott, nemegyszer, mindőn azt hivé, hogy előle fut,
9324 10 | háta mögé hányta volna! Minduntalan a szőke lyánka szelíd, bánatos
9325 10 | le azt az executionalist, minekelőtte exhibeálná.~Így pottyan
9326 5 | kereskedési viszonyokat és minisztereket és nemzetellenies hivatalnokokat
9327 25 | azt az egyet, megyünk-e mink most?~E kérdésre a táblabíró
9328 26 | sírtunk, harmadnap pedig minket sirattak.~Ez is csak eleinte
9329 5 | megcsúfoló indulatkinövéseknek, minőkre csak a Nérók és Caligulák
9330 5 | mellyel Strassburgban Carlos Minonas produkálta magát ezelőtt
9331 5 | azonnal be is tiltatott Minonasnak magát azon többé hallatni.~–
9332 22 | jeles harmóniát kerekítenek, minőnek előhozása csak emberi és
9333 12 | és ugyanazon alakban és minőségben; falai füstösek és ragadók
9334 5 | említett férfiú maradt, igazi mintaképe azon ősmagyar, agg főnemeseknek,
9335 5 | a többi csak mint ennek mintaképeit viselő torzgyermek tűnt
9336 5 | ízlés dolgában; e bábeli mintaképen azonban az építőnek is nem
9337 5 | egyéb ily nyájas háziállatok miriádjainak nagy örömére, egyes szobák
9338 2 | hangjai elnémultak, az „ite missa est” elhangzott, Márton
9339 21 | nyílt száj, az elmezavar misztikus jelleme a szép vonásokon,
9340 25 | összeszedhesse magát.~– Mith? Hogyanh? Hát hogy mersz,
9341 7 | mindezt látni kellett…~A mítoszi kecsű lyánka meghitten ül
9342 5 | cserépedény váljék belőle.~Hogy mivé vált az ő keze alatt: ezt
9343 5 | hatalmasabbnak földjeit míveljék, s előtte meghajoljanak;
9344 5 | pedig valaki azokat még mívelni és gabonával bevetni sem
9345 5 | erényesnek és szellemien míveltnek; pedig hajdanában a míveltség
9346 14 | érezni hatását a zenehangok mivoltán.~Az említett két betyár
9347 5 | szintén öltözete elhanyagolt mivoltáról lehetetlen benne első pillanatra
9348 25 | hej anyjuk! Hordom én a te mivoltodat, de rossz helyre vetetted
9349 10 | keserűt tapasztalt fiatal mizantróp, ki egyik kezével ront,
9350 25 | kezdé üvölteni: „Hej, hej, mladipan! csoszo kteri tulipán, jaszom
9351 22 | hogy utaid sárosak, hogy mocsáraid töméntelenek; pedig, én
9352 22 | erdeidben makk, tavaidban fogas, mocsáraidban nád terem! Óh, te szép vagy,
9353 22 | s ója az egészségtelen mocsári levegőtől.~Keskeny, csavargó
9354 5 | melynek nagyobb része a Tisza mocsárjaiból ragadtatott ki, a kényelmes
9355 22 | szárnyú gólya mulatja magát a mocsárlakók evickélő seregeivel; itt-ott
9356 22 | félívként keríti a parttalan mocsárt, melynek területét képtelen
9357 5 | nemzetellenies hivatalnokokat szidni, mocskolni: ki sem volt nagyobb izgató,
9358 8 | melybe oly tiszta, oly mocsoktalan lelkületével süllyednie
9359 5 | azonban a fiatalember szép módjával megszökött.~*~Nem lesz helyén
9360 5 | kenyerét, vagy hogy azon módnak kitalálása által, mellyel
9361 5 | volna elősorolni mindazon módokat és eszközöket, melyekkel
9362 12 | oly különféle utakon és módokon belekontárkodnak, hogy az
9363 5 | hovahamarább elfelejtették volna, módokról kezdtek gondolkozni, melyekkel
9364 5 | és ebben is megvolt saját modora: mívelt hölgy irányt lehetőségig
9365 5 | rondasága, nyikorgó kútágasa és modorszerű céltalansága, hanem kerítése
9366 1 | Ez emelvényen két, finom modoruk s öltözetök választékossága
9367 21 | hozzá piciny ajkait oly módosan illesztgeti, az apa szíve
9368 8 | elpirulhatlansága, lelkületének módosítható volta mindvégig fenntarták
9369 21 | hűté szenvedélyét.~Nem láta módot őt elnyerhetni.~Apja körlevelet
9370 8 | az emberekkeli bánásban. Módtalanul kacér levén, ki tudta találni
9371 18 | szomorú fűzfák ültetve; mögötte a családi sírbolt nyílik,
9372 4 | orgonabokrok közé, míg Pista mogorván fogta térdei közé vándorbotját,
9373 5 | hanem újra közbeszól a mogyoró taktverő.~– Jobban üss,
9374 5 | torzképeket fintorít, s mogyoróhéjakat dobál. Egy szegletben pedig,
9375 26 | levetette az erős szél, s most moh és tövisek teremnek küszöbén,
9376 22 | vonulnak végig, homlokuk zöld mohával benőve, menetelesebb oldalaik
9377 11 | rozzant emeletes ház; a mohlepte cserepzsindeles tetőre mésszel
9378 5 | nyomorult, bagolyrúgta viskók mohos nádtetői között. Széles
9379 20 | férfiú~Ne bántsd azokat~A mohosult sírhalmokat.~Népdal.~A fukart
9380 8 | Jeanette, ma fille, rends moi le plaisir, sei so gut,
9381 17 | előkötővel, zöld kockás moldont szoknyában, mezítláb és
9382 5 | lábdemokráciát, hátrakötött kezű monarchiát, látá a kereskedés és földmívelés
9383 3 | kötnivaló volnék én, ha azt mondanám ilyen barátságos ajánlatra,
9384 9 | helyett az árvízes időben mondandó könyörgést olvasta fel,
9385 8 | hogy nem sok újdonságot mondanék velök…~ ~Egy negyedév
9386 7 | számításainkon. Elvégeztem mondanivalómat, már most akassz fel, ha
9387 11 | kis halvány hölgyre mit mondasz?~– Sajnálom, mint afféle
9388 3 | magának a kínálást kétszer mondatni; számlált.~Gáspár nem állhatván
9389 6 | pillanatot egymás szemében, s mondhatlanul érezték egymás érzéseit.
9390 24 | beszélnem.~– Minő képeket?~– Nem mondhatom meg; ők ismernek, de én
9391 18 | védte, nem mentegeté magát; mondhatta volna, hogy éppen azalatt,
9392 9 | elhatározza magában, hogy bármit mondjon is majd rá a haza: lemond
9393 7 | szabadíthatom.~Leander nem érté a mondottakat, s szótlan zavarban bámulta
9394 2 | lábai előtt, kinek szavai mondták vala: „Aki azt mondja, hogy
9395 4 | szedtevettét! – Ilyszerű monológot tartott Tölcsér Jónás úr
9396 6 | öreg Rónainál vőn, ki akkor Monostoron pusztabíró s Bálnainak jó
9397 17 | távol lódobogások hangjai moraját és zavargó kiáltások hangjait
9398 7 | onnét, aztán még a kutya sem mordul rá.~– Nem úgy, mint a nagyságos
9399 25 | felülni és dudálni, vagy igyál moré, osztán ülj fel!~– Bizony
9400 9 | énekes, s bivalyul nekiesik a morfondérozó fiúnak, és átnyalábolja
9401 15 | s a tőlök elkésett mély morgadalmak mindig tovább haladtak,
9402 2 | bosszantani szokta, s minden morgási előzmények nélkül egyenesen
9403 22 | levegőben, tompa, fenyegető morgást hallat, mindig erősbödőt
9404 8 | említett estélyeken sem a vén morgolódó férjeknek, sem az árgusszemű
9405 7 | csavar belőle.~– Gyáva nép! – mormogá magában a halvány arcú,
9406 15 | nehányszor megcsóválja, egyet morog, a vállán kettőt vonít,
9407 2 | kalapácsütése, midőn új lakásában morogni kezdett a kuvasz. Márton
9408 2 | hova tegnap este ment, Morpheus karjai közt pihen az ágy
9409 13 | háztetőnyíláson át egy vakmerő szaltó mortáléval a szoba közepére ugrott.
9410 7 | veszedelem adtába, sz’ így morzsolna össze mind a négyünket egy
9411 12 | oly közel vivé az ifjúhoz mosdatlan arcát, hogy a szájából kidűlő
9412 16 | A kenyered kővé váljon.~Mosdó vized vérré váljon,~Kendőruhád
9413 9 | a suviksz, a gálicköves mosdóvíz és a gubaccsal behintett
9414 9 | alatt; midőn tudniillik mosdóvizével száját kiöblíté, oly képet
9415 12 | fellázadt, s megereszté moslékos ajkainak harc-háborúját
9416 5 | Hm! – kezdé a fiú hideg mosollyal. – Mindennek van oka; ha
9417 13 | háztetőn hagyott nyíláson át mosolyga le az ég. Azért volt pedig
9418 4 | lyánka fájdalma enyhült, arca mosolygani kezdett.~– Mit fognak tenni
9419 16 | kezek szorításai, az édes mosolygás a kék szemekben s a rózsaajkak
9420 7 | kielégítő a lyánka hízelgő mosolygásait csak látni és sóhajait hallani;
9421 5 | nem állhatta, hogy el ne mosolyodjék e szavakra. Tudta, hogy
9422 24 | volna, ha egy halálfej tudna mosolyogni, s töredezetten szólt~–
9423 8 | elveken alapult.~Az a szelíd, mosolytalan búskomolyság, melyet semmi
9424 5 | szuszogással aluszik egy serdülő mosómedve, s elő-előrohan, valahányszor
9425 2 | középen pedig pozsgás fehérnép mosott egy hosszú teknő körül.~–
9426 11 | Csak egy sötét alak áll mostan ott a kút párkányához támasztott
9427 5 | elsőszülöttje, István, ki mostanában az *-i kollégiumban a lelkészi
9428 9 | de cantus praeses úrnak mostanság igen fontos okai lehetnek
9429 5 | szaporodtak a népen. Ifjúsága mostohább időkben tölt el, hogysem
9430 4 | az életben, legfellebb is mostoháidat és fájós szavakat és ütéseket.
9431 18 | készült adni a sors minden mostohaságaiért: ugyanaz támadta meg lelke
9432 10 | kinek sorsa a többiétől mostohaságra nézve egészen elütött; kinek
9433 24 | ködben haladni, s csak a motolláló evező mozdulatai különböztetik
9434 9 | rejtélyes stratagémákon motoztak a padok alatt; mert tudnunk
9435 5 | kéziorgona alakú fekete szekrény, mozaikkal kirakott táblákkal, erősen
9436 5 | lábon; lapján remek üveg mozaikmű van kirakva: egy szőlőfürt
9437 5 | gyertyatartók gyertyástól, s minden mozdítható bútor utána röpült, míg
9438 5 | Azok is erősen állnak és mozdíttatlanul. Végre, mintha szégyenlené
9439 13 | lángját; csak egy percnyi mozdulat még, a fekete házban összegyűlt
9440 24 | s csak a motolláló evező mozdulatai különböztetik meg a mocsár
9441 4 | az ifjú a hajlongó fűzfák mozdulatait, a lyánka a lábainál földből
9442 11 | Arca mozdulatlan, tagjai mozdulatlanok; szemeit le nem veszi a
9443 6 | minden vonásokban, minden mozdulatokban magát kedvesen jellemző
9444 9 | felemelte kezét, s egy lejtős mozdulatot tett vele, mire húsz toroknak
9445 8 | ágyhoz lengve egy grásziőz mozdulattal az agg nő fölé hajolt, s
9446 9 | megbámulja, s futamodnék, ha mozdulhatna egymástól.~– A két keddjét!
9447 18 | kötve tart az enyim. Alig mozdulok ki hetenkint egyszer szobámból,
9448 11 | be a halott földet; semmi mozgás, semmi zaj, csak a fergetegé;
9449 4 | mint Lilla, a bútorokat mozgató madzagot leoldani s félretenni.~
9450 4 | alá sétálgatni a szobában mozgatva láthatlan kezektől. Márton
9451 2 | haját tépi, s hangtalanul mozgó ajkai az arcképhez látszanak
9452 5 | kövét szerzi meg, másik örök mozgonyt szerkeszt, a harmadik a
9453 9 | padozatának: „Bizony csak mozogsz te!” – Szemeit összehúzza,
9454 25 | megtapogatta, megnézegette, s végre műértő minákkal fordult Jancsihoz:~–
9455 9 | volt a szegény boldogult Mujkosné teljes életében; e bizony
9456 9 | helyett az ördög jött el Mujkosnét kiénekelni.~– Nézzétek meg,
9457 25 | agyba-főbe tenyerelve a szegény műkedvelőt. – Megállj csak! – kiálta,
9458 8 | szeretőket együvé hálózzon, mely működésnek a világ előtt meglehetősen
9459 10 | ezúttal sehogy sem akart működni a figyelmeztetés; a betűk
9460 25 | a huszonöttől, s tovább működött.~– Óh! Te, akasztófáravaló! –
9461 9 | az üdvezült sárhüvelyét a mulandóság utósó szállására, aholott
9462 9 | kifejezésivel, mely az őszt és a mulandóságot, a halottakat és a sárga
9463 5 | és gabonával bevetni sem mulasztotta el, bizonyos lehetett felőle,
9464 22 | vagy fekete szárnyú gólya mulatja magát a mocsárlakók evickélő
9465 5 | s termében fesztelenül mulatják magukat a szárnyas és szárnyatlan
9466 12 | s e szoba egyszersmind mulatóhely és terem, hálószoba, konyha
9467 6 | gyakran késő délutánokig mulatoztam vele, s mikor elváltam tőle,
9468 4 | küldök számodra egy kis mulatságot, mitől meg sem halsz, de
9469 5 | társasága emberi lelkeknek mulatságul szolgál; minden színű és
9470 8 | széttépett szívek vonaglásaival mulatta magát.~És neki egyedül kell
9471 25 | mi kalandoraink odakinn mulattak a havon.~Amint egy zökkenő
9472 5 | női kecsek fitymálásával mulattatá, a formátlannak angyalokról
9473 2 | hajlott idejökben pörökkel mulattaták egymást, s nem volt oly
9474 5 | megszomorodott társát azzal iparkodik mulattatni, hogy szeme közé nevetséges
9475 8 | simogatni, míg hát mögött mulattató hangon bírta azokat kárörvendő
9476 7 | csak a kezdet, a vége még mulattatóbb. Ismered azt a mesét, melyben
9477 1 | szétcsap amúgy alföldiesen mulattatói közt; ezek jobbra-balra
9478 25 | odafenn a fűzfán, midőn mulattatóinak egyike, egy vén ordas hirtelen
9479 5 | nekifohászkodik művészetének. A mulattatott pedig észreveszi, hogy itt
9480 5 | égnek, hogy azok az idők múlófélben vagynak, mikben önkezével
9481 5 | is nagyon természetesen múltak ki a világból, noha orvosi
9482 7 | egymásba folyva egyesül, feledi múltját és jövőjét, s kezdi élvezni
9483 4 | háztetőket meglátja, mint múlttá vált jövő ismét föltűnnek
9484 5 | tiszteletben tartott öregek, munka idején az ernyedetlen szorgalom,
9485 7 | a százgalléros, s rögtön munkához fogott.~– Sietve, sietve!~
9486 20 | dúlta fel a sírt.~Izzasztó munkája közben sokszor széttekintett.
9487 5 | hidegvérrel folytatta megkezdett munkáját.~De már ez több volt, mint
9488 5 | népszellem ébredtelen közre nem munkálása, s a megszokott ősi ferdeségek;
9489 5 | Itt ismét Dömsödi kezei munkálódtak; tudta, hogy van Bálnainak
9490 14 | ígérte, hogy ha elvégeztük a munkát, csak menjünk a Koplalóba,
9491 22 | összecsapódott, s így ugató műszereit megnémította, a kötél végére
9492 14 | alunni.~Búsan verdegélte e műszert egy sovány sárgazöld színű
9493 22 | hullottnak lenni, csak a muszkitók és a boák hibáznak belőle.~
9494 6 | előtt végtelen rónáidat! Mutasd fel emlékemben délibábos
9495 5 | szemközt, magát a háziurat mutatja, mely ördögi mesterség éleikre
9496 5 | kemény csatákat állott ki, mutatják a csorbák és a fekete vérfoltok
9497 2 | nyavalyássága mellett is késznek mutatkozott azt, ki helyébe jön, irgalmatlanul
9498 5 | máris oly kórjelenségei mutatkoztak rajta a természetet megcsúfoló
9499 5 | hajaikkal is több szívmelegséget mutatnak romlatlan kebelökben, mint
9500 17 | rajzolt nagy M-et utána húzva, mutató ujjával halkan rebegé többször
9501 5 | felaggatva, támasztgatva, nyilván mutatók, mily nagy bizalommal viseltetik
9502 5 | később tett nyomozódások mutatták, igen messze kiterjedőnek
9503 5 | elszántan bevárta az apját, nem mutatván többé szándékot az elfutásra.~–
9504 5 | hogy egy üres vízmérési műtétel s javított zsilipei és csatornái
9505 12 | hogy a szegénylegényies műtételekbe annyian és oly különféle
9506 25 | ellen védelmezvén, mely műtételt alkalmasint valamely magyar
9507 5 | festvények a kor leghíresebb művészeitől, mik közül kivált két kép
9508 5 | a világ minden technikus művészetében jártas; de ha valaki őt
9509 5 | mindjárt! Nem akarom én művészetedet nevetségessé tenni, sőt
9510 5 | intésre Jancsi nekifohászkodik művészetének. A mulattatott pedig észreveszi,
9511 3 | ügyes hasbeszélő volt, mely művészetnek erejével az ember úgy alkalmazhatja
9512 1 | példabeszéd szavaiként a múzsákba annyira szerelmes, minden
9513 14 | azonban egy sajátságos alak muzsikált. Már hangszere is megérdemli
9514 18 | levélhordozó, aztán meg muzsikus; az én apám is ott halt
9515 13 | üthetnők bottal a nyomát.~– Na, hát megfizetek én – szóla
9516 23 | majd bekötöm sebemet nadálylevéllel, az elállítja a vért.~–
9517 22 | körül; lábszárain hasas nadályok szíják tele magukat, de
9518 22 | vércseppek jelöltek egy utat a nádasig.~– Utána, utána! – ordítá
9519 22 | hát a szegény ember mivel nádazná a házát?~*~Gyönyörű valami
9520 24 | a mély víz színét.~Ott a nádberek közepén van az ingovány
9521 24 | a másikig s szétoszlik a nádberekben; alig hallhatólag kiáltja
9522 22 | törte magát keresztül a nádberken, míg a süppedő ingovány
9523 22 | biztos őrfal a mocsárok nádfala. Kinek is jutna eszébe ide
9524 23 | voltál.~Népdal.~Eközben a nádközti vízúton, a sziget Tisza
9525 22 | susogás uralkodik, mit a nádleveleken átsuhanó szél támaszt, melyhez
9526 24 | hol a képtelenül magas nádnak csak a hegye látszik ki,
9527 10 | volt fogyatkozásuk a vörös nadrágban, vörös pruszlikban és vörös
9528 1 | a hegyes szarvak magyar nadrágját kezdték fejtegetni, s ordított,
9529 9 | össze a corduán talpallót nadrágszáraival:~„Eljött az esti szellő”…
9530 22 | minden oldalról roppant nádrengeteg körzi, s ója az egészségtelen
9531 22 | kivehető volt az elgázolt nádszálakról.~– Erre! Csak erre gyorsan! –
9532 22 | elrejti, melléjök egy kitűnő nádszálat szúr, s nekigyürkőzve beleveti
9533 26 | vén vízi kígyó.~Körül a nádtengert elvágta egy rémületes kőeső.
9534 22 | elnyeléssel fenyegette.~A nádterület végén állt a gólyaláb.~–
9535 5 | bagolyrúgta viskók mohos nádtetői között. Széles kék-sárga
9536 5 | világvégzeteig elég. Ily naftaforrás lehetett e híresztelt sírbolti
9537 5 | laktanyáin jártunkkor azon naftaforrásokat, mikből kiapadhatlan égékeny
9538 5 | hogy éppen aratás idején, a nagyárvízkor éjjel önnek töltéseit átszakította,
9539 25 | bevánszorogtak Gyékény Mártonné nagyasszonyom lakása elébe, ki a korhelyeket
9540 26 | többé csavargónak. Apja és nagybátyja vagyonait átvéve, egy tanyát
9541 5 | mindkettőjöknek, mert Gáspár nagybátyján kívül eredetéről senki sem
9542 15 | Dömsödi úrban a ci-devant nagyhírű Catalani kisasszony hintaja
9543 5 | viharai közt, s látta ott nagynak az Istent. Négy évig utazott
9544 8 | bírnom, ha a nemeskeblű nagynéni erkölcsi útmutatásait mind
9545 8 | szenvedésiben.~Nem tetszett a nagynéninek e hatás. Környezete nagyon
9546 8 | nevében.~A gyöngyfüzért nagynénjének adta, a virágfüzért felakasztá
9547 15 | fövényhalmokra; később a felhő nagyobbodik és lila színt ölt magára,
9548 14 | gyorskocsik megvámolása s más nagyobbszerű vállalatokban hadvezéri
9549 6 | öröklángú, melynek indulatai nagyok és magasztosak; érzelmei
9550 5 | belőle tanulni, hogy még nagyon-nagyon hátra vagyunk.~Az ifjú gróf
9551 4 | feleségét, Jutka asszonyt „nagypénteki kereplőnek”, melytől csak
9552 22 | gyomor nevet, nem olyan nagyravágyó. Óh, hiszen téged tizenhárommillió
9553 14 | vendégei a jámbor Alföld nagyreményű lókötői, juhászok és gulyások,
9554 22 | ekkor látva át a veszedelem nagyságát, melyet ily bátran elhárítva
9555 5 | palotának, melyben Góliáth úr, nagytekintélyű családfője a Dömsödi Góliáth
9556 25 | beledöntötte a hóba.~– Ejnye, nagyuracskáim – szólt Jancsi a szánból
9557 25 | nagyuracskám.~És Jancsi felhordta a nagyuracskákat hátán a pincéből, s a szánba
9558 10 | színét ne viselje magán, s naiv terve volt a lyánt mint
9559 4 | van-e árvább, elhagyottabb nálad a kerek földön?!~Ekkor vette
9560 5 | öltöztetve lenni, hogy a náluk hatalmasabbnak földjeit
9561 5 | találmány; ezt az utazás módját nálunk századok óta praktizálják
9562 3 | okosan beszél; kész volnék napestig hallgatni az ilyen aranybeszédet.~–
9563 18 | szirtdarab, mit sem eső, sem napfény ki nem zöldít; látszék,
9564 1 | Rémülés hangja üvölt a pokoli napfényben világló utcákon keresztül,
9565 8 | felrezzen; pillanatnyi öröm napfénylik át arcán, mintha még tán
9566 2 | dísznevekkel akarta illetni, tehát napjában legalábbis – huszonnégyszer.~
9567 26 | csapások megtermésében.~*~Ezen napjaiban a közirtózatnak, midőn senki
9568 18 | Látnád azt a helyet, hol napjaim tölteni szoktam! Egy hideg
9569 4 | esküszöm életem hátralevő napjaira apám sírja előtt… Óh, bízzál
9570 3 | Gyékény Márton nevezetes neve napjának délutánján, hogy Gáspár
9571 17 | mint a saját születésem napjára, mintha csak most történt
9572 13 | van egy kis ház,~Arccal napkeletnek;~Keserű a leve,~Amit abban
9573 5 | kolomphangjai hirdetik a naplementet; a falu túlsó részéből az
9574 15 | fú, néma minden.~Azonban napnyugotról hirtelen egy sötétsárga
9575 24 | tovaevezett.~Gyakorta néma napokon és estéken az ingoványi
9576 12 | találjon történni, mit a nápolyi lazzaronikra Viktor de Húgófalva
9577 18 | meggémberedtek tagjai, ha a három napos éhség elvette szeme világát,
9578 24 | szivárvány sokkal tündériebb a nappalinál, mintha csak álma volna
9579 6 | undok pöfeteg, az ábrándos napraforgó, mind ismerői, s köztük
9580 17 | ördög hűlt tetemei.~*~A napvilága kezdett besütni az ablakon,
9581 4 | pacsirta énekel, s a déli napvilágban fürdik; köröttök a széles
9582 22 | nyílnak örülve a fenékre ható napvilágnak; köztük aranyszemű kék,
9583 1 | lehet az, mely a gyermekszív napvilágos reggelébe sóhajt és könnyeket
9584 10 | lelé magát, s nem ismert a napvilágra, mely vörösen önlék el földön
9585 22 | A nap lemenőben van; narancs világú tányérja félig a
9586 5 | parázson megsüttetnek, és narancs- s uborkasaláta keverékkel
9587 22 | fügefák, sőt érésben levő narancscsemeték is a szabad ég alatt; hosszú
9588 5 | húzni az ananászmeridon és a narancsmarmelád között, vagy előszámlálni
9589 22 | között a tórongy és elecke narancsvirágaik nyílnak örülve a fenékre
9590 5 | fogyasztói, s ama szeszélyes nedveket csak a patikából ismerék,
9591 12 | bíborba,~Temessük el egy nefelejcsbokorba.~Népdal.~Azon csárda, melybe
9592 1 | kik annyira tele voltak negatív bátorsággal, hogy félelmei
9593 8 | előlengett, s affektált negéddel kezdé pirongatni a lyánkát:~–
9594 7 | erősíté a hasba-melles legény negédesen vonogatva magát –, az az
9595 24 | gyermekekben, harmad és negyed ízig. A te apád halálos
9596 24 | Egy este a holdnak ismét negyede volt; az évszakos esőzések
9597 16 | alatt.~A falióra éppen két negyedet ütött tíz óra után, s Dömsödi
9598 24 | ő látogatása minden első negyedével a holdnak.~Ilyenkor, mikor
9599 23 | Hallgatózva nyitott be a negyedikbe, ez volt a nő hálószobája.~
9600 2 | keresztvégű zarándokpálca; a negyedikben ül maga Márton úr, előtte
9601 7 | vala a leányt elrabolnom, negyedmagammal feltörnöm a házat, rögtön
9602 15 | Dömsödi úr hintaja a francia négyes figuráinak azon nemét utánozta,
9603 3 | ráróját; azonban az istálló négylábú lakosai mind sorra kezdék