Fezejet

 1     1|      Szathmáryné: mindannyian szegény ördögöket választottak férjül
 2     1|             Elfelejtett nevek~Szegény színészek! Elfelejtett énekes
 3     1|      pokoltul sem ijed meg. A szegény Banquo ugyan sietett vissza
 4     2|    segítettek is a megszorult szegény legényen.~Lehetett ott alkudni
 5     4|     velük megy.~Volt dolguk a szegény professzoroknak, ezúttal
 6     4|     közülök hírmondónak.~Jaj, szegény színházigazgató! Neki kell
 7     4|      ellenséget.~Most aztán a szegény múzsafiaknak igazán elöl
 8     5|    útiköltséget, s a közrendű szegény ember gyalog felvándorolt
 9     5|      írták ki az újságba, s a szegény ember mégis oly híven elvégzé
10    14| látogassa ön meg: ne búsuljon szegény asszony: menjen ki hozzá
11    14|      mikor ez a büszke nő egy szegény parasztleánynak, ki a maga
12    18| szövőszéket, s aztán tanult a szegény diákok száraz kenyerén,
13    18|       vezette a táborát. Mint szegény ember halt meg. Népvezérre
14    22|     róla, hogy egy kecskeméti szegény takácsnak a fia volt.~Itt
15    22|       a fia volt.~Itt csak a „szegény” melléknév a tévedés.~Abban
16    22|      nyelvvel, mely akkor oly szegény volt; s az egyszerű szavak
17    23|  Pista. Innen látogattak be a szegény legények a tabi plébánoshoz
18    23|       szurkálta gombostűre.~– Szegény lepkék! – sóhajt fel a szép
19    40|    didergő undorgást elverni!~Szegény éjjel éhező fiúk!~Bezzeg