Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Jókai Mór
Hétköznapok

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)
teste-ugyet | ugyno-vaz | ved-vonit | vonni-zuzza

                                                                     bold = Main text
      Fezejet                                                        grey = Comment text
13120 14 | volt, mint darab fa. Egész teste meg volt hidegülve. Képe 13121 25 | vonzerejében rejlik, mely minden testeket erőnek erejével ránt magához.~ 13122 5 | csodálatosak; a falakon testes, aranyozott rámákban képek, 13123 19 | pénzeire rogyott, mintha testével akarná azokat védeni.~Az 13124 10 | önként, dilettantizmusból s testgyakorlat végett cselekedhette. Talán 13125 25 | esett nyugalomra kívánkozó testökkel a súlyegyent fenntartani.~ 13126 17 | előrenyúló kezével valami meleg testre akadt. Rémülten hökkent 13127 22 | kígyó fájó marását saját testrészével.~Azután ismét folytatja 13128 4 | Élek én és szeretni foglak, testvéred leszek Isten és ember előtt, 13129 7 | biztatá szerelmesét Leander –, testvéredet fogom beszélni, ne hagyjon 13130 5 | Lilla, ki még tán szebb volt testvérénél, nem kevésbé lőn annál szerencsétlenebb 13131 5 | házastárs között létező testvéri viszonyt.~– Huh! Hisz ez 13132 2 | mióta a mostani tulajdonos testvérjét belőle kitemették. Egyiknek 13133 7 | előttem az élet, vedd el, jót tész velem; künn az erdő bármelyik 13134 16 | maga a megdicsőülés.~Porrá tesz-e ily remekművet is az isteni 13135 7 | kis idő alatt én is jót teszek veled. Gonosz világban élünk, 13136 9 | kinyitandó, annak kilincsére teszem alázatos öt ujjomat, hogy 13137 15 | kopárabbá, még sivatagabbá tészen.~Itt a pacsirta megszűn 13138 5 | szobáját oly jellemzetessé teszik. E lelketlen s önakarat 13139 17 | fogtok jőni, kezeteket fejére teszitek, elmondjátok vétkeit, s 13140 1 | valaki magát azon kútágas tetejébe képzeli, mely e körülményesen 13141 5 | hátra; két kezével feje tetejéhez kapott, s ezzel végignyúlt 13142 22 | fonódva, s a legmagasabb fák tetejéig folyva fel; a gyöngyvirág 13143 22 | és kék erekkel átjárva, tetejekön fekete bazalt oszlopok vonulnak 13144 5 | Egyik az utcára szándékozik tetejével kibukni, míg a másik süvegelni 13145 1 | mázsaház, idomtalan, nagy tetejű épület; magánosan van ott, 13146 17 | angyal és egy ördög hűlt tetemei.~*~A napvilága kezdett besütni 13147 5 | azután megpároltatván formába tétetnek, s legvégre parázson megsüttetnek, 13148 11 | oszlopon egy még rongáltabb tető, melynek hegye egy összevissza 13149 5 | a falakat, s felhatnak a tetőig piros hosszú virágaikat 13150 11 | végigsöpörve a házak fehér tetőin.~Boldog, ki meleg keblet 13151 2 | aránytalan kontignációs tetők, az ősdivatú, vaskosaras 13152 11 | karjaimban – így szóla reményei tetőpontjára helyezve magát –, s minden 13153 11 | mohlepte cserepzsindeles tetőre mésszel volt kirajzolva 13154 17 | egymás szeme közé néztek, s tétovázni látszottak.~– Ördög pokol! – 13155 21 | hangon, szemei félénken tétovázva néznek szét a szobában, 13156 8 | kalandokat rendezhet saját tetszése szerint; találkozhatik, 13157 5 | vagy az utcasárban saját tetszésök és belátások szerint ülnek, 13158 15 | tüdejébe. Hozzá a magasnak tetsző száraz termet, a süvöltő 13159 5 | ez nem gondolt Istennek tetszőbb dolgot cselekedhetni, mintha 13160 9 | Körmös Pista ismeré el a tettbeni tudósságát, a többi erősen 13161 5 | s ezen elve volt minden tetteiben a vezérfonal; meg tudta 13162 5 | kényszerítve voltak ezen tetteik által a jólétre, megelégedésre 13163 5 | kezektől, s csak elmúlt tetteinek s addigi tiszta, ragaszkodásának 13164 10 | megtörte magát, ellentmondott tetteivel saját jellemének; engedelmes 13165 17 | bujdosóvá, földönfutóvá tettél. Most én is megszolgálom 13166 4 | gyűlölő. Az egyik nyugtalan tetterőben, másik bájos szépségben 13167 5 | mind belső életében; a tetterőre irányzott akarat, kellő 13168 9 | vállalják mindnyájan magukra a tettet, hiszen ubi valamennyien 13169 22 | a ketten; boldogtalanná tettetek és földön futóvá; nem volt 13170 8 | csókolt, hát mögött mart a tettetés; eladta az önzés legjobb 13171 5 | Lilla kezét, s kegyeskedő tettetései, hipokrita, álszent magaviselete 13172 5 | magát mind eszményileg, mind tettlegesen a hidrotechnikában, amennyiben 13173 7 | karja a szerető nyaka körül téved, s arcaik megközelítik egymást; 13174 2 | csorgott a hideg veríték, midőn tévedéséből lassanként eszére tért. 13175 4 | sem viharok, sem saját tévedéseim nem vertek meg annyiszor, 13176 6 | vezet; ha emerre találnál tévedni, egy tanácsot adok: végy 13177 12 | ekkor hirtelen a közébök tévedt ifjún akadt meg figyelme 13178 13 | fenyegetések magánkívül tevék szegényt; veszedelmesebben 13179 4 | gyógyszert.~A gyógyfüvek tevék-e, vagy az ifjú csókjai: a 13180 5 | összeköttetés nyilvánossá tevésétől is, annyival is inkább, 13181 5 | ideális enthuziaszták azon téveszménye között, mely minden embert 13182 5 | gyakorolnak a népre: szörnyű téveszmét táplál magában.~Nézzünk 13183 5 | higgadt kedélyű, gondolkodva tevő, s gondolatjait elvekre 13184 5 | A negyedik évben történt Theklának szerencsétlen vagy ön szerint 13185 25 | császár alatt aluvának el, s Theodosius alatt ébredtek fel elalvásuk 13186 15 | én egy szegény candidatus theologiae vagyok, ki már három nap 13187 9 | annakutána felölti zöld tibetfrakkját, kesztyűibe belebúvik, figaróját 13188 26 | és késsel rámetszé:~SIT TIBI TERRA LEVIS!~Azután levevé 13189 6 | Mert én édes rózsám~Csak a tiéd leszek.~Népdal.~Merülj fel 13190 18 | enyimmel, te se oszd meg a tiedet velem. Tartsuk mindketten 13191 26 | be minden lehelet.~Fojtó, tikkasztó melegség uralkodik itt, 13192 8 | alakult; a kéjsóvár szív tilos vágyait egy tekintete lehangolá; 13193 5 | felsőbbség által azonnal be is tiltatott Minonasnak magát azon többé 13194 8 | a paradicsom valamennyi tiltott almafáinak gyümölcsét; miután 13195 9 | oly képet csinált, mintha timsót nyelt volna le; törölköző 13196 9 | hogy biennis vagy (másodfű tinakarám mondani diák).~– 13197 2 | földesuraság melankólikus tinai, míg a másik udvarán csalán 13198 3 | világ nem hagyna nyugtot tinéktek, mint ti őneki; szentségtelen 13199 9 | sokat különböztek a másodfű tinó sarjadzó koronájától.~– 13200 7 | üdvözletet, hanem elébök tipegett ásítozva és nagy alattomosan 13201 8 | ábrándos fájdalom, mely típusát a legzajongóbb orgiák közepett 13202 18 | mentem utána. Mentünk egész a Tisza-partig gyalog a pocsogóban, ahol 13203 22 | erdeiből.~Nyugotról a kanyargó Tiszában vész el a láthatár, mely 13204 14 | homokot, együtt ült vele a tiszamelléki iharfa erdőkben a rejtett 13205 5 | szó legszebb értelmében, tisztának, erényesnek és szellemien 13206 9 | szombaton délután, zsebjeim tisztaságára merem állítani.~Tehát a 13207 26 | Szilárdynénak hínak, s kit szeret és tisztel mindenki, aki ismeri, legjobban 13208 4 | gyermeksége óta ezen címmel tisztelé meg az érdemes falusi város 13209 2 | szerteszéjjel, hogy még a tisztelendő háza előtti két akácfa is 13210 5 | csinos, jókedvű menyecskék, a tiszteletben tartott öregek, munka idején 13211 12 | szánkórudat, az eziránti tiszteletből amaz hanyatt esik az asztalról, 13212 5 | mintha csak egyenesen annak tiszteletére jött volna ide, hozzárohan, 13213 9 | archoz mint illett a komoly tiszteletet követelő fizionómia, mindenki 13214 2 | pislantani szemeik közé, minden tisztelgés félretételével mosolyogva 13215 25 | azok újólag megjelentek tisztelkedésére a fűzfa alatt, s mód nélkül 13216 2 | kik mindnyájan egykori tisztelői, most szokatlanul vigyorogva 13217 10 | miután egy szomorú kimenetelű tisztújítás alkalmával, melyben Bálvándy 13218 4 | még soha tisztviselőt sem tisztújításkor, sem azután földhöz nem 13219 25 | úr láthatára lassankint tisztulni kezde elannyira, hogy már 13220 6 | bolygótüze csillagfénnyé tisztult, a könnyű termet remek izomzatúvá 13221 4 | földhöz, amint még soha tisztviselőt sem tisztújításkor, sem 13222 5 | fedezve az örökké égő lámpa titka.~– Valamennyi szappanosok 13223 5 | hogy majd ha az meghal, és titkait magával viszi a sírba, akkor 13224 5 | élnek mind a ketten. A fiú titkol minden köztük létező viszonyt, 13225 5 | meghatotta a történet. Bármint titkolá is, bármint akarta hidegvérűen 13226 6 | s ajkát elfedve kezével titkolózva súgá fülébe: „testvérem”; 13227 13 | neki megígértem, hogyha titkom kitudódik, meghal. Madár 13228 7 | hallgatózva figyelt az éj csöndes titokhangjaira.~Leander pedig sejtelemnyomottan 13229 18 | járt fel s alá szobájában.~Titoknoka asztala mellett ült és írt.~ 13230 6 | akkor is oly aggodalmas titokőrző tartózkodásban, hogy a félt 13231 22 | lubickolnak.~Az egészen sajátszerű titokteljes susogás uralkodik, mit a 13232 9 | diák korában is ,am’cének’ titulált a series-olvasó jurátus 13233 11 | alak állt az ablakhoz, vad tivornyadalt rikoltva le a zivataros 13234 11 | borgőz és rekedt, részeg tivornyahang tolult elébe…~Belépett.~– 13235 15 | felülni!~Ekkor lehetett tizedfél óra éjjel.~Dömsödi úr lankadtan, 13236 25 | Kilenc iccés a gyomrom,~Tizedikkel megtoldom.~Népdal.~Még egy 13237 5 | atyjához mindenben hasonló; tizenhat éves volt, midőn őt az öreg 13238 13 | fizessen meg ön helyette; tizenhétezer hatszázhét forintot a költségekkel 13239 17 | elakadt a vér, kik mind tizenketten házastüzes gazdák voltak 13240 5 | volt Péter úr, noha alig tizenkilenc esztendős, a gyomortöltési 13241 24 | cseppenik; elszámolok ezerig, tízezerig, örökször ezerig reménylve, 13242 5 | telemarkolván mindkét kezét tízforintosokkal, s látván a fenyegető veszedelmet, 13243 9 | jókor jövünk. A prézens úr toalettjét rendezi. Ez valami nagyszerű! 13244 6 | ily virágot; egy csermely tócsájából nőtt ki, mely sötétkék színű 13245 5 | másiknak ajtaján, ablakán tódul ki a kéménytelen konyha 13246 9 | Hová a világi bajok nem tódulnak,~A test kívánsági hol mind 13247 4 | hogy semmi; de szemeibe tóduló könnyei meghazudtolák.~– 13248 10 | választottja, kinek sorsa a többiétől mostohaságra nézve egészen 13249 15 | képezve, majd fűvel benőve, többnyire a csapáson vagy egyes rozzant, 13250 8 | mindenütt; ezek megtartására többszerű eszközökkel bírt mindenha. 13251 5 | szívében az ifjú erejében tökéletest teremtő ép fantázia ideálja 13252 5 | remekmű, és a szép ízlés tökélye; pompás, nagyszerű festvények 13253 5 | kereskedés és földmívelés tökélyeit, hazájokért élő és a haza 13254 6 | sehol, csak az érzelmek tökélyes összhangzásában, s ezt semmi 13255 15 | kamasz! Te varjak pecsenyéje, tökfilkó! Fel akarsz dönteni? Részeg 13256 10 | úr arca halaványabb lőn a tökmagnál…~– Ki ez a fiatal itt a 13257 18 | néze a villámba, mely a tölgyet, mely alatt állt, kettéhasította, 13258 1 | irgalmatlanul, mint szármából a tölteléketazután átszökve a kipottyantat, 13259 4 | de meg sem gyógyulsz, egy töltés sót. S itt infámisan kacagott, 13260 5 | nagyárvízkor éjjel önnek töltéseit átszakította, s ezáltal 13261 5 | maga a vízár az átázott töltéseket? Miért kellett volna azt 13262 5 | partját magas és széles töltéssel körülkeríteni, különféle 13263 5 | fennhéjázással szabályos utcát töltetett, azt kikövecsezte, s két 13264 8 | beadjam; cinkanálba csak nem tölthetem. Az istenért, mon Dieu, 13265 5 | dilemma közé szorulva kin tölthette hamarább bosszúját, mint 13266 26 | könyvolvasással és pletykagyűjtéssel tölti, s igen összehúzódva éldegél.~*~ 13267 19 | oda a gyaluforgács közé töltögesd be! Velem akarom őket vinni, 13268 17 | fel fél akó kátránt, s azt töltsétek a máglya hegyébe szaporán 13269 13 | belevilágított. A láda színig volt töltve puskaporral, melytől alig 13270 23 | lépni, egy nehézkes fekete tömegbe botlott, mely a küszöbön 13271 1 | ércláva, sötétvörös felhők tömegei hömpölygenek. – Rémülés 13272 17 | karjaival feltartva a tolongó tömeget. – Először biztosítanunk 13273 22 | sárosak, hogy mocsáraid töméntelenek; pedig, én istenem, ha mocsárok 13274 4 | mikor ég. Majd csepűvel tömetett meg saruja orra, melynek 13275 5 | míg télen át vánkosokkal tömettek be az említett fölösleges 13276 17 | ki fogja őt szabadítani tömlöcéből.~Bálnai eleinte mit sem 13277 5 | ismeretekben (a vármegye tömlöcét kivéve) jártassága élő tanúbizonyságai 13278 5 | aranyokkal és bankókkal tömögette.~Dömsödi úr megütközve vizsgálta 13279 1 | s egyenesen a nézőkkel tömött mázsaháznak rohan. Bömbölve 13280 1 | bizonyos roppant vállalata tönkrejutásával teljes elmezavarában kénsavannyal 13281 5 | rohan a maga és örökösei tönkrejuttatásának; evégett saját alázatos 13282 7 | kétgarasost oly könnyen tör ketté, mint egy vajas pogácsát, 13283 8 | főkötőjét s öltözete egyéb töredékeny részeit lerakva, illő óvatossággal 13284 22 | kell látnod.~– Gyermekem? – töredezé Góliáth iszonyút sejtve.~– 13285 24 | halálfej tudna mosolyogni, s töredezetten szólt~– Én is laktam ott 13286 24 | fekszik, ablakai be vannak töredezve, kéménye nem füstöl, mint 13287 7 | kezét, s a keresztvasat törekedik leemelni.~E pillanatban, 13288 1 | kártékony hatású erejét törekednek megszelídíteni. A diákok 13289 7 | élethalálra látszottak ellene törekedni. A vályogzápor visszaverte 13290 1 | vágtattak, nyomultak, és törekedtek ama hosszú térségen kifelé, 13291 5 | gyomortöltési tudományos pályán, s e törekvés volt minden szenvedélyei 13292 20 | maga után.~Végre sikertelen törekvései után kivette Márton a halottat 13293 5 | ferdeségek; mindamellett is törekvéseinek elvitázhatlan nyomai maradtak 13294 5 | belülről megakasztva, a törekvésnek enged s fölemelkedik.~Az 13295 2 | szerzend annak névünnepére, s e törekvéssel tökéletesen megegyezőnek 13296 8 | cirógatni minden ráncon, minden törésen.~– Ugyan Zsáni – szólt visszasietve 13297 8 | tartani, valának azon át nem törhető égisz, melynek talizmáni 13298 10 | Szenvedélyes, hajthatlan jellem; törik, de nem hajol, tűr, de nem 13299 14 | Az üvegeket össze ne törjétek!~Hej, mind másként volt 13300 8 | lyánka sértett haragosan törlé le karjáról a csók nedves 13301 5 | köténnyel, ki ünge ujjával törli szemét.~Tehát félelem helyett 13302 5 | felül, honnét a föl nem törlött könnyek hullását számlálja.~– 13303 19 | mint mikor hosszú utak törődései után otthon saját ágyában 13304 15 | megbosszankodott, hogy amúgy törökösen fel nem pofozhatja azt az 13305 18 | mennyországba megyünk vagy Törökországba, olyan cifra, aranyos, gyémántos 13306 7 | szorítá, s annak szemeiből törölgeté a könnyeket. A szerelmesek 13307 17 | s szemeit sokszor kelle törölgetnie.~Csak középen a fehér halott 13308 9 | mintha timsót nyelt volna le; törölköző kendője pedig finom porral 13309 9 | szellő”… de mily keze-lába törötten! Ha hallaná, ideglázt kapna 13310 2 | ősdivatú, vaskosaras ablakok, a törpe rácsozat a ház elején, mintha 13311 18 | előre tudni, hogy mi lesz történendő, diadalmas arccal tekinte 13312 17 | azokból, melyek az éjjel itt történendők lesznek, egy igét sem és 13313 5 | mód nélkül meghatotta a történet. Bármint titkolá is, bármint 13314 15 | lovával, ki, mint tudva van a történetbúvárok előtt, paripáját a koplaláshoz 13315 5 | részint soha meg nem esett történetekkel.~Az ekként bemutatott utca 13316 5 | talált kiütni, mivel, amint történetesen vasládájára találta vetni 13317 10 | lőn, mint a bárány; nem történhet vala rajta oly bántalom, 13318 18 | s melynél több már nem történhetik velem. A fájdalom, ez álmatlan 13319 9 | Másnap nagyszerű inkvizíciók történtek a botrányos csíny felől. 13320 5 | megtörtént, hogy meg nem történtté nem lehete többé tenni. 13321 22 | bürüjén egy rejtélyes alak törtet befelé, magas emberalak, 13322 20 | árkon, bokron keresztül törtetne; a kutya előtte futott, 13323 11 | világosság felé kezdett törtetni.~A szél némely helyen házmagasságnyira 13324 22 | adni, s szemeit és száját törülgeté sáros kezeivel, mitől azok 13325 3 | hozzájuk mondását, könnyeit törülgetvén ingujjával –, majd megemlegettek 13326 9 | és a gubaccsal behintett törülköző gonosz befolyásától, s hogy 13327 16 | ujjával szemeit látszott törülni.~– Te jöttél, édes öcsém? – 13328 5 | ki bár csekély körben, törvényeink azon hiányán segíteni tudott, 13329 13 | erre meg amarra szokott törvényes stílusban beszédét, mely 13330 13 | hogy tőle pártfogoltja törvényesen elvétessék, s a fölpörös 13331 10 | mindamellett is a Hármas törvénykönyv II. 28; II. 68 és Mátyás 13332 13 | odaintézendő bíró eljárás törvényszékileg elhatároztatott, hogy tőle 13333 13 | elhatározottsággal tekinte a két törvénytudós szeme közé, gyertyáját szüntelen 13334 22 | vált, öllel át nem érhető töveik; messzebb szürke gránittömegek 13335 22 | hosszú fürtök piroslanak, töveikben az ízletes szamóca s kövér 13336 15 | mélységig meztelenül hagyva töveiket; hosszú kötélnyi gyökerek, 13337 22 | szorosan egymás mellé férkőzve; töveiknek fele a vízben úszik. Bellebb 13338 18 | fejemet egy villámégette fa tövére, vagy egy dombra, egész 13339 1 | egy letört fiatal akácfát tövestől, azzal hátba hajította. 13340 26 | össze leveleiket.~Füveit tövig leette a repülő sáska, minden 13341 20 | az tapodva s benőve vad tövisekkel, keresztfáját legközelebbi 13342 9 | semmi sem volt egyéb, mint a tógának felhúzni elfelejtett sinórbojtja, 13343 9 | kalaplevéve ad helyet az érkező tógás felekezetnek, kik azonnal 13344 5 | automat búzát eszik, és tojásaiból apró automatokat költ ki.~– 13345 6 | tűnt elő; a festőien szép, tojásdad arc, melynek friss rózsaszínével 13346 15 | az az ördögség, hogy K…-től H*-ig nincs kikövezve az 13347 15 | igaz, hogy aki jelenben K…-tól H*-ig akar jutni, azonfelül 13348 17 | vagyok, nemzetes uramszólt tolakodó merész szemekkel pislogva 13349 15 | könnyebb lesz-e a hintó által tolatni, mint azt húzni; minek oka 13350 2 | aklok, kocsiszínek vannak toldva példás rendetlenségben és 13351 25 | álljon meg a szemetek”-et toldván hozzá.~– Hohohohoó! – ordítá 13352 9 | ordítja betörve az ajtón egy tolladzó bagó oly ijedt arculattal, 13353 8 | Jaj, de nekem számtalan tollakkal kellene bírnom, ha a nemeskeblű 13354 5 | gyümölcsöskertek, a háztetőkön a tollászkodó galambok, az utcán a boldog 13355 18 | fölkelt íróasztala mellől, tollát szájába fogta, s bámulva 13356 5 | paradicsommadár; kivált a madár tollazatja, hosszú, lelógó farkának 13357 5 | nyugodva, hanem kódorogva Tolnán, Baranyán keresztül minden 13358 17 | izmos karjaival feltartva a tolongó tömeget. – Először biztosítanunk 13359 7 | észre, hogy még azonkívül tolózár és keresztvas is őrzi a 13360 6 | kicsinyke áll, a fölfelé tolt szőke haj, s az egészen 13361 7 | alszik ott, kezében egy csomó tolvajkulccsal.~– Hah! – kiálta álomijedten. – 13362 7 | A százgalléros egy csomó tolvajkulcsot keresett elő zsebéből; a 13363 25 | és gyalázni; nevezte őket tolvajoknak, csikóölőknek, kuvaszoknak, 13364 9 | is kellett volna őrzeni a tolvajoktól, hanem azt hisszük, hogy 13365 22 | csendességgel. Hirtelen valamennyi tolvajos mese, miket házkiásásokról 13366 20 | a varjút, azt gondolom, tolvajt érez? Coki haza! – dörmöge 13367 15 | pipáját, s a természetjog nem tom hányadik cikkelye ezen szavai 13368 20 | hallgathatja, mint zúg és tombol a kéményekben a zivatar, 13369 3 | a zacskó.~Annyit hát! – tombola Gáspár kétségbeesve.~Pista 13370 5 | aki ilyenkor kacagott és tombolt örömében. Mindeddig abban 13371 8 | a kisváros hautevolée-i tónadója tudott lenni; fény és csillogás 13372 21 | égnek is kék szeme van; de a tónak is kék szeme van, melyben 13373 15 | ellenészrevételeket nem tőnek kötelességök teljesítése 13374 25 | csikóölőknek, kuvaszoknak, toportyánférgeknek; megígérte nekik, hogyha 13375 15 | szelek ordítanak, a lovak toporzékolnak, Dömsödi úrnak szűk a világ.~ 13376 10 | ragyás arculatú férfiú toppana be szobájába, kiben a táblabíró 13377 14 | Erre egy harmadik betyár toppant a szobába karimás kalapban, 13378 15 | gyomrán, s lábával azon sírra toppantva, hova ő rejtve van, azt 13379 13 | szó úgy fáj, mint másnak a tőrdöfés! Nézzék, most is milyen 13380 7 | vágyai miatt; kezébe szorítá tőrét, s a tanyához lappangott. 13381 7 | kiáltá emez tajtékozva, s tőrével ellenét iparkodott leszúrni, 13382 9 | uszály alul.~A kántisták torkait stimmelték, ki vékonyan, 13383 22 | riaszta a gólyaláb, kését torkának villantva. A leány elhallgatott, 13384 12 | kiaggatni.~Bőszülten ragadta torkon a nőt Bálnai, s úgy összemarkolá 13385 11 | helyen házmagasságnyira torlasztotta a havat; iszonyú nehéz volt 13386 15 | itt-ott roppant buckákban torlik meg, míg másutt a tenger 13387 5 | azoknak hasznát vehesse.~Tornácában, a láda előtti asztalon 13388 5 | ember, egy téres és kerek tornácba juthatni, melynek boltozatja 13389 5 | alvószobát; tollas lakosai a tornácnak nyikorgó nyöszörgések között 13390 4 | mögött egy-egy messze helység tornya emelkedik; emberi hang, 13391 6 | félhomályban egy népes város hegyes tornyai látszanak, mely körül sűrű 13392 5 | közepett; vörös teteje kínai tornyokkal, csengőkkel és groteszk 13393 15 | széles láthatáron hagyján tornyot, de egy árva galagonyabokrot 13394 9 | mozdulatot tett vele, mire húsz toroknak lőn megnyilatkozása, s hangzék:~ 13395 22 | a hosszú hínár között a tórongy és elecke narancsvirágaik 13396 1 | már meggyulladtak, mikor a toronyablakon a füst kezde kitódulni éles 13397 1 | kongásokat, s lehete látni a toronyerkélyen, a szédítő magasban a toronyőr 13398 16 | kit ő ama nagy égés napján tőrrel megdöfött, s egy elfulladt 13399 13 | tűzláng arculatára. Mellette a torz félelem két elrémült alakja, 13400 5 | ennek mintaképeit viselő torzgyermek tűnt elő.~Még soha igazán 13401 6 | paradicsomba visz, éppen tőszomszédja annak, mely a kétségbeesés 13402 22 | és szinte hosszú derekú tót legények. Vannak ismét homok 13403 4 | például, lakván három rendbeli Tóth Istvánok egy és ugyanazon 13404 8 | fel kell őt ébreszteni tout à coup; éppen óra van, orvosságot 13405 10 | pálya sanyarúságiba ide s tova beletörődött. Ekkor történt 13406 11 | áldozatra vezetett bárányt…~S továbbmenének, lépéseik alatt ropogott 13407 11 | járt szegény! – mondának s továbbmentek.~A sárga háznál lassanként 13408 5 | részint hogy neje hozományát továbbra is birtokában tarthassa. 13409 22 | rengetege díszlett, a gyantanemű tőzeg- és kőszén rétegek alatt 13410 2 | illatoknak, minők a kátrán-, tőzék- és paprikafüst; azért is 13411 5 | kéménytelen konyha füstje, szörnyű tőzekszagot terjesztve maga körül. Egyik, 13412 25 | megtoldom.~Népdal.~Még egy tragikai esetet kell elmondanom, 13413 10 | alkalom nyílt az ifjak előtt a tráncsírozás fölséges mesterségének megtanulására, 13414 5 | Pedig az a másvilági üdv oly transcendentális eszme, hogy nem lehet vétkül 13415 25 | esküdt úr mint bírt velök transigálni, azt a cigány nem láthatta, 13416 3 | tárgy belsejéből jőne, mely tréfa ez életben már sokakat rászedett.~ 13417 8 | kiálthatnék. No Jeanette, geh’, ne tréfálj, ébredj fel, ez nem manier, 13418 18 | Azt gondoltam, hogy csak tréfálkodik. Hanem erősen állította, 13419 3 | nekünk!”~A kocsis sem vette tréfára a dolgot, hanem úgy elszaladt, 13420 1 | csordafő sokallni kezdi a tréfát, szétcsap amúgy alföldiesen 13421 7 | kötélért nyúlni; a csapat triáriusai anélkül is sebet kaptak 13422 25 | sikoltozni oly fülhasigató trillákban és fioritúrában, staccato 13423 5 | azt mondom, hogy az öreg Trogmorton egy este oly köpönyegben 13424 5 | orvosság, s szép szó csak Trójában épített falakat, ha igaz; 13425 25 | bőrzsákját, melynek egyik trombitája éppen a mélyen alvó esküdt 13426 20 | harsogás hallik, milyen ezer trombiták hangja; a világvégi 40 napok 13427 2 | csattanása, sikoltások és a trombitatussal vetekedő hölgyelokvencia 13428 1 | ítéletnapja jönne, nagy trombitával kergetvén maga előtt a nyargaló 13429 15 | úrnak le kellett szállani trónusáról, azaz a kocsisülésről, s 13430 1 | teringetteszerű felkiáltási trópusokkal száguldoznak fel s alá 13431 9 | méltó változást.~– Teremtse! Ez biz a sátán. Úgyis neki 13432 1 | omlott, kit ijedtében nem tuda saját, jelen nem levő férjétől 13433 7 | azon egyet kivéve, melyről tudandja, hogy ott van. Egész tervünk 13434 5 | volna, sőt inkább annak tudata, hogy saját családjába van 13435 7 | nevemet tudod? Akárki légy, e tudatért meg kell halnod. Legények! 13436 9 | nevezni – nagy vasajtó őrzi. Tudatlanok azt állítják, hogy azon 13437 18 | olykor megjelen előtted, tudd, hogy akkor én sorsom átka 13438 8 | hogy találni nem fog, előre tudhatá, mozdulatlan maradt, s így 13439 5 | ellenségöknek, annál kevésbé tudhatják, hogy miért üldözi őket 13440 5 | természetesen nem tudta, nem is tudhatta, hogy egy atyja és egy anyja 13441 20 | ellen biztosít-e a sír? Tudja-e valaki gyűlölni a halottat? 13442 1 | felhőkig; nincs aki segíteni tudjon többé; nincs gondolat, nincs 13443 17 | amivel adósai vagyunk, noha tudjuk, hogy a bosszúállás nekünk 13444 6 | volt?… haja?… vonásai?… Nem tudnál emlékezni felőle?…~– Óh, 13445 17 | vagyok hóhér, de téged meg tudnálak ölni. De ne félj, megígértem, 13446 3 | beszélgettem, hogy bárcsak ti is tudnátok szólani; de kukuljak meg, 13447 5 | már talán ötvenet is ki tudnék állni.~S a közönség példát 13448 5 | hidrotechnikában, amennyiben tudnllik egy bizonyos neológ e szót „ 13449 9 | ki énekelt itt, ha szabad tudnom?~– Mi mindnyájan, ki véknyan 13450 3 | úr házánál, mióta felsőbb tudományokat hallgató unokaöccse, az 13451 5 | pillanatra meg nem ismerni a tudományokkal bővölködő férfiút.~Ez Rónai 13452 5 | magyar embernek, mintha tudományokra nem volna teremtve, óh, 13453 25 | természeten, mely tüneményt a tudománytalan köznép rövideden nevezi 13454 5 | venni, porrá zúzták. A nagy tudományú férfiú vállat vonított e, 13455 5 | hasznot tettek volna ezek tudományukkal hazának és emberiségnek, 13456 13 | jöttek, anélkül, hogy valaha tudomásukra esett volna: miért jöttek 13457 5 | hazának és emberiségnek, ha tudós chiméráikat szélnek eresztve, 13458 9 | Pista ismeré el a tettbeni tudósságát, a többi erősen kitagadta 13459 5 | olajból készíte semmit, tudott-e viszont semmiből olajat 13460 7 | kőhideg, bús arculatával.~– Tudsz-e halálod órájáni imádságot, 13461 9 | akik ezt még eddig nem tudták.~Egy szegletben szupplikációra 13462 8 | Jeanette, mon coeur, hogy tudtok ilyen olajméccsel ellenni? 13463 5 | istenért! ezen segíteni kell. Tudtokra kell adni előre a veszélyt, 13464 17 | hogy két hétig azt sem tudtuk róla, élő-e vagy haló. Csak 13465 13 | forintot ígért annak, ki tudtul adja a szökevény hollétét; 13466 22 | egy nemes úré, kiről nem tudunk egyebet, mint hogy fiatal 13467 4 | közt egyhangúan cirpel a tücsök. Az apró halmok, mik demutka 13468 15 | lélegzetét érzi visszafúlni tüdejébe. Hozzá a magasnak tetsző 13469 2 | lélegzet maradozni kezdett tüdejében, s fülei zúgtak. – Ekkor 13470 25 | rezignálta a szolgálatot, a szél tüdejéből is kifogyott a lehelet; 13471 18 | lassan hervasztó, mint a tüdővész, és gyógyíthatlan, mint 13472 9 | ablakon, s az ilyen szurrogát tükörben aztán hajának és nyakkendőjének 13473 6 | költészet költészete, mit csak tükörből tanul ismerni a művelt világ, 13474 5 | szék egyenesen nekiment a tükörnek, a tükör összetörött, a 13475 9 | Szerencsétlen! Ha csak akkora tükre van is, mint egy szunyog 13476 6 | annak füves partján, s ha tükrébe letekint, Isten képét látja 13477 5 | kisded gömbölyű , melynek tükrében hattyúk úszkálnak, közepén 13478 5 | feszületet függesztett vala, vagy tükrét fátyollal vonta volna be, 13479 26 | élő teremtés; vizeiben nem tükrözi magát a kék mennyboltozat, 13480 17 | nyúlt hozzájok. Darabig tülekedtek így szótlanul, azután János 13481 2 | mi van a kalapod mellett, tülökorrú te! – riaszta Jutka asszony.~ 13482 18 | fényesek voltak, mintha csak tündérek laknának bennök, jutottunk 13483 5 | olyan dolgok itt, mik csak a tündéres mesékben említtetnek egy 13484 24 | éjjeli szivárvány sokkal tündériebb a nappalinál, mintha csak 13485 7 | úrrahahaha! Őkegyére a tündérke ráhuszította az ebet, mikor 13486 21 | ragyogvány, magas ízlés! Tündérország!~Legbenn a szoba mélyén, 13487 4 | ifjú Lillának, s a lyánka tündérsebesen vonta magát az orgonabokrok 13488 11 | lebegett, arca halavány volt és tündöklő.~– Jankám! – kiálta az ifjú, 13489 11 | itt-ott távozó lámpások tünedeztek el a házak között.~Két férfi 13490 5 | procedúra, mely az égés tüneményét előhozza, az égést föltételező 13491 3 | többé.~E természetfölötti tüneménynek a kulcsa ez, hogy Pista 13492 25 | egész természeten, mely tüneményt a tudománytalan köznép rövideden 13493 5 | különöst, annyi sajátszerűt tüntet fel előtte a szoba egyetemessége; 13494 1 | fel, öklöket és karokat tünteve elő, melyekről Sámson juta 13495 10 | rendkívüli dupla leckéket a türelemből; de megtörte magát, ellentmondott 13496 15 | dégálni; addig is tessék lenni türelemmel és reménységben.~Ezzel 13497 18 | dologhoz.~Bálnai feszült, türelmes figyelemmel hallgatott; 13498 10 | látta először, a gyávaságig türelmesnek tapasztalá. A rábízott dolgokban 13499 17 | dühösen megrázva, szilaj türelmetlenséggel kérdé tőle:~– Hová?~– A 13500 1 | A kutyákat! – rivallja türelmetlenül a nép; s rögtön tompa ugatás 13501 12 | vállán keresztüldugva egy tüskehajú, vászonszínű, hosszú, váltott 13502 7 | s ekkor nekiiramodik tüskén-bokron keresztül, s addig lélegzetet 13503 5 | edények, melyekből csoda módon tüskés és bibircsós tarka kórók, 13504 22 | sárosabbak lőnek; végre nagy tüsszögések között leoldja falábait, 13505 3 | Hallgatsz, hallgatsz! Takarodj tüstint a házamtól! Ötszáz igazi 13506 9 | azokat fuvolájából elő bírta tüszkölni.~A népség észreveszi jelenlétét, 13507 23 | melyben az őrültség égető tüze szelíd szerelem melegévé 13508 8 | táncáról s szemei csábító tüzéről városszerte híres vala, 13509 9 | gyertyalángnál rozsdás cirkalmot tüzesít meg, annak két ága közé 13510 2 | rak, s várja, míg a vas tüzesül, és fúja a tüzet; a szikrák 13511 5 | tevének keresztülmenni a tűfokán, mint gazdag embernek a 13512 4 | város közönségének azon tulaj donsága, hogy a kebelében 13513 13 | elvétessék, s a fölpörös bárónak tulajdoni joggal átadassék.~Miután 13514 6 | mindegyik virágot, s szellemeket tulajdonít nekik; a szomorú árvalányhaj, 13515 5 | eszme, hogy nem lehet vétkül tulajdonítani a szegény pórnak, ha korlátozott 13516 1 | egyszersmind azon hang tulajdonosa hatályosan ránta vissza 13517 4 | kiben nincsen annyi tulajdonság, mennyit ebeid legrosszabbika 13518 5 | később több rendbeli szép tulajdonságaiért annyira elhíresedett, hogy 13519 5 | fixírozott.~Mindezen szép tulajdonságaihoz járult még az, hogy noha 13520 12 | ülő társhoz, ki nevét azon tulajdonságánál fogva nyeré, hogy lábfejei 13521 5 | kiváltképpen nevezetes volt azon tulajdonságáról, hogy igen buzgó katolikus 13522 2 | csakugyan úgy volt; a gyermek túlbuzgó szeretetében azon gondolatra 13523 18 | aztán kacskaringósan, hol tűled, hol hozzád eveztünk a sűrű 13524 4 | társuló költői érzelemmélység túlemelték őt a mindennapi világ megszokott 13525 8 | kényelmei közt neveltetett, kit túlérzékeny kebellel, nemes indulatokkal 13526 3 | vizsgálná, melyek a kerten túli zsellérház aklaiban szoktak 13527 25 | mladipan! csoszo kteri tulipán, jaszom ti dovola?!” (Ha 13528 14 | rángások vonaglanak keresztül, túlmozgékony arcidegeivel a legcsodálatosabb 13529 5 | vitézlő rend derogálta neki túlnyomó ismereteit és gazdagságát; 13530 1 | foglalatosságokban gyakorolják túlömlengő, ifjú erejöket. A görög 13531 23 | Leander pedig szerencsésen túlpartra jutott kedvesével.~Amint 13532 25 | zökkenő helyen a rúdatlan szán túlságosan félre farolt, a lebontakozott 13533 4 | nagyot került, hogy a város tulsó végén mehessen haza.~A bátor 13534 5 | kellett a legkülönneműbb túlsóságok, megrögzött és apáról fiúra 13535 4 | az emberi ész láthatárán túlszárnyaló gondolatokat, s előlép a 13536 13 | Majd addig árkon-bokron túltennénk magunkat, nemde? Mi pedig 13537 5 | anyai örökömet is szinte túlterhelte már adósságokkal, célszerűnek 13538 6 | boltozatlan űrébe, s lelke túlviszi a szem láthatárán. Mindenik 13539 5 | boldogabb világba.~– Ez megint túlzás; meghalt mellbetegsége következtében.~– 13540 7 | elérésére gyakran legőrültebb túlzásokat választottunk. Egyszer hírét 13541 5 | volt benne, szenvedélyes és túlzó, pártütő minden isteni és 13542 4 | sem gyanítá: merre és hová tűnhetett el.~ 13543 15 | között egy fekete árnyék tűnnék fel meg-megjelenve és eltűnve, 13544 4 | gondolatiban végig; a szemébe tűnő halmok, virágok, bokrok, 13545 10 | jellem; törik, de nem hajol, tűr, de nem felejt, s roppant 13546 6 | testvére iránt. Ismered-e a turbánliliomot? Nem szép virág, nem kedves, 13547 22 | sodronykalitokban gerlék turbékolnak, az udvar közepén pedig 13548 25 | elvégre, biz az szégyen, de mi tűrés, tagadás? biz ők tisztelettel 13549 25 | Bodor, kócos haján fakó túri süveg fészkelt szemeire 13550 18 | vádlását a törvény előtt? Tűrnie kellett, s tűrni nem tudott, 13551 8 | feltalálatlanul.~Mindent tűrő, mindennek hízelgő kedélye, 13552 25 | elkopott a Szellő és Tündér túros hátain.~Az esküdt úr desperate 13553 4 | bántani nem tudsz, ki csak tűrsz, szenvedsz, s még csak nem 13554 1 | míg az atléta ingujját tűrte fel, öklöket és karokat 13555 5 | borsózik a háta.~– Eh, mit! – tusakodék magában, s a rostélyt felemeli.~ 13556 3 | kíván, ha fát vágatok, a tuskó kiabál, s pénzeim…! Óh, 13557 5 | neveztetvén ezen comedentia „tutti frutti à la Babel”nek.~Ily 13558 9 | Rettenetes!!!~Ümm… Koáksz… tuúbrekekebrekekekakukk…~– 13559 13 | mindkettőjök szemei vad tűzben ragyogtak.~Lilla felnyitotta 13560 7 | majom számára kikaparja a tűzből a gesztenyét? Én ismerem, 13561 1 | víz után; míg az utcákon tűzfecskendők nyargalnak föl s alá, anélkül, 13562 17 | egyetlen ablakából vöröslő tűzfény világított ki a puszta éjszakába, 13563 15 | minden, mit a lemenő nap tűzfénye még kopárabbá, még sivatagabbá 13564 20 | bozótjai közé, s az ember tűzhelye mellé.~Örül, ki szeretett 13565 6 | ölelő kart, szívet, meleg tűzhelyt és meleg kebelt, mosolygó 13566 24 | látogató, melyből több zsákot, tűzi eszközt és egy bundát rakott 13567 5 | feleresztetnek, elsőbben lassú tűznél megfőzetnek, azután megpároltatván 13568 22 | peckére darab szalonnát tűzött, s az egész játékszert bedugta 13569 22 | a Tiszába süllyedt; képe tűzoszlopként vonul végig a folyam habtükrén, 13570 23 | végétől a másikig.~Az őrülés tűzsarkantyúját érezé lelkében.~*~Leander 13571 8 | kísértő jelent volna meg tűzszemeivel. Az ember irtózatosan mosolyogva 13572 16 | jelentek meg előtte szikrázó tűzszemekkel; hallotta a kétségbeesettek 13573 13 | keblére, kinek arca hős tűztől lobogott, s biztatva takarta 13574 2 | mezei virágkoszorú volt tűzve, mely mint koszorú nagyon 13575 5 | át nem egykönnyen érheti tűzveszély az alsó lakóit. S mi lett 13576 1 | rohan; … lova gyors, de egy tűzvörös felhő feje fölött mindenütt 13577 18 | No, ott volt ám a pénz, tyhjúj!~– Megállj! Nőt nem láttál 13578 12 | eleven állatot nyúznának.~– Tyuhaj! – ordítá a Telezsák s megugrott, 13579 3 | háztól, Gáspár úrnak sem tyúkjai, sem lovai, sem erszényei 13580 3 | történnek a házamnál. A tyúkok, baromfiak megszólítanak, 13581 10 | lakodalom, minden reggel tyúkverő fogadott lakánál boldogot, 13582 9 | magukra a tettet, hiszen ubi valamennyien peccant: senki 13583 12 | kölcsönöz fejének, mintha az egy uborkás hordó volna. Szemei be vannak 13584 5 | megsüttetnek, és narancs- s uborkasaláta keverékkel feltálaltatnak, 13585 12 | tenyerébe, egyet fordult:~„Uccu cuca, ég az utca!” – rikoltá, 13586 6 | falai folyondárral ellepve, udvara közepén nagy olajfa, kerítése 13587 24 | elidomtalanulva.~A félhold nagy udvarából világíta le .~Sokáig nézte 13588 2 | ablakot vágott a Gáspár udvarára, Gáspár ólat rakott az ablak 13589 22 | himbálózva, átvetette magát az udvarba.~A kutya szűkölt dühében 13590 9 | fejjel előre vitték ki az udvarból, s kinek-kinek csurgóra 13591 15 | egymás mellé jutva, merő udvariasságból egymásnak hátat fordítának; 13592 1 | válaszoljon a szokatlan udvariasságra, szökdelt, rugdalózott, 13593 7 | lélekéberséggel egy, az udvarközépre rakott tégla- és vályoghalomra 13594 5 | előtt az árnyékos diófák, az udvarokon kerekeskutak, a virító sövényekkel 13595 5 | megossza? Pedig az a másvilági üdv oly transcendentális eszme, 13596 11 | elgondolá, hogy neki már nincsen üdve, s nem bocsátotta a leányt, 13597 11 | hangon a szegény leány. – Üdvedre kérlek, bocsáss!~Az ifjú 13598 7 | hogy lelkeik mondhatlan üdveket érezzenek.~Az ifjú néha 13599 26 | szeretteink kezét, ma még üdvet néztünk ki egymás szemeiből, 13600 8 | az önzés legjobb barátja üdvét egy percnyi örömért, s a 13601 20 | arcok susognának fülébe üdvetlen szavakat; de a kegyes ember 13602 9 | népcsoport kísérte ki az üdvezült sárhüvelyét a mulandóság 13603 5 | azt úgy látják illőnek és üdvösségesnek.~Íme ez külső kinézése azon 13604 18 | csak gondjaink vannak. Légy üdvöz nálam, szomorú vendég, nyugodtan 13605 2 | nem megharagítani; csak üdvözleni akartam; bizony semmit sem 13606 2 | Hát te, vén bolond! – ily üdvözléssel támadja meg a mellette elkullogót. – 13607 18 | illetődéstelenül a régi ismerős üdvözletére.~– Ön talán nem is ismer 13608 7 | a kutya nem várta be az üdvözletet, hanem elébök tipegett ásítozva 13609 8 | kellemes fejbólintással üdvözöl, azután unatkozott, álmos 13610 7 | ajkak, s egy hosszú, fojtó, üdvteljes tapadásban, néma kéj közepett 13611 9 | felelt lakonice Pista, üggyel-bajjal öltve ki fejét az ölelő 13612 5 | előrelátással bántam ez ügyben, most mondja meg, apám?~ 13613 12 | elhúzódtak tőle, mert féltek keze ügyébe esni, mikor jókedve van.~ 13614 10 | tanult, s gyakran főnöke ügyeibe oly hozzáértő s alapos feleseléseket 13615 2 | Márton úr mindezekre nem ügyel; némán, keserűen nézi a 13616 14 | korcsmárosné nem látszott ügyelni mindaddig, míg utóbb a nyavalyatörős 13617 22 | kapu tetejéről, gyakorlott ügyességgel húzta fel magát kezein, 13618 8 | tele tudta rimánkodni bíró, ügyész és pörösfélnek a füleit, 13619 15 | lelket sem talált, kire ügyét bízhatta volna, lovait megitatja,


teste-ugyet | ugyno-vaz | ved-vonit | vonni-zuzza

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License