Fezejet

  1 I     |          fehér asszony majd megfelel arra.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
  2 IV    |         végig közöttük anélkül, hogy arra ne gondoljon, hajh, ha most
  3 IV    |          zárva az õrsereggel együtt, arra kell gondolnunk, hogy az
  4 V     |          rovást! - sürgeti a bíró, s arra minden nemes úr egyet húz
  5 V     |              krétával az ajtóra, ami arra való, hogy a tanácsteremben
  6 VI    |              látom, hogy kegyelmetek arra hírre, hogy én megbolondultam,
  7 VII   |              e vaskalitot, miután az arra a célra szolgál, hogy szerelemből
  8 VII   |          szavára hadsereg indul meg.~Arra az egy szóra, hogy „megjött
  9 VIII  |         illuminatio mellett nem volt arra szükség), s elballagott
 10 IX    |             másra nem bízhatom, mint arra, aki mindnyájunk fölött
 11 IX    |       rábízva? A feladat elég fényes arra, hogy egy férfi a szeretõ
 12 X     |              e dalra a fejét, mintha arra figyelne.~Egyszer aztán
 13 X     |            elõször. Ez vett rá, hogy arra kérjelek, amit nekem megígértél.~-
 14 XI    |            valóságos félkalitka, ami arra a célra szolgál, hogy az
 15 XI    |             mondva. A király egyszer arra fakadt, hogy „ez a Belleville
 16 XI    |     gelapatirt werden”). A kitett nõ arra sem mozdult meg.~- No majd
 17 XI    |        szépséges pofácskáját.~De biz arra hiába vártak napestig. A
 18 XI    |        kettõt. S ha a paroxizmus még arra sem múlik, akkor két óra
 19 XII   |     páciensnek rögtöni felébredését, arra a diagnózisra jutunk, hogy
 20 XII   |            kép õrá mosolygott, õ meg arra, mintha egymást üdvözölnék,
 21 XII   |           Sõt együtt sírok rajta, ha arra való a tárgy.~- No hát megmondom.
 22 XII   |              adta. A nõszív különben arra van alkotva, hogy eszményítsen.
 23 XII   |         tálakból és torkoskodik. Sõt arra is felszabadította magát,
 24 XIII  |             szõrszövetet hozott elõ, arra borszeszt öntött, s elkezdte
 25 XIII  |      keresztül akar úszni a vízen, s arra a kérdésre, amit a doktor
 26 XV    |         hanem Te Deum laudamus lesz; arra hívogatnak. Azon pedig neki
 27 XVI   |   méltóztatott magasan - születni?~- Arra nem emlékezem. Távollétemben
 28 XVI   |        colonelle lovag de Belleville arra a kérdésre, hogy hol és
 29 XVI   |              aztán könnyû a felelet! Arra használtam ezt az idõt,
 30 XVI   |          felrobban a lõporos torony! Arra, mintha a földbõl támadna
 31 XVI   |         ezeket a kulcsokat. Most már arra is rájött, hogy mire való
 32 XVI   |          leveri a fejérõl, ami aztán arra szolgál neki, hogy amint
 33 XVI   |        Czeldernek.~Az meg hevenyében arra vette, hogy a bíró nem tud
 34 XVI   |             kõfallal nagyon alkalmas arra, hogy egy valóságos fellegvárt
 35 XVI   |          szépen a maga csapatjához!” Arra mindenki felugrált, s én
 36 XVI   |             azt az idõt felhasználja arra, hogy a Bercsényitõl Lengyelországon
 37 XVI   |               kezében a hosszú kard, arra támaszkodik, mint koldusmankóra.
 38 XVII  |           ott volt egy gépezet, mely arra szolgált, hogy a külvilággal
 39 XVII  |              ágával összefügg, amint arra ráhágott, a forrás nyílását
 40 XVII  |            elevenen megnyúznak. Elég arra, hogy aki arra téved, duplázott
 41 XVII  |      megnyúznak. Elég arra, hogy aki arra téved, duplázott léptekkel
 42 XVII  |              a gyönge, félénk leányt arra bírta, hogy a sötét föld
 43 XIX   |      kényszerítenek rá, megteszem.~- Arra, hogy fenyegetését beváltsa
 44 XIX   |               nem kényszeríti senki; arra, hogy megmásítsa, igen sokan.
 45 XIX   |   kopogtatott a mutatóujja bütykével arra a bizonyos mozgó faltáblára.~
 46 XIX   |        hûségére felesküdni, legalább arra tegyen le esküt, hogy a
 47 XIX   |              kuruc tiszt mind számít arra, hogy elõléptetéssel jöhet
 48 XIX   |            igazán nagyon sok oka van arra, hogy kegyelmedhez hûséges
 49 XIX   |         Talán az már akkor számított arra, mikor könnyû tollheggyel
 50 XIX   |          egész lõszerkészlet, amit õ arra tartogat, hogy majd az ellenséget
 51 XXI   |          szükségük nem lesz; ráérnek arra, majd ha nagyobbak lesznek.
 52 XXI   |            sem lesz püspök! Ahelyett arra tanította õket, aminek igazán
 53 XXII  |              hogy ahányszor õ gondol arra, annyiszor sóhajt az vissza
 54 XXII  |             annak indult neki.~- Nem arra hej! - kiálta utána a kapuõr
 55 XXII  |              a fali tartókban nem is arra való volt, hogy a sötétséget
 56 XXII  |                                      Arra is, ha megharagszom,~           
 57 XXII  |              birtoka jövedelmét mind arra áldozta, hogy török rabságba
 58 XXII  |            én vissza fogok emlékezni arra az õsanyánkra, aki az örökébe
 59 XXIII |            ti világotok. - Dühöngtök arra, aki fel mer ébreszteni.~
 60 XXIII |              ápolt nyomorultaknak; - arra fordította minden gondját,
 61 XXIII |            ne vegye az õ hóbortjait.~Arra különösen figyelmezteté
 62 XXIII |           szeretettjérõl álmodott, s arra fölébred, megfordítja a
 63 XXIV  |          ájulás kerülgette az agyát.~Arra tért magához, mikor a kisfia
 64 XXIV  |          volt mélyebb?~A fiúcska még arra sem ébredt föl, mikor a
 65 XXIV  |             nem más.~Minden tudomány arra való, hogy ámítsanak vele.~
 66 XXIV  |            kérdésre?~- Bizony nem is arra ám, hogy „hányat tojik a
 67 XXIV  |             tojik a pityer?”~- Dejsz arra tudom a feleletet! Hol többet,
 68 XXIV  |            karját kebléhez.~Csakhogy arra emberi erõ nem képes. A
 69 XXV   |   felfedezéssel. A befalazott rejtek arra mutat, hogy õt nem árulta
 70 XXV   |           tonhoz tartozott, de azért arra is csak németül felelt Absolon
 71 XXV   |             ahová neki tetszik. Csak arra legyen egy pillanatnyi alkalom,
 72 XXV   |              ez az én szenvedélyem!” Arra aztán neki is helyet adtak
 73 XXV   |         másnak adtak? vagy éppen még arra is igényt tarthassanak,
 74 XXV   |          Andrássy; a kedélyvilág sem arra való volt. Juliánnának az
 75 XXVI  |        nagyon nevetett.~- Hiszen nem arra való ez a kérdés, hahaha,
 76 XXVI  |       járás-kelésedben, hanem csupán arra való, hahaha, hogy minden
 77 XXVI  |            vendéglõs.~- Hol volna?~- Arra ni, a vigályosban! - mutatá
 78 XXVI  | mellékszobácskában volt egy hárságy, arra heveredett le a bundájába
 79 XXVI  |            piszkolódás, hetvenkedés.~Arra sem tartotta érdemesnek,
 80 XXVI  |            mi történhetett vele?~Már arra a gondolatra vetemedett,
 81 XXVI  |            Hisz az egyik méreg éppen arra jó, hogy a másik méregnek
 82 XXVIII|            magyar példabeszéd, hogy „Arra közelebb; erre hamarább”.
 83 XXVIII|                                      Arra nem jól számított Korponayné,
 84 XXVIII|              a leköszönésöket, hanem arra kérte az urakat, hogy ki-ki
 85 XXVIII|             elintézése után lehetett arra gondolni, hogy Pálffy nádort
 86 XXVIII|           amit érvényesít. Hanem még arra nem jött rá, hogy ez neki
 87 XXVIII|              átkozott élces, uram!~- Arra nekünk privilégiumunk van,
 88 XXIX  |              jó vásárt csinált vele.~Arra aztán a legény szilaj jókedvében
 89 XXX   |          kesely, melyik a fakó?~- De arra csak emlékezhetnék kend,
 90 XXX   |    egyenruháinak színeit képviselik: arra valók, hogy a harci zûrzavarban
 91 XXX   |              azt mondaná, kaszájával arra a nagy, négyszögû pusztára
 92 XXXI  |               Emlékezzék csak vissza arra a bizonyos légyottra közöttünk. -
 93 XXXI  |        tábornokot a békeszövetségnek arra a pontjára, mely teljes
 94 XXXI  |          kuruc vezér kiszabadulását. Arra is gondoljon, hogy ez a
 95 XXXI  |         fordulatot, elõre látta, ami arra következni fog. Õ jól be
 96 XXXI  |          kulcsokkal? emlékezel-e még arra a forró csókra? Akkor csak
 97 XXXI  |             forró csókra? Akkor csak arra gondoltam, hogy a vasketrec
 98 XXXI  |            tekintetén, milyen büszke arra, hogy õt most annyian nézik
 99 XXXI  |           írást, marokkal szórja azt arra felé, ahol az õ hatalmas
100 XXXI  |           biz a jámbor kurucok, akik arra vártak, hogy zászlóval a
101 XXXII |             a gyermeke hozta vissza.~Arra is készen kellett lennie,
102 XXXII |          mézeskalács. Nem volt akkor arra gondja. Pedig üres kézzel
103 XXXII |     pókfonalaikon a fákról. Juliánna arra emlékezett, hogy hányszor
104 XXXIII|              valahogy elvégre ráakad arra a donjon forma kerek toronyszobára,
105 XXXIII|             másokkal öletsz meg.) De arra az egyre vissza fog emlékezni,
106 XXXIII|          csak én tudom. - Soha senki arra rá nem fog akadni. Ahány
107 XXXIV |              a fõtiszt homlokának, s arra õ kiparancsolta a szobából
108 XXXIV |           mindig van elég bûvsugára.~Arra a két csillagra nehéz szempillák
109 XXXIV |           alatt tátongott; - s talán arra gondolt, hátha elereszti
110 XXXV  |            ami bekövetkezhetnék rám. Arra se találok. A nagyobbik
111 XXXV  |             kerten, mind egy álmodó. Arra gondolt, hogy milyen kegyetlen
112 XXXV  |              Kedélyének szüksége van arra, hogy valami vezekléssel
113 XXXV  |            Annál fájdalmasabban esik arra gondolnom, hogy kegyelmednek
114 XXXVI |          folytatá az öreg -, egészen arra való, hogy egypár szerelmes
115 XXXVI |          amit akarsz. Nem kell téged arra tanítani. Az anyád is éppen
116 XXXVI |            asszonyok. S a férfiak is arra valók, hogy így tegyenek
117 XXXVI |            nevetek rajta. Hanem csak arra az egyre kérlek, hogy a
118 XXXVI |             hegynek fel vágtatva, ha arra került a sor. Ilyen módon
119 XXXVI |        társaság kiálthatja a vivátot arra a pofonra, amit Andrássy
120 XXXVI |               De Juliánna nem ügyelt arra, ami a háta mögött történik,
121 XXXVII|              Sohasem hiszem el.~- Én arra is képesnek tartom - hörgé
122 XLI   |    félórányira meg lehet hallani, mi arra jó, hogy a szûk hegyi utakon
123 XLII  |               egyszerre ráhanyatlott arra az arcával, s elkezdett