Fezejet
1 III | majd észre nem vettük. Ez Korponay János kuruc kapitány, a
2 IV | tekintetes, nemes és nemzetes Korponay János kapitányné asszonynak
3 VIII | jelenleg, az ostrom ideje alatt Korponay Jánosné szállása; aki annak
4 IX | kapun.~- S ez a feladat Korponay Jánosra van bízva?~- Igen.
5 IX | elesett.~- S megbízható ember Korponay János?~- Felelek róla.~-
6 IX | úgy értettem. - Nem fogja Korponay János elmondani a feleségének? -
7 IX | hideg, halk hangon. - Ha Korponay nem mondta el az asszonyának
8 IX | szerencsésen vissza fog térni Korponay János kapitány, az átvett
9 IX | Hanem, hogyha kinn reked Korponay János, a lovassággal együtt,
10 IX | negyvennyolc óra alatt. - És ha Korponay szerencsésen visszakerül,
11 IX | városból kitiltatik. De hogyha Korponay járása meghiúsul, ha odavész
12 X | ereszkedett az egész vidékre: Korponay János merész vállalatához
13 X | kapitányi rangjáról, hogy az Korponay János. Fiatal, huszonhat
14 X | erõs sasorráról ismerni rá.~Korponay bosszúsan tekint szét a
15 X | látsz?~Akkor néz oda jobban Korponay, ez biz az õ felesége.~A
16 X | össze a feleségével.~Amíg Korponay a zúzmarás bajuszát törülgeti,
17 X | hanem a magisztrátustól. Egy Korponay Jánosnét ilyen helyzetbe
18 X | annyi ideje nem láttam?~Korponay bosszúsan csapta le a kalapját
19 X | vette.~- S õ mennyin vette?~Korponay a kardmarkolatára ütött.~-
20 X | Ne mondja a világ, hogy Korponay János azért kapott rangot
21 X | megölelték egymást, s azzal Korponay eltávozott, Pelargus a lépcsõig
22 XII | rajongó Pelargus. De még maga Korponay János uram sem. Belleville
23 XII | hosszú, nyurga szerelmes. Korponay pedig iskolás gyerek, aki
24 XIV | nehéz dübörgés hallatszik.~Korponay János érkezett meg!~Nem
25 XIV | Utcu, kutya, kurta! - kiált Korponay, mikor a Pfannschmidt3 -
26 XIV | döcögtek ezeknek a nyomában.~Korponay leugrott a nyergébõl, hogy
27 XIV | contra soporem artemisialem.~Korponay a doktort félretolta maga
28 XIV | Erre a szóra félbeszakítá Korponay a viszontlátás boldog ölelkezését
29 XIV | Valami kaland volt! - suttogá Korponay. - Va! farceur! Kitelik
30 XV | azt az éjjel hazakerült Korponay kapitány tette fogságra
31 XV | ív papírra, intézvén azt Korponay János kapitány úrhoz, aki
32 XV | házba az ordinánc által.~Korponay János bizony édesdeden aludt
33 XV | következõ indorsátát:~„Egy Korponay János nevû kapitány a házban
34 XV | találtatik. Hanem van itten egy Korponay János nevû fõstrázsamester;
35 XV | szobában szép csendesen horkolt Korponay, a másikban nyugtalanul
36 XV | lõporostornyunk.~- Hozott helyette Korponay kapitány uram eleget.~-
37 XVI | besütött az ablakon, mikor Korponay János felébredt édes álmából.~-
38 XVI | nem leskõdöm az ajtaján.~Korponay János bocsánatot kért ezért
39 XVI | Pelargussal. (Ez is igaz.)~Korponay felcsatolta a farkasbõr
40 XVI | a lovag kezére, lábára.~Korponay tiltakozott e meggyalázás
41 XVI | Hallgatsz, csiszlik! - kiálta Korponay, lekapva az öve kapcsáról
42 XVI | Mikor belépett a terembe Korponay, igen jól és helyesen ki
43 XVI | mondok? - szólt szétbámulva Korponay.~Azon még jobban nevettek.~
44 XVI | s intézze el hamarosan.~Korponay hát elkezdte ott, ahol az
45 XVI | türelmetlenül.~Ezen meg Korponay jött haragba.~- No de ahhoz
46 XVI | a tábornok a tüzeskedõt.~Korponay aztán elmondott hegyirõl
47 XVI | feleleteket, bajtárs! - súgá Korponay Belleville-nek.~- Tehát
48 XVI | tüskén ülõ feszengés alatt Korponay odasúgott Bellevillenek:~-
49 XVI | Belleville lovagnak, hogy Korponay is biztassa erre az õszinte
50 XVI | helyes ok és ürügy nélkül Korponay Jánoshoz fordult, a vállára
51 XVI | el magától: „Te vagy az? Korponay Jankó. Hiszen te átkozott
52 XVI | szépen dolgozott mindenki. Korponay pajtás az orruknál fogva
53 XVIII | mást is elaltatni.~A jó Korponay János aludta ott az igazak
54 XVIII | Éjfél után két óra tájon Korponay János felriadt az álmából.~-
55 XVIII | megmeneküljön? Szabad-e Korponay János elõtt felfedezni,
56 XVIII | lármaharang kondulására felriadt Korponay János.~- Mi az? - kiáltá.~
57 XVIII | katonáidnak! Idebenn az ellenség.~Korponay ész nélkül ugrott ki az
58 XVIII | kapuját nem tudták kinyitni.~Korponay keresztültört az orvos lakásán,
59 XVIII | Fel az ágyból! - ordíta Korponay, félretaszigálva a kántáló
60 XVIII | trombitarecsegés keletkezett. Korponay János és Fabriczius fellármázta
61 XVIII | Bástya utcán? No hát az Korponay János fõstrázsamester uramnak
62 XIX | lehetetlennek. Czelder Orbán, Korponay, Fabriczius még ott künn
63 XIX | számíthatna kegyelmed, az Korponay János. Ennek igazán nagyon
64 XIX | Rákóczi Ferenc fejedelem Korponay Jánost, számos érdemeiért
65 XIX | abban, hogy ami érdemekért Korponay János Rákóczitól donációt
66 XIX | volt itt Czelder Orbán, Korponay János, Du Près de Belleville
67 XIX | kitörhetõ harc elõkészületeire. Korponay körülnyargalta a bástyautcákat,
68 XIX | asszonyomhoz; früstükölni.~S Korponay megfordult a sarkán, keserûen
69 XIX | asszony? - kérdé elbámulva Korponay.~- Ez a Delila! Ez a Jezabel!
70 XIX | kiálta most elsápadva Korponay, s mellén ragadta Fabricziust.~-
71 XIX | Kerítõné! Rima! És áruló!~Korponay vad dühvel rántotta ki kardját.~-
72 XIX | Megölök valakit! - hörgé Korponay - de az nem te fogsz lenni. -
73 XIX | a termete.~Azalatt pedig Korponay János elõrerohant már, keresztül
74 XIX | volna le a fejét.~Ahelyett Korponay megragadta karjánál fogva
75 XIX | ontsd ki hamar! Én végeztem!~Korponay eltaszítá az asszonyt magától,
76 XIX | fiamat! Ne vedd el tõlem!”~Korponay erõszakkal tépte le a nõ
77 XIX | erre amaz asszony? - kérdé Korponay.~- Dehogy futott! Hát kisiklott
78 XIX | közül ugye, mint a kígyó.~Korponay a nyitott ablakra tekintgetett.~-
79 XIX | Fabriczius nyomult elõre, Korponay a nyomában.~Mikor a konyha
80 XIX | ezektõl, mint azok õtõlük. Korponay tekintete olyan volt, mint
81 XIX | akarsz, bruder? - kiáltá rá Korponay. - Mi van a zsákodban?~-
82 XIX | bizony ne cselekedd - kiabált Korponay, megragadva a zsák bekötött
83 XIX | Én is segítek!~S azzal Korponay is alája tette a két tenyerét
84 XIX | ez már micsoda? - mondá Korponay elbámulva, s odalépett a
85 XX | odalenn a külsõ világban?~Korponay János pedig megmutatta,
86 XX | szótól egyszerre kijózanult Korponay: mint hogyha a holdkórost
87 XX | veres zászlót!~Széttekintett Korponay a szobájában. Ott lógott
88 XX | ellen csapkodtak a szélben.~Korponay János kirántotta a kardját,
89 XX | kiálta halálos vakmerõséggel Korponay. - Fabriczius apó! Ne törd
90 XX | menten pozdorjává lett törve. Korponay erre leereszteté a felvonóhidat
91 XXIII | teszek hozzád többet.~Az Korponay János levele volt Andrássy
92 XXIII | lõcsei katasztrófa után.~Korponay János tudatta az eddig történteket.
93 XXIII | annak az örökségévé tette.~Korponay õrjöngõ dühében mindenfelé
94 XXIV | erről Zsófiát értesíté, maga Korponay János levele által. Azért
95 XXV | másik?~- No hát a nagyságos Korponay óbesterné az egyik.~(Vagy
96 XXV | említtetik, azok között Korponay.~Ennek a helye bizony „vacat!”.
97 XXX | neki a nevét és állását: „Korponay Jánosné, született Garamszeghi
98 XXX | kir. kapitány vagyok, én Korponay Jánosné asszonyságot keresem,
99 XXX | egyezkedni.~A fejedelem futárja Korponay János volt.~Ápril 17-én
100 XXX | Ápril 24-én érkezett meg Korponay Jánosné a bán fõhadiszállására
101 XXX | Ápril 27-én érkezett meg Korponay János Rákóczinak azzal a
102 XXX | túlsó oldalán álltak már.~Korponay János az elhagyott fõhadiszálláson,
103 XXX | mondod. A feleséged volt.~Korponay a fogait csikorgatta dühében.~-
104 XXXI | felelt az mosolyogva.~- Korponay János uramat, úgy hiszem,
105 XXXI | részesülhet. A lázadó férje, Korponay János s a hóbortos apja,
106 XXXI | lakását. Tehát itt van: „Korponay Jánosné.” Érdemei és jutalmaztatása,
107 XXXI | õfelsége halála napján) Korponay Jánosnénak ezer darab arany.~
108 XXXII | a leánya volt Juliánna, Korponay Jánosné.~Azt sem tudni hová
109 XXXII | Murányvár kapitányával, Korponay Jánossal, aki beleszeretett,
110 XXXII | a Rákóczi pártjára.~Hogy Korponay János otthagyta a császári
111 XXXIII | egyszerre eléd toppanna az urad, Korponay János?~- Az valóban rémítõbb
112 XXXIV | összeszedte a szétrebbent hajdúit, Korponay János, aki a fejedelemtõl
113 XXXIV | kalkulálsz, fiacskám? - kérdezé Korponay.~- Azt számítom össze, hogy
114 XXXIV | mondá rá Fabriczius.~Korponay azonban segíteni akart a
115 XXXIV | fegyvert kapjon a kezébe.~Korponay János pedig ugyanazt a kötelet,
116 XXXIV | hagyd szólalni a kígyót, Korponay! - ordítá Fabriczius a jégsátorból; -
117 XXXIV | megront, ha beszélni hagyod.~Korponay még szilajabb dühvel nézett
118 XXXIV | kiáltá Pelargus, s odaugorva Korponay mellé, sarlóforma éles késével
119 XXXIV | nyerve. Maga Fabriczius és Korponay is elhallgattak, hanem azért
120 XXXIV | most már egészen - mondá Korponay. - Csalva vagy, sértve vagy,
121 XXXVI | összeesküvõk számára hozott. Korponay János veszi át a híreket,
122 XXXVI | kedves leányod, nagyságos Korponay János fõstrázsamesterné
123 XXXVI | volt hatva e jelenettõl.~Korponay János ekkor odafordult Fabricziushoz.~-
124 XXXVI | s olyat ütött az öklével Korponay homlokára, hogy az három
125 XXXVII | ez kegyetlenség is volt Korponay János uramtól, meg bolondság
126 XXXVII | azt a golyó nem éri utol.~Korponay halálsápadt volt a dühtõl.~
127 XXXVII | fogadom.~- Te? - ordított rá Korponay. - Hogyan állsz jót érte?~-
128 XXXVII | képesnek tartom - hörgé Korponay.~- Teneked szabad õt nagyon
129 XXXVIII| ki, hogy mit? Hát amikor Korponay János kapitány úr (még akkor
130 XXXVIII| decretált a számára jutalmul. Korponay uram akkor ezt, bizonyos
131 XXXVIII| visszautasított ezerbõl. Pedig ezt is Korponay János kereste!~ ~
132 XXXIX | már egészen kibékültek, Korponay János ugyan még Lengyelországban
133 XXXIX | rajta - az, akit emlegetnek: Korponay János, a férj.~Õ az valóban,
134 XXXIX | nem tünemény; a valóságos Korponay János áll ott, félvállra
135 XXXIX | fölismeri, Löffelholtzné. (Korponay valamikor a császáriaknál
136 XXXIX | szél hozott - felelt rá Korponay nyugodtan. - Az a szél,
137 XXXIX | szorgalmazza.~- Nem bánom - szólt Korponay, s még csak a homloka sem
138 XXXIX | ablakfüggöny mögül, meg ahonnan Korponay alákiabált a kuruc hajdúknak,
139 XXXIX | fel volt húzva és járt. - Korponay letette az asztalra a kezében
140 XXXIX | Végezd, nem fogok kiáltani.~Korponay megfogta a kezét szelíden,
141 XL | szóból?~Semmi kétség, hogy Korponay Jánost az az indítóok hozta
142 XL | büszke jellemnek, mint Korponay, oda törni meg magát, hogy
143 XL | semmi panaszt nem emelhet.~Korponay úgy tett, ahogy rábizatott.~
144 XL | gyügyögtetése foglalja el.~Talán Korponay is elhitte azt a másik mesét,
145 XL | más, csak a prózai gondok. Korponay birtoka még mindig zár alá
146 XL | Illésházyval beszélni, de Korponay húzódozott tõle, hogy õ
147 XL | hogy én menjek hozzájuk.~Korponay azt mondta neki rá: „Eredj,
148 XL | hogy csak viselje magát Korponay uram csendesen, ha az õ
149 XLII | perirat aktái beszélnek.~A Korponay Ghéczy Juliánna felségárulási
150 XLII | folyó betûsor közepében.~„Korponay Gábor!”~Ez az õ fiának az
151 XLII | írva.~Hiszen nincs több Korponay Gábor a Garamszeghiek közt,
152 XLII | okáért.~A kis tízesztendõs Korponay Gáborkának halhatatlan emlékû
153 Uto | annak kihulló vérével.~A kis Korponay Gábor nagy ember lett, testben,
|