Fezejet
1 I | õsi fészke; egyike azon kis számú magyarhoni váraknak,
2 II | prémek halommal állnak a kis szekereken; felaggatva a
3 III | másodmagával; a másik egy kis hároméves fiúcska.~Ellenben
4 III | csavarodva, az arcának csak egy kis részét engedte láttatni.
5 V | tanácsterem alatt, az a kis mellékajtó vezet le oda (
6 V | úgy!~Wencezlauz felnyitá a kis ajtót, s a szenátus lelépegetett
7 V | szûk lépcsõzeten, s amint a kis ajtón a nagy tornácba kilép,
8 X | következik:~ Ne sírj, kis lyánkám, ne félj!~
9 X | kávédarálót, maga leült vele a kis konyhazsámolyra, s a térdei
10 X | ide mellém; szorítok egy kis helyet a lócácskán, míg
11 X | addig-addig tolta le maga mellõl a kis zsámolyról, míg annak, helyet
12 X | gazdasszonykodni?~- Ha nem volna az a kis fiú ott a bölcsõben, bizony
13 X | hívei voltak, azokat mind kis isteneknek tartotta; a labancpártiakat
14 X | kávéját, s odaültette a kis leány-fiút az asztalhoz,
15 X | húzni.~Úgy, hogy mikor a kis benyílóból elõkerült Korponayné
16 X | Korponayné Pelargussal, a kis úrfi elkiáltotta magát.~-
17 X | itthon van már!~- Jól van, kis fiacskám! - mondá az úrnõ,
18 X | mikor elmentek, csak egy kis hézagot hagyott a nyílt
19 XI | alkalmazható volt, azzal a kis különbséggel, hogy hét eset
20 XI | Lõcsén nem értik.~- Szegény kis leány! - mond Belleville. -
21 XI | gyújtana.~- Ezer mennykõ! Szép kis pipára gyújtás!~- Én bizony
22 XI | hozzájuk. Volt a fiának egy kis nyestprém süvege: éppen
23 XI | segítünk rajta. Helyén lesz egy kis sinapismus. Hol van a belsõ
24 XII | alatt szétbomlott, csak egy kis recefice fõkötõcskével szorította
25 XII | megtartásában? Ebben egy kis csendes szarkazmus volt;
26 XIII | Hát nem vagyok-e én a te kis anyácskád? Te hamupipõke!
27 XIII | paplannal.~- Aludjál, bárányom! Kis tuba gerlicém. Ha kell,
28 XIII | Éppen rád illenek. Várj kis élhetetlen, majd felöltöztetlek!~
29 XIII | De te ne jöjj utánam, kis anyácskám. Ne less rám,
30 XIV | diadallal került vissza a kis kapitány. (Többet tud már
31 XIV | aranyom, bálványom, édes kis uracskám!”~Doktor Cornides
32 XV | szokottnál: mert itt még van egy kis dolog. Ezt a szétdûlt fortificatiót
33 XV | Elõvette az oldalzsebébõl a kis összecsukható tükrét, amit
34 XV | legfiatalabb hadnagy volt ott, a kis Serédy Lõrinc, ki igen bizalmas
35 XV | palástjának redõi közül két kis gyermekfigura kapaszkodik
36 XV | püspöki ornátus. Az a két kis pulya, aki a palástjába
37 XVI | Jaj nekünk! - dörmögé a kis Serédy. - A generális kövekre
38 XVI | szegletében ott leskelõdött egy kis malícia.~Alauda uram el
39 XVI | aludni. Rászolgáltál erre a kis pihenésre. Aztán költöttelek
40 XVI | magyar ruhákba.~- Hát a kis pulyánk hol van? - kérdé
41 XVI | legifjabb zászlótartó, a kis Serédy; az asztalfõn a két
42 XVI | Erre a szóra az impertinens kis Serédy meg nem állhatta,
43 XVI | Ez igaz! - bizonyítá a kis Serédy -, a pénzét én vettem
44 XVI | fagyban agyonkínzott, szegény kis leányzót, akit én nem tudtam
45 XVI | kérlelhetetlen.~Erre egy kis zaj támadt. A szenátorok
46 XVI | azután következett egy kis parázs landsknecht; amelyben
47 XVI | ezredest, hanem csak egy akkora kis káplárt, mint a kisujjam!
48 XVI | mindenféle donációk: hát egy kis reszelt füge?~Nagyon nevetett
49 XVII | alakja meg van örökítve a kis kapura festve, amint fehér
50 XVII | történhetett ez? - Hisz az a kis ajtó, mely a fölötte levő
51 XIX | a békekötésre; csak egy kis kényszerítést találjon támasztékul.
52 XIX | az alapgondolatja. Ez a kis ártatlan fiúcska. - Én egészen
53 XIX | adományozást Korponayné a kis fia, és nem a férje számára,
54 XIX | ha az apja távol volt.) A kis ruhácskái rendbe voltak
55 XIX | voltak rakva a lócácskára, a kis süvege az asztalra téve,
56 XIX | lappangott ezalatt abban a kis rejtekben, ami a falitükör
57 XIX | a tisztekérõl - és az õ kis fiacskájáról. Hogy dicsérik
58 XXI | nevelés alatt, hogy a gyönge kis teremtéseket leültessék
59 XXI | krasznahorkai vár kapujából a két kis unokatestvérét Miklós nagybátya.
60 XXI | ebben az idõben maga egy kis várossal fölért. Kaszárnyaépületeiben
61 XXI | épület, kéménye maga egy kis torony; hat szakács és tizenkét
62 XXI | leghatalmasabb várasszonynak szerény kis hálószobája; csak akkora,
63 XXI | labodával.~Még egy másik kis kert volt a Szentháromság
64 XXII | Csak sivatagokat? Hát azt a kis átjáró fülkét, ott a lõcsei
65 XXII | templomba az udvarról, azon a kis kerten keresztül, mely a
66 XXII | meg, élete virágában, egy kis fiat hagyva az özvegyével
67 XXII | mikor férjhez kérték; csak a kis fiának akart anyja maradni;
68 XXII | szaladjanak. Úgy védelmezte meg a kis árváját.~- Hiszen lettem
69 XXII | lettem volna csak én az a kis árva! Majd én is beléjük
70 XXII | fegyverben álló hadait, csak a kis várõrséget tartotta meg
71 XXII | római katolikus hitre.~A kis Ferkó nagyot nevetett erre
72 XXII | lehetett.~- Hogy mondod, kis fiam? - kérdé elbámulva
73 XXIII | szavakon.~- Sohse takargasd a kis öcsém füleit! - monda Miklós. -
74 XXIII | hogy Krasznahorkán egy kis zenebona támadt a lõcsei
75 XXIII | gyöngédebben ragaszkodott hozzá. A kis Jóska reggelenkint, mikor
76 XXIV | XXIV. FEJEZET~Azok a kis ágyúk~Amint a tavaszi napok
77 XXIV | Célba lövöldöztünk a kis ágyúnkkal. Aki célba talált,
78 XXIV | saját két fiát ezzel a két kis ágyúval, s a saját gyermekeivel
79 XXIV | süvegem bélésébe - súgá a kis Józsi fiú.~- Hát te tudod,
80 XXIV | dervisgenerális egyik kezében a kis Józsit hurcolva karjánál
81 XXIV | a siránkozó cselédek; a kis Jóska fiút vezeti az egyik
82 XXIV | examinatoroknak, hogy a kis ágyúddal hogy tudsz igazi
83 XXIV | Csak oda a várkapuba.~A kis ágyút odavontatták a kapu
84 XXIV | az erdõben eltûnt. - Egy kis kólika az egész a gyereknél.
85 XXV | amikor a saját kisfia lõ rá a kis ágyújával, s hogy a lövés
86 XXVI | várjon, míg õ visszajön.~Kis idõ múlva aztán visszatért,
87 XXVI | azt maga elõtt látta. A kis Serédy volt az a kapitány,
88 XXVI | szervuszt sem mondott a kis sógorának, mérgesen vágta
89 XXVI | guardia? Husz apónál lesz egy kis dínomdánom?~Andrássy közel
90 XXVI | egyet hemgetett.~- Hm! Egy kis baj van.~- Mit? Mi az? -
91 XXVI | szobákon, a zöld szobából a kis benyílóba: egyszer csak
92 XXVII | feszületet!~Juliánna elõhozta a kis elefántcsont feszületet,
93 XXVIII | biz a városházán volt a kis tanácsszobában földszint.~-
94 XXVIII | telik abba. Ez megint egy kis jegyzékváltásra adott alkalmat.
95 XXVIII | már ennyit késett, még egy kis félórai ráadás nem a világ;
96 XXIX | segíteni, hát csinálhatunk egy kis tréfát.~Juliánna leszállt
97 XXXI | mikor kegyelmedre bíztam a kis feleségemet, hogy mármost
98 XXXI | bámult nagyot.~- Az szép kis tête-a-tête volt! - folytatá
99 XXXI | fogaim között volt.”~S egy kis halk nevetés is hangzott
100 XXXI | letelepedett a pamlagra, s a kis kapucinusmajommal enyelgett,
101 XXXI | Mindig azzal édelgette a kis fiacskáját: „Majd hozok
102 XXXI | Mennyire szerette ezt a kis porontyot, s mégis úgy el
103 XXXI | hasított kétfelé, közepén egy kis szigetet képezve. Ezen a
104 XXXI | tenger közepett van még egy kis sziget - amit az a gyermek
105 XXXII | vízbe, ez ránézve csak egy kis fürdõi sport volt.~A híres
106 XXXII | nagyságos urat: megmaradt kis emberkének, ölbe való, csókolgatni
107 XXXII | tenyészik az ottan? Egy kis ruhaszaggatással jár biz
108 XXXII | tornyocskával, valóságos kis remekmû volna az: de milyen
109 XXXII | meghal belõlük: csinálok neki kis koporsót s idehozom a kriptába.~
110 XXXII | koporsócska volt már végigrakva a kis sírboltba, tarkára festett
111 XXXII | sírboltba, tarkára festett apró kis koporsók, amiket a gyermek
112 XXXII | hoztál nekem? - kérdé a kis fiú, egy ötven éves filozofus
113 XXXII | kriptámhoz koszorúnak az én kis halottaim számára.~S odatûzte
114 XXXII | halottaim számára.~S odatûzte a kis gyopárcsokrot a kis épületke
115 XXXII | odatûzte a kis gyopárcsokrot a kis épületke homlokfalába.~Juliánna
116 XXXII | össze a kezeit.~- Fiacskám! Kis angyalom! Mit játszol te
117 XXXII | mondják, meghaltam. Már a kis koporsómat is megcsináltatták.
118 XXXII | és felkelt a földrõl.~A kis bölcs férfiú azonban megfogta
119 XXXIII | szerelmem volt az én szegény kis árvámhoz. - Kérlek, hallgasd
120 XXXIII | összeesküvés? - kérdé Juliánna a kis fiúcskát kötényével eltakargatva.~-
121 XXXIII | anyókám - szólalt meg a kis öreg ott mellette. - Én
122 XXXIV | sem.~- Elfelejthetnéd-e kis árva gyermekünket? - rebegé
123 XXXV | folyosón keresztül abba a kis kertbe, ahol a felesége
124 XXXV | testvérem unszolására a kis ágyújával rám célzott, s
125 XXXV | csupán az, hogy tartsa meg a kis magzatomat. Az én fiam is
126 XXXV | kitörõ fájdalommal a nõ. - A kis szoba ajtaja be volt már
127 XXXV | sekrestyén és azon a virágos kis kerten keresztül lehetett
128 XXXV | Juliánna úgy járt végig a kis kerten, mind egy álmodó.
129 XXXVI | küldött. Kedve támadt egy kis hadakozásra; idebenn meg
130 XXXVI | fog meglágyulni, csak a kis porontyot szabadította fel
131 XXXVI | emlékezett vissza?~- Az egy jó kis félreesõ hely - folytatá
132 XXXVI | nagyobb igazságért ez a kis poronty is ennek a tanúbizonysága.
133 XXXVI | tart így? - Mikor a lõcsei kis rejtekszobában szöghajának
134 XXXVIII| Löffelholtz tábornokné, a másik a kis Blumevitzné, a Fabriczius
135 XXXVIII| asszonykák, nem vesz keetek egy kis szép aumát?~Azok elszörnyedve
136 XXXVIII| keressek nála a szegény kis fiacskám számára.~S egyszerre
137 XXXIX | Ugye, te is velem jössz, kis feleségecském?~Juliánna
138 XLI | bőröndje fenekéről azt a kis szarvasbőr vánkost.~Fogott
139 XLII | meghozott ítélet maga egy kis opus.~Semmi vétséget nem
140 XLII | siralomházba.~A városházának egy kis földszinti szobája volt
141 XLII | hogy mivel ölje el ezt a kis idõt még. Hisz a halál elõtti
142 XLII | örök emlékezetnek okáért.~A kis tízesztendõs Korponay Gáborkának
143 XLII | sem mondhatja; „Szegény kis pulyácskám! szegény kis
144 XLII | kis pulyácskám! szegény kis árvácskám; de nagyon siettél!
145 XLII | mit mondjak neki.)~- Hát a kis fiának nem izen kegyelmed
146 Uto | annak kihulló vérével.~A kis Korponay Gábor nagy ember
147 Uto | nyugvóhelyéig; a csendes kis szobáig, ahol Serédy Zsófia
|