bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | A lõcsei fehér asszony majd megfelel arra.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
2 III | úgy megharagudott, hogy majd kivert a házbul.~A szenátor
3 III | Úgy? Igaz! A hetediket majd észre nem vettük. Ez Korponay
4 IV | sokan be vannak fûtve.)~- Majd lehûtjük õket.~A templomból
5 IV | communicáltam volna ma! Majd megmutatnám én bíró uramnak.~
6 IV | kettõ az õ embere volt.~- Majd egyenkint kiszopogassuk
7 IV | csak hagyja rám, öcsémuram; majd én kötöm meg a nyakravalót
8 IV | pintekben. Ha most is úgy volna, majd nem ugrálnának fel olyan
9 V | Protonotarius úr pedig, ha majd utánunk jön, el ne mulassza
10 VII(2) | dolgát. A bíró biztatja, hogy majd ád neki satisfactiót, csak
11 VII(2) | bepanaszolta a bírónál s ez majd ád neki satisfactiót. Ugyan
12 VII(2) | satisfactiót. Ugyan kérlek, adj majd nekem is abbul a satisfactióból
13 VIII | denkmalnak.~- Hó, megállj, majd megmutatod a cifferblattodat,
14 VIII | tolvajlámpást hozott a kezében. Majd egymásba ütötték az orrukat.~-
15 IX | tartsa meg ezt az acélszívet majd akkor is, hogyha engemet
16 X | szvihrovai nótát énekli, amit majd az utókor Rákóczi-nótának
17 X | Megszabadít a kevély,~ Majd ha jön az éj!~- Ugyan jó
18 X | is. Mondd meg neki, hogy majd nemsokára megjön az apja,
19 X | asszony nincs most itten, majd mérgelõdnék érte. Azután,
20 X | Milyen maskara lesz?~- Majd meglátod.~- De nem ijeszt
21 X | ezután történni fog, annak majd hírét hallod az atyámnál.
22 XI | arra sem mozdult meg.~- No majd hozzányúl, ha megéhezik! -
23 XI | sutba dobta mind a kettõt.~Majd lement a földszintre, majd
24 XI | Majd lement a földszintre, majd megint feljött; minden ablakon
25 XII | tíz óra rajta.)~- No hát majd én segítek az idõnek sietni! -
26 XII | ottan (ha ugyan van lelkem?) majd a másvilágon (hogyha van
27 XII | szállnak szerteszéjjel; majd a töltött granátok kezdenek
28 XIII | tuba gerlicém. Ha kell, majd felköltlek.~Bizony már elkezdtek
29 XIII | nem a bástyákat ledönteni. Majd megfelel õ magáért.~Amíg
30 XIII | illenek. Várj kis élhetetlen, majd felöltöztetlek!~S nagy gyorsasággal
31 XIII | képeskönyvet is tedd bele. Add át majd az én barátnémnak. Tudod
32 XIII | Wencezlauz képének, hogy majd a szemét pörkölte ki vele.
33 XV | amely törvényszék aztán majd ítélni fog Belleville felett.~-
34 XV | vitte õket az... bizony majd megmondtuk, hogy ki.~Továbbmentek
35 XVI | No hát megálljatok, majd megtanítalak én benneteket,
36 XVI | trombitálás keveredett, hogy majd felvette a törvényszéket
37 XVI | kútban.~- No ne búsulj! Majd kirántalak én!~- Azon imádkozz,
38 XVI | órával) a fõvezérnek elõadni. Majd azután ha megtudják, hogy
39 XVI | kész az új Odisszea.~(- Így majd csak kihúzzuk Isten kegyelmébõl
40 XVI | összefüggése van egymással, azt majd a tekintetes törvényszék
41 XVI | vagy õ öl meg valakit. Ezt majd csak késõbb fogja megtudni.~
42 XVI | vallatni akar kegyelmed, akkor majd odamegyek a vádlottak helyére.~
43 XVI | fegyverszünet tartott.~- Hát azt is majd elmondom, kedves öregem;
44 XVI | pontra azt mondta, hogy „No majd meglássuk! Nem veszünk rajta
45 XVI | ilyen hosszú képe volt neki. Majd rálépett az állára. És savanyú,
46 XVI | alkupontokat, nem fogadom el õket! Majd mindjárt: elõléptetés a
47 XVI | temetkezzenek minél elõbb: majd én is sietek nekik segíteni
48 XVI | Kitõl van?~- Törd fel, majd meglátod.~- Ki adta ezt
49 XVIII | fellegekben; reggelre ki nem lehet majd jönni a házak ajtajain,
50 XVIII | visszacsörömpölõ puskacsövek majd a fogát verik ki a cserepárnak,
51 XVIII | huszárságnak a szeme közé nevet.~- Majd nem fog nevetni, ha Fabriczius
52 XIX | asztalán kapott?~- Igaz! Majd elfeledtem ezt.~Büszkeség
53 XIX | parancsnokukkal együtt.~- Majd kiszolgáljuk mi az ágyút
54 XIX | vakablakot ott a közfalon, hogy majd akkor õ a hívek és bátrak
55 XIX | a gyermek? Ha kínozzák, majd csak kivallja.~De iszen
56 XIX | dühösen arrafelé.~Az ajtóban majd feltaszította Fabricziust,
57 XIX | amit õ arra tartogat, hogy majd az ellenséget halomra kartácsolja
58 XXI | nem lesz; ráérnek arra, majd ha nagyobbak lesznek. Egyik
59 XXII | Itt a csárda, majd beiszom. Thajahaj!~- Danolja,
60 XXII | veríték.~Mi lesz ebbõl?~Majd vad vigyorgásra torzulnak
61 XXII | útra, a megérkezés napját majd tudatja.~Zsófiának olyan
62 XXII | rohanni a katedrába. Onnan majd jobban meghallják, hogy
63 XXII | volna csak én az a kis árva! Majd én is beléjük ágyúztam volna
64 XXII | ijesztgetni valami halott; majd fognék egy botot, s tudom,
65 XXII | nyájas szót. Azzal küzdj majd, ha tudsz. - A szerencsétlen
66 XXIV | imádságát is meghallja: majd én inkább a bátyám helyett
67 XXIV | fog a kapun behajtatni; s majd meglátja, és a szemébe néz,
68 XXIV | annak. Csak te ölelj meg, majd attól elmúlik.~S az anya
69 XXIV | legrettenetesebbet. Várjon a jobb idõkre. Majd elmúlik a harag.~Végre kihullott
70 XXIV | belõle tíz aranyat. Azt add majd a levélvivõnek. Vigyázz,
71 XXIV | szerencsés jó reggelt kívánni. Majd máskor úgy teszek. Most
72 XXIV | mikor a cseléd kifordult -, majd elviszem én azt a levelet
73 XXIV | Most megyünk az examenre. Majd meglássuk, hogy felel a
74 XXIV | Habes eminentiam! Hát most majd azt mutasd meg az examinatoroknak,
75 XXIV | Bizony nem látok én!~- No azt majd mindjárt megpattintsuk.
76 XXIV | a gyermeket.~- Te fogod majd, édes öcsém, letisztítani
77 XXV | ellenállni soha, hát még asszony! Majd meghódolnak a körülsáncolt
78 XXV | a másik éretlen kölyök. Majd kijózanodnak, majd megbánják!~
79 XXV | kölyök. Majd kijózanodnak, majd megbánják!~Hanem az asszony
80 XXV | az elszakadt fonalat.~No, majd talán estére, ha többen
81 XXV | Juliánnával; a többi aztán majd következik egymásból.~Ha
82 XXVI | vészbíróságnak, ahol Belleville lába majd spanyolcsizmát fogott.~Tehát
83 XXVI | el a megérkeztét. Aztán majd mikor õ nagy bosszúsan és
84 XXVIII | Beszéd! Beszéd! - Azt majd mindjárt kitudjuk. Mondja
85 XXVIII | Csak mondja utánam az úr. Majd abból megtudjuk, hogy miféle
86 XXVIII | egy világot ér fel most.~- Majd tessék az úrnak a hadbíróságnál
87 XXVIII | László királytól kaptuk.~- Majd én körülmetélem a kendtek
88 XXVIII | telerakták instantiákkal, s majd hogy széjjel nem szedték
89 XXVIII | azt tatarozzák. Most már majd csak megtudjuk, hogy ki
90 XXVIII | aki sertéseket vásárol, majd meg egy matyó fuvaros, aki
91 XXIX | választ kapott.~- No hát majd segítünk az „ipsén”, csak
92 XXIX | lefeküdt melléje.~- Hát így is majd megélünk - mondá Korponayné. -
93 XXIX | béresek is vannak készen, akik majd elöl mennek gyalog, s megvilágítják
94 XXIX | Ne félj, majd felköltlek jókor;~
95 XXIX | szaporán. A kilenc aranyat majd megkapod, ha odaát leszünk.~
96 XXIX | eltalálnunk.~- Ha el nem találjuk, majd keresztülúsztatunk rajta.~
97 XXIX | van! Köszönöm a tanácsot, majd máskor úgy teszek; hanem
98 XXIX | a háborúba.~- No hiszen majd visszaadják nemsokára!~A
99 XXX | gondolta, hogy erre a névre majd valamiképpen reflektálni
100 XXX | korcsmáros, s úgy reszketett, majd a hideg rázta.,~Az igaz,
101 XXX | nagy zászlói, a kornéták, majd bíborpirosak, majd fehérek,
102 XXX | kornéták, majd bíborpirosak, majd fehérek, majd zöldek, rajtok
103 XXX | bíborpirosak, majd fehérek, majd zöldek, rajtok az ország
104 XXXI | át, lóhalálában; hogy én majd futóbolonddá lettem az utána
105 XXXI | kiszedegeti a kegyelmet, majd egyszer azt veszi észre,
106 XXXI | chansonokat hangoztatja, de majd késõbb odamegy a szép asszonyhoz,
107 XXXI | jól tud parírozni.~- Hát majd ezen nagy kérdések felett
108 XXXI | szederjes, a szívdobogása majd megfojtotta. Az ájulás kezdé
109 XXXI | édelgette a kis fiacskáját: „Majd hozok én neked aranyos hintót”;
110 XXXI | el ne lopják a várost, de majd rendelek kegyelmed kocsija
111 XXXI | medvebõrsüvegét látni, de majd nemsokára látható lesz a
112 XXXII | hegyipatak zuhog végig a völgyön, majd fekete, majd zöld, majd
113 XXXII | a völgyön, majd fekete, majd zöld, majd verhenyes, amilyen
114 XXXII | majd fekete, majd zöld, majd verhenyes, amilyen sziklán
115 XXXII | partján haladt gyalogolva, majd egy karfátlan gyaloghídon
116 XXXII | gyermek olyan sápadt, az arca majd átlátszik; halántékain keresztülkéklenek
117 XXXII | volt! Ha te azt megtudnád! Majd megfagytunk; majd éhen elvesztünk.
118 XXXII | megtudnád! Majd megfagytunk; majd éhen elvesztünk. A farkasok
119 XXXII | tõle. Várj addig. Én aztán majd odavezetlek.~S mint aki
120 XXXIII | alá s fel a szobájában; majd a lõrésen kiabálva ki a
121 XXXIII | Takarodjatok innen!” - majd meg a szomszéd szobába a
122 XXXIII | öreg ott mellette. - Én majd veled megyek, a nyakadba
123 XXXIII | zokogni: ölelte, csókolta; majd hogy meg nem ette. - Hát
124 XXXIII | rettegek, az uram haragjával is majd csak szembeszállok. Õ fogja
125 XXXIV | ennek a zárnak kulcsa. - Ha majd egyszer szükség lesz rá,
126 XXXIV | megüti az ezeret.~- No, majd meghozza a nervus bellit
127 XXXIV | gölnitzi szádon. Az uram majd késõbb utánatok megyen.
128 XXXIV | Dicsõséges dolgot mívelsz majd.~Sértõ, szívig bántó volt
129 XXXV | hogy „ad acta ponendum”.7~Majd meg jött egy ilyen kivonat:~„
130 XXXV | idejött, talán azt hitte, hogy majd beszélni fog hozzá, hogy
131 XXXV | áron kaptad azt te, s még majd rosszat gondol.~Úgy elpirult
132 XXXVI | fogadta meg senki. Követet majd küldenek, ha lesz országgyûlés,
133 XXXVI | õt szeretni. - Talán még majd a többiek is megbocsátanak.~-
134 XXXVIII| be közéjük a hintójukba, majd az almás szekeret elhajtja
135 XXXVIII| nagy ünnepéllyel. Az úton majd elmondjuk a többit.~- De
136 XXXVIII| illenek az én öltözeteim, majd itt Poprádon megállunk a
137 XXXVIII| ketterhäuschen kulcsait kapta meg, s majd a nyakát veszté a fél várossal
138 XXXVIII| adósa maradt, a többinek majd akad helye. - Íme kétszáz
139 XXXIX | császár palotájáért. No, hát majd ha a második mézeshetek
140 XL | mondta neki rá: „Eredj, én majd itthon maradok, - a kisfiúnak
141 XL | jobban, hogy minõ sikere lesz majd az õ pozsonyi útjának, mint
142 XL | az õ dolgára kerül a sor, majd azt is elintézik.~Korponayné
143 XL | iratokat?~- Azért, hogy majd egyszer személyesen adhassam
144 XL | küldje el az írásaidat, majd én egy biztos stafétát lóra
145 XLI | meghalsz, tehozzád járnak majd búcsúval a népek!~Hadd vesszen
146 XLI | lehet kapni. Itt nincsen.~- Majd én elvezetem az ifjasszonykát.
147 XLII | testi fájdalom. Vajon tud-e majd erõs maradni?~Alig várta,
148 XLII | pergament is szétnyitotta, majd kiejté azt a kezébõl: a
|