| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
10115 3 | fogtok? Hallgatni fogtok, ördöngős jószágok! – ordítá eszméletvesztve
10116 25 | farkasoknak apját, anyját, öreg- és szépapjait, élő és még
10117 1 | tapasztalásaik tárházát nem öregbítik, hagyják magukat csalni
10118 5 | fiatalság anglomániával, az öreguramék fantasztasággal vádolák;
10119 1 | De távol az örkényi erdőknél, vendégtelen homokbuckák
10120 8 | szívét kebeléből.~Szerény örökének még fiatal korában kiment
10121 2 | ő irgalmáért.~– Óh! Kín! Örökkétartó kín reád! – ordítja az ember
10122 7 | s kezdi élvezni azt, mit örökkévalóságnak neveznek, mely öröklét csak
10123 6 | teremtő kezéből, tiszta és öröklángú, melynek indulatai nagyok
10124 5 | arculatját ugyan anyjától öröklé, de a lélek apai hagyomány
10125 5 | egyik a másiktól szokták örökleni.~És barátja, mindig hű barátja,
10126 1 | férfitömegnek, mely őseitől öröklött rettenthetetlen bátorságánál
10127 5 | jószágaira, sőt saját anyai örökömet is szinte túlterhelte már
10128 13 | engedjenek, mialatt atyai örökömhöz juthatok!~– Persze, hogy
10129 10 | nő és gyermekek nélkül, s örököse csak a királyi fiskus leendett:
10130 5 | akkor aztán visszaköveteli örököseitől a magáét. Ezalatt a kislyány,
10131 4 | véghezvivője, minekutána ő apai örökségét, ökreit, házát, szőlejét
10132 24 | elszámolok ezerig, tízezerig, örökször ezerig reménylve, hogy majd
10133 10 | pedig utánok semmibe nem örökült, mindamellett is a Hármas
10134 9 | hangzék:~Már elmégyek az örömbe (n)~Paradicsomnak kertébe (
10135 6 | szívdobbanást, mely legnyugodtabb örömei közepett megszólítja a pihenő
10136 7 | cimborák valánk, s az élet örömeit fenekig kiürítettük, éltük
10137 17 | senki boldogságával, senki örömeivel; az enyém királlyá tett
10138 6 | szellemet, ki a világot és az örömeket teremté. Talány előtte a
10139 8 | barátja üdvét egy percnyi örömért, s a könnyelműség széttépett
10140 21 | az apa szíve megtelik az örömérzetek legkedvesebbikével, érzi,
10141 2 | kedveért egymás ízlését örömest átvették; az iszonyú, aránytalan
10142 18 | meg engem életem minden örömétől, hogy azt mint egy kopott
10143 18 | Úgy! – kiálta föl vad örömmel Bálnai. – Kézrekerült-e
10144 8 | szerencsétlen; a boldog örömpoharába pókmérget csepegtetett az
10145 18 | Boldogtalan! Neki nem változott örömre és búra, bánatra és reményre
10146 21 | kacagásra válik, apró kis kezeit örömrepesve nyújtja felé; ő felveszi
10147 1 | Ünnepet üljünk;~Ártatlan örömünkért~Meg ne szégyenüljünk!~
10148 1 | mosolygó képek közé? E vidám, örömzajt termő világ nem a te világod.
10149 1 | Népünnep~Nosza örüljünk,~Ünnepet üljünk;~Ártatlan
10150 13 | elégedett! Dolgozni fogunk és örülni, mintha soha a világot és
10151 5 | Gyékény Mártonnak sem volt mit örülnie győzedelmén. Ipa, az öreg
10152 6 | ragyog, én is szokatlanul örülök, s ha homályosan sápadva
10153 24 | Sírj, jajgass! Nevettél és örültél, mikor én sírtam és szenvedtem.
10154 26 | voltunk lakva, de örökre. Ma örültünk, másnap sírtunk, harmadnap
10155 22 | narancsvirágaik nyílnak örülve a fenékre ható napvilágnak;
10156 5 | tünemény felett rendkívül örvendezett volna, sőt inkább annak
10157 12 | szemtelenül a Telezsák –, ösmersz-e még, he?~Bálnai rátekinte;
10158 25 | Ejnye bizony magam is ösmertem ám olyan embert, akit Jancsinak
10159 15 | s ezek maguk szokatlanul össze-vissza cserélgetve; következése
10160 5 | egy protestáns lelkésszel összeadatták magukat, s élének azontúl
10161 2 | ember, hogy az ördöggel van összeakadva, s rekedten, értetlen hangokat
10162 22 | egymást.~Zöldes fűgyökerekből összeállt dsindsákon csoda nagyságú
10163 5 | magyarbors hozzájárultával összeapríttatván, rummal s tejfellel feleresztetnek,
10164 6 | lelkületében; aztán hirtelen összeborzadt, s keblébe vonva szép fejét,
10165 22 | hanyatt zuhan, s a mocsár összecsap feje fölött.~Sokára és nagy
10166 22 | az eb, a vidravas orrán összecsapódott, s így ugató műszereit megnémította,
10167 1 | utósó harangszó is; a láng összecsapott a torony fölött, az érctető
10168 25 | szentimentaliko-filantropiko-kozmopolitai érzeményeiben összecsapta két első lábát, s nagy szörnyűködései
10169 8 | fel az úri hölgy kezeit összecsapva. – Hát mért nem mondod?
10170 2 | találkozott vele, ki kezeit összecsapván csakugyan meg is szólítá;
10171 3 | a ládához vágta, fogait összecsikorítá, ládáját lezárta és ráült.
10172 17 | fog emlékezni.~A bicskások összedugták fejöket, és tanakodni látszottak.~–
10173 25 | reggel rakott kályhája estére összedűlt; a kulacs lassanként kifogyott,
10174 5 | fejlődött ki bizonyos titkos összeesküvés az országban, melynek célját
10175 5 | Mihály gróf ellen, és az összeesküvésben résztvevéssel vádolta őt.
10176 24 | legvadonabb oldalán, az összefészkelt tengeri közül egy emberalak
10177 5 | egy másik férfi áll hátul összefogott kezekkel, s mód nélkül bámul
10178 24 | biccenik. Kezei hátul vannak összefogva.~Átnézi fénytelen szemeivel
10179 10 | figyelmeztetés; a betűk összefolytak szemei előtt. S tartalma?
10180 22 | szivárványozott sásliliomok virulnak összefonódva a különnemű folyókák hálóival.
10181 6 | hiszem, hogy e csillagnak összefüggése van az én sorsommal. Miért?
10182 7 | gondolá magában, de nem bírt összefüggést, nem megnyugvást szerezni
10183 5 | majdan az én bőrömet égetendő összegeket gondviselésem alá venni,
10184 4 | testvérének nevezi magát, annyi összeget, mennyivel állapotodat egy
10185 23 | mely a küszöbön feküdt összegörnyedve; a halálra sebesült fekete
10186 12 | Telezsák. Felemás haja, fején összegubancolva, olyan kinézést kölcsönöz
10187 9 | énekszós ifjúság kara – összegyülekezett az oratóriumban (ez azon
10188 1 | Lőn azonban a mázsaházban összegyűltekre nézve „nemulass”. A bika
10189 8 | volna tudni: mit csináljon összegyűrt dupéjével, hogy ismét ép
10190 25 | értettem.)~Ezen gyönyörűséges összehangzó szimfóniák felett pedig
10191 24 | felszökött a levegőbe, azután összehanyatlott, elszédült, tagjai összezsugorultak,
10192 2 | szól erre semmit; ajkait összeharapja, szemei és orrcimpái kitágulnak,
10193 5 | Összehasonlította azt azon országokkal, melyeket
10194 12 | unalmas órákon kedvökre összehúzhassák, mely képzőintézet egyszersmind
10195 21 | fölébe hajlik, a nő szemöldei összehúzódnak, keble lázadtan piheg, a
10196 14 | kénytelenek fogadni.~Széttekint összehúzott szemekkel és orrfintorgatva
10197 25 | valamelyikökkel négy szem között összejöhet, kifordítja a bőrit, s hogy
10198 11 | szíveket, a keserűség órái összekapcsolják azokat.~Azonban a hölgy
10199 23 | lelket nem talált.~Feldúlt, összekeresett minden szobát, kiáltá nejét,
10200 5 | s agyonlövöm. Akkor majd összekiáltom cselédeimet, s azok feltört
10201 5 | sőt nem volt idegen az összeköttetés nyilvánossá tevésétől is,
10202 25 | ismerőseit, akik csak velök összeköttetésben és viszonyokban állanak,
10203 5 | a szépnek a hasznossali összeköttetésében; a házak előtt az árnyékos
10204 5 | a kályha hasznaival van összekötve, belülről üres és kívülről
10205 14 | elkékült, elmerevült, szája összekulcsolódott, szemei kidűltek… az embert
10206 1 | körme közé fogta, lábait összekulcsolta szűgye alatt, s ott ült
10207 3 | lecsüggesztett nyakkal, kezeit összekulcsolva:~– No iszen, legyen hát
10208 12 | szögletben két rongyos nő ül összekuporodva, kiknek tekintetében nincsen
10209 25 | nem jót sejtve a dologban, összekurjantá cselédeit, s hát mit láttak?
10210 13 | felhányták az egész tanyát, összekutatták zegét-zúgát és tapasztalák,
10211 17 | elő, egy képében szörnyen összemarcangolt férfi. Jobb karjának nem
10212 2 | képében és tagjaiban iszonyúan összemarcangolva, s még miután nagy sokára
10213 12 | torkon a nőt Bálnai, s úgy összemarkolá gégéjét, hogy arca sötétkék
10214 18 | hogy az üvegdarabok kezét összemetélték.~Rónai pedig kalaptalanul,
10215 22 | újra felszínre jutván az összemorzsolt fejű kígyóval kezében, mely
10216 7 | s többé nem védte magát. Összenyaklott, mint kit szél ütött meg.~
10217 15 | ajkai fenyegetően voltak összenyomva.~Almaiban szokott az ember
10218 18 | ezüst, meg arany volt ott összerakva! Uram isten! gondoltam magamban,
10219 24 | magát, tagjait görcsösen összerántva, karjait feje körül fonva
10220 23 | szól:~– Szerelmem!~A hölgy összerezzen, rátekint, ijedt öröm vissz-sugárzik
10221 8 | fájdalom ideálképe, azután összerogyott.~– Jézus Mária! Már meg
10222 9 | kenderfürtök apródonként összesugorodnak, míglen végre a prézens
10223 1 | utósó, de minden erejét összeszedé, hogy azt legázolhassa;
10224 25 | Hármat kellett lehelnie, hogy összeszedhesse magát.~– Mith? Hogyanh?
10225 17 | ablakot, utósó életerejét összeszedve, felé rohant; mire odaért,
10226 2 | marad; fogait és szemeit összeszorítja, vére arcába fut, homlokerei
10227 5 | magánkívül dühében az apa, s összeszorított öklökkel nekirohant, szemeiben
10228 25 | szánból kifordultakat újra összetakarítva –, majd feldűltünk.~– Mi
10229 14 | szalmahegedű.~Egy diófadeszkára két összetartó szalmakötél van kifeszítve,
10230 17 | megszabadítalak – szólt az összetépett arcú iszonyúan mosolyogva –,
10231 4 | éhdühében saját kölykeit összetépi? Hisz még azon kutya is,
10232 5 | annak házassági szerződését összetépte, agyonátkozta a bujdosó
10233 5 | az alkotó részek viszonti összetételének módja kitudatik, akkor tűnik
10234 12 | csendesen – rimánkodék az ifjú összetett kézzel, míg fájdalmas tekintete
10235 5 | Gábor úr meg nem kapja, összetörik.~– Kár lett volna érte –
10236 5 | nekiment a tükörnek, a tükör összetörött, a bagoly leesett, s a visszaeső
10237 4 | füveket a völgyek közt, miket összetörve, a lyánka gömbölyű karját
10238 7 | azzal az istennyila öklűvel összetűzzek; inkább egy regement liszteshurkába (
10239 5 | megköszöni a vett szívességet, összeüti bokáját, s pajtásai közé
10240 4 | hanttal oly kellemetlen összeütközésbe talált jőni, hogy ezen összeütközésnél
10241 4 | összeütközésbe talált jőni, hogy ezen összeütközésnél fogva szeme, szája tele
10242 9 | belenéz… megijed… térdei összeütődnek, s úgy elcsúszik egy állóhelyében,
10243 25 | adjak belőle.~E gyönyörű összevágó kérdések és feleletek még
10244 7 | ajtón, s azokat fűrésszel összevágva, az így támadt nyíláson
10245 2 | körül egy minden színekből összeválogatott mezei virágkoszorú volt
10246 19 | kezeit, míg a párnát újólag összevarrta. Iszonyú volt viaszsárga,
10247 7 | egymáshoz, a két forró lélegzet összevegyül, a lélek lát ilyenkor, nem
10248 22 | szúnyogok döngései együtt és összevéve oly jeles harmóniát kerekítenek,
10249 21 | kelle élnie egy őrülttel összezárva.~Később boldog remények
10250 24 | összehanyatlott, elszédült, tagjai összezsugorultak, s ott feküdt mozdulatlanul,
10251 6 | csak az érzelmek tökélyes összhangzásában, s ezt semmi nem eszközli
10252 5 | hatszegletű rondellák oly gyönyörű összhangzásban állnak egymással, hogy a
10253 10 | különböző és mégis annyira összhangzó lelkület! Míg Lilla a világot
10254 8 | igazi életörömökkel hintett ösvényre visszavezesse, egymást szeretőket
10255 15 | és járatlan kocsinyomos ösvényt képezve, majd fűvel benőve,
10256 21 | csókját vagy keble tejét, s ez ösztöni rokonszenv legmélyebb álmából
10257 11 | jár; éhség, szomj, hideg, ösztönök gyakran lerántják őt egéből,
10258 25 | megkönnyebbült, s szokott útjokat ösztönszerűleg követve nagy későre bevánszorogtak
10259 5 | azoknak fejét; nagy mennyiségű öszvegeket küldözött Körmös Gáspárnak,
10260 3 | legeslegszögletéből egy piszkos ötforintost kotort elő az érzékeny öreg,
10261 9 | a fitogtatásvágy; eszébe ötlék, hogy a temetésen rendesen
10262 14 | vizsgált meg minden szemébe ötlő tárgyat, előszedte oldalzsebéből
10263 11 | vala.~Ekkor gyertyafény ötlött szemébe, s ez az országúttól
10264 5 | Így a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, mind csütörtököt
10265 3 | belőle négyszáz forintot!~– Ötszázat! – rikolta a zacskó.~Annyit
10266 5 | vagy a deresre; már talán ötvenet is ki tudnék állni.~S a
10267 5 | gyermek nem aludt, mint az övében. A negyedik évben történt
10268 13 | hogy a peregrinus egy éjen övéivel együtt Rónai Gábor pusztabíróhoz
10269 18 | Kiszakítád szívemből az övét? Enyim volt és elvetted
10270 22 | szál fa is erdő, de hol özöne van kenyérnek és kalácsnak;
10271 3 | hóhér!~Ilyetén áldások özönei közt hagyá el Pista és az
10272 26 | fekhelyökre, nem gyászoló árvák és özvegyek; magában elszigetelve élt,
10273 1 | világból, nem hagyott hátra özvegyének és fiatal árvájának egyebet
10274 5 | okszerűségét.~– Akasszanak fel! – óhajtá Dömsödi úr, s remélvén,
10275 18 | teellened, de én mégsem óhajtom neki azt a nyomorú kimenetelt,
10276 13 | hét alatt megtudta, amit óhajtott, s hitte, hogy nincs többé
10277 22 | nyomorultabb, mint valaha óhajtottam, pedig még nem telt be rád
10278 22 | roppant nádrengeteg körzi, s ója az egészségtelen mocsári
10279 16 | emésztő volt, mintha a tüzet okádó föld kacagott volna, mikor
10280 25 | úr füle szomszédságában okádta a hangok szörnyetegeit.~
10281 10 | regényes, ismeretlen, sötét okait örök bánatának, s azután
10282 7 | nagyságos úrra… hahaha! Őkegyére a tündérke ráhuszította
10283 17 | zuhant. Nem is kívánom én őkigyelmének halálát, csak szemeit akarom
10284 10 | zsebébe dugta a kézbesítendő okiratot s eltávozott. Leült asztalához,
10285 2 | kétgarasosnál, s kitől ez oknál fogva őrizkedni minden józan
10286 5 | öreg soha nem nyilvánított okokból tőle kereken s mindenkorra
10287 22 | aludni, jelenleg fontos okoknál fogva sokáig ébren vala,
10288 1 | semmit; de ez általános okokon kívül egyéb és fontosabb
10289 18 | mint szólasz igazat és okosat.~– Hát megkövetem, azt mondjam
10290 15 | vagyok?!~Ezen rövid logikai okoskodás tanúsítja, hogy Dömsödi
10291 2 | akart, feleségének adott okot a pörölésre, aki aztán túltett
10292 21 | benyomás, mit ez erőszakos tett okoza lelkében, a hajdani tiszta
10293 6 | következményei lőnek, legelső okozatja pedig az lett, hogy Leander
10294 12 | verni, hogy négy lábával sem okozhatott volna nagyobb dobogást;
10295 5 | jobbágyainak százezrekre menő kárt okozott?!~– Ah, te igen sárga üvegen
10296 5 | között, vagy előszámlálni egy okszerű francia aszpikkal koszorúzott
10297 5 | Mindazon áldás, melyet okszerűen buzdított szorgalom és jól
10298 5 | átlátandja cselekedetem okszerűségét.~– Akasszanak fel! – óhajtá
10299 5 | hogy pazarlásai fölöttébb okszerűtlenek, szóval, hogy nagyon egyenes
10300 5 | denevérszárnyai alá jutott.~Oktalan pazarlás, ízléstelen kicsapongások,
10301 9 | vág közbe az érdemes oktató úr –, hát farsang utója
10302 11 | beszélnek e kút felől.~Ez ókúthoz közel állt húsz évvel ezelőtt
10303 5 | Valamennyi szappanosok és olajárulók halálos veszedelmére. De
10304 5 | Estélius István, miután olajból készíte semmit, tudott-e
10305 7 | vágja az udvar közepén álló olajfához, hogy rögtön ott marad;
10306 7 | pillanat alatt a közel álló olajfára kapaszkodott fel, s onnét
10307 8 | coeur, hogy tudtok ilyen olajméccsel ellenni? Miért nem tartotok
10308 21 | ajkakkal. Hajfürtei illatos olajtól fényesek, öltözete eszményi. – –
10309 2 | egyiknek oldalához jobbra-balra ólak, aklok, kocsiszínek vannak
10310 12 | legyen! Hát, te betyár, mit ólálkodol ott a kémény alatt? Nem
10311 2 | Gáspár udvarára, Gáspár ólat rakott az ablak elébe. Gáspár
10312 12 | lesz ma! S nyakravalóját oldá és nekitürkőzött.~– Csitt,
10313 12 | letárult, míg kezei óvatosan oldák le a bársonycipőcskéket
10314 2 | változtatott alakjaikon; egyiknek oldalához jobbra-balra ólak, aklok,
10315 11 | lóg le a mélységbe. A kút oldalai bedüledeztek.~Fenekéről
10316 22 | mohával benőve, menetelesebb oldalaik szőlőkkel vannak beültetve,
10317 17 | árok hosszában, melynek oldalairól mindenünnét tövises kökénybokrok
10318 2 | asszony, Márton úr kardos oldalcsontja felébredett, és vele együtt
10319 12 | csárdai némbereknek, szerény oldalpillantásokat vetve saját rongyos zsákszoknyájára
10320 2 | Márton úr szobája melletti oldalszobában harsány torokkal énekli
10321 5 | készült, de gyanúsan hátra és oldalt szaladgáló pillantásai minden
10322 14 | hanem egy kidűlt-bedűlt oldalú csárda, mely úgy áll a K…
10323 15 | szorongva kereste pisztolyait oldalzsebében, s érzé, hogy azok össze
10324 14 | ötlő tárgyat, előszedte oldalzsebéből pisztolyait, azokat kétszer
10325 7 | bármelyik fájára felakaszthatsz. Oldd fel kezemet, írást fogok
10326 5 | hajol ki körülrakva virágzó oleander- és rózsafákkal, túlsó oldalát
10327 22 | kaktuszok és favastagságú oleanderek közt illatos vaniliák, tarka
10328 7 | nélkül akkorát csap egy kurta ólmossal a hüledező Telezsák feje
10329 3 | Csodák~Arany nem olt szomjat, éhet;~A gazdag
10330 17 | toronyőr; ekkor égtek össze oltáraink; én csak a szívét kívánom,
10331 6 | hadd mondjam akkor: Íme ez oltárkép, ez eszményképe a paradicsomnak,
10332 6 | ki van hímezve, mint egy oltárszőnyeg.~A szem kifárad, míg végtelen
10333 6 | másikától, vagy könyveiből oltja át az érzést éretlen, korcs
10334 20 | kiálta.~Márton ijedten oltotta el lámpáját.~– Ki az? –
10335 6 | ezer színű virágok zománca olvad – a pásztorhalmok körül
10336 9 | juttatja az embernek eszébe olvadástalan harmóniája hosszan vont
10337 13 | árnyékosabb helyeken a hó sem olvadott el, de ahonnét az eltűnt,
10338 1 | érckohó, lángol; benne, mint olvadt ércláva, sötétvörös felhők
10339 6 | vonások szűzi klasszicitásba olvadtak át, az ajk nemesült, a szemek
10340 1 | torony fölött, az érctető olvadtan zuhant le a templom romjaira,
10341 5 | hajdú hegedül rajta végig jó olvasatlan huszonötöt, előtte az esküdt,
10342 11 | ablakodnál; fogd ez írást és olvasd.~Az ablak újra bezáródék.~
10343 8 | gyönyörűséges erkölcsi életnézeteket olvasgatja, miközben fogai között zsebéből
10344 23 | voltak edzve, világosan olvashatá a hold fényénél e nevet:
10345 1 | vén, bemohosodott betűi olvashatlanok. Közel a kápolnához négyszegű
10346 10 | neve a túlsó lapon vala olvasható, bizonyos adósnak, ki szinte
10347 2 | hegedűje, egy megtestesült olvasó, egy eleven mennyei lajtorja,
10348 8 | úri hölgy ül, s Voltaire-t olvassa. Egy kis falióra egyhangú
10349 6 | tanácsot adok: végy cukrot, és olvaszd fel tiszta vízben, s tedd
10350 8 | okoz? Ugye minő jól esik olyankor a vigasztaló szó? Milyen
10351 5 | előtte meghajoljanak; grófunk olyannak vette az embert, amilyen:
10352 26 | mindenütt enyészet.~A sziget fái olyanok, mintha leégtek volna, mérges
10353 5 | büszkélkednek, nem azért, mintha olyanra volnának festve, hanem mivel
10354 10 | jurátus voltam. Elküldött olyas valakihez, kinek még nevét
10355 10 | ellenségei, azok bizonyosan olyaskik valának, kiket nem volt
10356 5 | előtt elkészíthet, az aztán olyasmi lesz, amiért bámulni fogja
10357 10 | kipécézett egyén rendesen olyasvalaki volt, ki sem inni, sem dohányozni,
10358 5 | forognak most agyadban, mely Olybius hétszázéves sírboltja felnyitásakor
10359 15 | minden.~A zápor elkezdett omlani, mintha szapulóval öntenék;
10360 5 | fricassée-k, kotlettek és omlettek irányában annyi praktikus
10361 24 | fel akarom venni s porrá omlik; a farkas a gyermek vérit
10362 15 | melynek utóhangjai, mint omló hegyszakadás, gördülnek
10363 1 | asszonyság egy fiatalúr karjaiba omlott, kit ijedtében nem tuda
10364 9 | kezd megszólamlani.~– Per omnia elementa! – vág közbe az
10365 11 | ereszté le, s maga térdre omolt mellé.~
10366 5 | megelégedésre és boldogságra, addig őnekik különös szabadságukban állott
10367 16 | mosolygott még a halál ónkarjai közt is, s e mosoly volt
10368 25 | éppen egy németszínházi operából szabadultak volna ki. Orpheus
10369 5 | elég szép elismerést. Az oppozíció kicsinységekkel bibelődőnek,
10370 9 | Alkalmasint a juristák a 8 órai leckén.~– Micsoda? Hát bolond
10371 11 | a szíveket, a keserűség órái összekapcsolják azokat.~
10372 2 | melyekkel annak unalmas óráit rövidítse; vagy fűrészt
10373 19 | kell hagynia.~Érzé, hogy órája nemsokára ütni fog.~Ekkor
10374 24 | átkozott maradsz halálod órájáig, melyet halasszon sokáig
10375 7 | arculatával.~– Tudsz-e halálod órájáni imádságot, rabló? – kérdé
10376 24 | megátkozom anyámat és születésem óráját és az életet és a halált
10377 21 | első gyermekét, s születése órájától kezdve utálta azt kimondhatatlanul.
10378 5 | Bálnai meghalván, miután őrajta kívül senki a szükséges
10379 16 | mellette csendes alkonyi órákban a szende gyermek kezét kezébe
10380 9 | azon hely, ahol az orátorok orálni szoktak), s feszülten várta
10381 21 | lélekhangszerű dallamokat, s egy fali óramű hullámhangjaiban megragadó
10382 5 | velök kapcsolatban levő óraművek mihelyt azokat közelebbről
10383 15 | táj világosodott.~Mintegy óranegyedig várhatott is rejtekében
10384 26 | bélaborai lankaságot hat órányi távolban nem lakja élő teremtés;
10385 1 | így tart reggeli kilenc órától délután háromig; az élvező
10386 9 | minthogy nem küldtek érte, s az oratórium különben kémény nélkül szűkölködik.~
10387 9 | kara – összegyülekezett az oratóriumban (ez azon hely, ahol az orátorok
10388 9 | oratóriumban (ez azon hely, ahol az orátorok orálni szoktak), s feszülten
10389 5 | ellenszenve volt azonban az óraütések és az órák ketyegése ellen,
10390 11 | ott áll és számlálja az óraütéseket.~Ez az ifjú Bálnai.~Körülötte
10391 21 | szertelenül örül; majd az órazenét hallatja vele, s midőn a
10392 12 | leány felé. – Milyen kék az orcája!~– Pedig úri kisasszony –
10393 3 | nyájas hangon az öreg, Pista orcáját végigcirógatva göcsörtös
10394 25 | mulattatóinak egyike, egy vén ordas hirtelen fület hegyezvén,
10395 17 | tetszék neki, mintha „hajrá”-t ordítana utána ezer torok.~– Bocsássatok
10396 15 | nem akar enni; a szelek ordítanak, a lovak toporzékolnak,
10397 4 | láncos lobogós.~– Gyertyát! – ordítának ilyenkor mindketten. Mire
10398 1 | a vett sebek, az üldözők ordításai, a megérzett vér szaga megvakították;
10399 1 | támad.~– Ég, ég a város! – ordítják mindenfelől.~A harangok
10400 17 | marakodó ebek és farkasok ordítottak valamerre, s úgy tetszék
10401 7 | Vessetek kötelet a nyakába, ne ordítson, még valakit a nyakunkra
10402 20 | ott; mintha a jégszemekkel őreá tekintene, mintha e színehagyott
10403 2 | egyetértésnek.~Neveik, mint Orestes- és Pyladesé, együtt szoktak
10404 22 | nincsen bekerítve, oly biztos őrfal a mocsárok nádfala. Kinek
10405 14 | magát szedetni, minthogy orgazdaságot vallott volna rá.~Azonban
10406 8 | mely típusát a legzajongóbb orgiák közepett is meg tudta tartani,
10407 4 | virágaitól kéklenek, virágos orgonaligetek, az alacsony fejfák s a
10408 2 | felebarátját: hazudik az.”~Az orgonasípok andalító hangjai elnémultak,
10409 18 | beszélék, hogy korán reggel az orgoványi puszta felől láttak egy
10410 22 | vonaglott.~– Halld! Azon két orgyilkos, kiket apád meggyilkolására
10411 7 | s ismét az ajtó előtti őrhelyére vonult.~– Rántsátok el már
10412 22 | folyosóján nagy edényekben óriás kaktuszok és favastagságú
10413 17 | rablókat azon éjjelre erős őrizet alá tették, kik közül az
10414 5 | grófnak egyetlen fiához őrizkedjél a Góliáthtól, mert kígyó.~–
10415 2 | s kitől ez oknál fogva őrizkedni minden józan ember kézzel-lábbal
10416 7 | s kit haragos sárkányul őriznek egy embergyűlölő eb és egy
10417 6 | ez saját magától látszik őrizni annak gyanútlan ártatlanságát,
10418 19 | utóbb! Szegezd le!~– Te őrjöngsz, nem vagy eszeden; próbálj
10419 12 | többé a vagyonaik feletti őrködést a jó sorsra és a bakterokra,
10420 7 | tanyán testvére kedvese őrködik kincse fölött; nekem kell
10421 1 | mit sem engednek a sátorok ormaira kapaszkodottak fejei – és
10422 7 | sipka közül csak hegyes ormánya látszik –, ahol leányt akart
10423 7 | nyakamnál – szólt a hegyes ormányú. – Ha akarja uraságod, várja
10424 16 | és kapui csukva voltak, ormóján egy halálmadár sikoltozott,
10425 10 | őszinte rókát, a szelíd oroszlánt, a jószívű farkast, a fullánktalan
10426 18 | egy kopott pénzt el hagyd orozni? Meg tudtad sérteni lelkemet
10427 25 | operából szabadultak volna ki. Orpheus óta nem cselekedett ily
10428 7 | akkor is a fogai közé és orrára ragadt madárléppel bajlódott.~–
10429 5 | volna büntetve. Tetemes orráról és apró szemeiről, mint
10430 13 | nélkül gurult alá; s ki orratörötten ki lábficamodva oly gyorsasággal
10431 5 | melyek csupa fejből és orrból állanak, mások, melyeknek
10432 14 | összehúzott szemekkel és orrfintorgatva a szennyes szobában, s egy
10433 12 | talált: asztalt, kemencét és orrokat.~E percben lépett be Bálnai,
10434 4 | szepegve Jónás. – Vagy úgy orron ütlek, hogy valamennyi csillag
10435 5 | elő hátuk közepén vagy az orruk hegyén egy-egy vérvörös
10436 12 | szemeiket! Hasítsátok fel orrukat! Tépjétek le róluk a ruhákat,
10437 14 | hangot nem adva pörgette orsóját; a fehér kemence tetején
10438 6 | vonásait, hadd fesselek le ország-világ előtt, mint egy ifjú menyasszonyt,
10439 26 | a gazdag vízi növények országa le van perzselve, a hattyúk
10440 5 | barátság. Mintha egy idegen országba lépne az ember, melyben
10441 5 | Később, hogy felserdült, az országgyűléseken oly kötni való beszédeket
10442 19 | utakat vándoroltak idegen országokban, s siralmas pengésök emlegetni
10443 5 | Összehasonlította azt azon országokkal, melyeket beutazott, s –
10444 15 | az, hogy nyakába ölté az országutat, vagyis hogy minden körülírás
10445 11 | hagyja-e fagyni kedvesét az országúton, vagy oda vigye? Mégis önzőbb
10446 11 | amint a város árkán az országútra kiértek, az ifjú reszketni
10447 11 | ötlött szemébe, s ez az országúttól kétszáz lépésnyire eső csárda
10448 8 | saját lakukban alkalmatlan őrszemektől gátoltatnak, egy oly alkalmas
10449 23 | egyik végétől a másikig.~Az őrülés tűzsarkantyúját érezé lelkében.~*~
10450 22 | kivetették sarkaiból; a fiatal úr őrültként rohant ki kapuján, már akkor
10451 24 | világon, becstelenné tetted, őrültté, magamat földönfutóvá, embergyűlölővé,
10452 21 | felragasztva.~S ott kelle élnie egy őrülttel összezárva.~Később boldog
10453 13 | kénytelen volt egy meghitt orvosához, kinek egy időben nem csekély
10454 8 | megnyugtató bízhatni az idő orvosló kezében, s enyhülést várhatni
10455 13 | itt vagy, barátomon, az orvoson kívül – szólt a peregrinus –,
10456 5 | hogy a fohászkodás nem orvosság, s szép szó csak Trójában
10457 8 | fölé hajolt, s kínálta az orvossággal.~A nő aludt.~– No édes lelkem,…
10458 8 | hol több különféle színű orvosságos üvegek állongtak félig vagy
10459 17 | maradt egyéb, ki a halottakat őrzené, mint néhány nőcseléd, mert
10460 8 | mindenekelőtt a kincset őrző sárkány torkát kell áldozatokkal
10461 22 | sem; mire ez, mint bárányt orzó farkas, a kisgyermeket fogai
10462 13 | tett, folyamodni, s előtte őrzött titkát felfedezni. Nem gyógyítá
10463 2 | hajdan, mikor még jámbor ősapáink a magyar barátság kedveért
10464 1 | pedig a férfitömegnek, mely őseitől öröklött rettenthetetlen
10465 6 | mesés maradvány a vadon ősidőkből, a legtisztább, a legszentebb
10466 22 | tavasz a gyümölcsgazdag ősszel egyesülve laknak itt, és
10467 11 | több volt a ház, s igen ősszerű kinézésű.~Ezen vad éjszakáján
10468 5 | Végtére, hogy befejezze ostobaságai lajstromát: megházasodott.~
10469 25 | szinte kifogytak, Jancsi ostora is rezignálta a szolgálatot,
10470 25 | duda nyekegése, s Jancsi ostorából egy hüvelknyi elkopott a
10471 1 | A nép tapsol – a lovagok ostorai pattognak, a hentesek ebeiket
10472 25 | másikat hátra vágott nyírfa ostorával; a két griffmadár szétrúgott
10473 9 | midőn a praeses úr legjobban ostorozná pórbüszkesége kitöréseivel
10474 22 | s ha lesz, aminek emléke ostorozzon még álmaidban is, egy sír
10475 25 | bemutathassa.~Íme azonban ostorpattogás hallik, s nagy sebesen előcsúszik
10476 14 | hogy a jöttét megelőző ostorpattogást, kutyaugatást és hintódörgést
10477 15 | közel jutottak szemeinek ostorral kiverésére vagy a bennülők
10478 15 | kezébe vette a gyeplőt és ostort; ez utóbbit érintkezésbe
10479 1 | lábnyi magas férfi volt, őszbe csavarodó fürtökkel és széles
10480 18 | téged az enyimmel, te se oszd meg a tiedet velem. Tartsuk
10481 5 | folyik, melyen keresztül ószerű fahéjjal fedett hidacska
10482 6 | hideg, miért oly haragos az őszi zivatar, mely szerelme leányait,
10483 18 | elszenvednie! Mártírja volt az őszinteségnek, egyeneslelkűségnek, s mégis
10484 9 | szelíd szoprán hangokban oszlának fel…~– Nem hiába, hogy a
10485 24 | eső után fejér vízháti köd oszlik a vidékre, nehéz bűzű, egészségtelen
10486 5 | épült homlokzatán dóriai oszlopokkal, magas, földig menő ablakai
10487 11 | sajátszerű épület; négy rongált oszlopon egy még rongáltabb tető,
10488 1 | felemelte, jobb lábát, mint oszlopot a bika szűgyének vetette –
10489 13 | régen tartogatott bánat oszolni kezde, s a remények sokszorozódtak,
10490 5 | szobák három, négy részre oszták papírszőnyeges spanyolfalakkal,
10491 5 | egyedül a földmívelő alsó osztály számára felállítva, különös
10492 5 | mondom, lelkéből való lélek, osztályosa sűrű bajainak és ritka örömeinek;
10493 1 | elbarricadirozni, a nyílt térséget osztatlanul engedvén át a lovaslegénységnek,
10494 5 | között több ezer mérő gabonát osztatott ki? Nem úgy fizette-e vissza
10495 5 | bizonyos, a falut kétfelé osztó árok segítségénél fogva
10496 3 | testvérével, Gáspárral osztozatlanul halt meg, s halála óta minden
10497 26 | maga a természet, mintha osztozott volna e közhaldoklásban,
10498 26 | Rónaiéval, ki egyre-másra őszül, de jókedve és istenbeni
10499 2 | dühében szerteszét állanak őszülő hajszálai.~A leány zsibbadtan,
10500 5 | vádolta őt. A szegény, harcban őszült becsületes arcú, tiszta
10501 5 | mindketten a hazát; Isten ótalmába ajánlották kedveseiket,
10502 7 | mikor Isten és világ előtt ótalmazód, védőd lehetek, s azon idők
10503 4 | volt kifejezve, s azzal otthagyta.~Az esküdt lábra állt, amint
10504 9 | úszott a fekete tóga az otthonos sárban, ha hordozóját társa
10505 5 | vonatkozó nyomát hagyta volna ottlétének, Dömsödi úr rögtön megszökende
10506 1 | ha valaki – mondom – ezen óvakodási előkészületeket figyelemmel
10507 5 | kipusztult és elenyészett, az Óváriak. Az öreg Óvári kiváltképpen
10508 5 | adta ipának, a vakbuzgó Óvárinak. Ha gyilkossággal vádolta
10509 25 | düledező szemekkel, mely óvástételre a Szellő és Tündér elereszté
10510 22 | nem folyt vér, az csak egy óvásul bedugott váz volt, melynek
10511 14 | párbeszéd a legsuttogóbb, óvatosabb hangon volt előadva, hogy
10512 12 | szája letárult, míg kezei óvatosan oldák le a bársonycipőcskéket
10513 14 | igyék belőle elsőbb!~Különös óvatosság ezen népeknél, hogy a hozott
10514 8 | töredékeny részeit lerakva, illő óvatossággal maga is elájult, s feküdt
10515 4 | Kivel beszélsz odafenn?~– Ővele – súgá az ifjú halkan.~–
10516 1 | vagyonaik legbecsesbjeit óvhatlanul fölemészti. Több helyeken
10517 2 | következtek aztán mindazon óvilági férfiak nevei, kikhez Márton
10518 5 | falu népét is meg tudná óvni kenyere fogyatkozásától.
10519 5 | kétnemű levegő teszi, ti. oxigén és hidrogén; a szénsavany
10520 5 | különszerű; így például oxigénből és hidrogénből keresztülpattantott
10521 6 | elszórva.~A levegőben a pacsirták énekelnek, lábainknál a
10522 8 | virágfüzért kapott. Amazt érzelgő pacsuli szagú levél mellé csatolva
10523 14 | hanem szép csendesen megül a padka szélén és fon, és hízik
10524 17 | kemencét betöröd, azon át a padlás feljárásához jutsz, a háztető
10525 15 | tekinte a csárda körül, padlásablakra vagy pincelyukra, mindenünnét
10526 25 | pantomimikától a hangművésznek szája padlásához ragadt ijedtében a kimondandó
10527 5 | össze, s azok ugráltak a padlaton. De mégis… hátha valaki…? –
10528 5 | festés által megy végbe. A padlatot világoslila szín szőnyeg
10529 1 | szorgalmasan faragák a padokat, vagy legyeket fogdosnak,
10530 9 | azt mondják a kollégium padozatának: „Bizony csak mozogsz te!” –
10531 14 | téglát szakasztott fel a padozatból, s beleharapott, mintha
10532 5 | kapott, s ezzel végignyúlt a padozaton.~Fia pedig, miután ismét
10533 5 | boltozatja hegyes, kínai pagoda alakú kúpban végződik, s
10534 15 | francia szakácst és német páholyt kell tartani. Dömsödi úrnak
10535 12 | volna le róla valamelyik jó pajtás az öklét.~– Igyál, Topa! –
10536 5 | szívességet, összeüti bokáját, s pajtásai közé elegyedik.~– Fájt-e? –
10537 12 | Telezsák, s balkezével a palackot elébe tartja, jobbjával
10538 5 | egyiptomi gúlákon; járt Párizs palais-iban és Palmira romjai fölött;
10539 13 | hajdanában egy kis ház, teteje palakővel fedve; ablaktáblái szüntelen
10540 25 | olyast visz, mint egy nagy pálanya, alkalmasint duda; lábszárait
10541 12 | farkasoknak.~– Ne, adj neki e pálinkából, hadd aludjék el tőle! –
10542 17 | szemeivel látta – a kanócot a pálinkaház esztréje alá dugta; hanem
10543 5 | mint amazok; sőt, mi a pálinkaházakat illeti, sokkal több korszerű
10544 14 | Előtte egy tartalma fogyott pálinkás üveg hentereg; érezni hatását
10545 12 | és a selyemharisnyákat.~– Pálinkát kell a szájába tölteni,
10546 2 | álmodta volna terveiket a k…i pallér, e hóhéra minden jobb ízlésnek;
10547 5 | leginkább azért, mert a pallóhoz van srófolva; most még jobban
10548 9 | sárban, ha hordozóját társa a pallóról leszorítá.~A halottas házhoz
10549 10 | terhelik lelkét, s a megtorló pallos hajszálon függ feje fölött.~
10550 5 | vármegye, de uradalmának pallosjoga volt, s a gróf azt felelte,
10551 5 | járt Párizs palais-iban és Palmira romjai fölött; volt Schweiz
10552 5 | Íme ez külső kinézése azon palotának, melyben Góliáth úr, nagytekintélyű
10553 10 | töltött el Pista, s az ügyvédi pálya sanyarúságiba ide s tova
10554 11 | eltelve leendő néplelkészi pályája felől! S mily durva-prózaian
10555 5 | gyomortöltési tudományos pályán, s e törekvés volt minden
10556 5 | zárva van, minden asztal és pamlag alját megvizsgálván, vajon
10557 18 | fogva.~Leander halványan ült pamlagán, minden íze reszketett.~–
10558 5 | egyetemessége; a rokokó székek és pamlagok szétterpesztett lábaikkal,
10559 5 | szekrények-, asztalok- s pamlagokon átugrálva futkározott üldözője
10560 17 | de fájdalmasan adták elő panaszaikat.~Az ingerlő fájemlék iszonyú
10561 11 | csak az érti a szenvedő panaszát, ki maga is szenved.~És
10562 9 | professzor úrhoz, lelke panaszhangjait előtte kiöntendő; belép
10563 4 | kiállanom; eltűröm és nem panaszkodom; nem, nem, vígy vissza;
10564 10 | Bálvándy úr legényei nem panaszkodtak; nekik a föntebb említett
10565 13 | előkészületeket. Utána még öt másik pandur potyogott be. Végre a létrát
10566 13 | ugrott. Egy roppant vaskos pandurdarab volt, kék üngben, gatyában,
10567 1 | között; kik ezelőtt perccel páni félelem közt futottak, most
10568 10 | békességesebb ember egész Pannóniában. Ezenkívül tetemes bajusza
10569 14 | a háta mögé mutat, mely pantomimikát a másik kettő elértve, szedi
10570 25 | fogait rávicsorítá, mely pantomimikától a hangművésznek szája padlásához
10571 1 | legyen hova helyheztetni a pápaszemet; azután pedig nagy sántítások
10572 9 | veheti; azután szép fehér papirosból nyakkendője számára inggallért
10573 14 | korcsmárosnéra igen, de papirosra nem illik –, nincsen különszobátok,
10574 5 | megszövi, rongyokra tépi, papirossá rágja, összeköti, sőt ami
10575 5 | befogva; értsen meg ön, két papirossárkány.~– Óh, barátom, ez régi
10576 5 | három, négy részre oszták papírszőnyeges spanyolfalakkal, melyeknek
10577 10 | szedte le a körtefákról a papmacskákat; s legvégül ő volt az, ki
10578 5 | tetején komoly minákkal papol nagy fejét hajtogatva egy
10579 4 | hallatszott; másszor dohánya közé paprika vegyült, minek irgalmatlanul
10580 2 | minők a kátrán-, tőzék- és paprikafüst; azért is Gáspár jó eleve
10581 5 | felrántotta rostélyát, papucs és japónika nélkül előrohant,
10582 4 | csigabigáktól, reggelenként, midőn papucsaiba lépett, azokat ilynemű hideg
10583 5 | a rostélyt lekapcsolta, papucsait lerúgta, s mint akit kergetnek,
10584 25 | uralkodott.~Tehát a mi „par nobile fratrum” uraink már
10585 3 | mindjárt kiment volna belőle a pára, ha lett volna benne.~–
10586 22 | Kaint kiverte a teremtő paradicsomából, jelt nyomott homlokára,
10587 6 | arca szép; azon út, mely a paradicsomba visz, éppen tőszomszédja
10588 5 | volna is, megtennének. E paradicsomi hangicsálás alatt megnyílik
10589 5 | szőlőfürt és mellette egy paradicsommadár; kivált a madár tollazatja,
10590 7 | Nyöszörögve fújta az ki páráját, de nem mozdult el a küszöbtől.~
10591 6 | gyermekeit!” S miután keblében e parancs titoknokának aggodalmas
10592 15 | sorsnak, mely e lovaknak parancsol, s mely nem akarja megengedni,
10593 7 | Álljatok a fa alá! – parancsolá a sápadt arcú. – Ha leszáll,
10594 5 | azt felelte, hogy otthon parancsoljon a vármegye.~Ha valaki azt
10595 13 | belől vevék, s azon át a két parancsoló személy, tens Bálvándy táblabíró
10596 7 | suhogóikra könyököltek; parancsolójuk pedig a tanya ajtajához
10597 13 | mintha mondaná:~– Most én parancsolok; én vagyok a halálnak ura!~
10598 18 | visszaladikáztatott, de rám parancsolt, hogy senkinek ne merjek
10599 10 | táblabíró~Nem vagyok én parasztember.~Reám úgy nézzetek!~Bizonyítja
10600 3 | Gáspár bácsit csak egy paraszthajszál tartotta, hogy sóbálvánnyá
10601 5 | szépet, úri hölgyeknek és parasztnőknek, szépnek és éktelennek,
10602 7 | ellen van nagy antipátiája, parasztruhában becsületes, nyílt arccal
10603 13 | senki sem ismer bennünket; parasztruhát veszünk magunkra mind a
10604 5(1) | szerint, akkoriban rendkívüli parasztság szimbóluma volt a magyar
10605 10 | de kimeríthetlen jókedve, páratlan vendégszerető indulata s
10606 7 | látszott, melynek szemei parázsként égtek. A házi eb volt, mely
10607 5 | formába tétetnek, s legvégre parázson megsüttetnek, és narancs-
10608 17 | tüzet gázolta el, miáltal az parázzsá válva, vöröses félhomályt
10609 12 | betyár, melyhez hasonló párbaj tán a caraibok közt sem
10610 14 | kandikált elő.~Ez egész párbeszéd a legsuttogóbb, óvatosabb
10611 11 | a kút mellett, következő párbeszédet hallatva:~– Mit szólsz e
10612 25 | párbeszédhez fogának; mely párbeszédnek nem csekély hasonlatossága
10613 2 | másik udvarán csalán és paréjbokrok között jár sántítva egy
10614 5 | bógácskórók s egyéb külhoni paréjok speciosái díszlenek; hellyel-közzel
10615 2 | baromfiai átlátogattak Gáspár paréjos kertjébe, onnét rendesen
10616 7 | melybe a kitépett gyomot és paréjt szokták hányni. Leander