| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Hétköznapok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
10617 2 | kéménye segítségével ilyetén parfümökkel rendesen elláthassa; s ha
10618 15 | kocsisülésről, s makrancos paripái elé saját becses személyét
10619 15 | máskülönben.~Dömsödi úrnak paripáit Meklenburgból, rókafogó
10620 1 | vágtatva nyargalt egy lovag; paripájáról szakadt a tajték, s porfelleg
10621 1 | vissza, s a lovagok egyikét paripástul együtt halomra döntve, bőszülten
10622 12 | egymás csapásait nem is parírozták, hanem mindenik tartotta
10623 5 | egyiptomi gúlákon; járt Párizs palais-iban és Palmira romjai
10624 5 | melybe sovány ökröcskék párjával cipelnek még soványabb szalmával
10625 11 | alak áll mostan ott a kút párkányához támasztott kezére nyugtatva
10626 4 | úr, egy idomtalan, pofók, parlagi gavallér, mahumed termettel,
10627 23 | függönyöket, felszórta a párnákat, gyermekét, a halottat visszafektette
10628 21 | gyűrűben fekszik a fehér párnán s a fehér vállakon; arca
10629 20 | kihúzta alula a pénzzel telt párnazsákot, azt dereka körül kötötte,
10630 21 | súg: „A kígyó a gerlével párosult”.~A férfi érzi az iszonyú
10631 14 | látszott ragaszkodni, hogy paroxizmusa tetőpontján egy nehéz csuklással
10632 5 | magyarázni. Láthattad a parszok laktanyáin jártunkkor azon
10633 18 | s mentünk egy darabon a part mellett csáklyázva, azután
10634 5 | építészeti rendszert látszanak pártfogásuk alá venni; a kurta és széles
10635 8 | most pedig neked kegyes pártfogód leszen?~A lyánka sértett
10636 10 | őszinte kedvesétől, megfosztja pártfogójától és hitétől a lyán testvérét.~
10637 16 | férfihoz illő.~Dömsödi úr, hogy pártfogoltatását vette észre, vérszemet kezdett
10638 13 | elhatároztatott, hogy tőle pártfogoltja törvényesen elvétessék,
10639 23 | Góliáth fejére.~Amint a sziget partjához értek, a sűrű bozótból két
10640 17 | van hányva dögcsontokkal; partjait rossz bűzű kórók, tövisek
10641 5 | volt határát és az árok partját magas és széles töltéssel
10642 22 | csalogatá maga után egész a partnyelvig, hol lábtói rejtve voltak.~
10643 5 | hasznot nem tett is, noha pártolt mindent, mi külföldi, és
10644 23 | belseje felé tartott.~A parton maradt a másik csónakot,
10645 22 | lépésnyire nyúlik be egy partos nyelv, söppedékes bürüje
10646 24 | és egy bundát rakott ki a partra, s csendesen tovaevezett.~
10647 22 | tükör, és félívként keríti a parttalan mocsárt, melynek területét
10648 5 | szenvedélyes és túlzó, pártütő minden isteni és emberi
10649 5 | rákfark-ragu felett, vagy párvonalt kelle húzni az ananászmeridon
10650 8 | ebédet regényolvasással passzolta is el, de estenként annál
10651 6 | legelnek, kolompjaik csengése a pásztorfurulyák danáival vegyülve oly idillszerű!…~
10652 6 | virágok zománca olvad – a pásztorhalmok körül nyájak legelnek, kolompjaik
10653 18 | jutottak nyomába.~Kóbor pásztorok beszélék, hogy korán reggel
10654 16 | lelkemen belől! Nézd csak, egy patak folyik rajta keresztül,
10655 10 | két szótól származtatá: „pati varia”; mely két szó annyit
10656 5 | szeszélyes nedveket csak a patikából ismerék, mint megbicsaklott
10657 3 | pedig ott hasalt a kemence patkáján képét tenyerébe temetve,
10658 5 | boncolás után nem kevés patkányméreg fedeztetett fel belsejökben.~–
10659 22 | seregeivel; itt-ott a vízi patkányok gyémánt szemei csillámlanak
10660 11 | köpönyegem ázik;~A szél patkójától a kő is szikrázik.~Csángó
10661 15 | paripa éhség miatt el nem patkolandott ez árnyékvilágból. Tehát
10662 17 | A pusztabíró becsületes patriarchális képe belső küzdelmet árult
10663 25 | Szent Gábriel szűz és Ágnes pátriárka! – kiálta a cigány, s hirtelen
10664 5 | valami vegyülete a római patrícius arcok jellemének az ősmagyar,
10665 10 | poharazni.~Különösen nagy patrónusa volt a cigányművészeknek
10666 10 | kellőleg kidörzsölé, azonnal patrónusára s illetőleg kliensére, báró
10667 5 | ötvenkét vármegye meghallja pattanását, azt nem is említvén, hogy
10668 5 | belátások szerint ülnek, holmi pattogatott kukoricaféle eledelen nyámmogva,
10669 1 | karikással, szájokban még pattogóbb és karikásabb teringetteszerű
10670 10 | elménc úriember ezen szót „patvaria” eme másik két szótól származtatá: „
10671 10 | egyetemessége egy szóval – patvariának.~Bizonyos elménc úriember
10672 10 | ebédlő ebéd idején kívül patvaristaraktárul használtatott, s ajtajára
10673 21 | róla, s a finom, simuló patyolat minden emelkedéseiben és
10674 21 | zokogva. Sűrű könnyei öltönye patyolatára gördültek.~A boldog ember
10675 8 | ejteni! C’est seul pour les paysans! Das ist ja nur für Bauern!~
10676 5 | denevérszárnyai alá jutott.~Oktalan pazarlás, ízléstelen kicsapongások,
10677 5 | akar menni a könyökén, hogy pazarlásai fölöttébb okszerűtlenek,
10678 5 | pénzem egyik leggyűlöltebb pazarlójától.”~Így gondolkozva Dömsödi
10679 21 | kincseket, amennyit el nem pazarolhatott, de amire leginkább vágyott,
10680 16 | letört virágot, csókjait pazarolta rá, utósó véres könnyét
10681 5 | Két földesúr~Pázsitos udvaron lakik a szegénység,~
10682 9 | hiszen ubi valamennyien peccant: senki sem peccat. Meg is
10683 9 | valamennyien peccant: senki sem peccat. Meg is ígérte e szívességet
10684 22 | vett elő, azt kifeszítette, peckére darab szalonnát tűzött,
10685 4 | félvilága van! Lesz ebből pecsenye, a szedtevettét! – Ilyszerű
10686 15 | semmirekellő kamasz! Te varjak pecsenyéje, tökfilkó! Fel akarsz dönteni?
10687 9 | csizmafényítés, talpallóvarrás, pecsétek kiszedése, mind kárba vesszenek?
10688 19 | melynek legbelsejéből egy pecsétes iratcsomót vett magához,
10689 25 | az ég.~– A bizon, az én pejlovam is fakó.~– Ejnye, István,
10690 15 | abrakot zsákra szedi, s négy pejlovát ugyancsak hozzákötözi hintaja
10691 2 | együtt szoktak említtetni, s példabeszéddé váltak.~Még tán a sírban
10692 5 | Caligulák feslett ideje mutat példákat.~Tetszett neki a legaljasabb
10693 21 | s személyes leírása ezer példányban kereng minden város utcaszegletére
10694 2 | alatt.~Ők tehát húsz év óta példányképei a legszebb szomszédi egyetértésnek.~
10695 5 | madarak, bankák és kakukkok, pelikánok, kolibrik és verebek, csodamadarak,
10696 26 | hátraszegült fejéhez, arca zöld penésszel volt behúzva, az egész test
10697 5 | a falakba felszivárgott penész és doh azt úgy látják illőnek
10698 10 | vigadókat, s éjféleken át penészes jogkönyvek s elefántnyi
10699 12 | falai füstösek és ragadók a penésztől; a kémény, nehogy hideg
10700 3 | velök beszélgetett, és pengéseik értelmét magyarázgatá, maga
10701 19 | országokban, s siralmas pengésök emlegetni látszott a nyugalom
10702 12 | álomra döncölni; az pedig penicillusnál élesebb hangon visít, ordít
10703 14 | kérdé a csaplárosnétól.~– Péntek.~Dömsödi úr megrezzent;
10704 3 | az egész láda nem ér jó pénzben húsz tallért.~– Nem igaz!
10705 17 | bocsássatok el!~– Véred, nem pénzed kell nekünk! – kiálta egy
10706 3 | társaságot nélkülözve egyedül pénzeiért és pénzeinek élt; ezek voltak
10707 19 | diószsák; odavoncolta magát pénzeihez, rájok borult, összecsókolta,
10708 19 | hát, hogy nem fogsz nyúlni pénzeimhez, esküdjél meg, akkor lefekszem.~–
10709 3 | Te, elsőszülötte minden pénzeimnek! Harminc évek óta hű gondviselőm!
10710 19 | eszerint nincs is szükséged pénzeimre?~– Nincs.~– Ezt szeretem
10711 3 | nélkülözve egyedül pénzeiért és pénzeinek élt; ezek voltak az ő rokonai,
10712 19 | Rabló! – hörgé, s háttal pénzeire rogyott, mintha testével
10713 3 | érzékenyen beszélgetne szeretett pénzeivel, mik vászonzacskókba erősen
10714 5 | napokban nagy mennyiségű pénzeket szedett fel jószágaira,
10715 5 | semmirekellő! Hogy mersz te az én pénzemhez nyúlni? Ha lopni akarsz,
10716 5 | sokszor rászorultak, hol pénzért, hol tanácsért, s mindenkor
10717 19 | keresnek és nem találnak; a pénzes láda mellett egy gyalulatlan
10718 18 | sohasem hallottam ennyi pénznek hírét. Azt gondoltam, hogy
10719 5 | csecsemőnek; míg az öregúr roppant pénzösszegekkel volt kénytelen vejétől engedékenységet
10720 19 | hogy itt vagy. Kivált, hogy pénzre nincs szükséged. Tudom,
10721 20 | többé, s kihúzta alula a pénzzel telt párnazsákot, azt dereka
10722 5 | Dömsödit pedig édesapja bűnvádi perbe idézteté, mely elől azonban
10723 10 | saját gyermekét bűnvádi perben marasztatá el; üldözött
10724 1 | nép között; kik ezelőtt perccel páni félelem közt futottak,
10725 7 | fájdalom lehet. E magasztos percében az elmerengésnek a két ajk
10726 17 | megmutatja, hogy merre fuss. Öt perced van a megszabadulásra; ha
10727 11 | évet, melynek csak néhány percei valának hátra, az idők urának
10728 4 | csendet. Az ily csend ihletett perceiben az ember lelke a jövőbe
10729 18 | ő, kinél a szerelem nem percek tüneménye, nem őrült érzékroham,
10730 8 | egyhangú ketyegése osztja percekre a csendesen folyó időt.~
10731 1 | minden oldalról; csak egy percen múlt, hogy a nép hirtelen
10732 17 | ellene indított bűnvádi pere ingerelte, s a vágy apja
10733 15 | fénye egy arcot láttatva a peregrinuséban, melyet csak egy percig
10734 16 | az említett magas férfi a peregrinushoz. – Igaz, hogy sokat vétett
10735 8 | virágfüzért gyopár-, vasvirág- és perennisből egy levélkével együtt félve
10736 2 | társ hiányában a kácsákkal perlekedett. Márton úr, mint rendesen,
10737 17 | reszketett, arcán a hideg veríték permetézett alá.~Kevesen érzettek iránta
10738 26 | növények országa le van perzselve, a hattyúk és vadludak falkái
10739 4 | testvér: az egyik elhatározott pesszimista, a másik ártatlanságában
10740 5(1) | szimbóluma volt a magyar beszéd; Pest utcáin magyar hangot ugyancsak
10741 10 | lakik, azt felelte, hogy Pesten. S akkor aztán addig kellett
10742 24 | folytanak le a hónapok.~Góliáth Pétert mindenki elfelejté…~Egy
10743 17 | számadással ne tartozzunk. Pető, hozd ki szekrényemből a
10744 1 | vendégmarasztókkal és jelentékeny petrencerudakkal találta magát ellátni, miszerint
10745 1 | népkedv kitörésein keresztül a petrinusok egyházának félrevert harangjai
10746 22 | láb hosszú volt és sárga pettyes taréjú; farka most is verdeste
10747 4 | da, Szellő! Hittig sén! Pfuj! Her da azzal a nyúllal! (
10748 9 | éneklő szájába oly epedő pietással bámul, mintha a prézens
10749 21 | be, balsamot lehel vissza pihegéseiben.~Mellette kék ernyővel elfalazva,
10750 24 | felnyíltak, melle sebesen pihegett, arca mosolygott volna,
10751 11 | fokonkint lassabban kezdett pihegni. Lélegzetfogyottan érkezett
10752 2 | kis kezeit összetette, s pihegve emelé fel ártatlan tekintetét
10753 2 | ment, Morpheus karjai közt pihen az ágy alatt.~Márton úr
10754 6 | örömei közepett megszólítja a pihenő lelket, s egy fekete táblára
10755 8 | sűrűbben következének a pikniki dáridók, s ez volt megélhetésének
10756 10 | mellyel hozzá felküldött pillanataira felelt… Lassanként el-elvesztette
10757 22 | szerencsétlenebb a kerek ég alatt e pillanatig, de ezentúl lesz. Lesz,
10758 8 | anyád?~A lyánka felrezzen; pillanatnyi öröm napfénylik át arcán,
10759 25 | alatt, s mód nélkül sóvár pillanatokkal ásítottak felfelé rá.~–
10760 7 | langy estszél repkedett pillangószárnyakon az illatos mezők felett;
10761 9 | szerencsétlenségére rá talált pillantani a szerecsenné vált prézensre,
10762 5 | hátra és oldalt szaladgáló pillantásai minden lépten-nyomon meghazudtolák
10763 13 | ünnepélyesebben kotródván sejtelmes pillantásokkal pandúrjai mögé az emelt
10764 12 | forgatta szemeit, mintha minden pillantással ablakot akarna fúrni a csárda
10765 25 | fejével odahajolva szerelmesen pillogatott szemei közé tüzes szemeivel,
10766 25 | éjszaka”, míg odafenn, ti. a pince fölött a legdicsőségesebb
10767 14 | végétől a másikig, melynek a pinceajtó felőli oldalán két zsíros
10768 14 | mind a hárman eltűnnek a pinceajtón.~Alig húzták ki lábaikat
10769 25 | lélekvesztve rohanta meg a pinceajtót, azt majd levitte magával
10770 5 | hogy az ember nem tudja: pincében jár-e vagy az első emeletben?
10771 1 | és ismét kibékül; a két pincecsárdát pedig a nap terheitől és
10772 14 | hónapokig csak a zöldhalmi pincegádor tudja, hogy hová lettek.~
10773 1 | mögött két domboldalba vájt pincekocsma, és egy pocsóta szélén a
10774 15 | körül, padlásablakra vagy pincelyukra, mindenünnét reá leső vad
10775 22 | tarja vízi borjúk, hasas piócák s veres szemű és kék taréjú
10776 3 | úrnak kiesett szájából a pipa ijedtében, a kocsisnak a
10777 15 | sejtelemterhes fejjel kiveri pipáját, s a természetjog nem tom
10778 5 | felállogatott tajték- és zománcos pipák, ökölnyi borostyánszopókákkal
10779 4 | bozontos ember mászik be pipával szájában; nyakában nagy
10780 10 | semmi, mert sem inni, sem pipázni, sem más embernek kedvében
10781 8 | vagy (úgy mint a férjek) a pipázóba lőnek számkivetve, hogy
10782 9 | Ezen átesvén, egy újabb pipereműködéshez fog a prézens úr, mely neveztetik
10783 9 | találtunk hagyni a prézens úr pipereműtételei alatt; midőn tudniillik
10784 9 | Szemeit összehúzza, képére piquant és imposant árnyékokat bocsát
10785 21 | kábultabbá teszi. Tagjain meleg pír ömlik el, lehelete forró,
10786 5 | fülkék, másutt pofoncsapott piramis alakú emelvények; háromlábú,
10787 8 | annak hajnalszínét helyre pirítsa.~A lyánka lelke messze szárnyalt
10788 8 | affektált negéddel kezdé pirongatni a lyánkát:~– Ugyan Zsani,
10789 22 | ribez-bokrokon érett, hosszú fürtök piroslanak, töveikben az ízletes szamóca
10790 6 | sötétzöld szőlőlevelekre pirosló szamócák vannak elhintve,
10791 21 | rózsafa bölcső himbolyg pirossá fényesítve, aranygombokkal
10792 23 | a magáéhoz; arcán lázas pirosság gyullad ki. Égető, őrült
10793 25 | elérzékenyülése, egy nüansszal pirosult a táblabíró úr arcszíne,
10794 21 | fehér vállakon; arca alig pirul, az is az álom pírja rajta,
10795 1 | háta mögé s a feje fölött pirulni kezdő égre, és lovát vérig
10796 8 | arcai lázasan ki voltak pirulva; de nem panaszkodott, hanem
10797 8 | bevennie; ha aluszik, tant pis pour elle. Tudod, Gibicz
10798 2 | késett buzgóan savanyú képpel pislantani szemeik közé, minden tisztelgés
10799 12 | sánta, keresztlábú asztalon pislogó faggyúmécs égett, melyhez
10800 17 | tolakodó merész szemekkel pislogva szét a komoly férfiakon.~–
10801 4 | számtalan ördögöket biztatva a Pistába bújásra.~– Már most nesze! –
10802 4 | bajusz unatkozék. Amint Pistát megismerte, nagy kiabálásoknak
10803 13 | per „hallja ked” beszéltek Pistával.)~– Nem szokás ide létrán
10804 16 | meg fogja találni, te ne piszkold be az ő vérével lelkedet,
10805 19 | látták őket vándorlani; piszkosan, kopottan jártak kézről
10806 5 | fölkelve; mindkét kezébe egy pisztolyt fogott, a pisztolyok sárkányait
10807 5 | virágok lebegnek, s virgonc pisztrángok kergetik egymást; a bejárásnál
10808 7 | fordult, s halálosan vonítva a pitvarajtóba ült, s dühösen kezdé védeni
10809 1 | nézve „nemulass”. A bika a pitvarból a terembe ütötte be fejét,
10810 21 | kalitban énekes hím fürj pitypalattyol, kívülről társai felelgetnek
10811 8 | ma fille, rends moi le plaisir, sei so gut, keress egy
10812 5 | melyben becses egzotikus plánták, mindenféle indiai maszlagok
10813 18 | én soha senkinek, csak a plebánus úrnak, meg a mesternek,
10814 5 | megvasazott és aranyozott pléhláda, melynek sehol sem látni
10815 7 | az ajtóba kulcsait, s a pléhzárt csakugyan fel is nyitá,
10816 26 | kegyes könyvolvasással és pletykagyűjtéssel tölti, s igen összehúzódva
10817 4 | megitta, sőt mint némelyek pletykázzák, azt is megitta, mije sohasem
10818 18 | a Tisza-partig gyalog a pocsogóban, ahol egy csónak várt ránk,
10819 5 | csavargó, árkos, dombos pocsótafolyam, melybe sovány ökröcskék
10820 5(1) | Wurm-udvar helyén volt nagy pocsótához gyülekeztek össze éjnek
10821 9 | kitárulván, belép a rettegett podesta.~Körültekint, szemei szikráznak,
10822 10 | vége-hossza nem volt a bajuszok pödrésének, még a báró úr, számtalanszor
10823 9 | a vénebb diákok erősen pöfékeltek holmi kapadohányt makrapipáikból,
10824 6 | zsarnok ördögborda, az undok pöfeteg, az ábrándos napraforgó,
10825 26 | csak a szikkadó dágvány pöffedik olykor, méreggőzt fuvallva
10826 5 | nézett, maga is a szeme közé pökött magának. S amit eszerint
10827 6 | úgy, mint most; nem kerek pörge kalappal fején, zsinóros
10828 14 | kocsmárosné hangot nem adva pörgette orsóját; a fehér kemence
10829 10 | jogkönyvek s elefántnyi pöriratok között lehete őt elmerülve
10830 5 | kívül senki a szükséges pöriratokat, többek közt a nála volt
10831 7 | megtámadóra, s fütyköseik pörögve csapódtak olykor össze a
10832 10 | kátyulos az út.~Ő hordta a pöröket bőrtarisznyában a táblabíró
10833 2 | lövöldöztek, hajlott idejökben pörökkel mulattaták egymást, s nem
10834 2 | feleségének adott okot a pörölésre, aki aztán túltett magán
10835 2 | nőinszurrekció vagy hetivásár pörölne, alkudnék és óbégatna egyszerre
10836 5 | Dömsödi ellen sohasem mert pörölni Gyékény Márton, hanem arra
10837 8 | rimánkodni bíró, ügyész és pörösfélnek a füleit, miként azon vették
10838 10 | nyilvános kijelentésökkel minden pörorvoslatokról lemondtak, s e kötelezvényt
10839 5 | birtokában tarthassa. Bálnai pört indított ellene, de melynek
10840 23 | az ajkakon, azon szelíd poézis az egész arckifejezésben,
10841 14 | hegyesen felkenve fényes pofájára; szemei égtek, mint a faggyúmécs,
10842 2 | kereplő hang, fazéktörés, poflevek csattanása, sikoltások és
10843 14 | siessen színe eleibe nyak- és poflevekbeni illetőségét átvenni.~
10844 15 | Dömsödi úr cselédeit nyak- és poflevesekkel szokta érdemdíjazni. És
10845 5 | gyertyatartót; annak két poflevet igér azon esetre, ha szobájába
10846 4 | esküdt úr, egy idomtalan, pofók, parlagi gavallér, mahumed
10847 9 | adj hangot!~– Dóczi, egy pofókképű klasszista faj, egy eleven
10848 5 | falba vésett fülkék, másutt pofoncsapott piramis alakú emelvények;
10849 15 | amúgy törökösen fel nem pofozhatja azt az élhetetlen semmirekellőt,
10850 17 | ott hevenyében jól fel is pofoztak, azzal kiszaladtam az utcára,
10851 12 | A csárda túlsó felében pogány nyekegéssel szólalt meg
10852 25 | különböztetni (mert a csizmák pogányul kezdtek fázni), s a kulacsot
10853 21 | mindig telve előtte az öröm pohara, ő boldog. Még reményei
10854 11 | zajgottak le innét; olykor poharak és tányérok repültek ki
10855 24 | kiütötted a vérszomjú kezéből a poharat, hogy az a keserű, ami benne
10856 10 | nem volt képes asztal alá poharazni.~Különösen nagy patrónusa
10857 11 | emeletében; harsogó zene és pohárcsengés, táncdobogás és kicsapongó
10858 19 | miközben csak a halálórát verő pók kopogásai hallatszottak
10859 11 | felháborgatom a földet és a poklot, hogy megmentselek.~A hölgy
10860 8 | szerencsétlen; a boldog örömpoharába pókmérget csepegtetett az irigység;
10861 3 | diktálnak…~– Vesztetek volna a pokolban! – fúja kifáradva, s botját
10862 22 | térdelt.~– Istentelen gyilkos, pokolbeli gaz, átkozott haramia! –
10863 7 | epret.~A halvány arcú szemei pokolian vad világgal fénylettek;
10864 5 | hogy szinte lehete látni a pókot, mely hálóját szövi. És
10865 12 | az egyik egy rongyokba pólált kisdedet iparkodik mérgesen
10866 22 | a gyermeket! – susogá a pólást kiragadva a nő kezeiből,
10867 24 | keresztre apró ruhácskáit, a pólát, a gyöngyös fejkötőt, a
10868 10 | Mit neked a szolgabírói polc!… Föl veled a dicsőség fényhelyére,
10869 5 | s a fegyvereket szokott polcaikra visszahelyezi. Ezt befejezvén,
10870 10 | boldogítsa, őket felkeresé, polgári állásukhoz alkalmazott alakban,
10871 14 | húzták ki lábaikat e szabad polgárok, midőn a szobaajtó megnyílván,
10872 8 | úgy ragaszkodni céltalan, polgárszagú elveidhez? Ne félj, semmi
10873 25 | Szeretett felebarátom és polgártársam, ha úgy tetszik, legyen
10874 25 | alkalmasint valamely magyar politikustól tanulhatta el; hóna alatt
10875 5 | betapasztva; a svábok és poloskák, s egyéb ily nyájas háziállatok
10876 4 | gondolod, nem tudom, hogy poltron vagy embert ölni; hagyj
10877 3 | csak régi kétgarasosok és polturák vannak bennök, bizony semmi
10878 5 | márványszobor van felállítva, Pomonát képviselő; bellebb pedig
10879 1 | felé fordult, hol iszonyú pompában égett kék lánggal egy magas
10880 5 | esztendeje (1844).~Egyszerű pompával bútorozott terem a gróf
10881 22 | körül utálatos, nyálkás pondrók vonaglanak el; a férfi arca
10882 25 | kebléhez, testének egész pondus specificumát érezteté az
10883 13 | Szőke aranyfürtei csillogó pongyola fodrokban rezgettek vállain.~
10884 10 | tapasztalá. A rábízott dolgokban pontos, lélekismeretes, zúgolódástalan
10885 24 | nem imádkozható sors, oly pontosan elkövetkezik az ő látogatása
10886 1 | kergetvén maga előtt a nyargaló por- és embertömeget, kik nem
10887 20 | meg akarja őt átkozni alvó poraiban?~Nem, nem! A fukar halálának
10888 17 | égnie! Elevenen megégni! Porait a szelek hordozzák széjjel!~–
10889 1 | térségen kifelé, mely sárba és porba öltözködve a városon belől
10890 9 | ütközött, gondolván, hogy „Porból lettünk, porrá leszünk,
10891 9 | praeses úr legjobban ostorozná pórbüszkesége kitöréseivel a vele egyszőrű
10892 9 | diákféle embernek minden porcikája tele van istentelenséggel,
10893 8 | kiszedegetett riskásamagot porcogat. És midőn azon helyre ér,
10894 7 | Bizony – folytatá a nyakatlan pőre fickó –, az nem isten állatja –,
10895 7 | megszólala egy harmadik pőregatyás nép, kinek feje nem igen
10896 19 | kimelegszel. Ki gondolta ilyen pőrén fölkelni ágyadból? Olyan
10897 5 | mintha röstellené alacsony pórgunyhóktóli körülvétetését…~Egyszerűen
10898 7 | gyanút ajándékozok neked. Ama pórias öltözetű férfi, kit te bizalmas
10899 21 | esztendő előtt egy szép pórleányt, kit az afrikai szeretett,
10900 5 | tulajdonítani a szegény pórnak, ha korlátozott fogalmai
10901 5 | benne, s a serpenyő fel volt porozva, egy másikat irányzott fia
10902 9 | törölköző kendője pedig finom porral látszott behintve lenni,
10903 5 | sajátságos épület áll; a pórság kastélynak nevezi, de ha
10904 22 | bűzhödt békanyállal fedett posványokban nyakig úsznia, hol az úszónak
10905 26 | Góliáth használva a Tisza és a posványság szokatlan kiapadását s az
10906 5 | született, bor, paripa, művész, posztó és spanyolviaszk, mindazonáltal,
10907 9 | s a tükör hiányát akként pótolja, hogy fekete sipkáját túl
10908 5 | neveztettek leányasszonyoknak, nem pótolták ki azon helyet, mit az annyi
10909 10 | minekelőtte exhibeálná.~Így pottyan le az ember ábrándjai luftballonjából!~
10910 14 | valamely tátos a felhőkből pottyantotta volna ide, s azután haragjában
10911 13 | Utána még öt másik pandur potyogott be. Végre a létrát belől
10912 9 | látszó árnyékában tekintélyes pozitúrákat iparkodik betanulni…~Egyet
10913 2 | nyújtózkodott, középen pedig pozsgás fehérnép mosott egy hosszú
10914 12 | teteje le van szedve azon praeservativából, hogy azt egyik vagy másik
10915 9 | seregének; fenn pedig a praesesi pulpituson egy egérorrú
10916 13 | nem fogadunk. Semmiféle praetium affectionis.~Bálnai reszketett,
10917 5 | omlettek irányában annyi praktikus ismeretekkel bírt volna,
10918 5 | módját nálunk századok óta praktizálják a garabonciás diákok.~–
10919 10 | serdülő fiatalság juridikai praxisra jára hozzá, hol bőséges
10920 7 | ember, s az őszinte érzelmek prédára jutnak. Egy gyanút ajándékozok
10921 4 | vállát jobban megnyújtotta a predestináció, mint a balt, nevezett a
10922 25 | farkas vagy értette a böjti prédikációt, vagy sem, fölnyújtotta
10923 4 | lakókat szokatlan megismertető prédikátumokkal ruházza fel; így például,
10924 10 | Egy világoszöld, asztrakán prémű bekesbe öltözött, ragyás
10925 12 | sem megy bele.~– No, ne présmitáljatok annyit, hanem lássatok dologhoz!
10926 9 | szoktak), s feszülten várta prézense megjelenését; a vénebb diákok
10927 9 | hogy az a vasajtó egyedül a prézensnek megőrzése végett készült.~
10928 9 | pillantani a szerecsenné vált prézensre, s e tekintet úgy kihozta
10929 9 | elhallgat a máj; s mi még soha prézesen meg nem esett, megtöri büszkeségének
10930 9 | látja, milyen fekete annak a prézesnek a fizimiskája?~A megszólított
10931 10 | felkeresni; én velem is úgy tett principálisom, mikor jurátus voltam. Elküldött
10932 7 | lépett, s azt felnyitni próbálgatá.~– Góliáth Péter! – kiálta
10933 15 | míg a másik hámja kötelein próbálgatta erejét; a rúd emelkedett,
10934 19 | őrjöngsz, nem vagy eszeden; próbálj imádkozni!~– Szegezd le! –
10935 13 | szoktam; aki így nem tud, próbálja másképp.~Erre újólag tanácsot
10936 15 | erőnek erejével meg akarták próbálni, könnyebb lesz-e a hintó
10937 10 | bőrtarisznyában a táblabíró úr után a procuratoriába.~Ő tisztította meg a csizmákat.~
10938 5 | Strassburgban Carlos Minonas produkálta magát ezelőtt vagy tizenöt
10939 14 | emberektől; de hogy e szokatlan prófécia mégis szeget ne ütött legyen
10940 9 | rúgtatott az érdemes rektor professzor úrhoz, lelke panaszhangjait
10941 15 | úgy velök, mint egy híres próféta szamarával; továbbá az is
10942 4 | közönsége Márton urat „savanyú prófétának”, feleségét, Jutka asszonyt „
10943 5 | odalt egy fiatal férfi ül, profiljában valami vegyülete a római
10944 13 | nekem itt ne fogadatlan prókátoroskodjék.~– Kövesse meg magát, spektábilis!
10945 12 | látta a kebelében tanyázó proletáriusok számára egy közös azilumot,
10946 2 | időkben nyerheté, mikor még proporció és szimmetria nem voltak
10947 1 | markolt bajuszába, vidám, protektori tekintettel mosolyogva fel
10948 3 | üstökében; mire ez háromszoros protestáló „No, no, no” mellett felemelé
10949 26 | sírkövére fel van vésve, vers és próza, megtelnék vele egy kötet,
10950 25 | igen az elmaradhatlan vörös pruszli, s ennek hegyébe kerekített
10951 10 | a vörös nadrágban, vörös pruszlikban és vörös borokban s más
10952 3 | szívem alatt, úgymint a pruszlikzsebben hordoztam, ne kívánjátok
10953 12 | a ruhákat, s dobjátok ki pucéron a hóra! Jutka, Panna, Magdus
10954 5 | gyomorhős, mint ő, ki a puddingok, fricassée-k, kotlettek
10955 14 | bicskák villognak, juhászbotok puffognak, egykedvűen csak ennyire
10956 17 | sietve előrelépett, valami puhára tapodott lábával.~Reszketve
10957 3 | hallgatnak el, sőt minden puhintással többet diktálnak…~– Vesztetek
10958 9 | fakadott, melyet később pukkasztó köhögésbe akart átvinni,
10959 9 | Pistikám! – rikolt lemászva pulpitusáról (deszkazsámoly) a százgallérú
10960 9 | seregének; fenn pedig a praesesi pulpituson egy egérorrú egyén ül százrétű
10961 25 | kutyák! Jaj nekem, szegény purdéim, szegény dudám, hová legyek?~
10962 25 | megeszel, ki ád a szegény purdéknak kenyeret? Edd meg ezt itt
10963 4 | utamból, vagy hátadhoz verem puskádat; azt gondolod, nem tudom,
10964 4 | itt infámisan kacagott, puskáját hetvenkedve felkapta s Pistára
10965 5 | mellett és körül pisztolyok, puskák és mindennemű halálhozó
10966 25 | ellenkező irányon vasvillákkal, puskákkal és dorongokkal fegyverzett
10967 13 | láda színig volt töltve puskaporral, melytől alig két ujjnyi
10968 2 | ifjabb korukban egymásra puskával lövöldöztek, hajlott idejökben
10969 13 | övéivel együtt Rónai Gábor pusztabíróhoz költözködék által.~*~Azonban
10970 17 | elítéltet.~Perc múlva a pusztabírón s Góliáthon kívül nem maradt
10971 17 | izzadó arccal tekinte a pusztabíróra, mintha kérni akarna tőle
10972 17 | Minő halállal? – kérdék a pusztabírótól. Elismeré mindenki, hogy
10973 1 | elefántnyi termetű bika, a pusztákról kivert legszilajabb csordavezető,
10974 10 | Felszökött, nekirohant az avar pusztának; futott, mintha kergetne
10975 14 | paripáját, hősét pusztáról pusztára követve; együtt nyargalta
10976 14 | kedvenc paripáját, hősét pusztáról pusztára követve; együtt
10977 4 | onnan felülről erednek. Azon pusztaság, melyen átutazol, az élet
10978 14 | Kiskunságtól elválasztó pusztaságnak közepette, mintha valamely
10979 4 | tart fenn; vagy határtalan pusztaságon kell átvándorolnom, hol
10980 1 | bika látá elközelgeni végső pusztulását, azaz tulajdonképp már semmit
10981 17 | legyen előttetek, mint ama pusztulásnak éjjelei. Akarom, hogy azon
10982 10 | megijedvén, az íróasztal alá pusztult, s a téntás üveget fejére
10983 2 | Neveik, mint Orestes- és Pyladesé, együtt szoktak említtetni,
10984 1 | toronyőr, egy vén, mogorva Quasimodo egyedül volt a toronyban,
10985 9 | a felesége (satis tarde quidem: azaz – szegény! be kár
10986 2 | fecskefészek, nem is eskütt, ha nem r…” – a kádencia az éneklővel
10987 5 | melyeknek termete csak mintegy ráadásul látszik tartozni a hosszú
10988 18 | nyitját, én persze mindjárt ráakadtam. Hoztak elő száz cifra kulcsot,
10989 7 | magamat az élettől.~Bálnai rábámult az emberre.~– Jó – úgymond –,
10990 9 | magunkat oly balgaságokra rábeszélni, mintha még a könyveket
10991 10 | türelmesnek tapasztalá. A rábízott dolgokban pontos, lélekismeretes,
10992 7 | jó barátom rajta kapván a rabláson bennünket, megtámadjon,
10993 24 | szelíd angyalt, s hogy el ne rabolhassa, kénytelen voltam őt a halálnak
10994 5 | nem mész máshova? Miért rabolsz meg éppen engem?~– Hm! –
10995 21 | ölje meg őt; s ugyanaznap rabolta el Lillát a báró, midőn
10996 17 | Nem az, báró Dömsödi Péter raboltatta el, a kísérőt fekete szolgája
10997 7 | legtúlsó szögletébe hurcolá, ráborult és sírt; hogy keble majd
10998 13 | tekintete.~– S meddig fog e rabság tartani?~– Két hónapig és
10999 5 | nyomort, szabadságot és rabszolgákat, látott fejetlen lábdemokráciát,
11000 13 | csak egy hétig leend is rabszolgálója a hitelezőnek, mindjárt
11001 5 | álló pisztolyát előragadta, rácélzott, elcsattantotta, a lőpor
11002 2 | vaskosaras ablakok, a törpe rácsozat a ház elején, mintha csak
11003 12 | gyomrukat hét rétbe gyűrvén ráfekünni és koplalni e két elvhez
11004 25 | kinek az inát korbácsolják; ráfoghatjuk, hogy fázik.~Beretvánál
11005 18 | az alakot, de nem merte ráfogni, hogy kicsoda.~Bálnai Pista
11006 5 | Ezután beveszi a kulcsot s ráfordítja; kettős závárral bezárja
11007 23 | köpenyével, s a kormányt kezébe ragadá.~Sikoltva közelge ekkor
11008 10 | hálózatában, ha ismernék, sem ragadhatnák magukhoz a vezérfonalat,
11009 1 | előrohanó ifjú erős kézzel ragadja meg a rohanó lova fékét.
11010 15 | feltámadt szelek csoportokat ragadnak fel a magasba, s velök fakósárgára
11011 12 | minőségben; falai füstösek és ragadók a penésztől; a kémény, nehogy
11012 14 | galoppírozott, Dömsödi úr puskát ragadott, s a villámló égbe lőtt
11013 17 | mindenünnét tövises kökénybokrok ragadtak öltönyeibe, s a sűrű bürökbozótok
11014 5 | része a Tisza mocsárjaiból ragadtatott ki, a kényelmes csinos épületek
11015 6 | igazak, vágyai fennköltek, ragaszkodása hű? Ilyen lehetett az első
11016 5 | tetteinek s addigi tiszta, hű ragaszkodásának köszönhette, hogy ősz fejét
11017 16 | egyike gyötrő álmainak, s ragaszkodék a reményhez, hogy ennyi
11018 21 | taszítva; szeretni fogná és ragaszkodnék hozzá, ha minden ajk „bűnt”, „
11019 6 | szakában, midőn a hölgy ragaszkodó, szende bizalma a legédesebb
11020 2 | Körmös Gáspár kerítéséhez ragasztott fakamrába bezárja.~– Majd
11021 5 | rongyokra tépi, papirossá rágja, összeköti, sőt ami legszebb,
11022 25 | nekünk; kinek ugyan nincs mit rágnia, de azért foga van neki
11023 24 | almafa; legvirágosabb ágát rágtam le fogaimmal, hogy kereszt
11024 24 | egészségtelen köd, majdan ragyacseppekben visszahullandó. A szúnyogok
11025 5 | kristálylámpa függ alá, melynek ragyogása kellemes fényt áraszt el
11026 13 | jövőtől? Egyszerű lesz az és ragyogástalan, de nyugodt és bánattalan…
11027 4 | fekete rámában függ, csakhogy ragyogóbb annál és felségesebb.~Az
11028 21 | melynek színei a szivárványnál ragyogóbbak. Kedves, sötét hely, hova
11029 13 | mindkettőjök szemei vad tűzben ragyogtak.~Lilla felnyitotta a fekete
11030 21 | Kényelem mindenütt, élv, ragyogvány, magas ízlés! Tündérország!~
11031 7 | nyakáról a pányvát, s kiterítve ráhajítja a megtámadóra. Ez félrevágja
11032 4 | néhány csúcsos kőemlék a ráhajló szomorúfűzfák között és
11033 7 | hahaha! Őkegyére a tündérke ráhuszította az ebet, mikor legyeskedni
11034 10 | még egyszer elolvasá a ráírt neveket a vérfénynél; világosan
11035 6 | egymásban a keresett félre ráismerjenek.~Leander, mióta Lillát megismeré,
11036 17 | hol s merre jár azóta!~– Ráismernél-e arra az emberre, ha most
11037 5 | francia aszpikkal koszorúzott rájapástétom kellékeit; ott senki sem
11038 9 | ez egyszer kikezd, arra rájár, míg benne tart.~– S ki
11039 19 | gondolatjai azon sötét keresztet rajongák körül, melyet szívében viselt.
11040 15 | meggondoljuk, egy percig sem fogunk rajt csodálkozhatni, hogy Dömsödi
11041 21 | s gömbölyű képletekben rajzolja magát a sokszínűen hímzett
11042 2 | és több hegyes sodronyt rak, s várja, míg a vas tüzesül,
11043 18 | még rézből sem láttam egy rakáson. „Hozz kulcsokat és kovácseszközöket!” –
11044 2 | mely a macskákat fogta rakásra. Márton ablakot vágott a
11045 19 | mégis ne tégy úgy, hanem rakd át ide a koporsóba, a párnát
11046 9 | kivel van dolguk.~Mint a rakéta futott végig a népségen
11047 5 | szekereket. A házak mintha rakétából hullottak volna ide, körösztben
11048 5 | elsőségei vannak a kozák lének a rákfark-ragu felett, vagy párvonalt kelle
11049 12 | búzaveremben. Te Panna, rakj szaporán tüzet, téglát fogsz
11050 17 | kötözni; ekörül fél öl cserfát rakjatok, közeit csepűvel és fenyőfa
11051 19 | kiemelni erőködött, át akarta rakni pénzeit koporsójába, s azután
11052 15 | gazember! Majd a nyakad közé rakok, hogy arról emlegetsz meg!
11053 9 | nélkül szűkölködik.~E neszre rakoncátlankodni kezdett a fiatalság, s amely
11054 5 | vonulva öltönyeit egyenként rakosgatá le. – Bolondok, bizonyosan
11055 25 | külön-külön tüzes taplókat raktak volna, elkezdtek iramodni,
11056 5 | továbbá szerecsendióból, rákveséből, sagódarából, melyek együtt
11057 7 | fattyúvirágokkal. Leander rálépett a gyomhalmazra, mely süppedezett
11058 4 | nesze! – ordítá, dühösen rálőve ellenére; s ekkor elvetette
11059 2 | nemesek, büszkék; a kép fekete rámába van foglalva, s már igen
11060 5 | falakon testes, aranyozott rámákban képek, mik közül néhánynak
11061 2 | keserűen nézi a fekete rámás képet, sötétzöld szemei
11062 18 | keresni holnap ilyenkorig? Rámeresztettem mind a harminckét fogamat;
11063 26 | sír fejéhez ásta és késsel rámetszé:~SIT TIBI TERRA LEVIS!~Azután
11064 18 | hangon –, ugyé milyen nehéz rámismerni?~Leander nem tudott neki
11065 11 | fogta kezét, biztatólag rámosolygott, s a hölgy követte őt; mit
11066 7 | arculattal körültekint, s rámutat a magányos tanyára, mintha
11067 8 | közé szorítván, abroncsos ráncalkotmányait magára alkalmazza. Legvégül
11068 5 | divatbábok, miket abroncsos ráncbástyáikkal, csipkefellegeikkel, belisztezett
11069 25 | nemzetes Bókváryné asszonyság ráncbaszedett ajkaival, mert emberünk –
11070 9 | lélegzetet, szedje ünnepi ráncokra homlokát, midőn én, a vasajtót
11071 8 | húzogatni, cirógatni minden ráncon, minden törésen.~– Ugyan
11072 12 | fagyva – susogá egy vén, ráncos képű nő, odaszagolva a leány
11073 14 | kabátból, egész öltözete csupa randa nyomorúság.~Előtte egy tartalma
11074 19 | fejébe tolult, s egy görcsös rándulással felszakítva álma bilincseit,
11075 3 | éppen iskolai szünnapokra rándult haza Pista úrfi; s azóta
11076 13 | hanem hosszasb időre H*-ba rándulván, Dömsödi úr minden tétovázás
11077 2 | de nem így Jutka asszony. Ránéz a komoly férfiúra, s kiesik
11078 14 | egy szegletbe.~Dömsödi úr ránézett; az is Dömsödi úrra, s nehéz
11079 16 | volt és mozdulatlan. Mind ránéztek. Márványszerűleg nyugodt
11080 24 | bánik vele, mert a halál ránézve nem jótétemény.~Így folytanak
11081 15 | azért van a világon, hogy ránézzen az ember! Ej, hány embert
11082 10 | pártfogása alá vesz, hatalom, rang, gazdagság nélkül, csupán
11083 24 | mozdulatlanul, néha egy-egy rángástul elidomtalanulva.~A félhold
11084 25 | egyik, hol másik vállára rángatott, azt a csípős szél különböző
11085 14 | borzasztóan fütyült, rúgdalt és rángatózott.~Dömsödi úr az egész dolgot
11086 6 | magassága előtt letörpül minden rangfokozat, a két rokon lélek egymással
11087 6 | megismeré, feledte, hogy rangja mily magas; a lélek magassága
11088 10 | ellenszenv bántja a magas rangúak ellen; ki fog derülni, hogy
11089 18 | pocsogóban, ahol egy csónak várt ránk, melyben egy fekete szőrzet
11090 1 | hang tulajdonosa hatályosan ránta vissza egy kapaszkodó suhancot,
11091 7 | előtti őrhelyére vonult.~– Rántsátok el már onnét! – hangzék
11092 25 | végighúzva öklét, s egyet rántva farkasbundáján –, hanem
11093 10 | viszonyok, midőn Bálnaira főnöke ráparancsolt, hogy Zilányi Johanna leányasszonyt
11094 8 | földre visszarántva a nőre rápillant, mintha nem értette volna
11095 9 | bezárkózott vasajtós szobájába s rárivallt dárdására, hogyha ki mer
11096 7 | középen fogott fütykössel rárohan a megtámadóra, s fütyköseik
11097 3 | cigányhoz akarta küldeni kedvenc ráróját; azonban az istálló négylábú
11098 12 | mégpedig oly rekedten, mintha ráspollyal volna tele a gégéje.~Nevezetes
11099 2 | rövidítse; vagy fűrészt ráspoltatott ablaka mellett, vagy szelelőrostával
11100 24 | nekem! Jaj nekem! A darázs rászállt szívemre és megszúrt.~–
11101 18 | felől; végre az emberekre is rászorult, azok azt kérdék viszont
11102 5 | mindenki szemében, hogy sokszor rászorultak, hol pénzért, hol tanácsért,
11103 4 | töltött helyébe, azután rátámaszkodék.~– Te fickó! – kiálta megvető
11104 22 | bosszús vízi kígyó erősen rátekerőzve bal lábszárára, combját
11105 23 | Szerelmem!~A hölgy összerezzen, rátekint, ijedt öröm vissz-sugárzik
11106 17 | Dömsödi, hogy a pusztabíró rátekintett; oly fagyasztó tekintete
11107 17 | szent könyvhöz, s kezöket rátéve nagy átkokat esküdtek az
11108 3 | összecsikorítá, ládáját lezárta és ráült. Annál hangosabban kiabáltak
11109 17 | idvezült arccal feküdt ravatalán; mellette egy padra volt
11110 16 | Odahurcolta Góliáth Jánost a ravatalhoz, s kérdezé tőle, hogy ismeri-e
11111 7 | csődít!~Az egyik betyár ráveté a pányvát, de a kutya megkapta
11112 2 | egy oly tekintetet talált rávetni Márton úr, melytől Jutka
11113 25 | valamennyi fehér fogait rávicsorítá, mely pantomimikától a hangművésznek
11114 24 | követve, minő azé, kit a hideg ráz, vagy minőt a kicsukott
11115 20 | hajborzasztó, mitől a lélek rázkódik meg belsejében.~– Ha még
11116 17 | Bocsássatok be! – susogá az ajtót rázva és kaparva.~Az ajtó megnyílt,