Fezejet

 1 II     |            de Schacher, Fabriczius, Alauda, Engelmayer, Cornides, Kramerius,
 2 III    |             fogott is egy áldozatot Alauda uram. (Ez a bírónak a neve.)
 3 III    |           azt nem, hogy még fiatal.~Alauda uram ellenben alacsony,
 4 III    |              prosit Sylvester”-rel. Alauda uram valamennyit a nevén
 5 III    |           az apja vállán áthajolva.~Alauda uram hátra csavarta a fejét.~-
 6 III    |             többet beszélni - mondá Alauda uram, s azzal a szenátoroknak
 7 III    |       hiszen a nap maga is planéta.~Alauda uram haragosan fordította
 8 III    |          lesütött szempillák által.~Alauda uram méltóságteljesen üdvözlé
 9 III    |        tudakozódék a hosszú legény.~Alauda uram mérgesen ütött a botja
10 III    |           Mindjárt! Azonnal - mondá Alauda uram. - Csak még a tudós
11 III    |       segélyével tudott odábbmenni.~Alauda uram nyájas üdvözlettel
12 III    |         város fõbírája: Josephus de Alauda, nobilis de Lerchenwald!
13 IV     |            egymással szemben.~Mikor Alauda uram a templomportale alól
14 IV     |            bor! - diktálá csendesen Alauda uram.~- Jól van! Fizetem.
15 IV     |             uram - vágott a szavába Alauda uram -, kegyelmed felgyûrte
16 IV     |        mondá engedékeny hangulattal Alauda uram. - A szenátor urak
17 IV     |    harsogtatá, re quasi bene gesta, Alauda uram -, négy mécset minden
18 IV     |            Nos? hát? mi az? - kérdé Alauda uram, mintha nem hallotta
19 V      |             Azért méltán nevezhette Alauda uram ezt a helyet sanctuariumnak.~
20 V      |     ajtajáig, mely be vagyon zárva.~Alauda uram int a fiának, hogy
21 V      |             van Fabriczius - hebegi Alauda uram, s a bor rózsapiros
22 VI     |          arcom; hanem én vagyok az.~Alauda uram pedig jobb szerette
23 VI     |             az elnöki széket, akkor Alauda uram állva marad.~Fabriczius
24 VI     |           vagyok a bolond! - kiáltá Alauda uram felförmedve. - Ezer
25 VI     |             határozata! - erõsködik Alauda uram.~- A rosszul értesült
26 VI     |         amit a tanács határozott.~- Alauda bíró úr indítványozta -
27 VI     |      megszégyenítésre a másik bíró, Alauda uram. De Wencezlauz már
28 VI     |            Cornides doktort.~- Nos, Alauda uram! - Hát mit mondott
29 VI     |             csúfondárosan a doktor.~Alauda uram csak akkor vevé észre,
30 VII    |        mivelhogy azon idő óta, hogy Alauda uram volt a bíró, nagyon
31 VIII   |          karos lámpással a leányra.~Alauda uramnak nem kellett a leány
32 VIII   |            mutogatja a képes felét.~Alauda uram odarántotta magához
33 VIII   |             oszlopos elõcsarnokban; Alauda uram besietett a tanácsterembe.~
34 VIII   |              ezt mind elmulasztotta Alauda uram elrendelni.~Éppen akkor
35 VIII   |   elrendelni.~Éppen akkor lépett be Alauda uram, mikor legjobban dicsérték.~-
36 VIII   |         csak azután került rá a sor Alauda uramra, hogy azt is észrevegye.~-
37 VIII   |             Mi tetszik, nemes uram?~Alauda, zömök termetéhez sehogy
38 VIII   |          súgá maliciózus kímélettel Alauda. - Ez a hajadon - fõbíró
39 VIII   |     kulcsait hozzák fel a kezemhez.~Alauda uramnak nagyot villantak
40 VIII   |        tárgyra! Ki van még odakinn?~Alauda uram visszatért az õrjárathoz.~-
41 VIII   |           lakott Andrássy tábornok.~Alauda uram pedig megtette a további
42 VIII   |           azt folyvást fenntartani. Alauda Wencezlauz, janitor úr,
43 VIII   |         karjai alá.~Ezeket végezve, Alauda uram becsukta a lámpása
44 VIII   |           kinek mi köze hozzá, hogy Alauda uram mit keres abban a palotában,
45 XIV    |          felesége mellett. Kendnek, Alauda Wencezlauz a ketterhäuschen
46 XV     |         vagy megfordítva: azok õrá.~Alauda uram volt a küldöttség szónoka.
47 XV     |          kegyteljesen a tábornok. - Alauda uram aztán bizalmas súgással
48 XV     |         oltárt, magyarázatokat véve Alauda uramtól azoknak mûvészi
49 XV     |             kívánság - parancsolat. Alauda uram inte az egyházfinak,
50 XV     |         erõs vita támad Andrássy és Alauda között fennhangon azon vitás
51 XV     |          címerével. (Ezt egyébiránt Alauda uram rosszul tudta, mert
52 XV     |    püspöknek az alakja - magyarázza Alauda uram a kuruc uraságoknak; -
53 XV     |               Nem él biz az - felel Alauda uram, felfogva a kérdés
54 XV     |     prédikációnak.~Az imádság alatt Alauda uram félrecsalta a kurucokat
55 XV     | lelkesülését akarta vele megrontani Alauda uram. Ismerem én már az
56 XVI    |           megállt, s visszafordulva Alauda uramhoz, azt kérdezé:~-
57 XVI    |         kezében a szobrászvésővel.)~Alauda uram pedig mintha csak elértette
58 XVI    |          több polgár szólította meg Alauda uramat; azon a lõcsei nyelven
59 XVI    |          értenek meg egymás között.~Alauda uram úgy tett, mint a csínyt
60 XVI    |        leskelõdött egy kis malícia.~Alauda uram el nem hagyta magától
61 XVI    |           mint aki nem hall semmit. Alauda uram pedig olyan szelíd
62 XVI    |            elkezdett doboltatni.~Ha Alauda uram trombitáltat, Fabriczius
63 XVIII  |       mindenki. - Azonnal elõhozták Alauda uramat, a jégbe hûtött bírót,
64 XVIII  |          rendeleteit is visszavonta Alauda uram: szabad a mai diadal
65 XVIII  |       hatása. A városháznál ott van Alauda fõbíró uram, aki az összecsõdülõ
66 XIX    |        ülnököltek, a tanácsbelieket Alauda vezette. Nem volt itt Czelder
67 XXV    |     összegyûlni esténkint. Itt lesz Alauda fõbíró úr, a fiával együtt;
68 XXV    |     egynéhány kurta forintot, hanem Alauda úrnak az a circumspectus
69 XXV    |        felismergetni. Az egyik volt Alauda, a másik Juliánna.~Az asztalon
70 XXV    |              Annak az õrizõje pedig Alauda úr.~Alauda úr aztán úgy
71 XXV    |            õrizõje pedig Alauda úr.~Alauda úr aztán úgy õrzi meg az
72 XXVI   |         megrettenve az asszonyok és Alauda.~- De igazán komoly baj.
73 XXVIII |      Lõcsére megérkezett, egyenesen Alauda háza elé hajtatott, valamit
74 XXVIII |             ablakán, hanem odavárta Alauda uramat; az beült hozzájuk
75 XXVIII |            akárki mondhatná - szólt Alauda uram. - Hol az írás?~Az
76 XXVIII |        feltartóztatni ne próbálják.~Alauda uram elõvette a szemüvegét,
77 XXVIII |              Még nem eléggé - szólt Alauda, s a kiterjesztett írást
78 XXVIII |        kielégíteni a kíváncsiságát.~Alauda uram leült az asztalhoz,
79 XXVIII |              kiálta fel diadalmasan Alauda uram. - Minden szóban elárulja
80 XXVIII |             nekem szokásom - felelt Alauda, elpusztíthatatlan humorral. -
81 XXVIII |           comitivát megírom - mondá Alauda uram, s leült az íróasztalhoz,
82 XXVIII |           ló sötét este lett, amire Alauda uram a raportot elkészítette
83 XXVIII |         bizony el sem olvasta addig Alauda értesítését, amíg a bankját
84 XXVIII |      ezredes mindjárt átlátta, hogy Alauda uram itten nagy subscust
85 XXVIII |     jegyzékváltásra adott alkalmat. Alauda úr mint fõbíró és mint minden
86 XXVIII |            kapacitálni hagyta magát Alauda, s felöltözve teljes hivatalos
87 XXVIII |        tiszt urak secundáltak neki.~Alauda úr egész prosopopeiával
88 XXVIII |             inkább õ kér bocsánatot Alauda uramtól; csak eressze már
89 XXVIII |           már az útjára!~De bíz azt Alauda uram aztán el nem hagyta
90 XXVIII |        fáradva a hallgatásban, mint Alauda uram a beszélésben, az óráját
91 XXVIII |           még arról is gondoskodott Alauda uram.~A bocsánatkérés után
92 XXVIII |     pincéjébõl már jó világos volt.~Alauda uramnak sikerült éppen tizenkét
93 XXXVIII|       örömére megyünk most Lõcsére. Alauda meg Belleville lovag várnak
94 XXXVIII|       deputáció várta az érkezõket. Alauda bíró úr teljes hivatalos
95 XXXVIII|        várossal támadt küzdelemben.~Alauda uramnak a gombjai pattogtak
96 XXXVIII|              Apropos! - szólt közbe Alauda uram. - Kegyelmednek, nagyságos