Fezejet

 1     1|             a férje is, és a kedves kis fiacskájuk.~Leírtam én ezt
 2     1| tilinkóversenyében, aki egy pirinyó kis hangszeren, mely nem nagyobb
 3     2|       elébbeni önmagától. Még azt a kis időt sem sietett felhasználni
 4     2|  gyalogcsendőr, azok segítettek egy kis zavart csinálni a járókelők
 5     7|         beállt az önkénytesek közé. Kis hétesztendős fia, látva
 6     7|           nem jönnek az ellenséggel kis gyerekek?~– Minek neked
 7     7|      gyerekek?~– Minek neked azok a kis gyerekek, édes szolgám?~–
 8    13|          már várta nagyságtokat egy kis jó korhelylevessel. Ahhoz
 9    14|             ide akarok ülni.~Ez egy kis kellemetlenségnek látszott.~
10    17|           arra a célra rendeltetett kis prés alól szótlanul kihúzta
11    18|          Sztancsicsnak hítták, de a kis fia nem tudta ezt a nevet
12    21|          tréfásan: „Nem rágtunk egy kis kenyeret miatyánkkal?!”~
13    23|           szomszédos szoba maga egy kis múzeum. Ami itt ritka és
14    31|         vagy visszahúzódtak falvaik kis világába, vagy ott ültek
15    33|           magának a mankó?” mondá a kis László, „mikor magának szárnyas
16    35|          legkedvesebb az én csendes kis hajlékomban, családi és
17    36|             ezekhez a képekhez az ő kis leánya volt a minta. Csak
18    37|             az olyan volt, mint egy kis nap, épp olyan vakító, ezer
19    40|        diffikultált cikk helyét egy kis „spekk” hozzájárulásával