1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12274
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
5001 XXI | az alakja, faragványai, a szõlõvenyigékkel befuttatott
5002 XXI | befuttatott corynthi oszlopok, a nemes ízlésû karnisok betetõzve
5003 XXI | lángoló tûzhely utánzatával, a ragyogó fénymáz zománcszíneivel,
5004 XXI | aranyozásával. Mikor be van zárva a szekrény, akkor is leköti
5005 XXI | szekrény, akkor is leköti a figyelmünket; hát még mikor
5006 XXI | rakott ereklyéket: ez volt a pohara, ez volt a tányéra,
5007 XXI | ez volt a pohara, ez volt a tányéra, ezek voltak az
5008 XXI | az evõeszközei. Õneki! - A fejedelemnek! - Rákóczi
5009 XXI | kellett hagynia; neki adta a kedvenc szõnyegét is, amit
5010 XXI | kedvenc szõnyegét is, amit a szép Szirmayné hímzett a
5011 XXI | a szép Szirmayné hímzett a számára; neki adta a kardját,
5012 XXI | hímzett a számára; neki adta a kardját, még a kedves sétapálcáját
5013 XXI | neki adta a kardját, még a kedves sétapálcáját is.
5014 XXI | Ezzel üssétek õket!” Ez volt a szava az ajándék mellé. -
5015 XXI | mellé. - Olyan mélyen állt a szeretetében Andrássy István.~
5016 XXI | szeretetében Andrássy István.~Körül a falakon az õsök képei: István
5017 XXI | falakon az õsök képei: István a kuruc tábornok pompás viseletében;
5018 XXI | pompás viseletében; Miklós a fehérbarát csuhájában, nagy
5019 XXI | fehérbarát csuhájában, nagy könyv a kezében.~A legtágasabb terembõl
5020 XXI | csuhájában, nagy könyv a kezében.~A legtágasabb terembõl nyílik
5021 XXI | faragott ajtó, egyenesen a templomba. Az oltárral szemközti
5022 XXI | karzaton sorba felfüggesztve a nagy fekete rámák; mindegyikben
5023 XXI | mindegyikben párosával a címerek; egy Andrássyé és
5024 XXI | címerek; egy Andrássyé és a feleségeé; körülöttük aranybetûkkel
5025 XXI | neve és halálának napja; a hosszú sor ráma még folytatásra
5026 XXI | korszak szele fúj végig a szobákon. Hevülünk és fázunk.~
5027 XXI | elõtornácban jövünk rá, hogy a következõ évtized is belevegyítette
5028 XXI | belevegyítette már abba a maga öngúnyoló szatirikus
5029 XXI | szatirikus emlékeit.~Ott parádéz a falon Rákóczi tábori dobosa (
5030 XXI | falon Rákóczi tábori dobosa (a híres Rácz Ferkó, aki Törökországba
5031 XXI | vissza); lóháton veri azt a hosszú rézdobot, s ezt a
5032 XXI | a hosszú rézdobot, s ezt a tótos magyar gúnyverset
5033 XXI | elmaratunk.~Innen nyílik aztán a leghatalmasabb várasszonynak
5034 XXI | benne; egy magának, másik a két kisfiának.~Most már
5035 XXI | most is alszik. Álmodik a jövendõkrõl.~Mi álmodjuk
5036 XXI | jövendõkrõl.~Mi álmodjuk vissza a múltat.~Mikor még ez a gyengéd,
5037 XXI | vissza a múltat.~Mikor még ez a gyengéd, tündéri idomzatú
5038 XXI | élõ védszentje volt ennek a vidéknek, õrangyala az egész
5039 XXI | még most sem akar átmenni a túlvilágra, még most is
5040 XXI | Krasznahorka vára Gömör vármegyének a székhelye is volt Andrássy
5041 XXI | Andrássy István idejében, a híres magyar versíró, Gyöngyösi (
5042 XXI | magyar versíró, Gyöngyösi (a Murányi Vénus szerzõje)
5043 XXI | Mindig otthont találó vendég a fõispáni háznál. Ott van
5044 XXI | fõispáni háznál. Ott van a szobája, a roppant ablakokkal,
5045 XXI | háznál. Ott van a szobája, a roppant ablakokkal, mik
5046 XXI | roppant ablakokkal, mik a kies Rozsnyó-vidékre, s
5047 XXI | kies Rozsnyó-vidékre, s a vár alatt elterülõ falura
5048 XXI | falura nyílnak. Itt írta a Charicleáját, s azt is Andrássynénak
5049 XXI | Andrássynénak dedikálta.~A megyegyûlésnek szolgáló
5050 XXI | szolgáló roppant nagy terem, a középépületben, most be
5051 XXI | nyíló folyosókat mutatnak, s a legvastagabb középfalban
5052 XXI | számára való lehetett az.~A déli bástyafalon innen van
5053 XXI | hosszúkás négyszög tér. Ez volt a vár asszonyának kedvenc
5054 XXI | idõknek divatos díszvirágát: a százféle szegfûket. Most
5055 XXI | virágot találunk benne, a hesperis matronalist, mely
5056 XXI | virágnak, és együtt virul a halhatatlan csalánnal és
5057 XXI | egy másik kis kert volt a Szentháromság szobrának
5058 XXI | emelt bástyafal tetején. Ez a család leányaié volt. Õk
5059 XXI | leányaié volt. Õk ültették oda a rózsákat, amik most bozótként
5060 XXI | most bozótként hajlanak alá a nyirkos falakon, s azt a
5061 XXI | a nyirkos falakon, s azt a fenyõfát ott az Isten-szobor
5062 XXI | toronytetõn túlemelkedik.~A kertfal négyszögû ablakaiból
5063 XXI | négyszögû ablakaiból hasalnak ki a nagy ostromágyúk, amiknek
5064 XXI | nagy ostromágyúk, amiknek a talpányát körülnõtte a fû;
5065 XXI | amiknek a talpányát körülnõtte a fû; a múlt század óta, amikor
5066 XXI | talpányát körülnõtte a fû; a múlt század óta, amikor
5067 XXI | amikor Salm ostromolta a várat, nem voltak azok bolygatva,
5068 XXI | nem voltak azok bolygatva, a kertész piros virágú paszulyt
5069 XXI | futtatott fel rájuk.~S ebben a roppant háztömkelegben a
5070 XXI | a roppant háztömkelegben a legkisebb szobácskát nevezte
5071 XXI | legkisebb szobácskát nevezte a magáénak Zsófia. Egy része
5072 XXI | magáénak Zsófia. Egy része a falaknak Istené volt, más
5073 XXI | falaknak Istené volt, más része a vármegyéé, megint más az
5074 XXI | megint más az ereklyéké, a legnagyobb a harcosoké,
5075 XXI | ereklyéké, a legnagyobb a harcosoké, ami azonfelül
5076 XXI | árváké és nyomorultaké.~Amíg a férj és a négy testvére
5077 XXI | nyomorultaké.~Amíg a férj és a négy testvére szerteszét
5078 XXI | halottakat hagyogassanak a hátuk mögött, azalatt Zsófia
5079 XXI | összeszedte mindenünnen a harc nyomorultjait, s az
5080 XXI | apja valahol ott beszél a hollókkal és keselyûkkel;
5081 XXI | keselyûkkel; s mentsvárat csinált a számukra a várából.~Ott
5082 XXI | mentsvárat csinált a számukra a várából.~Ott szövetett,
5083 XXI | lepedõjét rágják, semhogy a nagyurak ajtajára menjenek
5084 XXI | látogatatlan, hogy szóra ne bírja a néma szenvedést, s ha megorvosolta
5085 XXI | áldták!~Nem válogatott ám a szenvedõk között, ahogy
5086 XXI | ahogy mások tettek abból a korból, hogy ki-ki csak
5087 XXI | korból, hogy ki-ki csak a maga nemzetének, felekezetének
5088 XXI | ki magyar, ki német, ki a tót? Ki a lutheránus, pápista,
5089 XXI | ki német, ki a tót? Ki a lutheránus, pápista, kálvinista,
5090 XXI | tudnia, hogy szerencsétlen. A boldogok hadd veszekedjenek
5091 XXI | boldogok hadd veszekedjenek a szentek palástjai fölött,
5092 XXI | szentek palástjai fölött, a boldogtalanoknak csak egy
5093 XXI | boldogtalanoknak csak egy Istenük van: a mostoha Isten!~Ezért mindenféle
5094 XXI | mindenféle papot is tartott a várában. Úrnapján sorba
5095 XXI | Úrnapján sorba prédikáltak a templomban. Az egyik elhagyta,
5096 XXI | templomban. Az egyik elhagyta, a másik folytatta, s úgy került,
5097 XXI | folytatta, s úgy került, hogy a boldogtalanok végighallgatták
5098 XXI | végighallgatták valamennyit. A pápista a lutheránus prédikátor
5099 XXI | végighallgatták valamennyit. A pápista a lutheránus prédikátor beszédét,
5100 XXI | lutheránus prédikátor beszédét, s a kálvinista a plébános prédikációját,
5101 XXI | beszédét, s a kálvinista a plébános prédikációját,
5102 XXI | s egyik se bánta, hogy a másikat meghallgatta. A
5103 XXI | a másikat meghallgatta. A nyomor vallása a türelem
5104 XXI | meghallgatta. A nyomor vallása a türelem vallása.~Az ilyen
5105 XXI | maga is végighallgatta, s a két kisfiának is ott kellett
5106 XXI | kell tartani annak, aki a magáéhoz buzgón ragaszkodik.
5107 XXI | magánál virtusul emleget, azt a mást hivõnél is annak kell
5108 XXI | is annak kell ismernie.~A barát, a dervisgenerális
5109 XXI | kell ismernie.~A barát, a dervisgenerális nem követte
5110 XXI | az ángyikáját. Neki még a tömjénfüst is büdös volt,
5111 XXI | boldogasszony tenyerének a bûzi!~(A lapos méntát hívták
5112 XXI | boldogasszony tenyerének a bûzi!~(A lapos méntát hívták ezen
5113 XXI | lapos méntát hívták ezen a néven, amit a protestánsok
5114 XXI | hívták ezen a néven, amit a protestánsok a zsoltáraik
5115 XXI | néven, amit a protestánsok a zsoltáraik levelei közé
5116 XXII | születésnapjára virradt a krasznahorkai vár.~Ezt a
5117 XXII | a krasznahorkai vár.~Ezt a napot minden évben fényesen
5118 XXII | látták õtet e vár falai.~A viszontagságos hadiélet
5119 XXII | hadiélet hordozta magával. A háború alatt bizony sokszor
5120 XXII | sokszor ágyúval harangoznak be a karácsonyra, s mikor valaki
5121 XXII | látta férjét Zsófia.~Az a kegyetlen hadjárat olyan
5122 XXII | Csak sivatagokat? Hát azt a kis átjáró fülkét, ott a
5123 XXII | a kis átjáró fülkét, ott a lõcsei szomszéd házak között?~
5124 XXII | belenyugodott e távollétbe. Ott volt a két szép gyermeke. Kárpótlás
5125 XXII | szép gyermeke. Kárpótlás a távollevõ apáért.~Tehette
5126 XXII | más asszonyok tettek, hogy a gyermekeit maga mellé véve,
5127 XXII | hegyen-völgyön keresztül kövesse, s a táborélet viszontagságain
5128 XXII | csimpajkozzék az asszony a harcoló férje nyakába, mikor
5129 XXII | annak legjobb hitestársa a kivont kardja? Asszonysopánkodás,
5130 XXII | gyermeksírás csak gátolja annak a vitézi munkáját. A nõ küldetése
5131 XXII | annak a vitézi munkáját. A nõ küldetése az, hogy nevelje
5132 XXII | ivadékot; ha mikor kidûl a törzs, ott legyenek helyette
5133 XXII | törzs, ott legyenek helyette a nálánál nem rosszabb sarjak.~
5134 XXII | kísérték, városról városra a vezérségen levõ uraikat,
5135 XXII | ellenkezõt tette, s az övé volt a verseny pálmája.~Hozzá csak
5136 XXII | verseny pálmája.~Hozzá csak a hõs diadalainak a híre járt
5137 XXII | Hozzá csak a hõs diadalainak a híre járt el. Õ csak a fénykört
5138 XXII | diadalainak a híre járt el. Õ csak a fénykört látta, mely férje
5139 XXII | alakját körülburkolá. Mindazok a kisszerûségek, emberi fogyatkozások,
5140 XXII | emberi fogyatkozások, amik a nagy emberek bal keze szennyét
5141 XXII | ismeretlenek voltak elõtte. Õelõtte a férj csak a régi bálványkép
5142 XXII | elõtte. Õelõtte a férj csak a régi bálványkép volt; fölülemelkedett
5143 XXII | fölülemelkedett minden földi gõzön a középlény az Isten és az
5144 XXII | hanem aki által imádkozik a nõ.~Mit is hihetett volna
5145 XXII | lelke meg van telve annak a képével, úgy jár az is a
5146 XXII | a képével, úgy jár az is a távolban, egybeolvadva az
5147 XXII | István születésnapjára szólt a várban minden harang; kora
5148 XXII | volna el elsõ álmot aludni a dervisgenerális.~- Mire
5149 XXII | veszekedetten? - kérdé felriadva.~- A brigadéros generális születésnapja
5150 XXII | születésnapja van! - felelé a csatlósa.~- Ördögadták!
5151 XXII | Ördögadták! Húzzátok hát a szenteket a lábaiknál fogva
5152 XXII | Húzzátok hát a szenteket a lábaiknál fogva le az égbõl;
5153 XXII | mintha külön húzogatnák.~S a mámoros hajfájásnak nincs
5154 XXII | Miklós felkelt bosszúsan a ki nem aludt álomból, s
5155 XXII | s nagyokat ásítva, kiadá a rendeletet, hogy az ünnepnapra
5156 XXII | öregágyúkból. Ha már lárma kell a parádéhoz, hát legyen istenigazában.~
5157 XXII | hát legyen istenigazában.~A trombitásokat felrugdalta
5158 XXII | látjátok, hogy hasatokra süt a nap? Gyantázni frissen!
5159 XXII | brigadéros napja. Bátyám uram, a kocsmagenerális ma rúgta
5160 XXII | kocsmagenerális ma rúgta szét a hordót! Keressétek elõ a
5161 XXII | a hordót! Keressétek elõ a Szent Dávidné zsoltárait.~
5162 XXII | rúgott; papírost dugtak a lábujjai közé, s azt meggyújtották:
5163 XXII | meggyújtották: így rúgatják a csillagot a tréfás emberek.~
5164 XXII | így rúgatják a csillagot a tréfás emberek.~Azután megeredt
5165 XXII | emberek.~Azután megeredt a nagydob, a sípszó a várudvaron,
5166 XXII | Azután megeredt a nagydob, a sípszó a várudvaron, a belevegyült
5167 XXII | megeredt a nagydob, a sípszó a várudvaron, a belevegyült
5168 XXII | a sípszó a várudvaron, a belevegyült ágyúzás pedig
5169 XXII | mindig, úgy ma is, megtelt a vártemplom áhítatos néppel.
5170 XXII | vártemplom áhítatos néppel. A jászói prépost maga tartotta
5171 XXII | prépost maga tartotta ma itt a misét. Ez is, az egész káptalanjával
5172 XXII | egész káptalanjával együtt, a kegyetlen Heister elõl menekült
5173 XXII | menekült Krasznahorkába. A császári generalissimusnak
5174 XXII | generalissimusnak különös dühe volt a fehér ruhás barátok, a ciszterciták
5175 XXII | volt a fehér ruhás barátok, a ciszterciták és praemonstratensisek
5176 XXII | ellen, mivelhogy ezek voltak a szabadságharc legbuzgóbb
5177 XXII | szabadságharc legbuzgóbb hívei.~A tíz órai csengetés után
5178 XXII | egy kuruc lovas érkezett a várkapu elé, megadva a szokásos
5179 XXII | érkezett a várkapu elé, megadva a szokásos jelt a kürtjével,
5180 XXII | megadva a szokásos jelt a kürtjével, a hídon át bebocsáttatott
5181 XXII | szokásos jelt a kürtjével, a hídon át bebocsáttatott
5182 XXII | hídon át bebocsáttatott a kapu belsõ boltozatát elzáró
5183 XXII | Elmondta, hogy Lõcsérõl jön a brigadéros úrtól; leveleket
5184 XXII | brigadéros úrtól; leveleket hoz a kegyelmes asszonynak meg
5185 XXII | kegyelmes asszonynak meg a Miklós generálisnak.~Erre
5186 XXII | igazságra felhúzták elõtte a csapórácskaput, s beeresztették
5187 XXII | beeresztették lovastól együtt.~A kék huszárok közül való
5188 XXII | huszárok közül való volt, a veres csákós bataillonból,
5189 XXII | csákós bataillonból, ami a válogatott csapatot képezte.~-
5190 XXII | képezte.~- Merre találom meg a Miklós generálist? - kérdé
5191 XXII | Miklós generálist? - kérdé a silbaktól.~Az a saruja hegyes
5192 XXII | kérdé a silbaktól.~Az a saruja hegyes orrával mutatta
5193 XXII | Ilyenkor ünnepnap! Csak a templomban lesz. Ne félj,
5194 XXII | félj, hogy rá ne bukkanj!~A huszár átadta a lovát egy
5195 XXII | bukkanj!~A huszár átadta a lovát egy ácsorgó suhancnak
5196 XXII | lovát egy ácsorgó suhancnak a kukta fajtából, hogy jártassa
5197 XXII | visszatér; azután elõkereste a nagy bõriszákjából a pecsétes
5198 XXII | elõkereste a nagy bõriszákjából a pecsétes levelet, ami Miklós
5199 XXII | generálisnak szólt, s lerázva a zúzmarát a kacagányáról
5200 XXII | szólt, s lerázva a zúzmarát a kacagányáról meg a süvegérõl,
5201 XXII | zúzmarát a kacagányáról meg a süvegérõl, indult arrafelé
5202 XXII | süvegérõl, indult arrafelé a sok boltozatú sikátoron
5203 XXII | utasítva volt.~Balra van a feljárat a templomba az
5204 XXII | volt.~Balra van a feljárat a templomba az udvarról, azon
5205 XXII | templomba az udvarról, azon a kis kerten keresztül, mely
5206 XXII | kis kerten keresztül, mely a Szentháromság-szobrot körülveszi;
5207 XXII | kõlépcsõ vezet fel odáig. A huszár annak indult neki.~-
5208 XXII | arra hej! - kiálta utána a kapuõr nevetve. - Ne oda „
5209 XXII | re (balra) másszál fel a Jákob lajtorjáján, abba
5210 XXII | Jákob lajtorjáján, abba a templomba. Nem ott van a
5211 XXII | a templomba. Nem ott van a dervisgenerális, amott „
5212 XXII | hozzád”-ra (jobbra) van a másik garádics; ott gurulj
5213 XXII | gurulj le! Az az õ temploma.~A biz a pince volt, a borospince,
5214 XXII | Az az õ temploma.~A biz a pince volt, a borospince,
5215 XXII | temploma.~A biz a pince volt, a borospince, nem a kriptákba
5216 XXII | volt, a borospince, nem a kriptákba vezetõ tornác.
5217 XXII | tornác. Ezt hítta Miklós úr a maga templomának.~Ha odafenn
5218 XXII | korán reggel hozzákezdett. A fegyverviselõ cimborák sokkal
5219 XXII | sokkal jobban szeretik ezt a „füstös misét”, mint azt
5220 XXII | füstös misét”, mint azt a másikat odafenn.~A kuruc
5221 XXII | mint azt a másikat odafenn.~A kuruc hírhozó alig tudta
5222 XXII | hírhozó alig tudta kivenni a pinceboltban tévedezõ alakot
5223 XXII | pinceboltban tévedezõ alakot a nagy dohányfüsttõl. Az a
5224 XXII | a nagy dohányfüsttõl. Az a három szál faggyúgyertya
5225 XXII | három szál faggyúgyertya ott a fali tartókban nem is arra
5226 XXII | is arra való volt, hogy a sötétséget elûzze, inkább
5227 XXII | szolgált, hogy az ember a falba ne üsse az orrát.~
5228 XXII | falba ne üsse az orrát.~A hosszú tölgyfa asztalon
5229 XXII | gyújtva, kék-zöld lángja a hozzá közel álló arcokra
5230 XXII | lobogtatott,~Krampampuli annak a pokolitalnak a neve. Fügét,
5231 XXII | Krampampuli annak a pokolitalnak a neve. Fügét, mazsolát, kalmusgyökeret
5232 XXII | kalmusgyökeret dobáltak a tûzfolyadékba, ami akkor
5233 XXII | éget, amikor maga nem ég. A fehér barátcsuhás alak egy
5234 XXII | öblös vaskalánnal merít a lobogó medencébõl, s tölti
5235 XXII | medencébõl, s tölti az égõ italt a feléje nyújtott ércfinakokba,
5236 XXII | danolja torka szakadtából ezt a szép nótát:~
5237 XXII | reggelén; hisz benne van a „jó Isten” (Binye Zeu).~
5238 XXII | jó Isten” (Binye Zeu).~A hírhozó odafurakodik az
5239 XXII | osztogató alakhoz, s megrántja a csuhája ujját.~- Generális
5240 XXII | uram.~Miklós nem hallja a megszólítást, csak a ráncigálást
5241 XXII | hallja a megszólítást, csak a ráncigálást érzi, odafordul
5242 XXII | ráncigálást érzi, odafordul a csendzavaróhoz a telemerített
5243 XXII | odafordul a csendzavaróhoz a telemerített kanállal. Látja,
5244 XXII | nincs neki pohara.~- Hát a markodba töltsem a krampampulit
5245 XXII | Hát a markodba töltsem a krampampulit vagy egyenesen
5246 XXII | krampampulit vagy egyenesen a Bebek kanalából akarod innya?~(
5247 XXII | kanalából akarod innya?~(Az a vaskanál most is ott van
5248 XXII | vaskanál most is ott van még a klenodiumok között, Bebek
5249 XXII | krampampuliosztogatásra használta, hanem a görögtûzhöz: - amint mondják.)~-
5250 XXII | amint mondják.)~- Nem a! Nem ihatnám, generális
5251 XXII | Így hítta magát akkor a hû fáraóivadék.)~- Hogy
5252 XXII | fáraóivadék.)~- Hogy olyan fekete a pofád!~- Pedig mindennap
5253 XXII | Lõcsérõl. Levelet hoztam a - szent atyának attól a
5254 XXII | a - szent atyának attól a másik generális, akarom
5255 XXII | atyától.~S odatette eléje a hosszú, pecsétes levelet.~
5256 XXII | hajnalodott, egyre tartott nála a disznószívû jókedv.~- Hahaha!
5257 XXII | Lõcsérõl jössz! Hát mit csinál a szép asszony? Danolja-e
5258 XXII | hajajahaj!~ Csak a kisebbik uramat; hajahaj!~
5259 XXII | megharagszom,~ Itt a csárda, majd beiszom. Thajahaj!~-
5260 XXII | hangosan - válaszolt húzódozva a hírhozó.~- Hát bátyámuram
5261 XXII | most kezdett egy kicsit a köd felszakadozni; valami
5262 XXII | Te, rajkó! Láttad azt a magas szál karót ott a kapuban
5263 XXII | azt a magas szál karót ott a kapuban felállítva, mikor
5264 XXII | felállítva, mikor bejöttél a várba?~- Láttam, igenis.
5265 XXII | gondoltam, lakodalom van a háznál, azt jelenti.~- No
5266 XXII | megesküdtem, hogy aki ebben a várban énelõttem ezt a szót
5267 XXII | ebben a várban énelõttem ezt a szót elõször kimondja: „
5268 XXII | Mária úgy segéljen, abba a karóba húzatom belé!~- Jaj
5269 XXII | hozzá szent atyám ehhez a szép imádsághoz - rebegé
5270 XXII | szép imádsághoz - rebegé a hírt hozó, kegyesen kezet
5271 XXII | kegyesen kezet csókolva a dervisgenerálisnak. (Hát
5272 XXII | választottak cigányt ennek a levélnek az elhozására,
5273 XXII | tudták Miklós úrnak ezt a kegyes fogadását. S csak
5274 XXII | Miklós hevesen törte fel a pecséteket a levélrõl, s
5275 XXII | hevesen törte fel a pecséteket a levélrõl, s a két kezével
5276 XXII | pecséteket a levélrõl, s a két kezével messze eltartva
5277 XXII | eltartva azt magától, hogy a medence lángja jobban belévilágítson,
5278 XXII | Eleinte táncoltak elõtte a sorok. Minden betûnek keze-lába
5279 XXII | öklelõztek egymás között. A csuhája ujjával megdörzsölte
5280 XXII | csuhája ujjával megdörzsölte a szemeit, s újra hozzáfogott.~
5281 XXII | szemeit, s újra hozzáfogott.~A danolóknak mind a torkába
5282 XXII | hozzáfogott.~A danolóknak mind a torkába szakadt a „binye
5283 XXII | danolóknak mind a torkába szakadt a „binye Zeu”, amint észrevették
5284 XXII | Zeu”, amint észrevették a félelmes átváltozást a szilaj
5285 XXII | észrevették a félelmes átváltozást a szilaj kedvû vezérnek az
5286 XXII | vezérnek az arcán, ahogy ezek a véres szemek kidülledtek,
5287 XXII | szemek kidülledtek, ahogy a ráncok vonaglottak a homlokon,
5288 XXII | ahogy a ráncok vonaglottak a homlokon, ahogy a felnyitott
5289 XXII | vonaglottak a homlokon, ahogy a felnyitott ajk hebegve vacogott,
5290 XXII | gyöngyözve futott végig a veríték.~Mi lesz ebbõl?~
5291 XXII | vad vigyorgásra torzulnak a vonások, a fogak összevicsorulnak,
5292 XXII | vigyorgásra torzulnak a vonások, a fogak összevicsorulnak,
5293 XXII | összevicsorulnak, az egész fej rázkódik a dühtõl, míg végre éktelen
5294 XXII | Elárulták Lõcsét! Feladták a várost!”~- No hát csak húzassa
5295 XXII | mondta ki maga elõször ezt a szót - azzal kotródik a
5296 XXII | a szót - azzal kotródik a hírhozó cigány.~Nincs most
5297 XXII | cigány.~Nincs most õrá gondja a dervisgenerálisnak.~Tépi
5298 XXII | dervisgenerálisnak.~Tépi darabokra azt a gyászlevelet, tépi tíz körmével,
5299 XXII | tépi tíz körmével, tépi a fogával, s aztán a rongyait
5300 XXII | tépi a fogával, s aztán a rongyait odadobja az égõ
5301 XXII | odadobja az égõ borszeszbe. A meggyulladt papírrongyok
5302 XXII | vérvilágosan lobbantak fel a sötét pinceboltban, abban
5303 XXII | sötét pinceboltban, abban a fehér csuha is lángvörössé
5304 XXII | pernahajderek! Hát tivornyának a napja van ma? Lóduljatok
5305 XXII | napja van ma? Lóduljatok a fegyvereitekhez! Tisztítsátok
5306 XXII | ágyúkat! Állítsátok fegyverbe a csapatokat! Jön a német!
5307 XXII | fegyverbe a csapatokat! Jön a német! Jönnek az árulók
5308 XXII | az árulók Krasznahorkára! A bátyám vezeti õket! Tüzet,
5309 XXII | tüzet elõtte, utána! Tûz a fejére! Tûz a talpa alá!
5310 XXII | utána! Tûz a fejére! Tûz a talpa alá! Nem halljátok?
5311 XXII | azzal megkapta két kézzel a nagy rézmedencét, nem bánta,
5312 XXII | rézmedencét, nem bánta, hogy a forró fogantyúitól vargát
5313 XXII | fogantyúitól vargát ránt is a két tenyere, s az egész
5314 XXII | tódult aztán minden ember a pincegádor felé, összeperzselt
5315 XXII | kapott, azt ütötte agyba-fõbe a Bebek kanalával.~Mikor aztán
5316 XXII | aztán maga is feltámolygott a pincelépcsõn az udvarra:
5317 XXII | nyitva volt az ajtó, mely a templomba vezetett. A kálvinista
5318 XXII | mely a templomba vezetett. A kálvinista hívek éneke hangzott
5319 XXII | pásztorom.~Miklós rohant fel a templomajtóhoz vezetõ lépcsõkön.
5320 XXII | templomajtóhoz vezetõ lépcsõkön. A lábai elõre vitték, a feje
5321 XXII | lépcsõkön. A lábai elõre vitték, a feje meg hátrafelé.~Az elfutott
5322 XXII | amint megtudta, hogy azt a templomban találja, befurakodott
5323 XXII | templomban találja, befurakodott a népségen keresztül. A cigányész
5324 XXII | befurakodott a népségen keresztül. A cigányész sugallta neki,
5325 XXII | sugallta neki, hogy ott a legszárazabb helyen lesz
5326 XXII | legszárazabb helyen lesz a bõre, ha a dervisgenerális
5327 XXII | legszárazabb helyen lesz a bõre, ha a dervisgenerális csakugyan
5328 XXII | csakugyan ellene zúdítja a vihedert.~Andrássy Istvánné
5329 XXII | Andrássy Istvánné ott ült a cifra faragott támlás székében
5330 XXII | faragott támlás székében a tabernaculum alatt, a két
5331 XXII | székében a tabernaculum alatt, a két fia elõtte állt. Mind
5332 XXII | két fia elõtte állt. Mind a kettõn a ministránsfiúk
5333 XXII | elõtte állt. Mind a kettõn a ministránsfiúk piros rokolyája,
5334 XXII | ministránsfiúk piros rokolyája, s a fölé öltött csipkés fehér
5335 XXII | ing volt; õk szolgáltak a misénél, amit a prépost
5336 XXII | szolgáltak a misénél, amit a prépost tartott.~A misének
5337 XXII | amit a prépost tartott.~A misének vége volt már, következett
5338 XXII | vége volt már, következett a kálvinista isteni tisztelet.
5339 XXII | tisztelet. Azt már nem kellett a fiúknak végigvárni; de az
5340 XXII | kellett azt tanúsítani, hogy a türelem az elsõ erény a
5341 XXII | a türelem az elsõ erény a földön.~Megcsókolta a két
5342 XXII | erény a földön.~Megcsókolta a két fiacskáját, s elbocsátá
5343 XXII | fiacskáját, s elbocsátá õket a sekrestye felé. A kálvinista
5344 XXII | elbocsátá õket a sekrestye felé. A kálvinista hívek rázendíték
5345 XXII | kálvinista hívek rázendíték a maguk zsoltárját. Azok pedig
5346 XXII | Istenhez beszél, ne sajnálja a hangját kiadni. A dervisgenerális
5347 XXII | sajnálja a hangját kiadni. A dervisgenerális sokkal jobban
5348 XXII | gyûlölte õket még, mint a pápistákat; mert ha ezek
5349 XXII | hát kénytelenek vele, de a kálvinistákat senki sem
5350 XXII | az úrasszony imaszékéhez a hírhozó. Odanyújtá neki
5351 XXII | hírhozó. Odanyújtá neki a levelet.~Zsófia megismerte
5352 XXII | levelet.~Zsófia megismerte a férje írását, s ajkához
5353 XXII | írását, s ajkához szorítá a pecsétes írást.~Oly régen
5354 XXII | Õ csak azt tudta, hogy a császári seregek erõs ostromzár
5355 XXII | ostromzár alatt tartják a férjét Lõcse falai közt.~
5356 XXII | közt.~Alkudozni kezdett a lelkével. Illik-e, szabad-e
5357 XXII | szabad-e felbontani egy levelet a templomban, s az Isten felséges
5358 XXII | olvasni olyan sorokat, amik a mulandóság számára vannak
5359 XXII | hogy hiszen nem rontja vele a más áhítatosságát: ez a
5360 XXII | a más áhítatosságát: ez a zsoltár nem az õ hitének
5361 XXII | zsoltár nem az õ hitének a zsolozsmája; azalatt olvashat,
5362 XXII | olvashat, senkit sem zavar meg.~A felnyitott levél pedig aztán
5363 XXII | egészen magának foglalta a lelkét. Hosszan leírta abban
5364 XXII | lelkét. Hosszan leírta abban a férje a közelmúlt „pálfordulásának”
5365 XXII | Hosszan leírta abban a férje a közelmúlt „pálfordulásának”
5366 XXII | egészen kitörlött sorok a levélben. Annál hosszasabban
5367 XXII | hosszasabban kiterjedt az elõadása a királyi kegylevélre, mely
5368 XXII | biztatja az asszonyt, hogy a béke nemsokára helyre fog
5369 XXII | helyre fog már állni, mind a két hadviselõ fél óhajtja
5370 XXII | hadviselõ fél óhajtja már azt a csendes idõt, ahol sebeit
5371 XXII | összefoldhatja: nem messze van már az a nap, hogy õ is visszatérhet
5372 XXII | hogy õ is visszatérhet a kedvesei közé. Kész nála
5373 XXII | Kész nála minden az útra, a megérkezés napját majd tudatja.~
5374 XXII | Zsófiának olyan nehéz lett a szíve e levél elolvasása
5375 XXII | e levél elolvasása után. A nõszív rejtelmei erõsebbek
5376 XXII | okoskodásnál. Mi lehetett azokban a kitörült sorokban?~Kár volt
5377 XXII | kitörült sorokban?~Kár volt azt a levelet itt a templomban
5378 XXII | Kár volt azt a levelet itt a templomban felbontani.~Vissza
5379 XXII | akarta erõltetni az áhítatot a szívébe. Elõvette az olvasóját,
5380 XXII | suttogni magában. De beleakadt a közepén. Nem tudta, hogyan
5381 XXII | tudja kitalálni, mi az. Nem a Miatyánkban van az a kitörült
5382 XXII | Nem a Miatyánkban van az a kitörült sor, hanem a férj
5383 XXII | az a kitörült sor, hanem a férj levelében!~Egyszer
5384 XXII | levelében!~Egyszer csak kitárul a templomajtó, s beront rajta
5385 XXII | rajta egy ijesztõ alak: a dervisgenerális.~Fehér csuháján
5386 XXII | csuháján még füstölögnek a perzselés foltjai; amint
5387 XXII | bámulnak elõre, elõttük jár az a fehér pont, mely az õrjöngés
5388 XXII | nyitva, szederjes színûek, a süveg hiányzik fejérõl,
5389 XXII | rövidre nyírott haja, mint a serte borzad szerteszéjjel.~
5390 XXII | dúvad töri magát keresztül a padok közeit elálló asszonytömegen,
5391 XXII | asszonytömegen, s odarohan a tabernákulum elé.~Az oltárhoz
5392 XXII | Az oltárhoz van támasztva a prépost ezüstös pásztorbotja,
5393 XXII | felragadja, s mint ahogy a betyárok szokták botvívásnál,
5394 XXII | kiabáló csorda! Ki innen! Ki a várból; sápítozó kolduscsürhe!
5395 XXII | kolduscsürhe! Nincs több moslék a kutyáknak!~Mindenki azt
5396 XXII | csak annál jobban rányomják a falrepedeztetõ éneklést.
5397 XXII | abban meghallgatatlanul.~A kálvinista pap kérlelõ szándékkal
5398 XXII | kérlelõ szándékkal járul a dühöngõ elé; de még a megszólításig
5399 XXII | járul a dühöngõ elé; de még a megszólításig sem juthat
5400 XXII | Miklós olyat lök rajta a bal kezével, hogy a jámbor
5401 XXII | rajta a bal kezével, hogy a jámbor istenszolgája hanyatt
5402 XXII | istenszolgája hanyatt esik tõle a papi székébe.~Ezzel a dühöngõ
5403 XXII | tõle a papi székébe.~Ezzel a dühöngõ fel akar rohanni
5404 XXII | dühöngõ fel akar rohanni a katedrába. Onnan majd jobban
5405 XXII | Csak Zsófia értette meg a dühöngést.~Bizonyára Miklós
5406 XXII | is megkapta az izenetnek a párját, amit õutána a templomba
5407 XXII | izenetnek a párját, amit õutána a templomba hoztak.~Õt abban
5408 XXII | templomba hoztak.~Õt abban a „másik” templomban találták
5409 XXII | találták meg vele, azért ez a féktelen indulat.~Zsófia
5410 XXII | Miklós kezét megragadta, hogy a felbõszült férfi, mint a
5411 XXII | a felbõszült férfi, mint a leigézett, ott maradt fogva
5412 XXII | leigézett, ott maradt fogva a kezében. Lehúzta a fejét,
5413 XXII | fogva a kezében. Lehúzta a fejét, meggörbíté a térdeit
5414 XXII | Lehúzta a fejét, meggörbíté a térdeit úgy, hogy a vele
5415 XXII | meggörbíté a térdeit úgy, hogy a vele szemben álló gyöngéd
5416 XXII | gyülekezetnek is torkába szakadt a hang; nagy csendesség támadt.~
5417 XXII | döbbentõ csendben:~- Te a kaszárnyádban parancsolsz!
5418 XXII | szóra vadul felegyenesedett a fehér csuhás alak, s arcát
5419 XXII | összerendülve bocsátá el a kezét, s visszahajolt az
5420 XXII | visszahajolt az istentagadótól. A népgyülekezet elszörnyedése,
5421 XXII | népgyülekezet elszörnyedése, mint a tengermoraj zúdult fel ellene.~
5422 XXII | De õ elõrelépett, s mind a két kezével a mellére ütve,
5423 XXII | elõrelépett, s mind a két kezével a mellére ütve, kiálta, a
5424 XXII | a mellére ütve, kiálta, a népzúgást túldörgõ hangon:~-
5425 XXII | Magyarország! - Elárulta a hazát Andrássy István!~-
5426 XXII | István!~- Isten némítsa meg a szádat! - sikolta fel, halálérzõ
5427 XXII | Zsófia.~- Elárulta! Eladta a németnek! Hozza a vállán
5428 XXII | Eladta a németnek! Hozza a vállán a kétfejû sast! Ez
5429 XXII | németnek! Hozza a vállán a kétfejû sast! Ez most az
5430 XXII | Takarodjatok eléje! Nyaljátok a talpát! Ti minden úr szolgái!
5431 XXII | szolgái! Áruló uratoknál van a szégyenkenyér: abból kolduljatok!
5432 XXII | éneket! - kiálta Zsófia a gyülekezetnek.~S a nép rázendíté,
5433 XXII | Zsófia a gyülekezetnek.~S a nép rázendíté, ahol elhagyta
5434 XXII | rázendíté, ahol elhagyta a zsolozsmát, egyszerre: „
5435 XXII | patakon legeltetsz!”, hogy a riadó, harsogó énekszóban
5436 XXII | harsogó énekszóban elveszett a kétségbeesés átkozódó haragja.~
5437 XXII | átkozódó haragja.~Utoljára a méregtarisznya Miklós odarohant
5438 XXII | méregtarisznya Miklós odarohant a sokaság közé, s elkezdett
5439 XXII | sokaság közé, s elkezdett a pásztorbottal ütlegeket
5440 XXII | körülfogták, belecsimpajkoztak; a pásztorbotot kicsavarták
5441 XXII | pásztorbotot kicsavarták a kezébõl, a kardját letépték
5442 XXII | pásztorbotot kicsavarták a kezébõl, a kardját letépték az oldaláról,
5443 XXII | kardját letépték az oldaláról, a csuháját a fején keresztülhúzták,
5444 XXII | az oldaláról, a csuháját a fején keresztülhúzták, s
5445 XXII | disznót gyõz”, kitaszították a templomajtón.~S aztán énekelték
5446 XXII | igaz ösvényében!”~Miklós a szabad levegõn magához tért
5447 XXII | szabad levegõn magához tért a nagy dühébõl. Átlátta, hogy
5448 XXII | illõ fellépés nem vala: a templomban kiabálni, s aztán
5449 XXII | templomban kiabálni, s aztán a koldusasszonyokkal verekedést
5450 XXII | összeszedte magát. Bezárta a pince ajtaját, azután a
5451 XXII | a pince ajtaját, azután a nagy magtár ajtaját, meg
5452 XXII | nagy magtár ajtaját, meg a lisztes hombár ajtaját,
5453 XXII | lisztes hombár ajtaját, meg a mészárszék ajtaját, meg
5454 XXII | mészárszék ajtaját, meg a tulokistálló ajtaját, meg
5455 XXII | tulokistálló ajtaját, meg a koldusmenedék ajtaját (egynehányan
5456 XXII | akasztotta.~Azzal felment a szobájába és lefeküdt.~Hát
5457 XXII | szobájába és lefeküdt.~Hát a szakácsok meg a bébillérek,
5458 XXII | lefeküdt.~Hát a szakácsok meg a bébillérek, amint hozzá
5459 XXII | amint hozzá akartak fogni a sütés-fõzéshez, akkor látták,
5460 XXII | nagy nevezetes ünnepnap! - a várbéli népség számára.~
5461 XXII | megszokta már Miklós úrnak a rigolyáit (ámbár sejté,
5462 XXII | rigolyáit (ámbár sejté, hogy ez a mostani aligha maradandóbb
5463 XXII | aligha maradandóbb nem lesz a többinél), s nem igyekezett
5464 XXII | felzavartatni; hanem felnyittatta a saját udvari éléskamráit
5465 XXII | éléskamráit s azokbul adott a szakácsoknak; a saját asztalára
5466 XXII | azokbul adott a szakácsoknak; a saját asztalára való mindenféle
5467 XXII | jókból. Legyen nagy ünnepük a nyomorultaknak. S ha Miklós
5468 XXII | ha Miklós elzárta elõlük a karcost, õ adott nekik máslást.~
5469 XXII | napot azzal töltötte, hogy a két fiácskáját bevitte a
5470 XXII | a két fiácskáját bevitte a belsõ szobájába, ahol az
5471 XXII | ahol az apjuk képe állt, a nagyapjuk, szépapjuk és
5472 XXII | nagyapjuk, szépapjuk és a híres szépanyjuk sorában,
5473 XXII | szépanyjuk sorában, s mesélt a két fiúnak e fényes alakok
5474 XXII | módon; hogy menekült utána a hû felesége, sátoros cigányok
5475 XXII | elvette az új fejedelem, aki a régit elûzte (akkor is ellensége
5476 XXII | akkor is ellensége volt már a magyar a magyarnak). Az
5477 XXII | ellensége volt már a magyar a magyarnak). Az õsapa vitézségével,
5478 XXII | hûségével szerezte ezt a várat, meg minden gazdagságát.
5479 XXII | hagyva az özvegyével hátra. A szegény özvegyasszonyt egyszerre
5480 XXII | asszony volt az! Látszik a képén is a tekintetébõl,
5481 XXII | volt az! Látszik a képén is a tekintetébõl, hogy ezt meg
5482 XXII | mikor férjhez kérték; csak a kis fiának akart anyja maradni;
5483 XXII | fiának akart anyja maradni; a kedves urát még a halott
5484 XXII | maradni; a kedves urát még a halott porában is oly nagyon
5485 XXII | szerette; s mikor aztán a visszautasított kérõk hadat
5486 XXII | özvegyasszony kezébe vette a férje kardját, s úgy szétverte
5487 XXII | szaladjanak. Úgy védelmezte meg a kis árváját.~- Hiszen lettem
5488 XXII | lettem volna csak én az a kis árva! Majd én is beléjük
5489 XXII | is beléjük ágyúztam volna a céllövõ ágyúmmal! - biztatá
5490 XXII | ágyúmmal! - biztatá magát a nagyobbik, a Ferkó. Ez tüzes
5491 XXII | biztatá magát a nagyobbik, a Ferkó. Ez tüzes kölyök volt!
5492 XXII | Ez tüzes kölyök volt! Míg a másik, a Jóska, nagy áhítatosan
5493 XXII | kölyök volt! Míg a másik, a Jóska, nagy áhítatosan leste
5494 XXII | Jóska, nagy áhítatosan leste a szót azokról az édes ajkakról,
5495 XXII | borzadt, mikor az ijedõse jött a mesének.~Azután elmondta
5496 XXII | Azután elmondta az anya azt a másik regét, a nagyapa történetét;
5497 XXII | anya azt a másik regét, a nagyapa történetét; aki
5498 XXII | történetét; aki már elpártolt a magyar királytól: az erdélyi
5499 XXII | azért tette), annak meg a török császár volt a szövetségese,
5500 XXII | meg a török császár volt a szövetségese, török, tatár
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12274 |