Fezejet

 1     1|     németnek orvosság, magyarnak halál. Míg más gazda búzát vetett,
 2     9|         bírálóknak, akik élet és halál fölött, sőt örök élet és
 3     9|    fölött, sőt örök élet és örök halál fölött ítélkeztek.~És ez
 4    10|         legmagasabb költészet. A halál költészete.~Csoda-e hát,
 5    10|         világról, gyönyörködés a halál eszméiben, találkozás a
 6    10|       súgja: rút az élet, szép a halál, a halál után nincsen szenvedés; –
 7    10|         az élet, szép a halál, a halál után nincsen szenvedés; –
 8    10| mindannyiszor csábítva mondja: a halál szép, a halál az isten angyala.~
 9    10|          mondja: a halál szép, a halál az isten angyala.~Óriási
10    10|          örökké álmodásnak neve: halál.~Önlelkétől gyötörve, mindenütt
11    10| megmondja neki: az élet semmi, a halál minden. A lélek elszédül,
12    10|          csillag lehull.~És ez a halál a költészetben…~Mint csillag
13    10|       volt halála is.~Oh, hogy a halál minden nemeinek csak egy
14    10|         földi bilincseit… Mindez halál, sötét, gyűlölt, irtózatos
15    19|      halálországába. Ez az igazi halál, ez az igazi temetkezés.
16    19|  lángesze, híre; – por és hamu a halál után, amit a szél elfú.~
17    29|     Pompa, dicsőség elenyészik a halál felséges orcája előtt.~Eszembe
18    30|         szokott fegyvert: az egy halál.~Nem halál annak az államférfinak,
19    30|      fegyvert: az egy halál.~Nem halál annak az államférfinak,
20    30|         dárdát is: hát ez is egy halál.~Bizonyára nekünk, apró