bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 III | Az elsõért nem akarják neki elhinni, hogy már nem fiatal
2 III | lerajzolva Wagnernél - felel neki az apja bosszúsan, s aztán
3 III | islandicumot. Elég lesz neki.~S azzal tovább suhant be
4 III | Fuchs”.~- Bizonyosan fáj neki a tüdeje s herbatéának issza.~
5 IV | a szemeikkel integetnek neki; úgy látszik, ezt akarják
6 IV | maga parlamentjét, volt neki taktikája.~Mellette ült
7 IV | egyet inte. Az odasúgott neki, mintha tubákkal kínálná.~-
8 V | nyolcezer forintot fizettek neki váltságdíjul, s mikor késõbb
9 V | álltak, s õk is segítettek neki ütni a németet, csak a szüretjöket
10 VI | csaknem olyan gyönyörûség neki, mint ellenség vérében gázolni.~
11 VII(2) | bíró biztatja, hogy majd ád neki satisfactiót, csak menjen
12 VII(2) | a bevádlottal, s mondja neki, hogy bepanaszolta a bírónál
13 VII(2) | bepanaszolta a bírónál s ez majd ád neki satisfactiót. Ugyan kérlek,
14 VIII | kukorítanak a kakasok. Itt kell neki lenni az arkádok alatt valahol.
15 VIII | szemeim! Elejbe a rúddal!~Neki leghosszabb lába volt, leghamarabb
16 X | tehát magam gyürkõztem neki, s beálltam szakácsnénak.
17 X | maradjon, sebesen elmondá neki az utasításokat.,~- No,
18 X | kávédarálót, hátat fordított neki, s addig-addig tolta le
19 X | Talán ez az „egy”.~- Ugye? neki nagy emberré kell lenni? -
20 X | meg érettem is. Mondd meg neki, hogy majd nemsokára megjön
21 X | nemsokára megjön az apja, s hoz neki cifra bábot, aranyos lovat.~-
22 X | írni ideál képekhez: az neki egyforma munka, nem: gyönyörûség
23 X | Pelargus már el is készítette neki a kávéját, s odaültette
24 X | hírét hallod az atyámnál. Neki csak annyit mondj, hogy
25 X | tõle. Eszébe sem jutott neki a sírás.~Korponayné németül
26 XI | hogy így kínozzák.~- Jó neki ottan - mond az úrnõ.~(Jó
27 XI | ottan - mond az úrnõ.~(Jó neki ottan! Pedig hiszen õ dalolta
28 XI | Belleville lovagnak, hogy „jó neki ott lenni!”.~A déli harangszónál
29 XI | egyik alabárdos megtette neki azt a szívességet (jószívû
30 XI | felmelegítette; úgy nyújtotta neki vissza; de a delikvens akkor
31 XI | kitéglázta õket. Nem kellett neki vízzel nedvesíteni; a könnyei
32 XII | egy suttogó szót mondanak neki. Bizonyosan csókot kérnek
33 XII | súlykoloncára.~A hölgy nem mond neki ellent. Még nevet a kegyes
34 XII | lengyel koronát kínálja neki. Az egész kép legmagasabb
35 XII | vontatott üvöltéssel adott neki igazat: Lasst euch sagen!
36 XII | lovagból: csak jól esett neki rémületbe hozni a gyönge
37 XIII | itatta meg vele.~Jólesett neki. Kényelmesen végignyúlt
38 XIII | monda a hölgy, s aláhajítá neki az erkélyrõl a karikával
39 XIII | lovag!~- No hát mit örülsz neki, hogy megkaptad a Belleville
40 XIII | mikor azt a tanácsot adta neki, akkor Wencezlauz kardja
41 XIII | Egyszerre helyet adott neki minden lélek. Fabriczius
42 XIII | elõlépett a tömeg közül. Neki is kard volt a kezében.~
43 XIII | meghódított, bolondja marad az neki az utolsó leheletéig!)~-
44 XIII | hölgy, s valami nevet súgott neki: attól a leány szemei egyszerre
45 XIII | megmondja az ápolónõ, aki beadta neki. Itt van! Szóljon!~A doktor
46 XIII | meglátta Wencezlauzt, azt mondá neki:~- Carissime! Menjen csak
47 XIV | körül fonja, s visszaadja neki az orvosságot, erõsebb dózisban
48 XIV | az asszonyomnak; kívánj neki jó reggelt, s aztán menj
49 XV | parancsot, s minden hibát neki kell helyrehozni. Azért
50 XV | aki ács, kõmûves, álljon neki a szétdûlt tornyot helyreállítani;
51 XV | semmi veszedelem!~Mondták neki, hogy nem is tûzre harangoznak,
52 XV | arra hívogatnak. Azon pedig neki is meg kell jelenni, mert
53 XV | tábornok, kezét nyújtva neki. „Hát nem ijedt meg az éjjel
54 XV | utolsó allelujánál járt, s neki fel kellett menni a katedrába
55 XVI | lehet ítéletet kimondani. És neki okvetlenül beszélni kellett
56 XVI | bizony, rubintom! - mondá neki a menyecske; - csakhogy
57 XVI | de én elõször azt izentem neki vissza, hogy otthon parancsoljon
58 XVI | csinálok belõle!~Elhitték neki, hogy képes volna rá, s
59 XVI | elmegy az az úton; nem kell neki városbíró vezetõnek; de
60 XVI | hivatalosan nem jelentik neki.~- Hogy én minõ hitben vagyok,
61 XVI | levágott haj aztán mondott neki valami történetet. Õ már
62 XVI | téve a kezét, s azt mondá neki szánakozásteljes hangon: -
63 XVI | rájött, hogy mire való volt neki azt a fogadott böjtölést
64 XVI | hangja pedig olyan éles, hogy neki nincs szüksége a csatában
65 XVI | ami aztán arra szolgál neki, hogy amint meglátja Fabriczius
66 XVI | frissen. Vidd ki! Add át neki! - kiálta a háta mögött
67 XVI | Én erre nem mondhattam neki egyebet, mint hogy az élelmezés
68 XVI | biz ezt Blumevitz hozta neki hírül, aki akkor szökött
69 XVI | ilyen hosszú képe volt neki. Majd rálépett az állára.
70 XVII | lakott; de házat nem adtak neki.)~E ház vastag falában a
71 XVIII | s ha megint azt mondja neki: „megint térjünk vissza
72 XVIII | tréfát csinálva a halálból.~Neki komoly volt a játék; de
73 XVIII | maga elõtt, hogy világítson neki a házlabirintuson keresztül
74 XVIII | Tudott diákul.~Oda kellett neki adni a kezébe.~Juliánna
75 XIX | meghívottak elõjönnek - monda neki -, nem olvassa el kegyelmed
76 XIX | szegezteté.~Nem kellettek neki a Belleville pattantyúsai.
77 XIX | táncoljanak együtt, ahogy tudják! Neki csak az járt a fejében,
78 XIX | nincs, akkor máshol kell neki lenni a háznál. El csak
79 XX | Sárgarépát fõzzön neki;~ Jól megpaprikázza
80 XX | Jól megpaprikázza neki,~ Hogy koporsó
81 XX | Hogy koporsó kelljen neki.~
82 XX | akarná facsarni.~- Vasat neki, hogyha fáj! Ne sírj öreg!
83 XX | Orbánhoz sietett, felajánlotta neki, hogy a lõcsei polgárság
84 XXI | kemény legény.~Mikor átadta neki a várparancsnokságot a bátyja,
85 XXI | ki ne adja, azt felelte neki Miklós:~- Nem én! Még teneked
86 XXI | a csuhát soha; tetszett neki az a kényelmes öltözet,
87 XXI | hogyha ezek a kisfiúk mondtak neki valamit, az szentírás volt
88 XXI | Felsõ-Magyarországot el kellett hagynia; neki adta a kedvenc szõnyegét
89 XXI | Szirmayné hímzett a számára; neki adta a kardját, még a kedves
90 XXI | ilyen helyre az ángyikáját. Neki még a tömjénfüst is büdös
91 XXII | odáig. A huszár annak indult neki.~- Nem arra hej! - kiálta
92 XXII | kanállal. Látja, hogy nincs neki pohara.~- Hát a markodba
93 XXII | keresztül. A cigányész sugallta neki, hogy ott a legszárazabb
94 XXII | imaszékéhez a hírhozó. Odanyújtá neki a levelet.~Zsófia megismerte
95 XXII | félelmes dolgokat beszélt neki a túlvilágról, hogy mikor
96 XXII | Jól van, Miklós - monda neki szelíden. - Legyen úgy,
97 XXIII | egész mondakört tudtak neki mesélni azokról a kalandokról,
98 XXIII | tudja. S aztán nem elég neki, hogy maga hiszi, azt akarja,
99 XXIII | ember tudja, és segítsen neki átkozódni. Leírja levélbe
100 XXIII | Ebbe a fájdalomba bele kell neki halni!~...Nevetik ezt a
101 XXIII | ölelõ karok várják. Ír neki a gyermekek felõl is. Mindennap
102 XXIII | irhabõr.~Zsófia nem tudta neki azt mondani, hogy „hozott
103 XXIII | semmi más. Te megbocsáthatsz neki azért, amit ellened vétett.
104 XXIII | Semmi közöm hozzá. Könyörögj neki a szerelme morzsáiért, hogy
105 XXIII | szerelmesem, s küldözgetsz neki levélben ezernyi ezer csókot!
106 XXIII | vádat.~- Ugye, megírtad neki azt is, hogy ha jön Gömörbe,
107 XXIII | aztán suttogva mondott el neki mindent, hogy mi történik
108 XXIV | célba lõni. Azt mondják neki, az a célpont, a hazaáruló
109 XXIV | van.~A frajj pedig mondá neki, hogy a bárónõ haldoklik.~-
110 XXIV | kereste Miklóst, s elmondá neki, hogy egy haldokló kívánságát
111 XXIV | haraggal gondolt a bátyjára. Neki, a hajdani szerzetesnek,
112 XXIV | lövök. Hadd mondjam meg neki!~- Csak te maradj itt most.
113 XXIV | most célozz jól! - mondá neki Miklós.~Ferenc letérdelt
114 XXIV | tette azt, amit mondott neki.~Mint a holt föld, olyan
115 XXV | szívében egy anyának, meg kell neki ragadnia a fia kezét, amidõn
116 XXV | nevetve. Belleville szekundált neki. Mindig jó fiú volt.~- Hát
117 XXV | Mindenki kezet csókolt neki, akit csak útban talált.~
118 XXV | hozzávarrva. Mehet, ahová neki tetszik. Csak arra legyen
119 XXV | Juliánnának, mint valaha. Neki a legjobb referenciákkal
120 XXV | Glockét?” Amire azt felelte neki Andrássy, hogy „ez az én
121 XXV | szenvedélyem!” Arra aztán neki is helyet adtak az asztalnál.
122 XXV | doktor mellé, s segítsen neki.~Andrássy csak akkor kezdte
123 XXV | a jó angyalának, aki azt neki súgta.~(Jó angyalának! Mások
124 XXV | volna meg, mely tiltotta neki eddig, hogy élvezze az élet
125 XXVI | otthon találta, s elmondta neki, hogy mi hozta ide.~Az az
126 XXVI | vendég urat az erdõbe, mutass neki medvét.~Andrássynak tetszett
127 XXVI | takaródzva, s nem kellett neki ringatás; nem is álmodott
128 XXVI | abból megjövendölte volna neki, hogy szerencse éri-e ma,
129 XXVI | Ilyenformán alkonyatra kell neki megérkeznie, mert különben
130 XXVI | fõúr a szolgától.~Az felelt neki valamit szepesi nyelven,
131 XXVI | tábornok elõ nem keresett neki egy máriást a tarsolyából.~
132 XXVI | jobbik esze csak azt mondta neki, hogy annyira mégse tegye
133 XXVI | ugyanaz a kéz most az írja neki: „Jöjj haza, halálomon vagyok.”
134 XXVII | diplomata. (Könnyû volt neki, mikor mindezt a felnyitogatott
135 XXVII | haldokló), akkor elmondom neki, hogy szerencsétlen anya
136 XXVII | zsámolyáig elhatolni; megmutatom neki az írást, melyrõl csak az
137 XXVII | adom a tollat, s azt mondom neki: Uram! egy kézvonásod megnyitja
138 XXVII | velem, kicsikém - mondá neki Juliánna. - Nem! Te nem
139 XXVII | hûsítõ borítékokat, õ adta be neki arany kanálkával az orvosi
140 XXVIII | Szathmárra Pálffyhoz, mutassa meg neki a tõlem kapott passe partout,
141 XXVIII | partout, s aztán mondja el neki élõszóval, amit megtudott,
142 XXVIII | arra nem jött rá, hogy ez neki versenytársa.~Mikor Juliánna
143 XXVIII | kinyitják.~Mondták aztán neki, hogy senki sem süket itt:
144 XXVIII | Ide kell citálni, meg kell neki ünnepélyesen követni a lovag
145 XXVIII | többi tiszt urak secundáltak neki.~Alauda úr egész prosopopeiával
146 XXVIII | hagyja már abba: elhiszi neki, hogy kötelessége szerint
147 XXVIII | mirõl van szó? Elébb beszélt neki egy lengyel úrról, aki borokat
148 XXVIII | gazdag zsidó kereskedõ jutott neki az eszébe, aki sertéseket
149 XXVIII | Hát ki a bolond indulna neki hintóval a Nyírnek, földárja
150 XXIX | vele a nádorhoz, és add át neki.~Krisztina csak elhûlt erre
151 XXIX | a Juliánna is odavágott neki a beszédes szemével, hogy
152 XXIX | szépséges szép asszony, s hozott neki abból a borából, ami a pincetokban
153 XXIX | jobban pödörgette a bajuszát; neki is az volt a nótája: „Isten
154 XXIX | asszony! Kezet csókolnék neki, ha a hitem nem tiltaná,
155 XXIX | legény szilaj jókedvében neki is indult a vágtatásnak,
156 XXIX | villogó szemének, azt mondá neki nagy szelíden:~- Kapsz,
157 XXIX | Karsamadiener, madám! - kiáltott oda neki gúnyos udvariassággal. -
158 XXIX | a bivalyosok segítettek neki rúddal kiemelni a kanit.~
159 XXX | sem méltatta; úgy látszik, neki volt valami komoly oka,
160 XXX | most eltávozott.~Megmondták neki a nevét és állását: „Korponay
161 XXX | õ útján keresztül. Ezzel neki találkoznia kell, mielõtt
162 XXX | dekrétumot. Hanem elhoztam neki a Pintye Gregor figuráját.~
163 XXX | annyi dolgom volt, hogy neki adtam oda a nyergemet meg
164 XXX | megtudta, hogy nem szabad neki a vármegye gátján keresztülmenni.
165 XXX | hisz õérte is fáradtak, neki is megszerezték a bocsánatot,
166 XXXI | Korponayné nyugodtan válaszolt neki; de némi keserûséggel.~-
167 XXXI | összehajtott nevezetes írást átadta neki.~De Krisztina duzzogott
168 XXXI | kedvéért, hogy megmondja neki, mi sietteti e kétségbeesett
169 XXXI | azt kérem, hogy hagyja meg neki! Nem vagyok én Herodiás.~-
170 XXXI | hogy mikor azt mondják neki valamire, hogy „ebbõl ne
171 XXXI | hát azt meg ne kóstolja.~Neki látnia kellett azt, hogy
172 XXXI | körüle kóvályog) azt súgdosta neki, hogy nagy hiba volt ezt
173 XXXI | Ezt Löffelholtz tanácsolta neki, aki megértve a váratlan
174 XXXI | állhatott elõ vele, hogy az neki mi célra lett adva? Hogy
175 XXXI | viszi Pálffynak; hogy ez neki sikerült is, de a siker
176 XXXI | azonkívül saját magát is. Neki nem szabad arról az ezer
177 XXXI | megrázkódott bele. Nem szabad neki elveszteni az eszméletét!
178 XXXI | az ölébe. Ha megmondaná neki valaki, mennyire várják
179 XXXI | elõtt sohasem lesz szabad neki elmondani ezt a panaszát.
180 XXXI | Pállfyhoz, hogy mi oka volt neki Czelder Orbánt lenyakaztatni,
181 XXXI | körül, azt képzelte, hogy neki ebbe a tengerbe bele kell
182 XXXI | egykori imádójával. Oda volt neki a feje tûzve egy hosszú
183 XXXII | Magyarországon, ott kellett neki lenni.~A Zrínyi-Nádasdy-összeesküvés
184 XXXII | társai szemrehányást tettek neki, azt mondá: „Hát mikor az
185 XXXII | hogy az „öreg Úristen”. Neki magának is tetszett ez a
186 XXXII | kapja az útfélen. Azt mondá neki, hogy csak menjen elõre
187 XXXII | meghal belõlük: csinálok neki kis koporsót s idehozom
188 XXXII | gyermek pedig nem segített neki sírni.~Gondosan betámasztá
189 XXXIII | ember becsukja, s békét hágy neki. A folyosó végén van egy
190 XXXIII | talál, aki megmagyarázza neki, hogy ha ezt meg amazt a
191 XXXIII | az anyját? Nem mondta el neki, micsoda kígyó, micsoda
192 XXXIII | asszonyainknak a gyalázata is kellett neki hozzá, hogy abba mártogassa,
193 XXXIII | kisfiát az ölében, s dúdolta neki a legújabb nótát.~
194 XXXIV | szõnyegeket, nem kellenek neki a dóriai, korynthi módok.
195 XXXIV | holdújságot. Jönni kellene már neki. Itt a jégpalotában nem
196 XXXIV | üvegkalitkájából, ha mi adunk is neki annyi aranyat, amennyit
197 XXXIV | mint egy õrült. Nem szólt neki semmit, csak a szemeivel
198 XXXIV | ezredes volt köztük a fõ; neki mondá el Juliánna Ghéczy
199 XXXIV | amely úton jöttél, s vidd el neki azt a levelet, amit neked
200 XXXIV | sem volt. Pelargus odaadta neki azt a darab pergament, amire
201 XXXIV | az igaz útra vissza. Adj neki mindent, amit a szív kíván,
202 XXXIV | Igazság! Ezt még meg kellett neki tenni.~Mikor a kötelet dereka
203 XXXV | volna, masírozhatott, amerre neki tetszett, több napiparancsot
204 XXXV | készítsen belőle kivonatot, s neki aztán csak a lajstromot
205 XXXV | koporsója elé! Hadd gyónjam meg neki keserves bûnömet, s hadd
206 XXXV | halotthoz! Mindennap elhozza neki a kedvenc virágát!~Ezért
207 XXXV | egyetlenével.~Most már egyetlen neki!~Nem az égé, nem a földé,
208 XXXV | amiben bizonyosan meg kell neki halni. Akkor kapta ezt meg,
209 XXXV | Azt meg nem mondhatom el neki, hogy ilyen meg ilyen Pantheon
210 XXXV | diadalok emlékei voltak neki tulajdonul adva. Csak a
211 XXXV | babona. A képzelõdés ad neki életirányt. Kedélyének szüksége
212 XXXV | protestáns, tehát itt kellett neki keresni azt a közbenjáró
213 XXXV | hogy engedelmeskednek-e neki? Nem volna kegyelmednek
214 XXXVI | elhozott leveleket átadá neki.~Bonus, bonus! (Ez volt
215 XXXVI | hamarább érkezel. Elmondod neki élõszóval, amiket tapasztalásból
216 XXXVI | ridegségét, nem is kellett neki a harci trombitákat fújni
217 XXXVI | küldve volt.~Így indult neki a szepesi útnak is.~Teste,
218 XXXVI | Pelargus arcára, s azt mondja neki; „Adj egy pofont, de csattanóst!” -
219 XXXVII | hogy a férj kezét nyújtsa neki, felemelje, s tán meg is
220 XXXVII | bele a fogad, ha megadod neki.~- Kölyök! Ne tarts nekem
221 XXXVIII| kergette világgá.~„Fizessünk neki ezer aranyat!”~Éppen, ahogy
222 XXXVIII| kitaszítja gorombán.~„Fizessünk neki ezer aranyat!”~Mi kellene
223 XXXVIII| visszakérted a képeskönyvét, ami neki oly jó hasznára volt, mert
224 XXXVIII| mondom, hogy nagyon segített neki a kegyleveléhez, hát akkor
225 XXXVIII| szerek.~- Ettõl meg kell neki gyógyulnia - mondá a doktor
226 XXXIX | asszonykáját, hogy bizonyos neki ígért donáció ügyét, kedvezõ
227 XXXIX | elõtte a karjait, s azt mondá neki;~- Azért jöttél, hogy megölj?
228 XXXIX | a feleségét, meghagyják neki az erdélyi fejedelemséget,
229 XL | hozzájuk.~Korponay azt mondta neki rá: „Eredj, én majd itthon
230 XL | ilyen szót nem diktált volna neki.~- Vigyázzanak, kegyelmes
231 XL | elhozhassam a tábornoktól a neki küldött írásokat.~- Az nem
232 XLI | Magyarország.~S aztán mi neki e bokréta valamennyi virágszála?~
233 XLI | az atyámhoz, és mondd meg neki; hogy minden el van árulva,
234 XLI | fuvarossal, jó pénzt adott neki, s a hátulsó ajtón kiosonva
235 XLII | hóhérmestert, hogy mutogassa meg neki a kínzóeszközöket, s magyarázza
236 XLII | idejük van még élni. És neki már csak egy napfelköltét
237 XLII | voltak a pergamenre írva, neki csak az ujját kellett volna
238 XLII | volt feljegyezve, hogy volt neki egy anyja, aki az országot
239 XLII | milyen szép derült az ég.~És neki már holnap meg kell halni.~
240 XLII | gyanúra méltót, s visszaadta neki az imádságos könyvét.~Az
241 XLII | az én lelkem.~- El fogom neki mondani,~- Ha pedig az én
242 XLII | állelkész kézszorítása mondott neki valamit.~- (Találkozni fogok
243 XLII | Tudom, hogy mit mondjak neki.)~- Hát a kis fiának nem
244 Uto | a fia halálhírét hozzák neki, akkor erős marad, elszánt
|