bold = Main text
      Fezejet                                               grey = Comment text

 6001 XXIV   |                     halott, s nem viszonozta a gyermek hízelkedõ gyügyögéseit.~
 6002 XXIV   |                  gyügyögéseit.~Egyszer aztán a nyakába borult a kisfiú
 6003 XXIV   |               Egyszer aztán a nyakába borult a kisfiú s keserves zokogással
 6004 XXIV   |                     Zsófia hirtelen fölnyitá a szemeit e szóra, s rábámult
 6005 XXIV   |               rábámult nagy, sötét szemeivel a gyermekre. A halálos beteg
 6006 XXIV   |                 sötét szemeivel a gyermekre. A halálos beteg szemei messze
 6007 XXIV   |                hazajövetelét.~Magához ölelte a gyermekét s megcsókolgatá
 6008 XXIV   |                      nem megyek el - suttogá a fülébe.~- Én nem eresztelek
 6009 XXIV   |                  Most aztán Zsófia kezdte el a gyermeket becézni.~Hogy
 6010 XXIV   |                becézni.~Hogy elmulassza róla a sírást, a reszketést, az
 6011 XXIV   |                    elmulassza róla a sírást, a reszketést, az kérdezte
 6012 XXIV   |                    nap?~- Célba lövöldöztünk a kis ágyúnkkal. Aki célba
 6013 XXIV   |                    kaptál?~- Egyet sem. Mind a Ferkó kapta.~- Hát te olyan
 6014 XXIV   |                   akik ott néztek bennünket, a hadnagyok meg Miklós bátya.~-
 6015 XXIV   |                    Hát miért akartad te azt?~A gyermek odahúzta magához
 6016 XXIV   |                 magához az anyja fejét, hogy a fülébe sugdoshasson.~- Én
 6017 XXIV   |                hallottam, hogy mit beszéltek a hadnagyok! Úgy mondták,
 6018 XXIV   |                     már, hogy apánk megjött?~A nõ szíve nagyot dobbant.~-
 6019 XXIV   |                    van már Szomolnokon, csak a hegy választ el tõle.~-
 6020 XXIV   |                     el tõle.~- Hát elkerülte a stracenói kelepcét?~- El
 6021 XXIV   |                       Hej, hogy szitkozódtak a hadnagyok!~- Engem szidtak
 6022 XXIV   |                    Óh, dehogy téged szidtak. A kassai kapitányt szidták.
 6023 XXIV   |               szidták. Arról beszéltek, hogy a szomolnoki úton nem kerülhetett
 6024 XXIV   |                    apám Krasznahorka alá, ha a kassai út fel nem szabadult
 6025 XXIV   |                  szabadult volna. Bizonyosan a kassai kapitány is hazaáruló
 6026 XXIV   |                    is hazaáruló már. Feladta a várost a császárnak. Haragudtak,
 6027 XXIV   |              hazaáruló már. Feladta a várost a császárnak. Haragudtak,
 6028 XXIV   |                       Itt aztán elhallgatott a fiú; nem akart tovább beszélni.~
 6029 XXIV   |                    jár együtt, kezdé magában a gyermek zila beszédének
 6030 XXIV   |                    Azt vélte, hogy kitalálta a rejtélyt. - Rémséges ötlet
 6031 XXIV   |                 helyet adni e szörnyeszmének a szívében. Nem akarta, hogy
 6032 XXIV   |               álmodjék.~- De hát azért, hogy a hadnagy urak haragudtak,
 6033 XXIV   |                kellett teneked rosszul lõnöd a célba, kisfiacskám?~A gyermek,
 6034 XXIV   |                  lõnöd a célba, kisfiacskám?~A gyermek, aki már eldugta
 6035 XXIV   |                     gyermek, aki már eldugta a fejét a takaró alá, ismét
 6036 XXIV   |                      aki már eldugta a fejét a takaró alá, ismét elõbújt,
 6037 XXIV   |                    elõbújt, s az anyja kezét a szívéhez szorítá.~- Apám
 6038 XXIV   |                  Miklós bácsi fölolvasta azt a hadnagyok elõtt úgy, hogy
 6039 XXIV   |                    mint ellenség; hanem mint a családjának apja. Egyedül,
 6040 XXIV   |              egymagában, egy hintón ülve fog a kapun behajtatni; s majd
 6041 XXIV   |              behajtatni; s majd meglátja, és a szemébe néz, kinek lesz
 6042 XXIV   |                   szívdobogások közt Zsófia.~A gyermek nagy lélegzetet
 6043 XXIV   |                     No, hát csak hadd jöjjön a hazaáruló! Egyedül, egymagában.
 6044 XXIV   |                     szembe. Hanem odaállítom a várkapu elé a saját két
 6045 XXIV   |                     odaállítom a várkapu elé a saját két fiát ezzel a két
 6046 XXIV   |                   elé a saját két fiát ezzel a két kis ágyúval, s a saját
 6047 XXIV   |                   ezzel a két kis ágyúval, s a saját gyermekeivel lövöldöztetem
 6048 XXIV   |                     irgalmazz! - sikolta fel a nõ kétségbeesetten, s oly
 6049 XXIV   |                 erõszakosan szorítá kebléhez a kisfiát, hogy szinte megfojtotta
 6050 XXIV   |                   megfojtotta az ölelésével.~A dervisgenerális képes beváltani
 6051 XXIV   |              dervisgenerális képes beváltani a fenyegetõzését.~Hát a gyermekek?~
 6052 XXIV   |              beváltani a fenyegetõzését.~Hát a gyermekek?~Hisz a gyermekkedélyt
 6053 XXIV   |        fenyegetõzését.~Hát a gyermekek?~Hisz a gyermekkedélyt legkönnyebb
 6054 XXIV   |                   gyermekkedélyt legkönnyebb a fanatizmus lángjával felgyújtani.
 6055 XXIV   |            fanatizmus lángjával felgyújtani. A természethazudtoló indulatok
 6056 XXIV   |         természethazudtoló indulatok ragálya a gyermekszíveket lepi meg
 6057 XXIV   |                   lepi meg legkönnyebben.~Ez a kisebbik még visszaborzad
 6058 XXIV   |                    még visszaborzad tõle, de a nagyobbiknak a vérét áthatotta
 6059 XXIV   |                      tõle, de a nagyobbiknak a vérét áthatotta ez a szent
 6060 XXIV   |            nagyobbiknak a vérét áthatotta ez a szent miazma: halálos rajongás
 6061 XXIV   |                     miazma: halálos rajongás a hazáért, mely megtagadja
 6062 XXIV   |                megtagadja az apát, az anyát, a testvért, s felgyújtja az
 6063 XXIV   |                     felgyújtja az õsi házat.~A kisebbik még csak azt teszi,
 6064 XXIV   |                   teszi, hogy rosszul lõ, de a nagyobbik már jól fog a
 6065 XXIV   |                      a nagyobbik már jól fog a célba lõni. Azt mondják
 6066 XXIV   |                   lõni. Azt mondják neki, az a célpont, a hazaáruló szíve.
 6067 XXIV   |                  mondják neki, az a célpont, a hazaáruló szíve. Oda fog
 6068 XXIV   |                     is az!~Zsófia reszketett a láztól.~- Látod, megbetegítettelek
 6069 XXIV   |                       amit mondtam! - rebegé a gyermek.~- Nem. Nem. Jól
 6070 XXIV   |                  attól elmúlik.~S az anya és a gyermek szíve addig dobogott
 6071 XXIV   |                      írószereimet az ágyhoz.~A gyermek kereste az írószereket.
 6072 XXIV   |                 egyszer, mikor Zsófia aludt, a cselédjével, hogy levelet
 6073 XXIV   |                   egy levélnek való papiros.~A táblán belõl volt egy üres
 6074 XXIV   |            esztendeje! - De nagy idõ!)~Ennek a lapnak a túlsó oldalára
 6075 XXIV   |                    nagy idõ!)~Ennek a lapnak a túlsó oldalára lehet még
 6076 XXIV   |                  szól?~Nagyon reszketett már a keze a levélírónak, s a
 6077 XXIV   |                 Nagyon reszketett már a keze a levélírónak, s a szemei
 6078 XXIV   |                      a keze a levélírónak, s a szemei kápráztak, úgy táncolt
 6079 XXIV   |                  kellett írni, hogy ráférjen a papírra minden elmondanivaló.
 6080 XXIV   |                   tudta olvasni, amit leírt: a kisfiúnak kellett azt elszótagolni
 6081 XXIV   |                   Istvánt, hagyjon fel azzal a szándékával, hogy Krasznahorkára
 6082 XXIV   |                       Ne engedje megtörténni a világon a legrettenetesebbet.
 6083 XXIV   |                engedje megtörténni a világon a legrettenetesebbet. Várjon
 6084 XXIV   |                   legrettenetesebbet. Várjon a jobb idõkre. Majd elmúlik
 6085 XXIV   |                    jobb idõkre. Majd elmúlik a harag.~Végre kihullott a
 6086 XXIV   |                     a harag.~Végre kihullott a kezébõl a toll, nem látott
 6087 XXIV   |                    Végre kihullott a kezébõl a toll, nem látott a szemeivel
 6088 XXIV   |                   kezébõl a toll, nem látott a szemeivel többé. Halálos
 6089 XXIV   |                     Arra tért magához, mikor a kisfia a királynévízzel
 6090 XXIV   |                      magához, mikor a kisfia a királynévízzel locsolgatta
 6091 XXIV   |                      az arcát. Emlékezett rá a gyermek, hogy azt így tették
 6092 XXIV   |                  tették máskor is.~- Hol van a levél? - kérdé a gyermektõl.~-
 6093 XXIV   |                     Hol van a levél? - kérdé a gyermektõl.~- Eldugtam már -
 6094 XXIV   |                 gyermektõl.~- Eldugtam már - a süvegem bélésébe - súgá
 6095 XXIV   |                      süvegem bélésébe - súgá a kis Józsi fiú.~- Hát te
 6096 XXIV   |                   nekem, hogy azt megteszed?~A gyermek csak a szempilláival
 6097 XXIV   |                    megteszed?~A gyermek csak a szempilláival intett.~-
 6098 XXIV   |                    rá lehet azt bízni.~- Azt a cigányt, aki apámnak a levelét
 6099 XXIV   |                   Azt a cigányt, aki apámnak a levelét hozta Lõcsérül.
 6100 XXIV   |                   játszani mindig.~- Húzd ki a fiókomat, ott találsz egy
 6101 XXIV   |                    tíz aranyat. Azt add majd a levélvivõnek. Vigyázz, hogy
 6102 XXIV   |                      õket, hogy az írás, meg a fej a két oldalon egymás
 6103 XXIV   |                      hogy az írás, meg a fej a két oldalon egymás ellenébe
 6104 XXIV   |                    az ujja hegyével ráismert a tolvaj-polturára. Azt mondta,
 6105 XXIV   |                      azért készítették, hogy a kolduló barátok elrejtsék
 6106 XXIV   |               elrejtsék benne az aranyaikat, a tolvaj ne lásson náluk mást,
 6107 XXIV   |                aludni.~Korán reggel felkölté a kisfiát, s kiküldte, hogy
 6108 XXIV   |               kiküldte, hogy keresse fel azt a cigányt, akitõl a levelet
 6109 XXIV   |                    fel azt a cigányt, akitõl a levelet el fogja küldeni.~
 6110 XXIV   |                   kelni, felöltöztette magát a frajjával, s odavezetteté
 6111 XXIV   |                    ahonnan ki lehetett látni a szomolnoki hegyek felé vezetõ
 6112 XXIV   |                  Délfelé még azt is kérdezte a frajjától, nincsen-e még
 6113 XXIV   |                  ebéd ideje?~Kiszámítá, hogy a déli harangszó után, amikor
 6114 XXIV   |                  amikor az õröket felváltják a kapuban, s a fahordó szekereket
 6115 XXIV   |                      felváltják a kapuban, s a fahordó szekereket üresen
 6116 XXIV   |                    Azért várta olyan nehezen a déli harangszót.~Az elkongott
 6117 XXIV   |             harangszót.~Az elkongott már, de a szokott szekérzörgés még
 6118 XXIV   |                   dobaját hallotta közeledni a lépcsõn fölfelé, melynek
 6119 XXIV   |                     csak egy fal választá el a szobájától, s egyúttal Miklós
 6120 XXIV   |            felszakították, s betoppant rajta a dervisgenerális egyik kezében
 6121 XXIV   |                dervisgenerális egyik kezében a kis Józsit hurcolva karjánál
 6122 XXIV   |                     hurcolva karjánál fogva, a másikban Zsófia levelét
 6123 XXIV   |              másikban Zsófia levelét tartva.~A gyermek rémült tekintettel
 6124 XXIV   |                      ki karját.~- Bocsásd el a gyermekemet! - kiálta, s
 6125 XXIV   |                      az arca egy pillanatra. A szeretet lángja volt az
 6126 XXIV   |                    Miklós odalódítá anyjához a fiút, s aztán a kinyújtott
 6127 XXIV   |                     anyjához a fiút, s aztán a kinyújtott tenyerébe fektetett
 6128 XXIV   |                magában morogva fordítá félre a fejét, mint azok a vadállatok,
 6129 XXIV   |                     félre a fejét, mint azok a vadállatok, amik nem bírják
 6130 XXIV   |                     amik nem bírják kiállani a szelídítõ szemsugárzatát.~-
 6131 XXIV   |                      zsémbelt, alábbhangolva a haragos támadást. - Mit
 6132 XXIV   |                   élve, ha halok, halva. Ott a fiam mellett, amikor ez
 6133 XXIV   |                 készül követni, s megragadom a kezét. Meglátod!~Mint egy
 6134 XXIV   |                    közelített e szavaknál az a légben lebegni látszó alak
 6135 XXIV   |              árasztva, ajkairól úgy hangzott a beszéd, mint egy túlvilági
 6136 XXIV   |                   asszony! - dörmögé Miklós, a fejét lesütve, s nem várta,
 6137 XXIV   |                     míg hozzá közel ér, s az a kinyújtott kéz megérinti;
 6138 XXIV   |                       megfordult és elhagyta a szobát.~Zsófia kimerülten
 6139 XXIV   |                kimerülten rogyott az ágyára. A cseléd levetkõzteté, betakargatta.~-
 6140 XXIV   |                    félj, anyácskám - suttogá a gyermek, mikor a cseléd
 6141 XXIV   |                     suttogá a gyermek, mikor a cseléd kifordult -, majd
 6142 XXIV   |                         majd elviszem én azt a levelet magam az apámnak.
 6143 XXIV   |                   elfutok Szomolnokig.~- Óh! a farkasok összetépnének!~-
 6144 XXIV   |            összetépnének!~- Nem félek én úgy a farkasoktól, mint Miklós
 6145 XXIV   |                    látnál engem többet.~Erre a szóra a gyermek megbánta,
 6146 XXIV   |                   engem többet.~Erre a szóra a gyermek megbánta, amit elõbb
 6147 XXIV   |                    meg voltak nyugtatva mind a ketten; összeölelkeztek,
 6148 XXIV   |              összeölelkeztek, együtt sírtak.~A nõ pedig érezte már, hogy
 6149 XXIV   |                     Hangzik valami, amit nem a füldob, hanem a szív hall
 6150 XXIV   |                     amit nem a füldob, hanem a szív hall meg. Látszik valami,
 6151 XXIV   |                 érzékek ismernek meg. Jön az a tudás, amit nem tanultunk...~
 6152 XXIV   |                    tanultunk...~Közeledik az a dicsõséges világ, aminek
 6153 XXIV   |                   megfogadta, hogy még azért a szentséges szent boldog
 6154 XXIV   |               túlvilágért sem hagyja itt ezt a ködök és árnyak világát,
 6155 XXIV   |             éjszakától körüljárt földet, ezt a felhõkbe takart földet,
 6156 XXIV   |                  felhõkbe takart földet, ezt a vérrel megáztatott földet,
 6157 XXIV   |                  földet, amelynek kerekségén a jajkiáltás egy percig el
 6158 XXIV   |                    akiket oly nagyon szeret.~A gyóntatópapjáért küldött,
 6159 XXIV   |         gyóntatópapjáért küldött, s fölvette a halotti szentségeket.~Megkísérlé
 6160 XXIV   |              szentségeket.~Megkísérlé azután a cselédje által magához hívatni
 6161 XXIV   |               cselédje által magához hívatni a nagyobbik fiát. Hasztalan
 6162 XXIV   |                     volt. Miklós nem bocsátá a cselédet a gyermekhez. Annak
 6163 XXIV   |                Miklós nem bocsátá a cselédet a gyermekhez. Annak most dolga
 6164 XXIV   |            gyermekhez. Annak most dolga van.~A frajj pedig mondá neki,
 6165 XXIV   |                 frajj pedig mondá neki, hogy a bárónõ haldoklik.~- Ejh!
 6166 XXIV   |                     Hisz az elébb még kivert a szobájából!~Azután a gyóntatóját
 6167 XXIV   |                  kivert a szobájából!~Azután a gyóntatóját kérte fel Zsófia,
 6168 XXIV   |                   fel Zsófia, hogy beszéljen a lelkére Miklósnak, bocsássa
 6169 XXIV   |                    Miklósnak, bocsássa hozzá a Ferenc fiát. Bizony halála
 6170 XXIV   |                    óráján való kívánsága ez.~A prépost fel is kereste Miklóst,
 6171 XXIV   |                  vele.~- Fungum! - ordíta rá a dervisgenerális. - Non facias
 6172 XXIV   |                    lehetett tovább folytatni a beszédet.~Az anyjánál maradt
 6173 XXIV   |                 anyjánál maradt kisebbik fiú a sok sírástól elálmosodott,
 6174 XXIV   |               azalatt, amíg alszom - köté ki a gyermek.~- Aludjál csak.
 6175 XXIV   |                   csak. Én virrasztok.~Azzal a gyermek álomnak ereszté
 6176 XXIV   |                      gyermek álomnak ereszté a fejét.~Pedig bizony itt
 6177 XXIV   |                     amíg aludt.~Reggel korán a lélekharang megcsendült
 6178 XXIV   |                      lélekharang megcsendült a toronyban.~A dervisgenerális
 6179 XXIV   |                     megcsendült a toronyban.~A dervisgenerális ébren volt,
 6180 XXIV   |                   jól hallotta.~- Ejh, hátha a harang is hazudik! Hisz
 6181 XXIV   |                harang is hazudik! Hisz annak a kötele is egyházfi kezében
 6182 XXIV   |          lépcsõajtajánál szemben találkozott a préposttal.~- Quid novi? -
 6183 XXIV   |                     Consummatum est - felelt a prépost, s ment fel a templomlépcsõkön,
 6184 XXIV   |                 felelt a prépost, s ment fel a templomlépcsõkön, rendeleteket
 6185 XXIV   |                    rendeleteket adni.~Miklós a Zsófia szobaajtajában találta
 6186 XXIV   |                Zsófia szobaajtajában találta a jajveszéklõ cselédet.~-
 6187 XXIV   |                  félig nyitva maradt. Miklós a küszöbön megállva lesett
 6188 XXIV   |                  küszöbön megállva lesett be a szobába.~A szürkület fénye
 6189 XXIV   |                megállva lesett be a szobába.~A szürkület fénye sápadt világot
 6190 XXIV   |                      üvegkarikáin keresztül.~A kiszenvedett mártír ott
 6191 XXIV   |                 csendesen az ágyán. Mellette a kisfia. Mind a ketten aludtak.~
 6192 XXIV   |                      Mellette a kisfia. Mind a ketten aludtak.~Vajon melyiknek
 6193 XXIV   |              melyiknek az álma volt mélyebb?~A fiúcska még arra sem ébredt
 6194 XXIV   |                   arra sem ébredt föl, mikor a nõcselédek kiemelték az
 6195 XXIV   |              kiemelték az ágyból és átvitték a saját nyoszolyájába. Ott
 6196 XXIV   |                folytatta az alvást.~Hátha az a másik alvó többet tudott
 6197 XXIV   |                     alvó többet tudott errõl a világról?~- Jól járt, szegény
 6198 XXIV   |                      Miklós, messzirõl nézve a márványfehér arcra, melynek
 6199 XXIV   |                  márványfehér arcra, melynek a halál felséges nyugalma
 6200 XXIV   |              eltitkolt bánat. Mert eltagadta a szíve fájását, belehalt.~
 6201 XXIV   |                 lehet halni!~Miklós elhagyta a halott szobáját. Mélyen
 6202 XXIV   |                    szeretetbõl alkotva! Mint a tûz a meleget, úgy árasztotta
 6203 XXIV   |              szeretetbõl alkotva! Mint a tûz a meleget, úgy árasztotta
 6204 XXIV   |                    úgy árasztotta maga körül a boldogságot. S ezt a tüzet
 6205 XXIV   |                   körül a boldogságot. S ezt a tüzet oltotta ki az, aki
 6206 XXIV   |           Engesztelhetetlen haraggal gondolt a bátyjára. Neki, a hajdani
 6207 XXIV   |                    gondolt a bátyjára. Neki, a hajdani szerzetesnek, az
 6208 XXIV   |                      az asszonyok felõl csak a gyóntatószékbõl volt tudomása,
 6209 XXIV   |                esendõ dolgaikat vallják meg, a titok szent zára alatt.~
 6210 XXIV   |                       És ezt az eszményképét a nõnek, fel tudta cserélni
 6211 XXIV   |                 láncok hozzá kötöttek, azzal a másik asszonnyal, aki nemének
 6212 XXIV   |                    fel nem költi senki. S ez a mártírnõ el tudta titkolni
 6213 XXIV   |                   mártírnõ el tudta titkolni a fájdalmat, ami halála volt;
 6214 XXIV   |              világánál is földi eszméletének a hûtelen férj megszabadításában
 6215 XXIV   |                      be fog rajta teljesülni a testvér fenyegetése!~Miklós
 6216 XXIV   |                  fenyegetése!~Miklós felment a szobájába, mely a fõkapu
 6217 XXIV   |                    felment a szobájába, mely a fõkapu fölött volt. Ugyanaz
 6218 XXIV   |                  fõkapu fölött volt. Ugyanaz a szoba, amelyben Gyöngyösi
 6219 XXIV   |                     amelyben Gyöngyösi rágta a pennáját, mikor Charicleát
 6220 XXIV   |                    nagy messzeségig ellátni. A tölgyerdõs hegyek közül
 6221 XXIV   |                      tölgyerdõs hegyek közül a falvak fehér házikói, karcsú
 6222 XXIV   |                 toronytetõi kandikálnak elõ.~A szoba két fülkéjében két
 6223 XXIV   |                     az egyiken aludt Ferenc, a nagyobbik fiú.~Az éjjel
 6224 XXIV   |                     sokáig fenn tivornyáztak a kuruc hadnagy urak a dervisgenerálissal
 6225 XXIV   |            tivornyáztak a kuruc hadnagy urak a dervisgenerálissal együtt.
 6226 XXIV   |                   dervisgenerálissal együtt. A fogadott böjt ideje letelt,
 6227 XXIV   |                   letelt, elkezdõdött megint a borivás, s a fiú is ott
 6228 XXIV   |              elkezdõdött megint a borivás, s a fiú is ott velük végighallgatta
 6229 XXIV   |                     járta keresztbe-hosszába a szobáját. Annak a padlata
 6230 XXIV   |         keresztbe-hosszába a szobáját. Annak a padlata úgy van alkotva,
 6231 XXIV   |                   jutott, hogy mára rendelte a várõrség fölötti szemle
 6232 XXIV   |              megtartását.~Ezen nem változtat a közbejött gyászeset.~A gyermek
 6233 XXIV   |             változtat a közbejött gyászeset.~A gyermek mélyen aludt. Miklós
 6234 XXIV   |                      aludt. Miklós rátakarta a cifra pokrócot, amit az
 6235 XXIV   |                  magáról, s aztán felkötötte a kardját, feltette a hegyes
 6236 XXIV   |               felkötötte a kardját, feltette a hegyes végû rézsisakot a
 6237 XXIV   |                     a hegyes végû rézsisakot a fejére, s lesietett a csapatjaihoz.~
 6238 XXIV   |             rézsisakot a fejére, s lesietett a csapatjaihoz.~Azok már fel
 6239 XXIV   |                  Azok már fel voltak állítva a hadnagyaik által a várudvaron.
 6240 XXIV   |                   állítva a hadnagyaik által a várudvaron. Csupa lövészek.
 6241 XXIV   |                      nem volt szükség. Külön a kálvinista, külön a pápista
 6242 XXIV   |                    Külön a kálvinista, külön a pápista barkók, palócok,
 6243 XXIV   |                     mindkettõtõl elkülönítve a mohamedán hitû tatárok és
 6244 XXIV   |                    tatárok és arnótok.~Mikor a dervisgenerális megjelent
 6245 XXIV   |                    dervisgenerális megjelent a csapatok elõtt, azok egyszerre
 6246 XXIV   |                     elõtte. Ekkor megkondult a vár öregharangja. Ezúttal
 6247 XXIV   |                öregharangja. Ezúttal az volt a szava, hogy „mortuos plango”.~
 6248 XXIV   |                      mortuos plango”.~S erre a harangszóra egyszerre azt
 6249 XXIV   |                jönnek, amit õ nem vezényelt, a pápista csapatok térdre
 6250 XXIV   |                 csapatok térdre ereszkednek, a kálvinisták lábhoz bocsátják
 6251 XXIV   |                 kálvinisták lábhoz bocsátják a fegyvert, s a kezeiket összekulcsolják
 6252 XXIV   |                      bocsátják a fegyvert, s a kezeiket összekulcsolják
 6253 XXIV   |                     kezeiket összekulcsolják a mellükön, a mohamedhivõk
 6254 XXIV   |                  összekulcsolják a mellükön, a mohamedhivõk pedig arcra
 6255 XXIV   |                   Allah akbár!” mormogással.~A hosszú folyóson, mely az
 6256 XXIV   |                    mely az úri lakosztályból a templomba vezet, most viszik
 6257 XXIV   |                     vezet, most viszik végig a koporsót, a felöltöztetett
 6258 XXIV   |                     viszik végig a koporsót, a felöltöztetett halottal.~
 6259 XXIV   |                 hatalmasabb parancsoló, mint a generális!~Miklós karjait
 6260 XXIV   |                    Miklós karjait összefonva a mellén nézi kemény tekintetû
 6261 XXIV   |                arccal, amint elviszik elõtte a halottat. Fekete selyemruhába
 6262 XXIV   |                 lezárva, két keze, összetéve a keblén, s egymáshoz foglalva
 6263 XXIV   |                 keblén, s egymáshoz foglalva a körüle csavart olvasóval.~
 6264 XXIV   |                    Mindenki imádkozik - amíg a harangkongás tart.~Csak
 6265 XXIV   |               harangkongás tart.~Csak õ nem: a szerzetes.~Ott áll valamennyi
 6266 XXIV   |               egyenesen, felemelt fõvel, még a sisakját sem veszi le.~Most
 6267 XXIV   |               istentagadó kedvében. - Hát ez a mennyei igazság? Hát van
 6268 XXIV   |                      van mit keresni odafenn a levegõég párázatai közt?~„
 6269 XXIV   |                  barát tánc”, mormogja mikor a pap elmegy elõtte.~A koporsót
 6270 XXIV   |                   mikor a pap elmegy elõtte.~A koporsót kísérik a siránkozó
 6271 XXIV   |                   elõtte.~A koporsót kísérik a siránkozó cselédek; a kis
 6272 XXIV   |                kísérik a siránkozó cselédek; a kis Jóska fiút vezeti az
 6273 XXIV   |                     egyik kézen fogva.~- Hol a Ferkó bátyám? - kérdezi
 6274 XXIV   |                      Ferkó bátyám? - kérdezi a gyermek, széttekintve a
 6275 XXIV   |                      a gyermek, széttekintve a sokaság között. - Mért nem
 6276 XXIV   |                 között. - Mért nem híják ide a bátyámat?~A gyászmenet a
 6277 XXIV   |                    nem híják ide a bátyámat?~A gyászmenet a koporsóval
 6278 XXIV   |                     a bátyámat?~A gyászmenet a koporsóval együtt átvonul
 6279 XXIV   |                    koporsóval együtt átvonul a folyóson a templomba; a
 6280 XXIV   |                    együtt átvonul a folyóson a templomba; a harangszó elhallgat.~
 6281 XXIV   |                      a folyóson a templomba; a harangszó elhallgat.~A katonák
 6282 XXIV   |                       a harangszó elhallgat.~A katonák ismét összeszedik
 6283 XXIV   |                    magukat, s kezükbe kapják a fegyvert.~Miklós bosszankodik
 6284 XXIV   |                     az egyik zölden eszi meg a szénát, a másik szárazon.~
 6285 XXIV   |                    zölden eszi meg a szénát, a másik szárazon.~Kedve volna
 6286 XXIV   |                 volna kikergetni valamennyit a várbul.~Most meg a várnagy
 6287 XXIV   |               valamennyit a várbul.~Most meg a várnagy jön oda hozzá, s
 6288 XXIV   |                        Hát neked mi bajod?~- A templom tornyára fel kellene
 6289 XXIV   |                   tornyára fel kellene húzni a zászlót.~- Hát vak vagy?
 6290 XXIV   |                  vagy? Ott lobog; nem látod?~A szél lobogtatta a toronyablakban
 6291 XXIV   |                     látod?~A szél lobogtatta a toronyablakban a kitûzött
 6292 XXIV   |                  lobogtatta a toronyablakban a kitûzött veres zászlót;
 6293 XXIV   |                      kitûzött veres zászlót; a szabadságharcosok zászlóját.~-
 6294 XXIV   |              zászlóját.~- Másikat gondoltam. A feketét kellene felhúzni.~-
 6295 XXIV   |                zászlót ostromolt várban csak a lazarétum fölé szoktak kitûzni,
 6296 XXIV   |                ellennek, oda ne lövöldözzön. A toronyban ez a zászló marad.
 6297 XXIV   |                  lövöldözzön. A toronyban ez a zászló marad. Hallottad?~
 6298 XXIV   |                      Miklós nem akarta, hogy a bátyja megtudja a felesége
 6299 XXIV   |                       hogy a bátyja megtudja a felesége halálát. Még a
 6300 XXIV   |                      a felesége halálát. Még a fekete zászló se sejtesse
 6301 XXIV   |                     hogy így olvadoznak ezek a kemény emberek; azért, mert
 6302 XXIV   |                   egy asszony meghalt.~Amint a toronyablakból lobogó zászlóhoz
 6303 XXIV   |                      zászlóhoz feltekintett, a toronyõr alakját látta az
 6304 XXIV   |                      Négylovas hintó közelít a szomolnoki úton.~- Ez õ
 6305 XXIV   |                 Miklós, s maga is felsietett a toronyba.~Az õr jól látott.
 6306 XXIV   |                      ami vágtatva közelített a völgy felõl.~A felvert por
 6307 XXIV   |                    közelített a völgy felõl.~A felvert por miatt a kocsiban
 6308 XXIV   |                   felõl.~A felvert por miatt a kocsiban ülõ alakokat még
 6309 XXIV   |                      lehetett kivenni: hanem a hintó narancssárga színe
 6310 XXIV   |                  megizente.~Miklós otthagyta a csapatjait, lábhoz eresztett
 6311 XXIV   |                     fegyverrel, s felsietett a szobájába.~Ferenc még akkor
 6312 XXIV   |                  akkor is aludt.~Felrángatta a fiút álmából, nagynehezen
 6313 XXIV   |                      ment ki az éjjeli mámor a fejébõl; panaszkodott, hogy
 6314 XXIV   |               panaszkodott, hogy olyan nehéz a feje, mint egy hombár.~-
 6315 XXIV   |                   hombár.~- Patkót kell ütni a macska lábára - mondá Miklós.~-
 6316 XXIV   |                      mikor az embert kínozza a tegnapi bortól a macska:
 6317 XXIV   |                     kínozza a tegnapi bortól a macska: hegyibe kell önteni
 6318 XXIV   |                     pálinkát, attól elmúlik.~A fiú elhitte, s magába hagyta
 6319 XXIV   |                     s magába hagyta diktálni a kupica lengyel alamáziát.~
 6320 XXIV   |                egyszerre kigyulladt az arca, a két szeme égett és keresztbe
 6321 XXIV   |             keresztbe állt.~- No, ugorj bele a saruidba hamar; aztán gyere,
 6322 XXIV   |                     az õsi vér káposztalévé.~A gyermek felöltözött, s aztán
 6323 XXIV   |                   Majd meglássuk, hogy felel a legény a kérdésre?~- Micsoda
 6324 XXIV   |               meglássuk, hogy felel a legény a kérdésre?~- Micsoda kérdésre?~-
 6325 XXIV   |                  arra ám, hogy „hányat tojik a pityer?”~- Dejsz arra tudom
 6326 XXIV   |                  pityer?”~- Dejsz arra tudom a feleletet! Hol többet, hol
 6327 XXIV   |                     az examinatoroknak, hogy a kis ágyúddal hogy tudsz
 6328 XXIV   |                     megpattintsuk. Húzasd ki a kerekes ágyúdat.~- Aztán
 6329 XXIV   |                       Aztán hová?~- Csak oda a várkapuba.~A kis ágyút odavontatták
 6330 XXIV   |                        Csak oda a várkapuba.~A kis ágyút odavontatták a
 6331 XXIV   |                     A kis ágyút odavontatták a kapu elõtti emelkedett lonkára,
 6332 XXIV   |                    széles bükkerdõ terült el a várhegy lábánál, azon kellett
 6333 XXIV   |                égsark felõl érkezõnek.~- Hát a Jóska gyerek nem jön versenyt
 6334 XXIV   |                   jön versenyt lõni? - kérdé a Ferkó Miklóstól.~- Nem lõ
 6335 XXIV   |                      Katonának való. Amilyen a nagyapád volt, aki a császári
 6336 XXIV   |                 Amilyen a nagyapád volt, aki a császári vezért, Salm uramat
 6337 XXIV   |                  Krasznahorka alól, hogy még a parókája is lemaradt a fejérõl.~
 6338 XXIV   |                   még a parókája is lemaradt a fejérõl.~Ezzel megnevetteté
 6339 XXIV   |                  fejérõl.~Ezzel megnevetteté a gyermeket.~- Te fogod majd,
 6340 XXIV   |          letisztítani az Andrássy névrõl azt a makulát, ami rajta esett! -
 6341 XXIV   |                     Miklós. - Ha ma jól lõsz a célba, rögtön kinevezlek
 6342 XXIV   |                rögtön kinevezlek kapitánynak a fejedelem hadseregében.~-
 6343 XXIV   |                    Én is két sastollat kapok a süvegem mellé?~- Nagy lesz
 6344 XXIV   |                   süvegem mellé?~- Nagy lesz a híred az egész hazában!~
 6345 XXIV   |                      híred az egész hazában!~A hadnagyok is odagyûltek
 6346 XXIV   |                 hadnagyok is odagyûltek mind a kapu elé, azok is mind tüzelték
 6347 XXIV   |                   elé, azok is mind tüzelték a fiút tehetségük szerint.~-
 6348 XXIV   |                maradj itt most. Mindjárt jön a sorod.~A visszhangzó erdõ
 6349 XXIV   |                  most. Mindjárt jön a sorod.~A visszhangzó erdõ elõre jelenté
 6350 XXIV   |               visszhangzó erdõ elõre jelenté a közeledõ kocsi zörgését.~
 6351 XXIV   |                       Nemsokára kibukkant az a fák sûrûjébõl, s amint az
 6352 XXIV   |                      szélében felkanyarodott a meredek domboldalra, már
 6353 XXIV   |                   már jól lehetett ráismerni a benne ülõre.~Õ volt az:
 6354 XXIV   |                    Alig volt háromszáz lépés a távolság a hintó és a várkapu
 6355 XXIV   |                   háromszáz lépés a távolság a hintó és a várkapu elõtti
 6356 XXIV   |                  lépés a távolság a hintó és a várkapu elõtti lonka között.
 6357 XXIV   |                      ottan állnak. Az öccsét a fehér barátcsuhában, s az
 6358 XXIV   |                    Hogy megnõtt azóta!~Amint a lonkán állók megpillanták
 6359 XXIV   |                   áruló! Aki eladta hazáját! A nemzet Júdása! Harminc ezüstpénzért
 6360 XXIV   |                 Júdása! Harminc ezüstpénzért a mi megváltónkat, a fejedelmünket!
 6361 XXIV   |              ezüstpénzért a mi megváltónkat, a fejedelmünket! Átok a fejére!
 6362 XXIV   |          megváltónkat, a fejedelmünket! Átok a fejére! Halálra vele! Pokolra
 6363 XXIV   |                 Halálra vele! Pokolra vele!”~A fanatizmus lángja a gyermek
 6364 XXIV   |                   vele!”~A fanatizmus lángja a gyermek lelkét is õrjöngésbe
 6365 XXIV   |                      az ágyú elé és célzott.~A hintó jó célpont volt, azzal
 6366 XXIV   |                 hintó jó célpont volt, azzal a messzevirító narancsszín
 6367 XXIV   |               narancsszín csónakával.~- Fogd a vasrudat!~A hosszú vasrudat
 6368 XXIV   |               csónakával.~- Fogd a vasrudat!~A hosszú vasrudat a kezébe
 6369 XXIV   |                  vasrudat!~A hosszú vasrudat a kezébe nyomták a fiúnak.
 6370 XXIV   |                    vasrudat a kezébe nyomták a fiúnak. A vas tüzes vége
 6371 XXIV   |                     kezébe nyomták a fiúnak. A vas tüzes vége megérinté
 6372 XXIV   |                      ágyúcska lõserpenyõjét, a lövés elpukkant, de az ágyúcsõ
 6373 XXIV   |               elsütés közben félremozdult, s a nyolc latos vasgolyó csak
 6374 XXIV   |                    nyolc latos vasgolyó csak a hintó hátulsó faládáját
 6375 XXIV   |                      szerteszét szórva annak a tépett szilánkjait.~Erre
 6376 XXIV   |                     tépett szilánkjait.~Erre a lövésre az apa elborultan
 6377 XXIV   |                      Hajts vissza!” - kiáltá a kocsisának, mire a hintó
 6378 XXIV   |                    kiáltá a kocsisának, mire a hintó megfordult.~- Lásd,
 6379 XXIV   |                    míg el nem fut elõled.~De a gyermek nem tette azt, amit
 6380 XXIV   |                      amit mondott neki.~Mint a holt föld, olyan sárga lett
 6381 XXIV   |                  egyik kezét szívére nyomta, a másikkal a fülét tapasztá
 6382 XXIV   |                   szívére nyomta, a másikkal a fülét tapasztá be; a szája
 6383 XXIV   |                másikkal a fülét tapasztá be; a szája nyitva volt, mint
 6384 XXIV   |                      szája nyitva volt, mint a fuldoklóé.~- No mi lelt?~-
 6385 XXIV   |                   lelt?~- Az anyám! - hebegé a fiú.~- Mit akarsz vele?~-
 6386 XXIV   |                       Nem hallottátok? Ahogy a fülembe kiáltott! Mikor
 6387 XXIV   |                       Mikor lõttem, megkapta a szívemet a kezével.~- Az
 6388 XXIV   |                  lõttem, megkapta a szívemet a kezével.~- Az ágyúlövés
 6389 XXIV   |                kezével.~- Az ágyúlövés cseng a füledben, kölykem! Rázz
 6390 XXIV   |                   Nem lövök! Átkozott legyen a szerszámod! Nem lövök többet
 6391 XXIV   |                    Ah, hogy szorítja most is a szívemet! Ki akarja tépni! -
 6392 XXIV   |                      Anyám! Anyám! Ereszd el a szívem! Ne szorítsd oly
 6393 XXIV   |                      azzal fuldokolva futott a fiú a várba fel; egyszer
 6394 XXIV   |                      fuldokolva futott a fiú a várba fel; egyszer térdre
 6395 XXIV   |                   fölkelni.~- Görcsöt kapott a gyerek - biztatá a hadnagyokat
 6396 XXIV   |                    kapott a gyerek - biztatá a hadnagyokat Miklós, akik
 6397 XXIV   |                   akik szintén visszasiettek a várba, amint azt látták,
 6398 XXIV   |                      Egy kis kólika az egész a gyereknél. Nem szokta még
 6399 XXIV   |                gyereknél. Nem szokta még meg a gyomra az erõs papramorgót.~
 6400 XXIV   |                  gyomra az erõs papramorgót.~A lépcsõhöz érve már összerogyott
 6401 XXIV   |              lépcsõhöz érve már összerogyott a gyermek, s nem bírt odább
 6402 XXIV   |                  odább menni, úgy elfojtá az a szívszorítás.~Ott jött rá
 6403 XXIV   |           szívszorítás.~Ott jött rá szemközt a prépost a templomajtó felõl.~-
 6404 XXIV   |                   jött rá szemközt a prépost a templomajtó felõl.~- Az
 6405 XXIV   |               anyámhoz akarok menni - rebegé a fiú, a pap kezébe kapaszkodva. -
 6406 XXIV   |                 akarok menni - rebegé a fiú, a pap kezébe kapaszkodva. -
 6407 XXIV   |                kezébe kapaszkodva. - Õ fogja a szívemet. Odahúz magához.~-
 6408 XXIV   |                    Jól mondod, fiam! - szólt a pap, ki maga is reszketett
 6409 XXIV   |                   pap, ki maga is reszketett a meghatottságtól. - Õ hívogat
 6410 XXIV   |                   csak oda kegyelmed - monda a pap -, és lásson egy csodát,
 6411 XXIV   |                      még nem látott.~S azzal a fiút félig karjain emelve
 6412 XXIV   |                      karjain emelve felvitte a templomhoz vezetõ lépcsõkön.
 6413 XXIV   |                  vezetõ lépcsõkön. Miklós és a hadnagyok utána fanyalogtak.~
 6414 XXIV   |                     utána fanyalogtak.~Amint a gyermek meglátta a templom
 6415 XXIV   |                     Amint a gyermek meglátta a templom közepén felállított
 6416 XXIV   |                  anyám! Ne szoríts úgy ezzel a kezeddel!~A többiek rémülten
 6417 XXIV   |                szoríts úgy ezzel a kezeddel!~A többiek rémülten álltak
 6418 XXIV   |                  többiek rémülten álltak meg a templom elõterében.~A halottnak
 6419 XXIV   |                    meg a templom elõterében.~A halottnak a jobb keze fel
 6420 XXIV   |                      elõterében.~A halottnak a jobb keze fel volt emelve
 6421 XXIV   |                  visszatart. Az olvasó, mely a két kezét összefoglalva
 6422 XXIV   |                    kék gyöngyszemei elszórva a halotti köntösön. És az
 6423 XXIV   |                     fölemelt szempillái alól a szemszivárványok halotti
 6424 XXIV   |                    fénye világlott elõ.~Maga a hitetlen ember is összeborzadt.
 6425 XXIV   |            összeborzadt. Hisz õneki mondá az a nõ: - „Meggátolom az istentelenséget...
 6426 XXIV   |                       halva... de megragadom a fiamnak a kezét!”~Megígérte
 6427 XXIV   |                      de megragadom a fiamnak a kezét!”~Megígérte s beváltotta.~
 6428 XXIV   |                    olyan rettenetes szerelem a világon, ami még a halált
 6429 XXIV   |                  szerelem a világon, ami még a halált is túléli? Van olyan
 6430 XXIV   |            törvényeit? Mely mozdulatra bírja a földdé vált emberi alakot?~
 6431 XXIV   |                      Meg lehet tapintani.~És a gyermeknek, amint a könnyei
 6432 XXIV   |                       És a gyermeknek, amint a könnyei megeredtek anyjára
 6433 XXIV   |                borultan: egyszerre elmúlt az a kínzó fájdalom a szívérõl.~
 6434 XXIV   |                   elmúlt az a kínzó fájdalom a szívérõl.~Akkor aztán a
 6435 XXIV   |                      a szívérõl.~Akkor aztán a másik testvérével összeölelkezve,
 6436 XXIV   |               hitetlenségén. - Le kell zárni a halott ajkait és szemeit
 6437 XXIV   |                    ajkait és szemeit újra, s a karját visszahajtani.~-
 6438 XXIV   |                    nyúljatok hozzá! - kiáltá a kisebbik fiú. - Nem látjátok,
 6439 XXIV   |                 Végre maga Miklós lépett oda a koporsóhoz, azzal a szándékkal,
 6440 XXIV   |                      oda a koporsóhoz, azzal a szándékkal, hogy visszahajtja
 6441 XXIV   |                szándékkal, hogy visszahajtja a halott karját kebléhez.~
 6442 XXIV   |                   arra emberi erõ nem képes. A halottak erõs emberek.~Fel
 6443 XXIV   |                    Fel kellett vele hagynia.~A két fiú ezalatt valamit
 6444 XXIV   |             suttogott egymással.~- Így pedig a felemelt kéz miatt nem lehet
 6445 XXIV   |                 felemelt kéz miatt nem lehet a koporsófödelet rátenni -
 6446 XXIV   |                    hidegvért tettetve.~Ekkor a két fiú, egymás kezét fogva,
 6447 XXIV   |                    fogva, odalépett eléje, s a nagyobbik így szólt:~- Hallod-e,
 6448 XXIV   |                     barát! (Te barát!) Neked a mi anyánk koporsója mellett
 6449 XXIV   |                   odanéztek, azt hitték (tán a könnyeik prizmáin keresztül),
 6450 XXIV   |                  minden reggel beharangoztak a temetésre. Minden délelõtt
 6451 XXIV   |                    Minden délelõtt feljöttek a papok a környékbõl a megholt
 6452 XXIV   |                   délelõtt feljöttek a papok a környékbõl a megholt úrnõ
 6453 XXIV   |               feljöttek a papok a környékbõl a megholt úrnõ végtisztesség
 6454 XXIV   |                   este hazamentek azonmódon.~A halott folyvást nézett és
 6455 XXIV   |                      Még most is azt teszi!)~A dervisgenerális mindennap
 6456 XXIV   |                    hosszabb idõn át állt ott a nyitott koporsó elõtt, hátát
 6457 XXIV   |                   mozdulatlan alak, mint az.~A tizennyolcadik napon ezt
 6458 XXIV   |                     Istvánnak.~„Édes bátyám.~A feleséged meghalt ezelõtt
 6459 XXIV   |                   napokkal. - Azóta folyvást a koporsóban fekszik, a templom
 6460 XXIV   |               folyvást a koporsóban fekszik, a templom közepén. Rád vár,
 6461 XXIV   |                 Siess haza. Én ma elbocsátom a hadakat a várból, s az éjjel
 6462 XXIV   |                      ma elbocsátom a hadakat a várból, s az éjjel megyek
 6463 XXIV   |                     s az éjjel megyek vissza a kolostoromba, s felkötöm
 6464 XXIV   |                     kolostoromba, s felkötöm a cingulumot. Isten irgalmazzon
 6465 XXIV   |                cingulumot. Isten irgalmazzon a mi szegény bûnös lelkeinknek.~
 6466 XXIV   |                 Andrássy Miklósról. Arcképe, a krasznahorkai várban, ájtatosan
 6467 XXIV   |                    evangéliumot. Itt végezte a dervisgenerális.~ ~
 6468 XXV    |                            XXV. FEJEZET~Nagy a dínomdánom~Andrássy István
 6469 XXV    |                     nagyon tragice fogta fel a dolgot, hogy a saját fiával
 6470 XXV    |                     fogta fel a dolgot, hogy a saját fiával ágyúztattak
 6471 XXV    |                 fiával ágyúztattak rá, mikor a várába akart hazatérni.
 6472 XXV    |                     van híresztelve; nemcsak a feleség van róla felvilágosítva,
 6473 XXV    |                  róla felvilágosítva, de még a fiúk is danolják már a szépasszony
 6474 XXV    |                   még a fiúk is danolják már a szépasszony nótáját! Elképzelé,
 6475 XXV    |                     emiatt! Vannak nõk, akik a hûtlen férjet képesek halálnak
 6476 XXV    |                     sem jutottak volna.~Hogy a stracenói völgyben ellene
 6477 XXV    |                    megint más oka volt, mint a felesége óvó figyelmeztetése,
 6478 XXV    |               Szathmáron nagyban folytak már a békealkudozások Pálffy bán
 6479 XXV    |                     és Károlyi Sándor között a császári és fejedelmi párt
 6480 XXV    |                      párt részérõl s ezeknek a folyamatára fegyverszünet
 6481 XXV    |                      Andrássy Istvánnak, aki a saját átpártolt csapatján
 6482 XXV    |                átpártolt csapatján kívül még a Blumevitz dragonyosait is
 6483 XXV    |               dragonyosait is vezényelte, az a feladata volt, hogy a gömöri
 6484 XXV    |                     az a feladata volt, hogy a gömöri várakat, szépszerével,
 6485 XXV    |                   egész Poprádig küldé eléje a kapitulációt.~Annak az embereitõl
 6486 XXV    |                embereitõl hallotta meg, hogy a karsznahorkaiak miben törik
 6487 XXV    |                  karsznahorkaiak miben törik a fejüket. A dervisgenerális
 6488 XXV    |       karsznahorkaiak miben törik a fejüket. A dervisgenerális a stracenói
 6489 XXV    |                   fejüket. A dervisgenerális a stracenói hegyi útban szándékozik
 6490 XXV    |                      hegyi útban szándékozik a bátyja számára egy olyan
 6491 XXV    |                Károlyt eresztette el Bazerád a Havasalföldrõl. Ez a hely
 6492 XXV    |                 Bazerád a Havasalföldrõl. Ez a hely valóságos egérfogó.~
 6493 XXV    |             Istvánnak azonban utasítása volt a fõvezérségtõl, hogy mindenféle
 6494 XXV    |             fegyveres összeütközést kerüljön a kurucokkal, amivel a fegyverszünetet
 6495 XXV    |                kerüljön a kurucokkal, amivel a fegyverszünetet megsértené.
 6496 XXV    |                   más útnak.~Szabad volt már a járás mindenfelé. Kapitulált
 6497 XXV    |                 járás mindenfelé. Kapitulált a hatalmas Kassa és a híres
 6498 XXV    |               Kapitulált a hatalmas Kassa és a híres Egervár is. Rákóczi
 6499 XXV    |             kapitányai egymás után rakták le a fegyvert, nyitogatták meg
 6500 XXV    |                    fegyvert, nyitogatták meg a várkapukat. A nemzet ki