Fezejet

  1     1|      savanyú káposztaszaga volt; de hát eltűrtük azt nemzeti büszkeségből.
  2     1|            vele alkudozni, hogy no, hát minden harmadnapra jusson
  3     1|         hatalmas úr, hogy beszéljen hát, hányszor engedi át a német
  4     1|            valaki elkiáltja magát: „Hát a vasajtó!”~Mivelhogy a
  5     1|             a kiömlő gázlángot. No, hát nekem is van egy hőstettem,
  6     1|          saltem sic” (új magyarul: „hát csak így meg amúgy”).~Az
  7     1|         volt még akkor több egynél, hát nem kellett neki predikátum.
  8     1|    felhagytak volna a színészettel.~Hát addig is be kellett érni
  9     1|             a színházi reformoknak?~Hát hisz azt mindenki tudja:
 10     1|      honvédek, Egressy Gábor~No, de hát legyünk igazságos – prókátorok!~
 11     1|             igazságos – prókátorok!~Hát nem elég nagylelkűség volt
 12     1|             németre kell fordítani, hát legyen a „láb”-ból is „fusz”.)~
 13     1|            láb”-ból is „fusz”.)~No, hát hazajöhetett Egressy Gábor
 14     1|             őrülten ment haza. – De hát erre van szüksége a színháznak.
 15     1|          kein Stück mehr aufführen.~Hát bizony volt nagy művészet,
 16     1|           huszár lesz belőlük.”~No, hát ez éppen így történt. Amint
 17     1|          hébe-hóba felelevenítenek. Hát hiszen én is szeretem a
 18     1|          vonzódásai.~Min bukott meg hát mégis?~Azon, hogy nem tudott
 19     1|       kifelé nem lehetett tágítani, hát befelé tágította meg. Ő
 20     1|         forintos fizetéseik vannak.~Hát az a Nemzeti Kaszinó volt
 21     1|             volt annyi esze!)~Pedig hát nem így történt a dolog.
 22     1|              s nem kellett pirulni.~Hát ezt a legendát is csak az
 23     1|           döfte szikrázó gatyáját.)~Hát ezért bizony ki kellett
 24     1|          rút, mint az oroszláné. De hát az oroszlánnak is olyan
 25     1|         hogy egy kicsit énekelt (de hát melyik naiva nem énekel?),
 26     1|             is nagyra becsültek. De hát „tiltják törvényeink”. A
 27     1|         elsőrendű hőstragikusa.~No, hát ebben a néma szerepben szabad
 28     1|           bankár Pesten, mint most.~Hát csak hozzá kellett folyamodni
 29     1|            Márton nagybátya”.~Hanem hát ilyen háládatlan a világ!
 30     1|             viseletnek: a „kard”. – Hát bizony, kardot viselni nem
 31     2|             magyarországi sajtónak.~Hát a cenzúra?! Erről egészen
 32     2|       köblábak szerint megbecsülni, hát tessék elképzelni, hogy
 33     2|           és számos kisebb szobája; hát e korszak alatt azokban
 34     2|       szabad emlékezni.~Ekkor aztán hát elkezdték őtet tisztelni.~
 35     2|    engedelmes állampolgárnak.~Hanem hát annyi sötét panasz mellett
 36     2|      panaszkodtak neki többen.~– De hát ismert ön már valaha népszerű
 37     2|            lapjában ismét. Hanem ez hát nem volt cenzúra, csupán
 38     4|            ki lesz nyomtatva.~– No, hát hirdesse ön ki!~– De hogy
 39     4|       Scholzot a silbak szerepében.~Hát egyszer úgy két óra tájon
 40     4|          fáklyás zenét adni.~Kinek?~Hát Kossuthnak, aztán meg a
 41     4|            de van jó bor és cigány? Hát úgy tölti el, hogy táncol,
 42     4|       Herman Ottó filoxérájának; de hát „moderata durant” és „ne
 43     5|      városban mindenütt keresnek.~– Hát ne maradjon itten.~– Kivinne-e
 44     5|     szekerét összevissza kutatni:~– Hát ebben a gyékényben mi van? –
 45     5|         mintha ember volna benne.~– Hát persze – szólt lélekjelenléttel
 46     5|           excellenciád parancsolja, hát legyen: – ide kellene mennünk
 47     8|         kisasszony van a háznál; de hát akkor, amidőn, mint Trencsén-Teplitzben,
 48     8|    harmadikat, az jól halt meg.”~De hát nem ez, ami megörökítendő.~
 49     9|    legmagasabbról jövő kitüntetést.~Hát az igaz, hogy az „most”
 50    10|           halál költészete.~Csoda-e hát, hogy a költő a halált megszereti?!~
 51    12|      szemben!~Nyári Pál azt mondá: „Hát ha Isten úgy akarta: vesszünk
 52    12|         széttekinteni a csatatéren.~Hát a bácskai hős ott hevert
 53    14|           bátorsága ezeket megírni, hát nekem lesz bátorságom ezeket
 54    14|        végét – mondá Ivánka Imre.~– Hát mi lesz belőle? Legfeljebb
 55    14|             azoknak a ténora miatt? Hát erre az az okom volt, hogy
 56    14|   Svábhegyen, azt mondta, hogy „No, hát látogassa ön meg: ne búsuljon
 57    14|          kéziratgyűjteményemben.~De hát mind bagatelle-bajok voltak
 58    14|            kévéje volt a takarmány; hát még a kenyér! Fűrészporral
 59    14|             egyszerűen lebunkózták.~Hát a kormány? A közigazgatás
 60    14|       kívánod, hogy én elnyeljelek, hát én nem bánom: elnyellek.”~
 61    15|             azt mondtam:~– Jól van, hát majd közölni fogom ezeket
 62    15|   humorosnak látszó kijelentésemet. Hát persze, hogy humoros volt.~
 63    15|            Szürkül a szakállunk! De hát még egy hírlapnak? Hogy
 64    15|        volna rekriminálni.~Apponyi: Hát a 48? S ami arra következett?~
 65    17|             pátriárkák korszakából. Hát a trónon ülő uralkodóval,
 66    18|          munkások állapotát illeti, hát azt vígan rendezte a tiszttartó,
 67    18|                 Nincs baj?« – »Baj? Hát mi baj lehetne?« A boglya
 68    20|            meglett volna minden; de hát a jelmezek? Tudor Máriának
 69    20|           bajuszkákkal tarkázva. De hát a hímzés? A széles arany
 70    20|             az új nemzedéknek. – De hát nem lehet ott. – Hívják,
 71    21|              Elmondom, hogyan kell! Hát amint a szerepet a kezedbe
 72    21|               No kisasszony, mondja hát!” Majd az igazgató is rákiáltott: „
 73    21|            igazgató is rákiáltott: „Hát mért nem mondod?”~– Hát
 74    21|             Hát mért nem mondod?”~– Hát ez az én szerepem? – kérdé
 75    21|               kérdé elbámulva.~– Az hát! Tán bele se néztél? Mit
 76    22|           legalább nem tudok róla.”~Hát biz ez úgy van. Katona József
 77    22|    pályázatról közölt tudósítás. De hát ki olvasta Magyarországon
 78    23|          csodálkozva kérdem tőle:~– Hát ezeket a parasztokat már
 79    24|           harmadiknak a hibájából.)~Hát az hogyan érthető meg, hogy
 80    24|     betöltik az egész klubot.~Talán hát valami nagy pénzbe megy
 81    24|            a „mérleg” tökéletes.~De hát megvolt érte a gyönyörűség.~
 82    24|            érte a gyönyörűség.~Mert hát nagy gyönyörűség az, mikor
 83    26|             fájdalmat a főherceg? – Hát a fejem tetejétől a lábam
 84    30|          nincs többé Tisza Kálmán…”~Hát nincs már szüksége a sorsnak
 85    30|     tiráriusi pajzsot és dárdát is: hát ez is egy halál.~Bizonyára
 86    32|      Blahánénak az édesanyja.~Hanem hát az előkelő anya még azután
 87    33|             nemzet mind a kettőnek.~Hát mindenkinek meg kell-e halni,
 88    34|    bizonyára mind híve e vallásnak.~Hát az, aki egy egész országot
 89    35|             a betűk – kényszerítve.~Hát neked kellett előre menned?~
 90    35|    összetört alak.~Most már halott.~Hát mi az, ami bennünket megemészt?~
 91    35|           ha olyan emésztő a munka, hát hagyjunk fel vele.~Oh, be
 92    35|     Csinálunk neki pompás temetést. Hát a nagy mesterművekből mi
 93    37|            fölséges egybevegyülése; hát akkor egyszerre egy veres
 94    38|          Ezt meg a németek mondják. Hát miért ne csinálnék egyszer
 95    38|         elteszem a kalapskatulyába. Hát már akkor ott volt az én
 96    38|      cilinderem a kalapskatulyában! Hát ez már micsoda? Hogy jött
 97    38|          lumpolsz!”~Ami igaz is. De hát „pokolban is esik egyszer
 98    39|           hatvan esztendővel. Pedig hát az 1809-i győri ütközet
 99    39|        áporodott cukros vizet.”~No, hát ez az állott cukros víz
100    41| megtanulnunk, nem érünk rá ezekre.~…Hát hiszen nem is tinektek mondtam
101    42|     élelemmel és lőszerekkel.~Hanem hát egy kérdés volt, ami a magyar
102    42|           másik meg a farkával?~No, hát ezt el tudja igazítani a
103    42|             unszolva, hogy feleljen hát, vagy igent, vagy nemet.~
104    42|         újból ismételte a kérdést: „Hát feleljen, doktor: igen vagy
105    43|           Keglevich, Széchenyi Pál; hát még a birtokos köznemesség:
106    43|          csapatjaik élén harcoltak; hát még a közvitézek kifogyhatlan