Fezejet
1 I | kutató a „fehér asszonyt”; de itt már az akkori magyar divatú
2 I | porként ölelkezni? Kire vigyáz itt fenn? Kinek int örökké felemelt
3 II | vásáros tudhassa, mit fizet; itt alkudozás nincs, az árakat
4 II | Batu kán minden csordáival. Itt volt a Lapis refugii (a
5 II | fontosságát az is emelte, hogy itt volt a fejedelemnek a második
6 II | népsokaság zsibongása közé. Ezek itt Czelder Orbán hajdúi; szepességi
7 II | folytatja a dolgot. Nincsenek itt pápisták, akik azt kívánják,
8 II | dynasták emlékeivel, akik itt idõztek, a várost fejedelmi
9 III | úr! Prosit Sylvester! Hát itt van Szilveszter napja! A
10 III | nem teljesült! Hehehe!~- Itt van, de „még nem múlt el
11 IV | szabad kilátással a piacra. Itt szokták tartani a díszlakomákat,
12 IV | Mert dacára annak, hogy itt minden ember a magyar öltözetet
13 IV | vitézlõ tanács urak! Íme itt vagyon õkegyelmességének,
14 IV | lyuka -, hanem az, hogy mi itt ilyen dobzódást, lakmározást
15 VI | tanácstagoknak.~Helyet bizony! De itt csak tizenkét karszék vagyon,
16 VIII | sarkok; ez a kecsegeorr. Itt valami leány ment keresztül
17 VIII | oszlopcsarnokok alá, utat vesztett; itt már nem volt friss hó, amiben
18 VIII | már kukorítanak a kakasok. Itt kell neki lenni az arkádok
19 VIII | leány negyvennyolc óráig itt marad kitéve. Hogy a hidegtõl
20 IX | kegyeddel beszélni.~- Ezek itt nem lábatlankodó emberek,
21 IX | kimentek már a divatból. - Itt vannak a kulcsok, vitesse
22 IX | ezredes, hogy addig helyette itt nálunk a fejével kezeskedjék.~-
23 IX | miután a kezesül cserében itt hagyott ezredes tõlünk visszaszökött.~-
24 X | mi az ördögöt csinálsz itt a konyhában?~S egyúttal
25 X | konyha, az ott tûzhely; ez itt Pelargus, aki kávét õröl,
26 X | fehércselédet hallottam itt énekelni az ablakban, aki
27 X | fõstrázsamesterségrõl?~- Az már megvan. Itt van a generális kezében.
28 X | kardmarkolatára ütött.~- Itt van az ára az oldalamon.~-
29 X | hamar hiszi.~- Akarod, hogy itt hagyjak mindent, s hazamenjek
30 X | Minden fõtisztnek, aki az itt levõ kuruc seregbõl a császáriba
31 X | Szepesség be van hódítva. Itt van a fejedelemnek a második
32 X | amihez nem kell ez a gyermek itt a közelemben.~- Én sem?~-
33 X | dicsõ teremtés, mint aki itt most elõtte áll, magas,
34 X | lássa az egész piac, hogy itt ülnek fel.~Mikor aztán eltûntek
35 XI | levővel nyakmeredés nélkül. Itt csak lóhátról lehetett társalogni.~
36 XI | mérnökkari tisztre.~Belleville itt sem változtatta az asszonyok
37 XI | míg el nem alszom.~- Õ itt lakik a házban?~- Igen a
38 XI | és az occasio bona, az itt van.~- Az igaz, hogy itt
39 XI | itt van.~- Az igaz, hogy itt van.~- És így kapitulál
40 XI | nem veszi ön észre, hogy itt minden ablakban egy Argus
41 XI | után egy negyed múlva én itt leszek az ablak alatt.~-
42 XI | cipó) meg egy korsó sört.~- Itt van, bregyó! vedelj! pofázz!~
43 XI | amik a kisfiától maradtak itt. Egy kézi mángorlóval mind
44 XI | egészen egyedül egymagában van itt a háznál. Hát Pelargus?~-
45 XI | doktor, látva, hogy nagy itt a paroxizmus. - Asszonyomnak
46 XI | Asszonyomnak nem lehet itt ápoló nélkül maradni. Mindjárt
47 XI | Megtaláltam, édes kincsem. Itt van a szelencében.~- Ostoba
48 XII | kedves csemegéje. Ritkaság itt ezen a földön; messze tengerentúli
49 XII | van az most! Nem dübörög itt semmi, csak az én szívem,
50 XII | akarsz. Alig várod, hogy itt hagyhass.~- Alig várom?
51 XII | rémület a kezébe adott. „Itt vannak a németek!” Ez a
52 XII | tör ki az emberzajból. „Itt van Löffelholtz!” S a kiabálás
53 XIII | a vénasszony, hogy húzza itt a bõrt a fagyon. Ezt is
54 XIII | dolgot végzek. Meg ne ijedj itt magadban. Senki nem tud
55 XIII | az alabárdjaikkal, mintha itt azt az egy szál leányt õrzik,
56 XIII | többi kaszamátaboltokba. Itt nem maradt több valami három
57 XIII | elszöktették.~- Úgy van, úgy van. Itt a lábnyomok! Világos.~-
58 XIII | toppba csapva magát.~- Ah! Itt van! Õ az! Valósággal a
59 XIII | cikázott körös-körül a pallosa, itt egy sisakot ütve le a fejrõl,
60 XIII | odadobta nekik a lábaikhoz. - Itt van, szedjétek fel.~- Hogy
61 XIII | és verekedünk. Délben is itt járt lóháton, s védelmezte
62 XIII | az utolsó leheletéig!)~- Itt kell a leánynak lenni ebben
63 XIII | egész házat.~Most azután itt volt az idõ Juliánnának
64 XIII | szoknyát! Más kell neked. Itt a Pelargus ruhái. Éppen
65 XIII | voltát.~- Hiszen nem maradsz itt, hanem szököl - monda Juliánna,
66 XIII | szállására bejutnak, azonnal itt lesznek. Én a folyosóajtót
67 XIII | te magad szabadulj meg. Itt a tolvajlámpás meg ez a
68 XIII | magaddal. Nem jó lenne, hogy itt találnának belõle valamit
69 XIII | valakinek betört a feje?~- Biz itt tört be elég fej az éjjel,
70 XIII | azok várhatnak reggelig. Mi itt házmotozást tartunk.~- Házmotozást!
71 XIII | Error, vagy dolus? Mikor íme itt a világos indicium. Az üvegcsébõl
72 XIII | ápolónõ, aki beadta neki. Itt van! Szóljon!~A doktor maga
73 XIII | állítá az úrfi.~- No, Léni, itt a gyertya! Menjen kend elõre! -
74 XIII | zárban hagyott kulccsal.~Itt vagy valamennyinek, aki
75 XIV | des bourgois! Mi történt itt veled bajtárs? - kérdi tõle.~-
76 XIV | ordítá: Mit csináltok ti itt? beste lélek fiai!~Doktor
77 XIV | galambocskám! Én vagyok itt! Ébredj fel!”~És ecce! A
78 XIV | Urak! Úgy hiszem, hogy mi itt ezen a helyen egészen fölösleges
79 XV | templomparádét a szokottnál: mert itt még van egy kis dolog. Ezt
80 XV | akkor éppen okos volt. Ha itt hagyja, más is rátalálhat,
81 XV | jön, vezesd be hozzám.~- Itt bertáfolnak azok már régen
82 XV | ez egyházban: bizonyságul itt van a templomi széke, a
83 XV | magyarázták egymásnak: hogy ez itt Józsué; az meg ott Jákob,
84 XV | azt sem tudta, ki prédikál itt voltaképpen?~Hála legyen
85 XVI | talán az is igaz volt, hogy itt ezen a helyen állt egy pokoli
86 XVI | már bort ittak.~- Jaj, ha itt az a törvény, akkor az én
87 XVI | szét ezek az urak, akik itt sorban ülnek az egyik oldalán
88 XVI | földbõl támadna elõ, rögtön itt terem a falaink alatt az
89 XVI | megfelelni, de az a valaki nincs itt, és meg sem nevezhetõ. Most
90 XVI | hang után:~Czelder Orbán! Itt a Czelder Orbán!~- No hát
91 XVI | Czelder Orbán!~- No hát itt van a Czelder Orbán!~Õ volt
92 XVI | Dehogy veszi észre, hogy itt törvényszék van; azt meg
93 XVI | hadsereg csapatjai rögtön itt termettek a felrobbanás
94 XVI | tisztséget nyerjenek, mint itt viseltek: csak úgy morgott
95 XVI | nagyszerû egy stratéga. Õ itt velem alkudozást kezd, kétnapi
96 XVI | kell tudnod. De nem akartam itt a törvényszék elõtt, hanem
97 XVI | karját.~- Mindjárt odaadom. Itt a tarsolyomban. Nem a leány!
98 XVIII | találja maga mellett. Sem itt, sem ott el nem hagyja.
99 XVIII | ön ki! Az egész ezredem itt áll a piacon. Ön a kezemben
100 XVIII | jutott eszébe, hogy „van!”~Itt a háta mögött az a deszkafal,
101 XVIII | Árulás van a városban! Itt a német a piacon! Fussunk
102 XVIII | menten felugrott az ágyból.~- Itt a német! Hol a kardom? -
103 XVIII | volt az elsõ kiáltása. - Itt a kardom! Hol a német? -
104 XVIII | sírból is, ha azt mondják: „itt a német!” - Kik vagytok
105 XVIII | a német!” - Kik vagytok itt? - Mit bámultok? Kard van
106 XVIII | szemben. Ellenben azért vagyok itt, hogy kegyelmednek, generális
107 XVIII | föleszmélni. Észreveszi, hogy itt sokan látják. Tizenkét katona
108 XVIII | csapatja elõtt, s mindjárt itt fog lenni a piacon egy egész
109 XVIII | van értesülve asszonyom. Itt van a császári plenipotentia!~
110 XVIII | Löffelholtz tábornoknak szól!~- Itt van a generális úr átruházása
111 XVIII | nem tartogatja készen.~- Itt van az én fejkendõm! - mond
112 XIX | tudjon arról semmit, hogy itt a háta mögött van egy rejtekajtó,
113 XIX | betolakodott császáriak mind itt veszünk. Ismerve a kurucok
114 XIX | kegyelmed a kopja hegyére, itt nagy szicíliai vecsernye
115 XIX | aranyos. Nézzen ide kegyelmed. Itt van kegyelmed számára a
116 XIX | várvédelemre semmi. Végezetül itt van kegyelmednek a tüzérsége.
117 XIX | ajtó figyelmezteté rá, hogy itt van a világ bedeszkázott
118 XIX | játékát mind a két oldalon. Itt Rákóczi vetteté õt fogságra,
119 XIX | Alauda vezette. Nem volt itt Czelder Orbán, Korponay
120 XIX | német, kuruc labanc: mert itt jön a békesség! Láncra verni,
121 XIX | becsületes kolduskenyeret! Te éld itt a világodat kedved szerint,
122 XIX | Nincs a fiúcska sehol.~Ha itt nincs, akkor máshol kell
123 XIX | árulók koszorúját! Mind itt vannak a kezedben. Hát örökké
124 XXI | túlvilágra, még most is itt akar maradni, gondjukat
125 XXI | Murányi Vénus szerzõje) volt itt az alispán. Mindig otthont
126 XXI | elterülõ falura nyílnak. Itt írta a Charicleáját, s azt
127 XXI | asszonyának kedvenc virágoskertje; itt tenyésztette az akkori idõknek
128 XXII | prépost maga tartotta ma itt a misét. Ez is, az egész
129 XXII | boltozatát elzáró vasrácsig.~Itt elébb kikérdezték, hogy
130 XXII | megharagszom,~ Itt a csárda, majd beiszom.
131 XXII | Kár volt azt a levelet itt a templomban felbontani.~
132 XXII | kaszárnyádban parancsolsz! Itt Isten parancsol!~E szóra
133 XXII | névtelen bûnrõl beszélsz itt?~- A régi görög törvényhozók
134 XXII | gyászlevelet, amelyben ez az ember (itt mögöttem) tudatja veled,
135 XXII | földönfutó székely számûzöttek, s itt szerezték hírüket, hatalmukat,
136 XXII | kanál lisztre. Nem tarthatok itt mást, mint aki fegyvert
137 XXIII | családi tûzhelyét is. Te itt tûrsz, szenvedsz, imádkozol,
138 XXIII | bizony, ha elevenen állna itt elõtted, éppen olyan jól
139 XXIII | mindent állít, ami rossz. Itt van, fogd ezt a levelet;
140 XXIII | a hazajövetelénél, hogy itt meglehet, összekoccanása
141 XXIII | Te egész hatalmú úr vagy itt e várban. Az én uram tett
142 XXIII | elõlem! Ez az én szobám itt!~- Szeretem, hogy valahára
143 XXIV | felõl.~- Hát én megmondom. Itt van már Szomolnokon, csak
144 XXIV | Haragudtak, rossz kedvük volt.~Itt aztán elhallgatott a fiú;
145 XXIV | hallottuk. Apánk írja, hogy õ itt van egész hadsereggel Szomolnokon.
146 XXIV | akarod, hogy meg ne haljak, itt maradjak: légy te nekem
147 XXIV | el anyám! De te se hagyj itt engem!~- Nem fiacskám. Bizony
148 XXIV | fiacskám. Bizony nem hagylak itt.~Ezzel aztán meg voltak
149 XXIV | boldog túlvilágért sem hagyja itt ezt a ködök és árnyak világát,
150 XXIV | hallgat soha! Megígérte, hogy itt marad, megvédeni azokat,
151 XXIV | mikor lefektette.~- De aztán itt ne hagyj azalatt, amíg alszom -
152 XXIV | ereszté a fejét.~Pedig bizony itt hagyta õt az anyja azalatt,
153 XXIV | férfiak romlására. Ezt itt hagyta hervadni magában,
154 XXIV | Csupa lövészek. Lovasságra itt nem volt szükség. Külön
155 XXIV | meg neki!~- Csak te maradj itt most. Mindjárt jön a sorod.~
156 XXIV | összebeszéltünk, hogy egyikünk itt fog mindig mellette virrasztani;
157 XXIV | kezében az evangéliumot. Itt végezte a dervisgenerális.~ ~
158 XXV | kezdeni, azért csak feküdjék itt veszteg Blumevitz mint helyettes
159 XXV | saját szállásomat: maradj itt mindjárt ebben a hajdani
160 XXV | számodra ennél valami jobbat. Itt a szomszéd házban van Fabricziusnak
161 XXV | asszonyság.~- Hát az is itt lakik?~- Igenis. Egy szállást
162 XXV | Egy szállást tartanak.~Itt van a maleficium!~Egy asszony
163 XXV | jezsuiták számára készül. (Itt vannak már! Megkapták a
164 XXV | nálunk összegyûlni esténkint. Itt lesz Alauda fõbíró úr, a
165 XXV | folytatnád helyettem a játékot? Itt hagyom mind a pénzt; veszítsd
166 XXV | Löffelholtzné. - Más mulatság van itt, mint cinderlingre kockázni.
167 XXV | biztosak az utak. A két futár itt Lõcsén várja be egymást,
168 XXV | Amit elvben elhatároznak itt vagy amott, az rájuk nézve
169 XXV | Voltak nekik hû kovácsaik itt is, amott is, akik ütötték
170 XXV | siet a „majthényi síkra”. (Itt rakta le a fegyvert az utolsó
171 XXV | megszállni. Tehát Husz...~Itt aztán elkezdte Huszt magasztalni,
172 XXV | poprádi korcsmárosról van itt voltaképpen szó; s az egész
173 XXVI | kérlek, adass nekem egyet. Itt vár a szánkóm. Sietek.~-
174 XXVI | hát nem megyek sehová! Itt maradok!~Hanem a francia
175 XXVI | elvesztvén az inkognitóját itt Lõcsén, ezzel csak bajt
176 XXVI | nem tört az úton. Van-e itt valami kovács, aki ért a
177 XXVI | vacsorához. A vendég úr itt hál, itt marad két napig.~-
178 XXVI | vacsorához. A vendég úr itt hál, itt marad két napig.~- Ördög
179 XXVI | Töröm a lencséteket! Most itt rostokoljak, mint a kecske
180 XXVI | átkozott fészekben? Mi van itt valami mulatságra való?~-
181 XXVI | az udvarára, sõt inkább itt kezdett el a postakocsis
182 XXVI | jászolkákat a kapun.~- Nem volt itt egy karmazsin színû hintó
183 XXVI | importálták ide.~- Nem volt itt az imént egy asszonyság,
184 XXVI | kocsibõrön?~- Jól van. Nem álltak itt meg, lovakat váltani?~-
185 XXVI | lovakat váltani?~- Nem. Itt csak egy abrakot adtak a
186 XXVI | megrendelve.~- Nem hagyott itt nekem egy levelet az, aki
187 XXVII | fakultás bölcsessége sem bírta itt marasztani ezt az egy életet,
188 XXVII | lüktetése halkabb lesz. Itt a forduló válság.~A király
189 XXVII | mandulatejjel.~- Ki van itt? - kérdé a haldokló király.~-
190 XXVIII | útra indulok, a hintóm már itt áll a karinthi kapu elõtt;
191 XXVIII | keserves az utazás. Aztán ezek itt mind meghódolt vidékek,
192 XXVIII | poggyászszekerek fogatait.~Tehát itt valami más kellett kigondolni.~
193 XXVIII | neki, hogy senki sem süket itt: soha se rontsa a tüdejét;
194 XXVIII | tanácsszobában földszint.~- Melyik itt a bíró? Az úr az? Hogy meri
195 XXVIII | hát azzal is szolgálok. Itt a bécsi rendõrfõnök passe
196 XXVIII | Ez az úr, valósággal. Itt ebben a másikban is így
197 XXVIII | mikor Lõcsére érkezik, s itt átadja a szathmári stafétának
198 XXVIII | még egy osztást!”~Éjfél is itt volt már, mire fixumfertig
199 XXVIII | valaki kémnek jön be Lõcsére, itt körül se tekintsen, senkivel
200 XXVIII | csak lovat váltani megállt.~Itt már kezdett olyasmit sejteni,
201 XXVIII | rossz - tavaszi idõben; itt már kezdõdik az elõnye a
202 XXIX | megijedve. De mi lesz veled? Te itt akarsz maradni?~- Itt bizony.
203 XXIX | Te itt akarsz maradni?~- Itt bizony. Mármost akarom,
204 XXIX | hát lelkem, maga mért akar itt maradni?~- Hát azt is megmondom.
205 XXIX | is megmondom. Azért, mert itt jön a nyomunkban a császár
206 XXIX | meg úgy lesomodorintjuk itt a nádasban, hogy a kutya
207 XXIX | avantgarda elõrerohanva.~- Itt az uram! - mondá Juliánna
208 XXIX | fiatal csikóslegény volt.~- Itt vagyunk la - dörmögé az
209 XXIX | terjesztve szét a légben.~- Itt meg kell pihennünk - mondá
210 XXIX | Hogyne volna? Éjfél óta itt áll a sövényhez kötve.~-
211 XXIX | aludjék rajta. Ellopunk itt mindent, ami le nincs szegezve.~-
212 XXX | szabadítva, hogy mégse tudják? Itt a talány!~Nem elõzhette-e
213 XXX | közül a vendéglõs.~- Megint itt vagyok ám.~- Bánja a ménkü.~-
214 XXX | az a vendég, aki tegnap itt hált!~- Vendég? Ezer vendég
215 XXX | sáfrányhajú menyecske volt, aki itt danolt, sütött-fõzött, nekem
216 XXX | lovag úr, hiszen most is itt van.~Az biz oda volt kiszegezve
217 XXX | istállóba, éjszakára mégiscsak itt kell maradnom ebben a boszorkányos
218 XXX | minoriták kolostorában, de ezek itt cudar, hitetlen eretnekek,
219 XXX | két fõvezér átlátta, hogy itt egy napot sem szabad elveszteni.~
220 XXX | gazdag mezõvárosban, melyet itt a hajdúvilág közepén csupa
221 XXX | is segített a véletlen. Itt a sok elfagyott õszi vetés.
222 XXXI | megkegyelmeztetése miatt járunk. Lásd, itt van az amnesztialevele nálam.
223 XXXI | levélbe.~- Ah!~- Igen bizony. Itt van nálam az eredeti conceptusa
224 XXXI | rendületlenül megállták a hûséget, s itt õrzék a trónust akkor is,
225 XXXI | kérem, foglaljon helyet itt a pamlagon, míg az irataim
226 XXXI | kibontá a megtalált iratot.~- Itt van, nagyasszonyom, a kegyelmed
227 XXXI | Prágába áttette lakását. Tehát itt van: „Korponay Jánosné.”
228 XXXI | egész chronologice datálva. Itt van a „lõcsei kapituláció” - „
229 XXXI | kapott elõnyt felhasználni.~- Itt áll: ezer darab arany. Ezt
230 XXXI | szokás szerint. Az utasok itt pihenõt szoktak tartani -
231 XXXI | éjjel-nappal. Nem lehet itt árulást elkövetni.~S hogy
232 XXXI | keresztülmehessen.~Valami veszedelem van itt; pedig füst nem látszik,
233 XXXI | lehetek kísérõje. De nekem itt kell rostokolnom ezen az
234 XXXI | a néptõl; az egész város itt van, a falusiaké az utca.~
235 XXXI | vasszorítókkal vannak ellátva.~Itt kivégzés készül.~Juliánnának
236 XXXI | Kegyelmes úr! Te Pálffy bán! Itt van a szathmári békeszerzõdés!
237 XXXI | játékszereivel körülrak; itt egy pálcaló, ott egy zengõ
238 XXXII | semmitõl, csak az Úristentõl.~Itt aztán igazán tréfás alak
239 XXXII | visszaemlékezett rá, hogy itt valamelyik bércvápa napos
240 XXXII | mert zivatar jön, nehogy itt kapja az útfélen. Azt mondá
241 XXXII | harmatozza.~Hogy ez a szép séta itt a virágos réten keresztül
242 XXXII | keresztülfolyt a patak: itt még kristálytiszta volt
243 XXXII | fákon; az elsõ májusi fagy itt is leszüretelt; annál több
244 XXXII | pimpimpárévirágos fûbe.~- Jaj, anyókám, itt minden szomorú.~Juliánna
245 XXXIII | csak folytatása a réginek. Itt vannak a közelben. - Énrám
246 XXXIII | Nem, pulyácskám, tégedet itt hagylak zálogban a nagyapónál,
247 XXXIV | másnak, mint a híveknek.~Itt e hegy mélyében lakik az
248 XXXIV | tündér.~Mikor a földlakók itt ünnepet tartanak, ezernyi
249 XXXIV | Számozva voltak: ennyi ezer itt, annyi amott. Ez volt az
250 XXXIV | szalonnával, kenyérrel.~Hát most itt volt az az idõ. Újra kellett
251 XXXIV | füst elárulta volna, hogy itt emberek vannak.~Lehettek
252 XXXIV | Jönni kellene már neki. Itt a jégpalotában nem kellemes
253 XXXIV | Akkor mi szépen süthetjük itt a makkot, mert az én Zsiga
254 XXXIV | pedig éppen tehette, mert itt nagyon biztos helyen volt
255 XXXIV | mélyedésen kellett felhatolnia. Itt egy kötelet leoldott a derekáról,
256 XXXIV | legcsendesebb hangon szólalt meg.~- Itt vagyok, uram. Apám küldött.
257 XXXIV | hogy marad fel tartozásom: itt vagyok: végezhetitek életem;
258 XXXIV | találtok menteni, megmarad itt egy bírám, ki fölöttem ítél:
259 XXXIV | Annyi kincs, hogy minden itt levõnek jut belõle cepelni
260 XXXIV | Ha ennek az asszonynak itt, csak úri pompa, fényûzés,
261 XXXIV | szívét-lelkét: így állana-e itt most közöttünk, sáros, tépett
262 XXXIV | ahogy a bûnösök szokták. - Itt áll nyugodtan, mint egy
263 XXXIV | tért, tárt karral fogadjuk. Itt a leveleik a kezeinkben,
264 XXXIV | mint ez a szûz jégoszlop itt elõttünk. Fejemmel állok
265 XXXV | bejelentesse magát, hogy itt van.~De mégis kitalálta.~
266 XXXV | belõle. - Hadd égjen addig itt magában. Ez legyen a mi
267 XXXV | Krasznahorkára - ha ugyan még itt fog akkor a tábornok úr
268 XXXV | mert protestáns, tehát itt kellett neki keresni azt
269 XXXV | kegyelmednek ezt a helyet bizony itt kell hagyni.~- Nekem?~-
270 XXXVI | alakban jelent meg, hol itt, hol amott; Dunán innen,
271 XXXVI | cimborám, vitéz bajnoktársam!~Itt küldöm Teneked, kedves leányod,
272 XXXVI | mondá magában Juliánna - itt ugyan osztják a csókokat
273 XXXVII | Nem is azért az ütésért itt, akit soha életemben halandó
274 XXXVIII| Löffelholtzné. - Hiszen mikor itt voltál nálam nemrégiben,
275 XXXVIII| postaszolga, aki kerékkötni van itt.~- De bíz almáimat nem bízom
276 XXXVIII| illenek az én öltözeteim, majd itt Poprádon megállunk a Husz
277 XXXVIII| erdõben jártak már akkor. Itt azután Juliánna átöltözött
278 XXXVIII| vehetné át. A lánc pedig itt van. Azért én legcélszerûbbnek
279 XXXIX | ide a Szepességre, hogy itt remél vele találkozni.~Mikor
280 XXXIX | bocsássa, s aztán mint egykor itt ezen a helyen, ahol õt a
281 XXXIX | Azért jöttél, hogy megölj? Itt vagyok. Végezd, nem fogok
282 XXXIX | tõled kaptam (nézd most is itt a gyûrûdnek a sebhelye,
283 XL | Tessék helyet foglalni itt a díványon, fõstrázsamesterné
284 XL | Ott a kezedben a toll, itt a papiros, tinta: írj azonnal
285 XL | ültetek vele. Három nap alatt itt lesznek a leveleid. Addig
286 XLI | ki a nevem.~- Mi dolgod itt?~- Az, hogy téged megöljelek!~-
287 XLI | most elégettél?~- Láttad?~- Itt néztelek az ajtón keresztül.~-
288 XLI | Édes szentem!”~- Ne idõzz itt! - suttogá Juliánna -, mert
289 XLI | Siess! Lépteket hallok, itt ne találjanak.~Akárki volt
290 XLI | szólítá meg -, hol van itt egy olyan kocsma, ahol jó
291 XLI | cidert (almabor) lehet kapni. Itt nincsen.~- Majd én elvezetem
292 XLII | ítélve.~- Jól tudom: halálra. Itt látom, készítik a katafalkomat.~-
293 XLII | másvilágra, lappangó tüzet hagysz itt a hazádnak; ami ha fellobban,
294 XLII | találkozik kegyelmed...~Itt a szavába vágott a fõúr.~-
|