bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 VII(2) | Ugyan kérlek, adj majd nekem is abbul a satisfactióból
2 IX | folytatá Fabriczius -, s õ nekem egyetlen leányom; nehogy
3 IX | esedezni a gyermekemért; mondja nekem is azt, amit azoknak mondott: „
4 X | szabad megmondanom.~- Még nekem sem?~- Senkinek sem.~- No,
5 X | Hát akkor mit beszéltél nekem fõstrázsamesterségrõl?~-
6 X | hogy arra kérjelek, amit nekem megígértél.~- Hogy a kisfiúcskát
7 X | Én már többet is tudok. Nekem arról is értesülésem van,
8 XI | meg mégis, miért szab ön nekem ilyen nehéz föltételt?~-
9 XII | kedvemben vagyok, elkezdesz nekem kísértetekrõl mesélni. Addig
10 XIII | bírája vagyok e városnak.~- Nekem nem az, kegyelmed! - vigye
11 XIV | doktornak az officinájában; nekem a városházán, Belleville
12 XV | embert az árulásért; de nekem Belleville-re szükségem
13 XVI | körül meg ne csorbítsák? Ezt nekem meg kell értenem, hogy ez
14 XVI | fejedelem küldötte convoit; nekem kellett azt ide bekísérnem.
15 XVI | Tehát feleljen mármost nekem colonelle lovag de Belleville
16 XVI | kegyelmed kezébe?~- De mi közöm nekem a kegyelmetek vasketrecéhez
17 XVI | városház ablakából, pedig nekem az egész leány, Isten úgy
18 XVI | Blumevitztõl hallottam; nekem is elbeszélte. S igazat
19 XVI | lõportorony légbe röpült. Ámbár nekem nem jött azt bejelenteni
20 XVI | parázs landsknecht; amelyben nekem eléggé kedvezett Fortuna
21 XVI | találkoztan Blumevitzcel, s nekem elmondott mindent õszintén,
22 XVI | Ki adta ezt a kezedbe?~- Nekem biz ezt a tábornokné adta.
23 XVIII | hagyunk magunkkal beszélni.~- Nekem csak a kardom beszél!~A
24 XVIII | az volt az utolsó szava:~„Nekem csak a kardom beszél!”~Blumevitz
25 XVIII | kapitulációt diktáljak.~- Diktálni? Nekem! - kiálta fel Andrássy.
26 XIX | papirost húztak maguk közé.~- Nekem nem kell sok irkafirka -
27 XXII | szégyenkenyér: abból kolduljatok! Nekem nem kell több kenyérpusztító
28 XXII | Nem kell több imádkozóház! Nekem kaszárnya kell! - Hazaáruló
29 XXII | Onnan jön a mi üdvösségünk? Nekem a ti dicsõségtekbõl nem
30 XXII | Szólt.~- Te azt mondád nekem, hogy ha én belépni akarnék
31 XXIII | várból az én lázáraimat, nekem odalenn a faluban kellett
32 XXIV | tudnám? Madár sem hozhat nekem hírt atyátok felõl.~- Hát
33 XXIV | haljak, itt maradjak: légy te nekem jó kisfiam - suttogá Zsófia.~-
34 XXIV | Elküldeni apának.~- Megígéred nekem, hogy azt megteszed?~A gyermek
35 XXIV | hogy rejtem el: vannak nekem tolvajpolturáim.~- Mik azok,
36 XXIV | ellenébe van fordítva. Ezeket nekem egy vak koldus hordta össze,
37 XXIV | rézpénzt. Most ezekbe jó lesz nekem az aranyakat elrejteni.~
38 XXIV | Hát aztán kim maradna nekem, ha te itthagynál? Sohasem
39 XXIV | szólt utána az öccse. - Nekem megígérte, hogy velünk marad;
40 XXV | Löffelholznéhoz. - Nem volna-e nekem célszerû magamnak felmenni
41 XXVI | elõmutatni, kérlek, adass nekem egyet. Itt vár a szánkóm.
42 XXVI | benne a tallérokat, hát az nekem nagyobb készséggel elõteremti
43 XXVI | megrendelve.~- Nem hagyott itt nekem egy levelet az, aki a kocsin
44 XXVI | aki a kocsin utazott?~- Nekem! Nekem! Ki az a nekem? Tartozom
45 XXVI | kocsin utazott?~- Nekem! Nekem! Ki az a nekem? Tartozom
46 XXVI | Nekem! Nekem! Ki az a nekem? Tartozom én tudni, hogy
47 XXVII | mûvészi szerénységével - nekem a saját honfitársaimhoz:
48 XXVII | Hol akarja elkezdeni?~- Nekem be kell jutnom a királyhoz.~-
49 XXVIII | Az annak lesz baj, nem nekem!~Ehhez a mondáshoz olyan
50 XXVIII | bíró parancsolta így.~- Mit nekem a bíró! - pattogott Andernach
51 XXVIII | keresztülosonni a városon. Nekem a titkos feljelentés következtében
52 XXVIII | Ez ellen én protestálok! Nekem sürgetõs küldetésem van
53 XXVIII | hadbíróságnál elõadni a kifogásait. Nekem kötelességem az ország békességét
54 XXVIII | a fejével játszik!~- Az nekem szokásom - felelt Alauda,
55 XXVIII | aki rajta utazott? Azt nekem látnom kell.~- Hát akkor
56 XXIX | Bivalyfogattal? Akkor frissen nekem egy hátaslovat ide!~- Ejnye
57 XXIX | karámhoz, hogy hozzon be nekem egy lovat; nem bánom, ha
58 XXIX | gyönyörûséges szép korcsmárosné, ide nekem a legjobb borából! Arannyal
59 XXIX | Hát, bánom is én akárkié! Nekem szükségem van rá; ott veszem,
60 XXIX | hanem mármost teremtsen kend nekem frissen más szerszámot.~·-
61 XXX | Andernach lovag -, ha ez a hölgy nekem a múlt este paprikás csirkét
62 XXX | magasságod pár napi haladékot nekem, hogy utánajárhassak, s
63 XXX | asszonyságoddal. Nem mondhatná meg nekem, miért igyekezett engem
64 XXX | itt danolt, sütött-fõzött, nekem tokaji bort töltögetett.~
65 XXX | annak az asszonynak, aki nekem paprikás csirkét fõzött,
66 XXXI | kegyelmed, hogy hálával tartozik nekem azért, hogy a feleségét
67 XXXI | bosszúsan Blumevitz -, mit nekem a te bolond apádnak az amnesztialevele?
68 XXXI | kegyelmednek még lehet.~- Nekem?~- Az ám. Kegyelmednek.
69 XXXI | Kegyelmednek. Mert nem lehet ám nekem azzal a szóval port hinteni
70 XXXI | hirtelen megint visszakerült. Nekem nem mondta meg, miért? Az
71 XXXI | csettentett a nyelvével.~- Van is nekem Belleville-re gondom!~-
72 XXXI | kegyed közölt velem, mert nekem hivatalosan még meg nem
73 XXXI | kuruc vezért futni hagyom?~- Nekem örömet, Heisternek bosszúságot,
74 XXXI | magam igazait függõvé tenni. Nekem semmi közöm ahhoz, hogy
75 XXXI | erõltetve arcára. - Még nekem van egy szavam kegyelmedhez.
76 XXXI | nem lehetek kísérõje. De nekem itt kell rostokolnom ezen
77 XXXII | lármáznak, verekszenek. Nekem nem kellenek. A selyembogaraim
78 XXXII | könnyel.~- Hogy mondhatod azt nekem, hogy én nem szeretlek téged?
79 XXXII | világot.~- Hát mit hoztál nekem? - kérdé a kis fiú, egy
80 XXXIII | hogy eredj. Te elmondtad nekem a magad keserûségét. Elhiszem,
81 XXXIII | gyönyörûségemet. Te hidd el nekem, hogy édes. Pedig egy dolog
82 XXXIII | méreg. - Hát hallgass ide. - Nekem ma éppen ebben az órában
83 XXXV | megváltoztunk mi magunk. Nekem úgy tetszik, hogy az csak
84 XXXV | mikor rágondolok, s nem kell nekem olyankor semmi öröme, semmi
85 XXXV | Talán irgalmazni fog nekem „õ” is - szólt kitörõ fájdalommal
86 XXXV | átadni. Kegyelmed is hozott nekem ajándékot, aminek az értékét
87 XXXV | kegyelmednek egy jó szolgálatot. Nekem is van egy beteg fiam, akihez
88 XXXV | olyan megszokott utam nekem, mindennap elmennem ahhoz
89 XXXV | bizony itt kell hagyni.~- Nekem?~- Rövid idõn pedig.~- Mesemondás!
90 XXXV | én nem akarom? Parancsol nekem valaki?~- Azt hiszem, hogy
91 XXXVI | várt reá, s hozzám jött - nekem turbékolt. Olyanok az asszonyok.
92 XXXVI | kincs kitelik belõle. Ma nekem, holnap neked! Egyszer a
93 XXXVI | azért mégis ember!” - „Nekem nincs már fogam, nem tudom
94 XXXVI | amellyel biztattál, elküldenéd nekem ide Krasznahorkára: de lafféta
95 XXXVI | ugyan osztják a csókokat hát nekem jut-e vagy egy?~Pelargus
96 XXXVI | ahová kegyelmed elküldött, nekem a pokol pitvaránál is rettenetesebb
97 XXXVII | neki.~- Kölyök! Ne tarts nekem leckét.~Fabriczius a huzakodók
98 XXXVII | tudod, hogy milyen jó volt; nekem semmi okom sincs rá, hogy
99 XXXVII | hogy azt meg ne tudjam. Nekem mindenütt vannak jó cimboráim,
100 XXXVIII| nyakába csimpeszkedve -, nekem bizony nem árulsz almát
101 XL | hogy ezt az ezer aranyat nekem Wratislaw adta, abból a
102 XL | nagybecsû correspondentiát nekem átszolgáltat, akkor én nemesi
103 XL | perduelliót bizonyító leveleit nekem kezembe adandja, hát azon
104 XLI | kérdezé Juliánnától.~- Én nekem futnom kell innen, amerre
|